Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-04 / 54. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. MÁRCIUS 4. • HIRDETÉS» 3 A klinikaigazgató szerint a gyógyszert az OEPis évek óta támogatta Emese nem kísérleti alany Folytatás az 1. oldalról Paál Tamás, az OGYI főigazgatója lapunknak úgy fogalmazott: a szegedi klinika nem kísérletezett embereken. A jogszabályok szerint ugyanis egyedi esetekben engedélyezhető a nem törzskönyvezett gyógyszerek behozatala is, amelyet a klinika meg is kapott az intézettől 2004. január 7-én. Thurzó László, az onkoterápiás klinika igazgatója ehhez hozzátette: a kísérlet lényege, hogy egy új eljárást hasonlít össze egy már meglévővel, hogy kiderüljön, melyik hatékonyabb. Ezekben az esetekben azonban nem erről volt szó. A professzor megjegyezte: az áttétes vastagbélrák esetében ezt a készítményt az OEP is évek óta támogatja. Kökény Mihály egészségügyi miniszter az üggyel kapcsolatban a távirati irodának tegnap úgy fogalmazott: ha a kezelőorvos úgy találta, hogy ez a szer használhat a betegnek, abban az esetben be lehet szerezni speciális, egyedi importból, ezért azonban nem lehet pénzt kérni. Vagyis ha erről, és nem tudományos tapasztalatszerzésről, azaz kísérletezésről volt szó az intézményben, akkor csak ezt a szabálytalanságot követte el a klinika. A minisztérium egyébként nem indít vizsgálatot, mert az egyetemnek nem a szaktárca a fenntartója. Szilágyi Mihály, Emese édesapja elmondta: nagyon megdöbbentek, amikor szóba került, hogy esetleg kísérleteznek lányán. A múltkor már azt hitték, lezárul az egész ügy, amikor az OEP kötelezte a klinikát a pénzük visszafizetésére. Sokat azonban nem tudott hozzáfűzni a legújabb fejleményekhez. Mint EMBEREN VEGZETT KÍSÉRLETÉRT 5 ÉV IS JÁRHAT A Büntető-törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusa szerint aki emberen végez orvostudományi kutatást az egészségügyi törvényben meghatározott engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően, bűntettet követ el, és 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ábrahám László szegedi ügyvéd azonban mindehhez hozzátette: minden alkalommal egyedi tényállás kérdése, hogy az esetet miként ítélik meg. Thurzó László szerint ez a kezelés nem volt kísérlet Fotó: Gyenes Kálmán mondta, ha valóban ez történt, az megrázó és elítélendő. Az ügynek Szilágyiékon kívül két másik szereplője is van, akik szintén az emlegetett kezelést kapták. Egyikük a Békésen élő Erdei Ferenc lánya, akinek vastagbeléből, és egyik nyirokcsomójából is eltávolítottak egy-egy daganatot. A férfi lapunknak elmondta: a kezelés után lánya szervezetében nem találtak áttétet, és úgy gondolja, ezt elsősorban ennek a kezelésnek köszönhetik. - Kit érdekel, hogy nem engedélyezett ez a gyógyszer? A lányom jókedvű, egészséges, tud dolgozni és gyereket nevel. Nekünk csak ez számít - mondta. Hozzátette: nem érzik úgy, hogy kísérleti nyulat csináltak volna belőlük. A férfi az üggyel kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlannak tartja, hogy azokat az orvosokat vonják most felelősségre, akik esküjükhöz méltóan a legjobbat akarták, akarják a betegeknek. Úgy gondolja, ezt a szert ilyen kedvező nemzetközi eredményekkel a háta mögött már régen engedélyeztetni kellett volna. Szerinte erről kellene beszélni és nem másról. TÍMÁR KRISZTA Százötven éves a szegedi vasút Bobó tolat, Szili vontat Százötvenedik születésnapját ünnepli ma a Szeged-Budapest vasútvonal. Kiskundorozsma állomáson az ünnepi pillanatok addig tartanak, amíg a jubileumi idővonat keresztülhúz az állomáson. Utána néhány perccel beérkezik a kamionvonat Welsből, és a vasút születésnapján is ugyanúgy megy a munka tovább, mint máskor. - Igyekezzetek, mert jön a személy - szólt a forgalmista. Harminccal vágtatott a Bobó a majomringatóval. Azaz az M44-es mozdony a vasútőrök kocsijával a kamionvonat egyik végéről a másikra. Kiskundorozsma, Kiskundorozsma állomás, a harmadik vágányon egy harmincéves tolatómozdony két újságíróval a fedélzetén hamarosan keresztezi a Dorozsmai utat. Megáll, az autósok ilyenkor káromkodnak. A Bobóból nyugodtabb a világ. Irányváltás, és betoljuk a kocsit a kamionvonat végére. Százötven éve nem gondolhatták a pálya építői, hogy egyszer óriás szekereket fognak itt vasútra rakni. Dorozsmáról azonban évente huszonötezer kamion utazik Ausztriába és Szlovéniába. Naponta négyszer, éjjel egykor és hajnali hatkor is indulnak kamionokvonaton az ausztriai Welsbe. A személyvonat beérkezik, a vágány mellett vigyáznak. A napi forgalom negyede lebonyolódik: tíz utas nyüzsög a peronon. Koszos, olajos világító mellényében elgyalogol mellettünk az egész nap a vonatok között caplató tolatásvezető. Kegyetlen munka, a mozdonyvezetők mégiscsak urak. Bár minden méter megtételéhez engedélyre várnak, és a szolgálati menetrendjük telis-tele a lassújelek, azaz sebességkorlátozások jegyzékével. Széli István állomásfőnök közÁllomás Fotó: Karnak Csaba ben táskájába tömi a mozdonyra föladandó iratokat, és mivel a kamionvonat nemsokára indul, a Bobóval taxizik ki a szerelvény elejére. Az öreg mozdony szinte rugózatlanul zötyög, mint egy öreg szegedi villamos. A személyzet egy majdnem nyugdíjas és egy EZERNYOLCSZAZÖTVENNEGYTOL NAPJAINKIG A szegedi vasút 150. születésnapja alkalmából rendezendő ünnepségen ma, 11 óra 10 perckor különvonat érkezik a szegedi nagyállomásra, ahol a MAV Rt. igazgatóságának elnöke, valamint a város vezetői jelenlétében emléktáblát avatnak. Ugyancsak ma, 12 óra 15 perckor nyílik meg a Móra Ferenc Múzeumban rendezett szegedi vasúttörténeti kiállítás. A különlegességeket, ritkaságokat, egyedi tárgyakat is felvonultató kiállítás 1854-től napjainkig mutatja be a magyar vasutat. majdnem mozdonyvezető. Egykoron három Bózsó is dolgozott a szegedi fűtőháznál, ma már csak a legfiatalabb, János vasutas még augusztusig. Czibere László pedig huszonegy esztendős, és legalább 17 éve biztos benne, hogy mozdonyvezető lesz. A „dorozsmai tartalék" békés beosztás. 12 óra szolgálat, sokszor egy óráig nem mozdul a tolatómozdony. A lapradiátorok a mozdony hűtővizével jól befűtik a fülkét, egy műbőr pamlagon pedig el lehet pihenni. László azért inkább fővonalon, gyorsvonatot szeretne vezetni. Az irodában a vonat útját jelölő, fehéren világító sínszakaszok pirosra váltanak a kijelzőn - a hatvanas évek technikája, a MAV-nál korban ez erős középmezőny. A síneket is a hatvanas években fektették le, de a mozdonyok és a kocsik se sokkal fiatalabbak. A két számítógép, a kamionvonat új, de kifulladásig futtatott kocsijai és Papp Róbert szolgálattevő fiatalabb ennél. Holnap a MÁV legmodernebb mozdonya fut egy ünnepi kört a Dél-Alföldön. Áthúz Dorozsmán, de a jubileumi szerelvény után továbbra is a jó öreg kockamozdonyok, az úgynevezett Szilik viszik majd a vonatokat Pest felé. MOLNÁR B. IMRE A spázjban vannak KOVÁCS ANDRAS A brazilok már a spájzban vannak. Csirkéjük megérkezett Magyarországra is. A győri háziasszonyok már egészen biztosan vásároltak a tengerentúlról érkező olcsó, fagyasztott combból, de nem kizárt, hogy mi is vettünk belőle valamelyik hipermarketben. Annit a szentesi Hungerit feldolgoz, összességében persze még nem tétel, csupán néhány ezrelék. Ráadásul exportálja is a magas hozzáadott értékű, Brazíliából induló terméket a társaság, de nem zárható ki: ez csak a kezdet. A dán és a szlovák sertés már régen a spájzban van, az argentin marha pedig még régebben. A mienkben. És nem csupán a profitmaximalizálásra törő, a magyar öntudatra kevesebbet adó áruházláncok importálnak, ha az olcsóbb, mint a hazai, s teszik ezt minden fenntartás nélkül - mások is. A Pick már jó néhány évvel ezelőtt hozott be húst, igaz, kissé szégyenlősen, s jellemzően kiegészítőként bórt, bacont, de előfordult azért a félsertés is. Ma már nem is tagadhatja az ország legnagyobb húsipari csoportja, hogy vásárol külföldön félsertést, ha közelben talál megfelelőt, s hoz távolabbról is, ha a szállítási költséggel együtt is megéri. Sőt: az élősertés-behozatal sem szentségtörés már, s ha erre a hírre az utakra indulnának a sertéstartók, igyekezniük kell, hogy még az EU-csatlakozás előtt kiérjenek. Mert Európa elsősorban erről szól majd, a határok átjárhatóságáról, s a termékeké biztosan megelőzi a munkaerő szabad áramlását. Egyetlen fegyver: olyan hatékonyan, olcsón termeljünk, hogy ne legyen érdemes idehozni a konkurens csirkét, joghurtot, paradicsomot. Ami nem minden estben lesz könnyű, hiszen nálunk azért nagyobb az energiaszámla, mint délen. Brazíliában nem kell fűteni a csirkére, ahonnan a paradicsom jön, ott nincsenek mínusz húszfokos éjszakák, mint itt, az Alföldön, ahol temérdek pénzt ráfűt a téli csirkére, a kényes növényre a gazda. Marad még érv, a magyar íz, de azért ne csapjuk be magunkat: nálunk is azt a fehérjetápot eszi a csirke, mint Dél-Amerikában, s itt sem kell már feltétlenül talaj a pardicsomtermesztéshez. Tápoldatból is szépen megnő, pirosodik is. Az igazi különbség persze a hatékonyság, nem az, milyen szögben süt a nap. Lezárt Mol-jegyzés Lezárta a Mol-részvények jegyzését a beérkezett igénylések mennyiségére való tekintettel az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság szerdán - tájékoztatta az ÁPV Rt. az MTI-t. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a 492 ezer darab Mol részvényt kínált fel. A nyilvános részvényértékesítési ár részvényenként 6500 forint volt. Jövőre négy sávon mehetünk Vásárhelyre Takarékos útépítések Az idén 200 millió, jövőre egymilliárd forint kormányzati forrás jut a szegedi nyugati elkerülő út építésére. A kabinet határozata szerint 2005-ben befejeződik a 47-es út négysávosítása Hódmezővásárhelyig. A kormányülés előtti megállapodást változatlan formában elfogadta a kabinet, így most már biztos: nem marad el útépítés Csongrád megyében a Draskovics-csomag megszorításai miatt. Tegnap beszámoltunk arról, hogy megkezdődik Szegeden a nyugati elkerülő út első szakaszának építése. Igaz, a tervezettnél kevesebb pénzt biztosít a kormány a 2,3 kilométeres, a Bajai és a Röszkei út közötti szakasz megépítésére. Az önkormányzat által biztosított önerőhöz mindössze 200 millió forintot tesz hozzá a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Ha idén már nem is, de jövőre - a GKM ígérete szerint - folytatódik a 47-es út négysávúsítása a Szeged-Hódmezővásárhely közötti szakaszon. Az Orbán-kabinet által megindított beruházást a Medgyessy-kormány úgy állította le, hogy mindössze egy négy és fél kilométeres szakasz kiépítése hiányzott. Ezt az elmaradást pótolják 2005-ben, és akkor végig négy sávon lehet majd közlekedni a két város között. A megyei útépítések száma bővülhet, amennyiben a Sapard vidékfejlesztési pénzeiből is sikerül nyerni ilyen célra, elsősorban a kistelepüléseknek. így olyan utak készülhetnek el, mint például a Zákányszéket Domaszékkel összekötő út. K. B. Hfe. n L JpPSkc Í JL* %•£ S • HWw\ 1 r- W™ g*» . jSR 5 Magyar József szerint más a valóság Fotó: Tésik Attila A szentesi Hungerit nem árasztja el az országot brazil csirkével Magyar József hitelrontásért perel Folytatás az 1. oldalról A rövid tudósításba ennyi fért bele, a szerkesztők által összevágott riportból pedig nem az derült ki, ami a valóság. Ugyanis a Hungerit Rt. által évente feldolgozott közel 50 ezer tonnás élőbaromfi-mennyiségnek - amelyből 37 ezer tonna vágott baromfi „keletkezik" - csak néhány ezrelékét teszi ki a megvásárolt 80 tonna olcsó brazil csirkemell. Ezt a kis tételt azért kényszerülnek a világ másik pontján megvenni - magyarázta a vezérigazgató -, mivel a cseh, a szlovák és az angol piacon a Hungerit panírozott. termékei olyan néOLCSO CSIRKE: JÖTT, JÖN, JÖNNI EOG Tavaly Brazíliából 450 tonna, Thaiföldről pedig 360 tonna darabolt csirkerész érkezett Magyarországra. Ezt rendszerint a készítménygyártók használták fel, s ezzel próbálják csökkenteni költségeiket. A brazil export számára újabban azért nyílnak meg könynyebben a kapuk Európában, mivel az EU is betiltotta az ázsiai országokból érkező importot. De érkezik olcsó baromfi Olaszországból is, legutóbb kilónként 95 centért (247 forint] árusították. Németországban egyébként az egész csirke kilónkénti fogyasztói ára 860 forint körül van. A mellfiléért 2100-2200 forintot kell fizetni. met és francia gyártókkal versenyeznek, amelyek olcsóbb, történetesen brazil csirkemellet dolgoznak fel. Hogy ezt a piacot a Hungerit ne veszítse el, kénytelen volt megtenni a lépést. A cég azon dolgozik, hogy a hazai termelőkkel egyezséget kötve termeljen, a baromfit jelenleg 185 forintos szerződött áron veszik át. Ezt fejelnék meg azzal a 11 forint 50 filléres minőségi felárral, amelyet a minisztérium még nem hagyott jóvá. Az Egyenlítő környékén valóban olcsó, helyben előállítható fehérjetakarmánnyal, az átlagos magyar költségek töredékéért képesek a csirkét felnevelni, feldolgozni és Európába szállítani. Ezért fordulhat elő, hogy a fagyasztott csirkecomb, csirkemell a magyar áraknál 20-40 százalékkal olcsóbban kerül a piacra. FEKETE KLÁRA