Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-23 / 69. szám

Kedd, 2004. március 23. A PÉNZ BESZÉL 7 A nők inkább szoronganak, a férfiak pedig inkább lesérülnek a munkájukhoz köthető betegségeket és baleseteket tekintve. Az Európai Unióban a brit férfiak a legidegesebbek, és az építőipar a legveszélyesebb foglalkozás. A 25 és 50 év közötti dolgozó brit férfiak 40 százaléka gondolja azt, hogy munkája károsítja az egészségét. A munkahelyi és magánéleti stressz bizony sokba kerül a munkáltatóknak. Felmérések szerint 80 százalék fölötti az ipari szekciókban történő balesetek száma, melyek a stresszre vezethetők vissza, 50 százalék fölötti az elveszett munkanapok azon száma, melyek a stresszel hozhatók összefüggésbe, 14 százalék fölötti azon dolgozók aránya, akik bevallják, hogy a stressz miatt hagyták el, illetve változtatták meg a munkahelyüket. Évente 250 millió munkahelyi baleset A világon évente 1,2 millió ember veszíti életét munkahelyi balesetekben és a foglalkozásukhoz köthető betegségek miatt. Összesen több mint 250 millió munkahelyi baleset történik egy év alatt, és 160 millióan betegednek meg munkájuk miatt - így számol a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). Az esetek zömét a fejlődő országokban regisztrálják, ahol négyszer-ötször annyian sérülnek, betegednek meg, mint például az Európai Unióban. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nemrégiben kiadott jelentéséből az is kiderül: a férfiak által elszenvedett munkahelyi balesetek száma majdnem háromszorosa a nőkének. Százezer férfiból körülbelül 5300 hiányzott négy napnál többet a munkájához kapcsolódó balesetek és betegségek miatt, míg a 100 ezer nőből csak 1900. Utóbbiak azonban jobban megszenvedik a munkához kapcsolódó pszichés problémákat. A különbségeket azonban a tanulmány szerzői szerint az is okozhatja, hogy a két nem általában más típusú állásokat vállal: az építőiparban dolgozó nő körülbelül annyira gyakori jelenség, mint az óvó bácsi. Halálos is lehet Gyakrabban haláloznak el szívbetegségekben azok az emberek, akik stresszes körülmények közt dolgoznak, mint azok, akiket nem fáraszt ki annyira a munka. A megállapítás Finnországban született egy felmérés eredményeként, amely keretében 812 olyan személyt vizsgáltak, akik finn gyárakban dolgoztak már 25 éve. A vizsgálatok során kiderült, hogy a stresszhez köthető a magas koleszterinszint és a túlsülyosság is. A felmérést végzők szerint az eddigi figyelmeztetések mellé (sportolj, ne dohányozz, ne fogyassz alkoholt stb.) most már oda kell sorolni a „ne dolgozz stresszes helyen" felhívást is ahhoz, hogy elejét vegyük a szívrendszeri megbetegedéseknek. Dr. Beck Mária pszichiáter szerint a munkahelyi feszültségeket nagyon befolyásolja a légkör, a munkatársak és a munkahelyi főnök is. Egy túlfeszített, hajszolt főnök generalizálja a stresszt, a szorongást. A betegség kialakulásához ugyanakkor az is kell, hogy valaki fogékonyabb legyen a stresszindukcióra. Az EU-ban minden, a munkavégzéssel kapcsolatba hozható betegségért kártérítés jár a dolgozónak, Magyarországon viszont a megbetegedésnek szinte száz százalékig a munka következményének kell lennie, és csak 35 foglalkozási megbetegedésnél írnak elő kártalanítást a jogszabályok. Ez is közrejátszik abban, hogy a statisztikák szerint a hazai munkavállalók még a skandináv orszáTERÁPIA, 70 EZERÉRT - Az ismétlődő stressz káros mondja dr. Beck Mária pszichiáter. - Meg kell tanulni a stresszt, a felgyülemlett feszültséget levezetni, megoldani. Ehhez gyakran szakember segítsége kell. Amennyiben magánpraxist vesz igénybe a megfáradt ember, az bizony pénzbe kerüi. Hogy tünetmentessé váljon, az a terápia révén pár hét alatt elérhető. Pár hét munkahelyi távollét azért szükséges. A gyógyszer ára - adott esetben - tb-támogatással együtt havi másfél-ötezer forint Egy féléves terápia tehát utókezeléssel, gyógyszerekkel együtt 70-74 ezer forint. gokban élőknél is kevesebb munkahelyi ártalomnak vannak kitéve, és az elmúlt 30 évben a foglalkoztatási megbetegedések száma csaknem az egyötödére csökkent. Elhallgatott tények Az adatok azonban nem tükrözik a valóságot. Példa rá a daganatos megbetegedések esete. A legóvatosabb nemzetközi becslések szerint is a daganatos halálozás négy százalékáért a foglalkozási eredetű megbetegedések a felelősek. Magyarországon évente mintegy 33 ezer ember hal meg rákban, ebből tehát körülbelül 1300 esetben a munkahelyi ártalom is közrejátszik a végzetes kimenetelű kór kialakulásában, viszont évente legfeljebb tíz-húsz ilyen esetet jelentenek. Szakértők szerint a csökkenő szám oka inkább »az, hogy az esetek jelentésében sem a munkáltatók, sem a dolgozók, sem az üzemorvosok nem érdekeltek. A munkavállalók ugyanakkor munkahelyük elvesztésétől félnek. Nem mernek elmenni szabadságra, még betegen sem. Ez olyan extra stresszt okoz, ami meggyorsítja pszichés problémájukat. HELLER LÁSZLÓ KAMARAI HÍREK SZAKMAI PROGRAMOK AZ UTAZÁS SZAKKIÁLLÍTÁSON PAP KLÁRA A DÉLMAGYARORSZAG KIAD0 ELEN A STRESSZ OKOZZA A MUNKAHELYI BALESETEK TÖBBSÉGÉT A XI. Szegedi Utazás Szakkiállítás megnyitóját megelőzően, március 26-án, pénteken szakmai konferenciát tartanak a szervezők „Magyarország gyógyvizeinek egészségügyi hasznosítása" címmel a Hangár Expo és Konferencia Központ területén. A konferencia délutánján 13.30-tól a turisztikai szekció, 14.45-től a szállodai és szolgáltató szekció programja szerepel, melyen többek között dr. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója, dr. Albel Andor, a Dél-alföldi Fürdőklasztcr elnöke és dr. Faragó Hilda, az Országos Idegenforgalmi Bizottság titkára is előadást tart. A szakmai délutánra hívjuk cs várjuk kamaránk Kommunikációs és reklámklubjának, valamint Marketingklubjának tagjait és az érdeklődő kamarai tagokat. A rendezvényre csak előzetes jelentkezés útján tudunk belépést biztosítani. Várjuk minden érdeklődő kamarai tag írásbeli jelentkezését az info@csmkik.hu e-mail címen, vagy a 62/426-149-es faxszámon, vagy személyesen kamaránk ügyfélszolgálatán (Tisza L. krt. 2—4.). ÁRUFUVAROZÓK ÉS AUTÓBUSZOS VÁLLALKOZÓK, FIGYELEM! A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 4. közlekedési osztálya a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet szakembereinek közreműködésével szakmai fórumot rendez nemzetközi árufuvarozók és autóbuszos vállalkozók részére március 29-én, hétfőn 13 órai kezdettel a kamara rendezvénytermében. A rendezvényen a május 1-jei európai uniós csatlakozással kapcsolatos okmánycserékről, jogszabályváltozásokról és egyéb teendőkről kapnak tájékoztatást az érdeklődők. A rendezvényen való részvétel a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagdíj- és szolgáltatásidíjhátralékkal nem rendelkező tagjai számára térítésmentes, nem kamarai tagoknak 2000 Ft/fő + áfa. Részvételi szándékát kérjük írásban jelezze az info@csmkik.hu e-mail címen, vagy a 62/426-149-es faxszámon. Bővebb információ a 62/486-987/ 152-es melléken, Csobán Anettől kérhető. (122861756 Az újság is szolgálhatja A • A p »1 ff A A A . a regio tejlodeset Eltitkolják a betegségüket Meggyőződésem, hogy a maga eszközeivel az újság hozzájárulhat a dél-alföldi régió gazdasági fejlődéséhez - állítja Pap Klára, a Délmagyarországot és a Délvilágot megjelentető kiadó e hónap elején kinevezett igazgatója, •ődje, Pásztiné Mészáros Éva más, hasonlóan fontos megbízást kapott a társaságnál. Bár négy évvel ezelőtt Sopronból jött Szegedre, ahol a Délmagyarország Kiadó pénzügyi igazgatója lett, Pap Klára számára nem idegen ez a megye, hiszen Makón született, és 29 éves koráig itt is élt. Tizenegy év után ismét szülőföldjén talált otthonra. Jelenleg Tápén, egy családi házban él férjével és két általános iskolás korú gyermekével. Amikor munkája engedi, szívesen olvas kortárs irodalmat, vagy kirándul az országban, kedvenc helye Aggtelek környéke és a Duna-kanyar. Korábban a közlekedésben és a bútoriparban helyezkedet el, majd 1996-ban „evezett át" a média területére. Ezt a szakmát hamar megkedvelte, elsősorban azért, mert érdekes, izgalmas emberek között dolgozhat. Két Pap Klára kiadóigazgató FOTO: MISK0LCZI ROBERT év rádiós műit után váltott a nyomtatott sajtóra. Márciustól az egyebek mellett a legnagyobb példányszámú regionális napilapot, a Kisalföldet, illetve a Délmagyarországot és a Délvilágot jegyző Lapcom Kft. részeként működő Délmagyarország Kiadó irányítását vette át. - 1998-tól egészen mostanáig, amíg a kft.-nél pénzügyi területen dolgoztam, jobbára a pálya széléről szóltam be, mit és hogyan kellene csinálni, ebben az új pozícióban viszont már nekem kell nap mint nap üzleti döntéseket hozni, amelyekért felelősséggel tartozom - érzékelteti a kiadóigazgatói feladat súlyát Pap Klára. Egyik legfontosabb vezetői elveként rögtön leszögezi, hogy bár a lap sikerét nagyban meghatározza a bevételek alakulása, az üzleti szempontok nem befolyásolhatják az űjság készítését és tartalmát. Ugyanilyen fontosnak tartja a lap politikai semlegességét. - Minden eszközzel arra törekszünk, hogy a Csongrád megyében élők magukénak érezzék a Délmagyart és a Délvilágot, valamint hogy hirdetőinknek és üzleti partnereinknek színvonalas szolgáltatást nyújtsunk, amivel hozzájárulunk sikereikhez. S ha ők sikeresek, mi is azok lehetünk, s ezáltal részt vehetünk a dél-alföldi régió gazdaságának fejlesztésében - magyarázza a közgazdasági diplomával rendelkező igazgató. Az üzleti élet fellendítéséért tett lépésnek tekinthető a Délmagyarország gondozásában március végén megjelenő Cégregiszter nevű kiadvány, amely a Szegeden és környékén működő vállalkozások lehető legteljesebb listáját tartalmazza. Az évente frissülő könyv hosszú távú hirdetési lehetőséget nyújt a cégeknek, a magánszemélyek pedig egy helyen megtalálják azokat a szolgáltatásokat, üzletekef, kereskedelmi egységeket és közérdekű információkat, amelyekre a mindennapokban szükségük van. A kiadó az elmúlt három évben bővítette kiadványainak körét: megjelent a Megyei Hirdető lapcsalád, és a Vasárnap Reggel bevezetésével a hét minden napján kapnak olvasnivalót az itt élők. A jövőben is megjelennek a rétegigényeket kielégítő magazinok, így az Esküvő és a Presztízs. Ezenkívül az igazgató fontosnak tartja, hogy a Délmagyarország Kiadó aktív részese legyen a helyi közéletnek, akár ügy, hogy - mint két utóbbi rendezvény példázza - futást szervez az árvíz 125. évfordulójára, vagy koncertezni hívja Fenyő Miklóst. H. SZ. Egészségvédelmi felszereléssel megelőzhető a betegségek kialakulása ILLUSZTRÁCIÓ: TÉSIK ATTILA