Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-31 / 76. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" SZERDA, 2004. MÁRCIUS 31. A mai napig kezelhetetlen a romák lakásproblémája Vásárhelyen, hiszen kevés bérotthon van a városban, a pályázati feltételeknek pedig csak néhány cigány család felel meg - derül ki a kisebbségek helyzetét elemző tájékoztatóból. A cigány kisebbség lakhatási gondjainak megoldása az egyik legégetőbb probléma az egész országban, s nincs ez másként Hódmezővásárhelyen sem. A helyi kisebbségek, vagyis a németek és a romák helyzetével foglalkozó, a csütörtöki közgyűlés elé kerülő tájékoztatóból kitűnik, hogy a cigány származásúak az utóbbi tíz esztendőben a város különböző pontjain, így a Szabadság téren, a Dobó Katalin és a Rezeda utcában is jelentős számban kaptak lakást, de még mindig sokan vannak azonban, akik otthonra várnak. Pontos adat nem áll rendelkezésre arról, hány roma él a városban, számukat néhány ezerre becsülik, s legtöbbjük szociális rászorultsága nem vitatható. A vizsgálat azonban kitér arra is, hogy kiéleződött lakhatási problémáik a mai napig kezeihetetlenek. A 100 szociális bérlakás sem oldotta meg a gondokat, hiszen 700 igénylőből kevés kisebbségi származású tudott csak megfelelni a szigorú pályázati feltételeknek. Persze nem csupán ilyen problémákkal szembesülnek a romák nap mint nap. Az oktatás terén történő felzárkóztatásuk érdekében az önkormányzat átvilágította az intézményhálózatot, lehetőségek után kutatva. Az Észak utcai óvodában alkalmazott holland módszer például az eltérő szociális háttérrel rendelkező gyerekeket készíti fel a későbbi követelményekre, míg a József Attila iskola feladatul kapta, hogy szervezze meg a felnőttoktatást a 6-8. osztályban. Ez utóbbit azonban jelentkező híján nem sikerült beindítani. A város az intézményekkel karöltve számos pályázatot is benyújtott, s nemrég, közel 70 ezer eurót nyertek például a roma gyermekek iskolai integrációját elősegítő pedagógiai programokra. A cigány kisebbségi önkormányzattal (CKÖ) azonban nem felhőtlen az együttműködés. Egy tavalyi, párbeszédteremtő beszélgetéssorozat egyik rendezvényén ugyanis nem képviseltette magát a CKÖ, amelynek, mint azt utóbb Irhás József elnök elmondta, egy elkavarodott meghívó volt az oka. Lázár János polgármester is hangsúlyozta már, hogy egyelőre nem lát partnert a valódi közös munkára. Márpedig a cigánykérdést a cigányság közreműködése nélkül Vásárhelyen sem lehet megoldani. SZ.A.K. Sikeres a tavaszi fesztivál Szegeden Hódmezővásárhelyen kezeihetetlenek a kisebbségi lakásgondok A romakérdés a cigányság nélkül nem oldható meg Sokan méltatlan körülmények között élnek. A rászorultság nem vitatható Illusztráció: TésikAttila Egyértelműen sikert aratott a nagy hagyományokkal rendelkező budapesti nemzetközi programsorozathoz kapcsolódó, holnap befejeződő I. Szegedi Tavaszi Fesztivál. A közönség érdeklődése jelzi: érdemes a jövőben is megszervezni a rendezvénysorozatot. MUNKATÁRSUNKTÓL Müller Péter, Fellegi Ádám, Zséda, valamint Temesi Mária és növendékei voltak tegnap a tavaszi fesztivál főszereplői. A közönség érdeklődése folyamatos a szegedi rendezvénysorozat iránt, ami azt jelzi: érdemes nívós programokkal hagyománnyá tenni. Nem csupán az esti koncertek, előadások vonzzák a publikumot, hanem a napközben nyitva tartó tárlatok is, például a várban látható játékkiállítás, vagy Pacsika Emília textilművész Fohászok című tárlata, amely a nagyszínház előcsarnokában kapott méltó helyet. A Szegedi Szimfonikus Zenekar tagja, az SZTE ZFK tanára, Vizsolyi Lívia fagottművész Én és a hangszerem... címmel ad koncertet ma délután fél 5-től a Fricsay Teremben. Délután 5 órától a Móra Ferenc Könyvesboltban Protokoll az életem címmel Görög Ibolyával, a Miniszterelnöki Hivatal egykori protokollfőnökével rendeznek találkozót. A szegedi dómban este 7 órától Égető Mária és Simon Tamás orgonaművészek közreműködésével fellépő Brass in the Five fúvósötöst nem kell bemutatni, hiszen többször is játszottak már itt. Fergeteges sikert arattak, amikor Gregor Józseffel adtak koncertet a városháza Muzsikáló Udvarán. A nemzetközi koncertéletben is egyre ismertebbé váló csapat ma este Bach-, Hándel-, Vivaldi-, Corelli- és Liszt-műveket játszik. Esté 8 órától rendezik meg a népszerű énekes-színésznő, Malek Andrea és bécsi barátai koncertjét. Négy sikeres lemezének anyagából is elhangzik majd néhány szám a készülő önálló show-jában, amelyből most Walter Lochmann zongorista és Christian Peter Hauser énekes közreműködésével ad elő részleteket. A fesztivál zárónapján, holnap délután 4 órától a Virág cukrászdában a Mese habbal-sorozatban Temesvári Beáta pszichiáter, Gősi Gábor, a Vadaspark igazgatója és Kancsár József színművész, a Pinceszínház művészeti vezetője mesél. Este fél 8-tól Dániel Keyes Ötödik Sally című színdarabját láthatja a közönség Szalay Kriszta, Cserna Antal, Csuja Imre, Felhőfy-Kiss László és Orosz Helga szereplésével a Pinceszínházban. Végül este 8 órától az 1995-ben alakult, örökzöld slágereket éneklő Four Fathers ad könnyed szórakozást ígérő koncertet a Szegedi Ifjúsági Házban. Malek Andrea készülő önálló show-jából ad majd elő részleteket Fotó: Karnok Csaba Mindszenti halászmester A nyugdíjba vonulók helyére nem állnak be a fiatalok Vonzások és változások az orvosi pályán Legnagyobb zsákmánya egy 85 kilós harcsa volt a mindszenti Körösi Imrének. MUNKATÁRSUNKTÓL - Aki nem tud annyi halat fogni, hogy megéljen belőle, annak felkopik az álla - ezzel a megjegyzéssel bocsátotta útjára az egyik oktató több mint 20 évvel ezelőtt a mindszenti Körösi Imre halászmestert. A tatai szakmai vizsgáról körülbelül ennyi tudással térhetett haza annak idején a most 57 éves férfi, aki - úgy érzi - akkor még nem értett a halászathoz. - A vizsgára vettem ugyan egy vadvízi halakról szóló könyvet, ám azt ki se nyitottam - magyarázza az eredetileg hűtőgépszerelő szakmunkás. A mindszenti Búza kocsma népes közönsége fél füllel hallgatja az anekdotázást, jól ismerik Imrét, aki az ivó törzsvendégének számít. A férfitől az is megtudjuk, hogy miután fogalma sem volt a halászatról, egy mártélyi halászmestertől kért segítséget. így végül Molnár József jóvoltából sajátította el e szakma fortélyait. - A mindszenti nagyrévnél dolgozom, most már a fiammal együtt - mondta Körösi Imre. - Ez változó jövedelmet hoz a családi kasszába. Évekkel ezelőtt a ciánszennyezés nagyon tönkrevágott minket, de azért úgy-ahogy talpra álltunk. Egyébként általában a fiam fogja a halakat, én meg eladom, s elköltőm a pénzt. - Tényleg, kell valakinek hal? - kérdezte az ivó vendégeit. Körösi Imre egyébként a kutytyogatásra esküszik. Eddigi legnagyobb zsákmánya egy 85 kilós harcsa volt. Igaz-e, hogy egyre kevesebb fiatal választja az orvosi pályát? Megfelel-e a valóságnak az az állítás, hogy a képzésük befejezése után egyre kevesebben vállalnak munkát a betegágyak mellett? Ezekre a kérdésekre is igyekszik válaszolni egy most megjelent egészségügyi minisztériumi vitaanyag, amelyenek elkészítésében külső szakértők - köztük a szegedi agysebész professzor, dr. Bodosi Mihály - is közreműködtek. Önálló mellékletként hozta a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének folyóirata, a MOTESZ Magazin, amelynek főszerkesztője szintén szegedi, neurológusprofeszszor, dr. Vécsei László akadémikus. Hiányszakmák Az egyik kulcskérdés az oktatás. A korábban slágernek számító orvosegyetemekre ma alig van túljelentkezés - állapítja meg a szakértői összegzés. Pedig az úgynevezett keretszám, a felvehető hallgatók száma is kevesebb, mint mondjuk egy évtizede. Négy-öt éven belül a jelenlegi szakorvosok közel harmada, mintegy 10 ezer orvos nyugdíjba megy. A keletkező hiánynak mindössze a harmadát lehetne biztosítani a szakképzés számára - úgy öt év alatt. Persze csak akkor, ha mindegyik diplomás belépne a szakképzésbe. És ha nem hiányozna máris minden tizenegyedik orvos! Évek óta 30 százalékkal kevesebb a szakorvosjelöltek száma a szükségesnél - kilenc szakmában. Hiányoznak az infektológusok (fertőző orvostan), és a most működők között tízen sincsenek a 35 éven aluliak; nincs elég népegészségügyi szakember, holott az ANTSZ-nek az EU-elvárások szerint azonnal 350 kellene; a laboratóriumi diagnosztikusok hiánya miatt a legtöbb helyen biológusok dolgoznak a laborokban; hiányzik a rendszerből 150 patológus - 64-kórbonctani osztályon nincs főállású kórbonenok; kevés a pszichiáter, a radiológus, hiányzik 140 aneszteziológus, alig vannak fiatalok az érsebészetben, az idegsebészetben, több mint harminc állás betöltetlen a kardiológiában. Nincsenek elegen a szakképzettek az informatikai alapú gyógyításban. Az izotópdiagnosztikában csak három fiatal veszi át a 13 nyugdíjba vonuló munkáját. Pályaelhagyók Mindennek a tetejébe: egyáltalán nem lehet arrra számítani, hogy valamennyi, igen drágán kiképzett orvos orvosként dolgozik. Aki teheti, második diplomát is szerez, a legtöbben közgazdaságit, jogit, menedzserit. Az egy évfolyamnyi orvosin végzettek közül mintegy százan ezt a második diplomát is felhasználva - nem betegágy mellett dolgoznak. Körülbelül 1200-1400-an, vagyis egy teljes évfolyamnyi orvos a jobban fizető gyógyszerismertetést választja, orvoslátogató lesz. Több százan vannak az igazi pályaelhagyók - nem használják orvosi tudásukat. Pénz, pénz, pénz Az EU-csatlakozással bekövetkező kivándorlás és a heti 48 órás munka bevezetésének hatása pontosan még nem látható, de az biztos, hogy mindkettő növeli a létszámgondokat. Az orvoshiány alapvető oka persze az alacsony bér. A tavalyi 50 százalékos emelés előtt csupán a halászok jövedelme volt alacsonyabb, mint az egészségügyieké, amely most is a nemzetgazdasági átlag körül van és több mint tízezer forinttal lemarad az oktatás béreitől. Az európai orvosbérek pedig alig belátható messzeségben vannak. Nem beszéltünk most a pálya elnőiesedéséről, presztízsveszteségeiről, a társadalmi elismertség hiányáról, a túlterheltségről, az ebből fakadó hibákról és az orvosok védtelenségéről, a biztosítás hiányáról. A nővérekről, más szakdolgozókról sem beszéltünk. És arról sem, hogy az egymást követő kormányok miért csak beszélnek. S. E.