Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-01 / 51. szám

.. W A jövőben nemzeti küldetést tölt be a bélyeg Minél ritkább, annál értékesebb Az internet és az e-mail elterjedésével fölmerülhet, hogy előbb-utóbb eltűnnek a postai bélyegek. A kis perforált papírdarab azonban rendkívül ellenálló a változásokkal szemben. Csupán két esztendeje ült trónon Ferenc József, amikor 1850 karácsonyán postai pátenst adott ki, amelyben egyebek mellett bevezette a levélbélyegek használatát a különféle küldeményeken. Kezdetben ugyanis egyáltalán nem volt biztos, hogy akár a feladó, akár a címzett kiegyenlíti a levél vagy a pakk szállítási költségét. Ez a kisméretű, enyvezett hátoldalú, recés szélű papírdarab azonban biztosította, hogy a küldő előre kifizesse a szolgáltatás díját, amelynek segítségével fontos híreket közölhetett barátaival, szeretteivel, vagy épp feletteseivel. A Magyar Posta - mint egyébként minden más nemzeti postaszolgálat - létrejötte óta kizárólagos jogot élvez a bélyegkibocsátásban: eddig 4500-féle bélyeget ádott ki, és ez a szám évente ötvennel nő. Erre azért van szükség, mert a bélyeg szerepe nemcsak a bérmentesítésre szól, hanem esztétikai értéket is képvisel a gyűjtők számára. Az utóbbi években azonban a postai bérmentesítésnek egyéb formái alakultak ki és terjedtek el, mint azt tapasztalhatjuk nap mint nap, amikor számla-, vagy reklámleveleket szedünk ki a postaládánkból, amelyeken nincs bélyeg. Az elektronikus levelek népszerűvé válása szintén hatással van a kis papírdarabok forgalmára, amelyből kevesebbet nyomnak, mint korábban. Az általános forgalmi bélyegek számának csökkenése azonban nem vonatkozik azokra az alkalmi társaikra, amelyeket a gyűjtők számára adnak ki. Ezek értéke 50-100 év múlva a műkincsekéhez mérhető, mivel nincs utánnyomása. Ugyanakkor egy egyszerű forgalmi bélyeg is lehet rendkívül értékes, ha abból az idők folyamán csak kevés marad fenn. Csegezi Tamásné, a Magyar Posta Rt. (MP) bélyegkibocsátási osztályvezetője kifejtette, hogy a bélyegek már csak azért sem tűnhetnek el olyan könnyen MINIATŰRÖK A világ első bélyegét a kor gazdasági nagyhatalmában, Angliában nyomták 1840-ben, Viktória királynő portréjával. A bélyeg két változatban készült, és súlytól függően ragasztották a fél-, illetve egyunciás küldeményekre. A leghíresebb bélyeg azonban a Kék Mauritius nevű ritkaság, amelyből összesen 27 darab maradt fönn 1847-es forgalomba hozatala óta. Az Indiai-óceán egyik kis szigetéről származó papírmatuzsálem legutóbb 1993-ban került reflektorfénybe, amikor is majd négymillió dollárt adtak érte egy árverésen. az életünkből, mivel a nemzeti identitás sajátos kifejezőeszközeként kulturális küldetést is betöltenek. A forint megszűnésével ugyanis hamarosan igencsak megritkulnak azok a hivatalos üzenethordozók, amelyekkel magyarságunkat a világban kifejezhetjük. A perforált szélű apróságoknak ráadásul új élete van kialakulóban az úgynevezett megszemélyesített bélyeg formájában, amelyet egyes országok postái már bevezettek a piacra. Ezek egy fogazott szélű pluszszelvényt tartalmaznak, amelyre az exhibicionista ügyfél föltetetheti saját arcképét, és hirdetési felületnek is.használható. A bélyeggyűjtés addig biztosan nem hal ki, amíg vannak lelkes fiatalok, akik utánpótlást jelentenek a filatelistáknak. Ezt hivatott segíteni a MP-nak az a kezdeményezése, amellyel ifjúsági bélyegklubokat támogatnak némi pénzzel, és szakirodalom, segédanyagok, katalógusok biztosításával. Mint azt megtudtuk, idén 40 pályázatot - köztük Csongrád megyeit is - kapott a MP olyan 20-30 fős csoportoktól, akiknek már szenvedélyükké vált az apró, színes, fogazott papírdarabok gyűjtése, vagy most ismerkednek a gyors esztétikai függést okozó miniatűrök birodalmával. TOMBÁCZ RÓBERT HÉTFŐ, 2004. MÁRCIUS 1. Ma még van, de egyre kevesebb lesz Illusztráció: Miskolczi Róbert A legjobbak bemutatkozhatnak SZIN-es toborzó A szegedi selejtezőt március 16-án délután négy órától a JATE-klubban rendezik meg. Az érdeklődők a SZIN weblapján (www.szin.org) olvashatnak bővebb felvilágosítást a versenyről, illetve innen tölthetik le a jelentkezési lapot is. Ezt kitöltve, valamint az együttes demóját a következő címre kell küldeni: SZIN, Tehetségkutató, 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11. Amatőr zenekarok jelentkezését várják az idei Szegedi Ifjúsági Napokra (SZIN). Márciustól júniusig négy városban, Szegeden, Szolnokon, Kecskeméten és Békéscsabán rendeznek selejtezőket. A legjobbak bemutatkozhatnak az augusztus 26-tól 28-ig tartó fesztiválon. A selejtezők első állomása a csongrádi megyeszékhely, ahol március nyolcig jelentkezhetnek az amatőr zenekarok. Orbán Viktor a négysávosításról, az autópályáról és a választásról Indokolt a reménykedés Giorgio Pressburger a Dóm téri Nabuccót készítette elő Szegeden Irodalmunk itáliai nagykövete Nem lehet az ország olyan nehéz gazdasági helyzetben, hogy a 47-es út Szeged és Vásárhely közti négysávosítását ne tudja megoldani - mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke lapunknak adott interjújában, amelyben az autópálya kivásárlásáról, a mezőgazdaság uniós lehetőségeiről és Vásárhelyhez fűződő viszonyáról is beszélt. - A 47-es négysávosításának kezdete az Orbán-kabinethez kötődik, a választások után azonban abbamaradtak a munkálatok. Pénzhiány vagy politika álla háttérben ön szerint ? - Ha a helyzet nem lenne szomorú, még tréfásnak is nevezhetnénk - fogalmazott az exkormányfő -, hogy két irányból elindul egy útépítés, egyszer csak megáll, és középen marad egy négy és fél kilométeres szakasz befejezetlenül. Bár sok baj van a magyar gazdaságban, akkora azért mégsincs, hogy az ország ezt a beruházást ne tudja vállalni. - Az ígéretek szerint viszont az autópálya 2005 végére Szegedre ér. Sokan csodát várnak a beruházástól a térségben. Indokolt az optimizmus ? - Ami az M5-ös autópályát illeti: szerintem nagyszerű dolog, hogy a sztrádát sikerül bevonni a matricás rendszerbe. Világ csúfja, a magyar emberek kizsákmányolása, megalázása, arculcsapása volt, hogy az Alföldön épült autópálya használata drágább még az Alpokat átszelő sztrádáénál is. Azt persze meg kell vizsgálni, hogy a kivásárláskor miért a hazánk számára sokkal kedvezőtlenebb ajánlatot fogadták el, és miért nem azt, amit a magyar vállalkozói kör kínált föl. Azt tudjuk, hogy az emberek rosszul jártak, de azt nem, ki járt jól. Egyébként a csodavárás túlzás, de komoly fellendülés várható a térségben, hiszen ezt a rendkívül jó adottságú vidéket a sztráda bekapcsolja az ország gazdasági vérkeringésébe. Arról nem is beszélve, hogy egy óriási építkezésről van szó, ami munkát ad - reményeim szerint - a helyi vállalkozóknak is. Orbán Viktor: A szívem inkább Hódmezővásárhely felé húz Fotó: Tésik Attila - Az uniós csatlakozás kapcsán is tele vannak várakozással az emberek. Ön szerint a gazdaság melyik ágazata a legfelkészületlenebb az EU jelentette kihívásra ? - Sajnos nagyon erős a verseny. Elég szomorú, hogy a textilipar, illetve a nyersanyagtermelő iparágak is bajban vannak, és persze a mezőgazdaság is. Az agráriumról azért esik több szó, mert a csatlakozás valójában óriási fejlődési lehetőséget jelenthetne a magyar mezőgazdaság számára. Szó sincs arról, hogy a csatlakozás szükségszerűen hátrányos helyzetbe hozza és felesleges megpróbáltatások elé állítja ezt az ágazatot. Pontosan fordítva. A probléma az, hogy egyenlőtlen versenyfeltételek mellett kell küzdenünk, s bár megengedett, hogy a gazdáknak járó közvetlen támogatásból 30 százalékot, amit az EU nem biztosít, a magyar költségvetésből adjunk oda, ez nincs a büdzsében. Hát bele kell tenni, a magyar gazdaság mai feltételei mellett ez megoldható lenne. - Ön hogyan látja, a Fidesz milyen esélyekkel indul az európai parlamenti választáson? Es mi lenne az országgyűlési választások eredménye, ha most kellene voksolni 1 - Az utóbbi kérdésre nem tudok válaszolni, mert már a múltkor is tévedtem. Azt gondoltam 2002-ben, értelmes dolog lenne folytatni, amit négy év alatt elkezdtünk, de az emberek ezt másképp látták. Az Európai Parlamenttel kapcsolatban pedig, ha a polgárok megértik, hogy a voksolás nem Brüsszelről, hanem rólunk, a mi életünkről szól, szerintem sokan mennek el szavazni. És akkor azt hiszem, jó esélyekkel indul a Fidesz, hiszen mi azt mondjuk: változtatni kell, mégpedig a munkára épülő gazdaság, a fejlesztések, a gyarapodás irányába. - Ön egyébként Vásárhelyen a rendszerváltás óta viszonylag sűrűn megfordult, Szegeden annál kevésbé. Mi ennek az oka ? - Megfordulok néhanapján Szegeden, de megmondom őszintén, a szívem inkább Hódmezővásárhely felé húz. Ennek az az oka, hogy ezt a várost a történelmi érdemeihez és teljesítményéhez képest méltatlanul mellőzték nagyon sokszor. Én azt hiszem, azok a települések, amelyek méltatlanul többet szenvedtek, mint mások, több segítséget is érdemelnek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Szegedre nem megyek örömmel, csak ritkábban. SZÖGI ANDREA A magyar irodalom itáliai nagykövete, Giorgio Pressburger rendezi a nyáron a szabadtérin Verdi Nabuccóját. A produkciót előkészítendő, a napokban Szegeden járt. - A rövid próbaidőszak miatt ritkán születnek a rendezés szempontjából nagy dobásnak számító operaprodukciók a Dóm téren. Számolt ezzel ? - Megszoktam, hogy a szabadtérin sokkal rövidebbek a próbák. Taorminában és Siracusában az egykori görög színházakban tizenötezer néző számára is készítettem előadásokat. Ha minden profi módon előre meg van szervezve, akkor bármit meg lehet csinálni. Nemcsak az számít, hogy a statisztéria hogyan mozog a színpádon, hanem az is, gondolatilag mennyire erős és megalapozott a produkció. A Nabuccóban szeretném a gyönyörű szegedi dómot is bevonni az előadásba. A két főszerepet, Nabuccót és Abigaille-t két kiváló olasz énekművészre .bíznánk. Különösen Abigaille esetében fontos, hogy sikerüljön egy olyan szopránt megnyerni, aki nemcsak a gyilkos szólamot képes perfektül elénekelni, hanem egyben kitűnő színésznő is. - Olasz kollégájával, Antonio nak a szövegei, hol mulattatóak, játékosak, hol pedig tragikusak, élvezettel olvasták az olaszok is. Most egy másik magyar könyvet fordítok: Az angol lobogót, Kertész Imre kötetét. A szerzőt már a Nobel-díj előtt megszerették Itáliában. Nagy sikere volt a Sorstalanságnak. Büszke vagyok rá, hogy javaslatomra előbb kapott kitüntetést érte Olaszországban, mint Stockholmban. - Egy Olaszországban tanult szegedi hallgató felmérése szerint az olasz egyetemisták körében Henger Éva pornósztár a legismertebb magyar. Ez azt is jelezheti, van még mit tenni kultúránk népszerűsítéséért... - Azt gondolom, a magyarok sem ismerik a kortárs olasz kultúrát. A magyar évad sokat tett a kulturális kapcsolatok erősítéséért. Vannak más kapcsolódási pontok is: kevesen tudják, hogy a két legjelentősebb 20. századi olasz írónak magyar kapcsolódási pontjai is vannak. Italo Svevo erdélyi származású, Carlo Emilio Gadda édesanyja pedig magyar volt. Szerintem a földrajzi közelség, a hagyományok, valamint a hasonlóan élénk kulturális élet miatt a két ország a következő években nagyon közel fog kerülni egymáshoz. HOLLÓSI ZSOLT Sciacovellivel közösen fordították le Esterházy Péter regényét, a Harmónia Caelestist. Milyen visszhangja volt1 - Hihetetlenül jó! Hónapokig az olasz sikerlisták élén tanyázott, ráadásul egy jelentős irodalmi díjat is elnyert. Bízom benne, hogy egy másik díjra is esélyes még Itáliában. Bevallom, Esterházy nagyon megtornáztatott, bár amennyire nehéz volt a fordítás, annyira mulattató is. Különleges kihívás egy ekkora regényt egy messziről jövőről egy klasszikus európai nyelvre átültetni. Úgy dolgoztam, mint egy rabszolga, a feleségem teljesen elképedve nézte, ahogyan hosszú hónapokon át szinte el sem mozdultam a számítógépem mellől. - Mennyire érti Esterházyt az olasz közönség ? - Mivel az érzelmekre is hatGiorgio Pressburger a színház Vaszy-szobájában Fotó: Hollósi Zsolt mMmmmm^mmmimmmm