Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-25 / 71. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2004. MÁRCIUS 25. Vásárhelyi-terv: nem kevesebb, hanem több pénz Felértékelődik a környezet Exporteredményező és munkahelyteremtő beruházásuk sora jöhet létre a környezetvédelemben az uniós csatlakozással. A tiszai árvízveszélyt csökkentő Vásárhelyi-terv keretében megépítendő tározók egy része állandó vizes élőhelyeket jelent majd az őshonos állatok, növények számára. Olyan nemzetközi jogi eszközökkel is rendelkezünk Romániával kapcsolatban, melyek a 2000-cs ciánkatasztrófa idején még nem voltak meg. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a víz világnapja alkalmával Szegeden járva nyilatkozott lapunknak. - Az uniós országokban szinte egész iparágak szolgálják a környezetvédelmet. Várható, hogy nálunk is a gazdasági húzóágazatok egyikévé válhat a környezetvédelem ? - Várható, hisz Magyarországon korszakos környezetvédelmi feladatokat kell megoldani az elkövetkező évtizedben. Itt van például a szennyvízprogram. A membrános víztisztító technológiát előállító, kanadai tőkével rendelkező Zenon Magyarországra telepítette európai fejlesztő központját, s itt hozta létre legnagyobb európai gyárát is. A világ számára az egyik legfőbb gondot előre jelezhetően az elegendő, illetve tiszta víz hiánya okozza, s a membrános technológia ugyanolyan jelentőségű lesz, mint az elektronika felfedezése volt egykor. Az üzemben jártamkor épp szállításra várt a több szobányi méretű víztisztító berendezés, Hongkongba. Egy ilyen, csúcstechnológiát előállító üzem jelentős mértékű exportot eredményezhet, és ez még csak a kezdet. - A környezetvédelmi beruházásokat az unió is támogatja. - Ez jó lehetőséget jelent hazai alapítású cégek számára is, a közép- és kelet-európai exportlehetőségek kihasználására. Egyébként januárban négy beruházás támogatásáról döntött a kormány, ebből három szorosan összefüggött a környezetvédelemmel. Az egyik hulladékpapír-újrahasznosító nagyüzem, ez többmilliárdos fejlesztés, a másik kipufogók károsanyag-kibocsátását csökkentő kerámia szűrőbetétek előállítását meghonosító japán cég, a harmadik pedig napelemgyár. Az elektromos, illetve elektronikai hulladék újrahasznosítása - mely uniós irányelv, Persányi Miklós: Mindent megteszünk, hogy ne következhessen be újabb környezeti katasztrófa Fotó: Karnok Csaba s mi is megvalósítjuk - 2000 új munkahelyet jelent néhány év múlva, a leginkább rászoruló munkaerőréteg számára. - A természetvédelem jelentősége is növekszik a csatlakozással. - A legnagyobb feladat, amit még végre kell hajtanunk, a Natura-2000 hálózatban szereplő területek kijelölése, az unió élőhely- és madárvédelmi szempontjainak megfelelően. Hogy mely területek kerülnek ide, attól függ, milyen, védelemre szoruló fajok fordulnak elő az adott helyen. A kijelölésben szakértői tudományos bizottságok is részt vettek. Ma Magyarország összterületének mintegy 9 százaléka védett, ez 22 százalékra nő a Natura-2000 érvénybe léptekor. A védettségi szint nem lesz olyan magas, mint például egy jelenlegi nemzeti park magterületén, de bizonyos korlátozásokat jelent a területtulajdonosok, -használók számára. - A Vásárhelyi-tervvel kapcsolatban melyik változat valósul meg: ha nincs áradás, üresen maradnak a létrehozandó tározók, vagy lehetőséget adnak vizes élőhelyek kialakulására 1 - Mindkét változatra lesz példa. Létrehozásuknál, üzemeltetésüknél nem a vízmérnök szab meg mindent, hanem természetvédelmi szempontokat is figyelembe veszünk. A tározó- és gátépítésekhez szükséges új anyagnyerő helyeket szintén eleve úgy hozzák létre, hogy a kialakuló kubikgödrök összeköttetésbe kerülnek a Tiszával. Egyébként az első munkák épp az Alsó-Tisza vidékén kezdődnek még az idén, a határtól haladva felfelé. Ezek a hullámterek lefolyását növelik, ahol csak lehet, egybekötve az élőhely-rekonstrukcióval. Itt kell megjegyeznem: bár nemrég a Vásárhelyi-tervtől elvontak bizonyos összeget, ezt azonban más forrásból vissza is pótoltuk, így a tervre nem kevesebb pénz jut, a hírekkel ellentétben, hanem több. S ekkor még nem beszéltünk a beadott pályázataink nyomán várható uniós forrásokról. Persze nemcsak mi pályázunk, hanem hozzánk is pályáznak: civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, cégeknek, az üzleti szféra résztvevőinek egyaránt szólnak kiírásaink, így a társadalom széles köre aktívan bekapcsolódhat a természet védelmébe. Az egyik legfontosabb feladat, melyre pályázati úton pénzt lehet szerezni, az élőhely-rekonstrukció. - A tiszai cianid- és nehézfémmérgezés óta visszatérő kérdés: megismétlődhet-e a tragédia, például Verespataknál 1 - Ismerjük a szennyező forrásokat, magam is, minden alkalommal, amikor találkozom a román féllel, szóba hozom az ügyet. A román-magyar környezetvédelmi, s vízügyi kapcsolatok felívelőben vannak, két jelentős egyezményt is kötöttünk tavaly, ez nagy környezetdiplomáciai előrelépésnek tekinthető. Konkrét nemzetközi jogi eszközökkel rendelkezünk, amelyek a 2000-es cianidmérgezésnél még nem voltak meg. A legmegnyugtatóbb azonban az lehet, ha Románia, az unióba készülve, igyekszik megteremteni a belépés környezetvédelmi feltételeit is. FARKAS CSABA Becsey Zsolt: Nem tévesztem össze Zákányszéket Székkutassal A régiót képviselné Brüsszelben A Fidcsz-MPSZ Szabad Európa listájának Csongrád megyei képviselőjelöltje szerint az Európai Unióban ma még elég keveset tudnak a dél-alföldi régióról. Becsey Zsolt éppen azért cserélné diplomatakarrierjét európai parlamenti képviselői mandátumra, hogy ez az elkövetkező években ne így legyen. Becsey Zsolt, a Fidesz-MPSZ Szabad Európa listájának 7. jelöltje saját bevallása szerint átmeneti állapotban van. Jelenleg ugyanis munkanélküli, hiszen miután karácsonykor hazatért Brüsszelből, ahol az Európai Unió melletti magyar misszió helyettes vezetője volt, felmentését kérte a Külügyminisztériumban. - Novemberben kért föl a Fidesz európai parlamenti képviselőnek. Ugyan köztisztviselő lehet képviselőjelölt, de úgy éreztem tisztességesnek, ha a felkérés kezdetétől nem végzek más munkát - mondta Becsey Zsolt. Aki büszke arra, hogy a hetedik helyen elsősorban a szakmát képviseli a Szabad Európa listán. Becsey három dolgot szeretett volna a jelölésért cserébe: regionálisan képviselni a Dél-Alföldet, azon belül is Csongrád megyét, emellett fix befutóhelyet és szakmaiságot kért. Mindegyiket teljesítette a Fidesz, így vállalta a felkérést. Becsey Zsolt nem érzi úgy, hogy döntésével feláldozta .volna diplomatakarrierjét. - Nem én akartam képviselőjelölt lenni, hanem a Fidesz, Szájét József keresett meg. Emellett azért is jelent a jelöltség kihívást számomra, mert ez a 24 fős csapat lesz az első, amely Magyarországot képviseli az Európai Parlamentben (EP). Ebben jó dolog lesz részt venni - jegyezte meg a képviselőjelölt. Aki szeretne minél szorosabb kapcsolatot kialakítani a választóival, éppen ezért a voksolás után regionális irodát is nyit Szegeden. Becsey Zsolt ugyanis elképzelhetetlennek tartja, hogy teljesen elszakadjon az itt élőktől. - Szerintem egy választott funkció esetében elképzelhetetlen, hogy a megválasztott a mandátuma idejére elhagyja választóit. Nem fogok kiköltözni Brüsszelbe, idevalósi vagyok, szüleim, nagyszüleiül is itt éltek a Dél-Alföldön. S mivel ezt a régiót képviselem, kötelességemnek érzem, hogy én is itt éljek az emberek között. Nem fogom összetéveszteni Zákányszéket Székkutassal - tette hozzá Becsey. Az unióban azonban még öszszekeverik, így Becsey Zsolt nagyon fontosnak tartja, hogy minél több információ jusson el erről a térségről a belga fővárosba. - Azt tudják, hogy itt van a szerb-magyar-román hármas határ, és azt is, hogy Nagylaknál lesz az egyetlen élő és feldolgozott „húsátkelőhely" Románia felé. Egyelőre ilyen apróságokról tudnak Brüsszelben. Ez azonban elég kevés. Szeretném a régió sajátosságait minél jobban képviselni. Fontos volna, hogy megmaradjon és 2007 után is folytatódjon strukturális politika, a szolidaritás elve, hiszen ez a régió az uniós átlagnál jóval fejletlenebb. Ezt a befizető országok sérelmezik, de nekünk az az érdekünk, hogy megmaradjanak. Bízom abban, hogy minél több uniós forrást sikerül pályázatok révén megszereznünk - felelte a képviselőjelölt. Becsey reméli, hogy a héten induló EU parlamenti választási kampány nem fog belpolitikai kampánnyá silányulni. - Azzal, hogy nem vagyok párttag, objektíven meg tudom ítélni, hogy valaki valamit belpolitikai célból mond-e. Ha kell, akkor a belső vitákban alkalmazni is fogom ezt a fajta szabadságomat. Ezen a választáson azt kell eldönteniük a választópolgároknak, melyik az a párt, amelyiktől azt remélhetik, hogy az érdekeiket hitelesen tudja képviselni és védeni az Európai Parlamentben - összegzett Becsey Zsolt, majd hozzátette: örülne, ha minél többen mennének el június 13-án szavazni. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Becsey Zsolt: Teljesítették a kéréseimet, így elfogadtam a jelö lést Fotó: Miskolczi Róbert NEVJEGY Becsey Zsolt 1964-ben született Szegeden. 1988-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát a nemzetközi kapcsolatok szakon. 1991-95 között Brüsszelben az európai közösség melletti magyar képviselet titkára. 1999-2003 között rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Brüszszelben, 2001-től 2003 májusáig a magyar kormány képviselője az EU Tanács Politikai és Biztonságpolitikai Bizottsága kibővített ülésein. 2002 februárja óta főtisztviselő. Angolul, spanyolul, németül és franciául beszél. Nős, közgazdász feleségével, Mártával három gyermeket nevelnek. A víztől vett város - DVD-n és videokazettán ? Megelevenednek az árvízi fotók Ha minden jól megy, hamarosan videokazettán és DVD-n is megjelentetik készítői A víztől vett város című dokumentumfilmet, mely a szegedi nagy árvízről és az újjáépítésről szól. Tárgyalnak annak érdekében, hogy az alkotást országos sugárzású tévécsatorna is műsorára tűzze. Egyórás dokumentumfilmet készítettek szegedi televíziósok az 1879. évi nagy árvízről. A víztől vett város sokféle adatot ismertet meg a nézővel, de a rengeteg információt gondosan válogatták. Hell István, a film rendezője azt mondja, elsősorban elmesélni akarták a történetet, élvezetesen, érdekesen. Aki nem tudná, hogy az árvíz utáni feltöltés eredménye az, hogy az udvarok Szegeden sok helyen alacsonyabban vannak az utca szintjénél, az most egy jellegzetesen huszadik századi, betonozott udvart szemlélve erre is rácsodálkozhat. A régi fotókat különös zajok teszik elevenné, a vélhetően nem olyan régi, ártéren vágtató szennyes ár szívszorító fölvételei mellett korhű környezetben, öltözetben, színészek mondják el, amit az írástudó szemtanúk, a mentés és az újjáépítés résztvevői - Mikszáth, Jókai, Tisza, Lechner és Lázár - papírra vetettek. Amikor Mikszáth ironizáló szövegét Kiszely Zoltán előadja - az írás arról szól, milyen érdekes, hogy a miniszterelnök a saját testvérét tartotta megfelelőnek a kormánybiztosi szerepre -, a színész előadásmódjából kiérződő irónia kicsit emlékeztetett az ezredforduló politikai ügyei fölött tűnődő publicisztikák hangvételére. Azon a panaszon is mosolyog most a kései utód, hogy míg a várost nem öntötte el a víz, hiába kérték az itteniek évekig, hogy „rendes" híd épüljön a Tiszán. Az 1879. évi pusztítás után viszont rögtön jutott rá pénz. Mert ez már akkor is egy ilyen ország volt. A víztől vett várost a városi tévé háromszor mutatta be. A film története azonban ezzel remélhetőleg még nem fejeződött be. Kozó Attila, a film forgatókönyvírója és producere azt mondja, több kolléga tanácsára elhatározták, mégis tartanak egy nyilvános bemutatót. Emellett tervezik, hogy videokazettán és DVD-n is kiadják A víztől vett várost, és tárgyalnak egy országos tévécsatornával is a bemuta'tás érdekében. B. A. Restaurátor volt Kátai József édesapja Külföldre viszik a szentesi gyertyákat Sokat köszönhet egykori tanárának, Kátai Józsefnek (balról) Dobos András Fotó: Vidovics Ferenc Külföldön jobban ismerik a szentesi Kátai József iparművészeti díszgyertyáit, mint szűkebb környezetében. A gimnázium kémiatanárának egykori tanítványa, Dobos András állatorvos hálája jeleként egyfajta szentélyt alakított ki a míves alkotásokból a Nyugalom nevű Petőfi utcai galériájában. Kátai József édesapja a szentesi múzeum restaurátora volt, így már gyerekkorában kipróbálta a gyertyaöntést a pedagógus. Akkoriban még cipőpasztás fémdobozban melegítette a paraffint, és abból készített magának áttetsző fehér színű gyertyát. A kémia-fizika szakos gimnáziumi tanár egykori diákja, Dobos András pedig máig emlékszik azokra az órákra, amikor a hozzá mindig is közel álló pedagógussal szappant készítettek. Azt mondja András, ő bizony a tanár úrnak köszönheti, hogy állatorvos lett. Úgy bocsátotta őt el a gimnáziumból, hogy azzal a tudással az egyetemen is elboldogult. A művészetpártoló állatorvos Nyugalom nevű galériájában most igazi szentélyt épített Kátai tanár úr díszgyertyáinak a még most is látható kiállításon. Azok a gyerekkori paraffingyertyák mára melegbarna iparművészeti díszekké értek. Olyan egyedi mesterremekek ezek a zsűrizett darabok, hogy külföldön nagyobb a hírük, mint az alkotójuk szűkebb környezetében. Már csak a tanár úr emlékei között él az évtizedekkel ezelőtti bokszosdoboz, mert a Kisér utcai műteremben rozsdamentes acéltartályban „hizlalódik" a kanóc. S amikor eléggé vastag, jöhet a formázás. Vallási jelképek és magyar népi motívumok hordozói a természetes anyagokból, méhviaszból, valamint növényi és ásványi eredetű kemény viaszból ősi eljárással, kézzel formázott díszgyertyák. Nevük is van persze a műtárgyaknak: az egyik például Fáraó, a másik Vénusz, de ott látni még a galériában a Hajfonatot, meg az anyaság több szimbólumát is. S hogy mennyi idő telik el, míg csonkig ég egy-egy mélybarna és barna-sárga átmenetes gyertya? Átlagban másfél-két óra kell hozzá. Am aki magáénak tudhat egy ilyen míves műtárgyat, az aligha akar annak fényében gyönyörködni. Legfeljebb meggyújtja a boltban vásárolt tucatárut, hogy az világítsa meg Kátai József tanár úr mesterremekét. Dr. Dobos András mindenesetre örül, hogy kedvenc pedagógusának alkotásai ott sorakozhatnak a Petőfi utcai kiállítóteremben. B. I.