Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-04 / 54. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. MÁRCIUS 4. • HIRDETÉS» 5 Darvasi László árvízi sorozata Szeged a tenger közepén A baktói kiskerteket is fojtogatja a szemét Akasztott kutya a bozótban Folytatás az 1. oldalról Darvasi, aki a föllelhető szakirodalom mellett a korabeli újságok, köztük a Szegedi Napló és a Szegedi Híradó tudósításait, Mikszáth Kálmán könyvnyi írását és a később megjelent krónikákat is tanul­mányozta. - Aki március 8-án fölment egy szegedi magas ház tetejére és onnan körülnézett, ezüstös tengert látott. Egyébiránt hatezer ház volt akkor a városban, ebből összesen mintegy 2-300 maradt meg, el­sősorban a Belváros magasabban fekvő részem, a Palánk környékén. Elpusztultak a környező falvak is. Mi Szeged? Mit gondolunk róla? Milyen a viszonyunk hozzá? Hor­thy városa? Gárdonyié, Móráé, Juhász Gyuláé? Pol-pot megye fővá­rosa? A sorozat első részében a szerző városképével és városértelme­zésével ismerkedhet meg az olvasó. És bár a továbbiakban igyekszik követni az árvízi eseményeket, a megközelítés - írói. Emberi tragédi­ákra, viszonyokra koncentrál, láttatni kívánja a történteket. Szereplői valós figurák, "Tisza Lajos, Lechner Ödön, Mikszáth, az ifjú dr. Lázár György főügyész, Taschler főkapitány, Pálfy polgármester és sokan mások, a város tragikus sorsú polgárai. Az írói megközelítés révén szinte látjuk a 125 évvel ezelőtt történteket, közel kerülnek hozzánk az emberek, átélhetővé válik a történelem. - A mostani sorozat sze­replői egyben egy készülő regény szereplői is, ami a szegedi árvíz ide­jén játszódik és hamarosan hozzákezdek a megírásához - vallja be az író. Március 13-án záruló cikksorozatunk utolsó része az újjáépítés tör­ténetét foglalja össze. Az ismert árvízi képek mellett olyan fotókat is közlünk, amelyeket eddig még nem publikáltak. A képek többségét a Fekete Ház gyűjteményéből kaptuk, a válogatásban sokat segített Té­sikné Knotik Márta, akinek megköszönjük a munkáját. Első fokon ítéletet hoztak a Virág Cukrászda Kft. ellen Adósa maradt a beszállítónak A Virág Cukrászda Kft. nem fi­zetett egyik beszállítójának, ami miatt a cég beperelte a pa­tinás cukrászdát üzemeltető vállalkozást. MUNKATÁRSUNKTÓL A"Micromeat Kft. perelte be a Vi­rág Cukrászda Kft.-t azért, mert 2003-ban, májusi és júliusi fize­tési határidőkkel sem rendezte egy közel másfél millió forint ér­tékű szállítmány számláját. A ta­valyi eredménytelen egyeztetése­ket követően a Micromeat az ügyet a bíróságon folytatta, az el­ső tárgyalásra - amely első fokú, nem jogerős ítélettel zárult - teg­nap került sor a Szegedi Városi Bíróságon. Törőcsik Tamás ügyvéd, a Mic­romeat Kft. jogi képviselője kér­désünkre válaszolva elmondta: a tárgyaláson a Virág képviseleté­ben sem a tulajdonos, sem an­nak ügyvédje nem jelent meg. Hadfi János, a Virág Cukrászda Kft. jogi képviselője beadványá­ban kérte a tárgyalás elhalasztá­sát, de azt a bíróság nem vette fi­gyelembe. A nem jogerős ítélet­ben a bíróság kötelezte a Virág kft.-t a szállítmány vételárának kifizetésére annak kamataival együtt, valamint a perköltség megtérítésére. Hadfi János megkeresésünkre azt a választ adta, amennyiben jogerős ítélet születik, kifizetik az összeget. Hozzátette: egy kö­zel egymilliárd forintos beruhá­zást megvalósító cégnél mindig adódnak vitás esetek. A Pihenő utca végén száz méter hosszú vadlerakón gyűlik az odacsempészett szemét Fotó: Karnok Csaba Szemétben fuldoklik Baktó kis­kertes övezete. A vadlerakók el­borítják az erdősávokat és a Bi­ka-tó környékét is. A kisker­tekben élők igyekeznek távol tartani a szemetelőket. Disznófejjel a szájában tért haza egy baktói család kutyája, miu­tán szokása szerint körülnézett a vasúti töltésen túli területen, ahol évek óta halmozódik a ti­tokban odahordott hulladék. A vadlerakó többnyire háztartási szemétből gyarapodik, de a ve­gyes hulladék mellett innen sem hiányzik néhány kidobott bútor, törött vödör, félcipő. Külön szín­folt egy oszladozó félben lévő, barna szőrű kutya. A Pihenő utca végén lakók vi­szont nemcsak saját házuk előtt szeretnének tisztaságot tartani, hanem tágabb környezetükben is. Ezért, ha csak lehet, elriaszt­ják az utánfutóval, néha teherau­BOTKA HAZA TAJA A szegedi polgármester baktói házától négyszáz méterre csúfítja a környéket az első jelentősebb szemétdomb. Botka László baktói lakosként és városvezetőként is azt reméli, hogy a környék rende­zése (útépítés, csatornázás) mellett a szigorúbb ellenőrzés és bün­tetés is távol tartja majd a szemetelőket. tóval érkező „vadszemetelőket." Ha gyanús szállítmány jön, kiáll­nak a töltésre. Néha már ennyi is elég, máskor rá is kell szólni a hulladékcsempészekre. A kör­nyékbeliek azonban úgy gondol­ják, nem csak az ő feladatuk a te­rület őrzése, ezen felül tartanak is az illegális hulladéklerakók bosszújától - utóbbi okból nem járultak hozzá nevük közlésé­hez. A baktói kiskertek más része­in sem jobb a helyzet: szinte az egész településrészt elborítják a bicikliről lepottyantott, sze­méttől duzzadó tescós zacskók, árok partjára borított építési törmelékkupacok. A Bika-tó mellett vezető Tölgyfa utcát szegélyező bozótosból nyáron gyomorforgató dögszag áradt. Egy közelben lakó házaspár hu­szonöt (!) zsák hulladékot sze­dett össze, de a bűzforrást csak hetek múlva találták meg: egy akasztott kutya lógott a sűrű bokrok rejtekében. Csirkete­tem gyakran előfordul, de akadt már nyúzott nyulak irhá­jával tömött szatyor is. A régen tervezett hulladékud­var megépítése jelenthetné a megoldást, persze csak akkor, ha magasabb szintre emelkedik a hazai „szemeteléskultúra" - vé­lik a baktóiak. Szolnoki László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. műszaki igazgatóhelyettese tájékoztatása szerint hiába vá­lasztottak már ki négy-öt helyet, egyikre sem kaptak építési enge­délyt. Alkalmas önkormányzati terület nincs, a magánkézben lé­vő porták gazdáival pedig nehéz egyezkedni. Némi reménységre ad okot, hogy egy telektulajdo­nossal talán sikerül megállapod­ni, s akkor elkészülhet a hulla­dékudvar. Korábban írtuk: a környezet­gazdálkodási kht. évente közel 20 millió forintot költ a vadlera­kókon összegyűlt szemét elszál­lítására. Az összes szemétdomb fölszámolása 80-100 millió fo­rintba kerülne. NYILAS PÉTER Búcsú Lednitzky Pétertől Ma 13 órakor a szegedi Belvárosi temetőben helyezik végső nyugalom­ra dr. Lednitzky Pétert, az ITDH vezérigazgatóját. A lokálpatrióta, dip­lomata és gazdasági szakember halála pótolhatatlan veszteséget jelent mind az őt szerető és ismerő emberek, mind a város számára. Szegeden a mellékutcák következhetnek a sorban ígéretek a kátyúmentesítésre Az idén eddig 650 kátyút tüntettek el Sze­ged útjairól, de ezt az autósok szinte észre sem vették, hiszen jószerivel nincs gödör­mentes út a városban. Az önkormányzat közben terveket készít az utak lyukmen­tesítésére. A szegedi utak „hovatartozás" szempontjá­ból két csoportba oszthatók: egy részük az or­szágos közúthálózat része, a többi önkor­mányzati tulajdonú. Előbbiekért a Csongrád Megyei Közútkezelő Rt. felel, utóbbiakért a város. - Jelentősen elhasználódtak Szeged útjai. Az igazán nagy gondok azonban nem a mi útjainkon vannak és hiába szólítjuk fel a köz­útkezelőt a kátyúzásra, nem dönthetjük el helyettük, melyik utat, mikor és hogyan újít­sák fel - nyilatkozta lapunknak Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. Harmincmillió jut a városi utakra Fotó:Miskolczi Róbert A városi utakra a környezetgazdálkodási kht.-n keresztül éves szinten 30 millió forin­tot költött Szeged. - Ebből a pénzből a kht. a kátyúzásokat tudta évről évre elvégezni. Emellett Szeged útalapjából 60-80 millió forint közötti ösz­szegben lehetett új utakat építeni - vázolta az útfejlesztési kereteket az alpolgármester. Tavaly azonban kiderült, csak a sürgős út­javítási munkákra 3-400 millió forintot kel­lettvolna költeni. - Megemeltük az útalapot, 160 millió fo­rintra, és a teljes keretet felújításra fordítot­tuk. Akkor úgy döntöttünk, olyan megoldást választunk, ami hosszú évekre garantálja a jó minőségű útburkolatokat - tette hozzá Nagy Sándor. Ennek a folyamatnak volt a része a nagy forgalmú buszmegállókban az aszfalt kockakőre cserélése, vagy a Vásárhelyi Pál utca elejének „újraszőnyegezése". Az útfelújítás ebben az évben is folytató­dik. Az alpolgármester elmondta, a főutak je­lentős részét tavaly felújították, az idén a ki­sebb gyűjtő- és a mellékutakra is szeretnének koncentrálni. - 220 millió forintot fordíta­nánk erre a célra. Elsősorban a nagyobb sza­bású felújításokra költenénk - válaszolta Nagy Sándor. A felújításokra azonban egyelőre még várni kell ugyanis az időjárás akadályozza a mun­kálatokat. Serege /ános, a környezetgazdál­kodási kht. munkatársa elmondta, legalább plusz 10 fok kell ahhoz, hogy megkezdjék a munkát. - Jelenleg a rendelkezésre álló keretünkből a legbalesetveszélyesebb kátyúkat foltozzuk be. A kollégáim eddig 650 úthibát tüntettek el - tette hozzá Serege János. GARAT SZAKÁCS LÁSZLÓ A Mary nem fizet, ezt az ártatlan lakók bánják Víz nélkül a cipőgyári lakások Cipőgyári életkép, 2004 Víz nélkül maradtak a szegedi Mary cipőgyárhoz tartozó két bérlakásban élők. A Szegedi Vízmű Rt. azért zárta el a vizet, mert a Mary tulajdonosai nem rendezték a számlát. Mint ahogy arról tegnap beszá­moltunk, a Szegedi Vízmű Rt. el­zárta a vizet a tavaly nyáron be­zárt, a Római körút és a Szilién sugárút sarkán található régi cipő­gyárban. Bóka József, a vízmű ér­tékesítési osztályvezetője elmond­ta, a kiürített üzemben - ahol már csak néhány alkalmazott dolgozik - valószínűleg csőtörés keletke­zett, ezért halmozódott fel ekkora összeg a kifizetetlen számlán. A szolgáltató próbálta felvenni a kapcsolatot a tulajdonosokkal, ám ez nem sikerült. A víz elzárá­sáról előzőleg két alkalommal küldtek értesítést. Az immáron második vízelzá­rásnak újra áldozatául esett az a két lakás, amelyik a cipőgyári in­gatlanban található. Kedden még folyt egy kevés víz a csapból, teg­nap azonban már csak hörgése­ket hallottak. Bóka József a Mary 2000 Cipőgyár Rt. jogi képvise­lőjén keresztül próbál segíteni a bajba jutottaknak. A szakember elmondta, a vízmű archívumá­ban bukkantak olyan anyagokra, amelyek szerint a cipőgyár külön mérővel megosztotta a vízfo­gyasztást a cég és a lakók között. A helyszínen is egy kisebb és egy nagyobb mérőre bukkantak, amelyek közül tegnapelőtt csak a nagyobbiknál zárták le a vizet. Az óvatoskodás hiábavaló volt, úgy tűnik, a gyakorlatban a meg­osztás nem működött, s infor­mációink szerint a lakók is mindvégig átalányt fizettek a Mary tulajdonosainak. Tavaly október elején egy hétig maradt víz nélkül az épület, ak­kor az olaszok kifizették a tarto­zást. F.K.

Next

/
Thumbnails
Contents