Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-22 / 68. szám

HÉTFŐ, 2004. MÁRCIUS 22. •AKTUÁLIS» 3 A víz világnapján a miniszter is Szegedre jött Papírhajók úsztak a Tiszán A víz világnapján a szegedi vadasparkban vidraélőhelyet adtak át és megnyitották a Szent István téri víztornyot. A Tisza-parton a víz védelmére fölhívó üzeneteket jelképező papírhajókat bocsátottak a folyóra, s megemlékeztek a ciánszennyezésről is. MUNKATÁRSUNKTÓL Vidraélőhely-avatás, víztoronybemutató, papírhajó-úsztatás szerepelt a víz világnapja szegedi rendezvényei között. A hét végén Szegeden tartották az idei vízvilágnap központi rendezvényeit. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a két napra megnyitott, idén százéves Szent István téri víztorony előtt a kormány ivóvízvédelmi, csatornázási és árvízmegelőző programjai kapcsán arról beszélt, hogy az állami akarat a lakosság közreműködése nélkül kevés: felelős magatartással nekünk magunknak kell megóvnunk az élet feltételeként szolgáló ivóvizet. Botka László szegedi polgármester a városban folyó csatornázási programról szólt, majd a víztorony látogatására érkezők A Szent István téri víztoronytól a Tisza-partra sétáltak az ünnepség résztvevői Fotó: Karnok Csaba köztük sok gyermek - a Tisza-parti tiszavirág-szoborhoz vonultak, ahol a víz védelméről szóló üzeneteket jelképező papírhajókat úsztattak a folyón. A 2000-es ciánszennyezés emlékére az ünneplők és a vízen fölvonuló szegedi evezősök virágokat dobtak a hullámokba. Persányi Miklós szabadon engedte a szentesi kórházban fogott kölyökvidrát Vidramenhely a vadasparkban A tizenötödik születésnapját ünneplő Szegedi Vadasparkban vizes élőhely-bemutatót és vidramenhelyet avattak tegnap. A víz világnapjához kapcsolódó rendezvényen a környezetvédelmi miniszter egy kölyökvidrát is szabadon engedett a Sancer-tavaknál. Magyarország legfiatalabb és legnagyobb területű vadasparkjában, a szegediben tegnap két eseményre is várták az érdeklődőket. A város vízvilágnapi rendezvényeihez kapcsolódóan Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter vidramenhelyet és vizes élőhely-bemutatót adott át. - A mellettem álló polgármestert, Botka Lászlót egyrészt embernek is tekinthetjük, de ha úgy nézzük, akkor nyolcvannyolc százalékban víz - tréfálkozott köszöntő beszédében a miniszter, aki a természetes vizek fokozott védelmére hívta fel a figyelmet. A megszólított polgármester pedig javaslatot terjeszt áprilisban a közgyűlés elé, melyben 100 millió forintot kér három évre a vadaspark fejlesztésére. Évente közel ötszáz sérült vadállat kerül a Szegedi Vadasparkba. Gősi Gábor igazgató vezetésével a dolgozók azon fáradoznak, hogy a felgyógyított állatok közül minél többet vissza tudjanak engedni természetes élőhelyére. A most átadott vidramenhely is azt a célt szolgálja, átmeneti otthona legyen a betegvízi ragadozóknak. Tegnap jelképesen egy tavaly befogott vidrakölyköt engedtek szabadon. Érdekesség, hogy a dobozában morgó aprócska jószág a szentesi kórház idegosztályáról került a csongrádi megyeszékhelyre. A Szeged környéki táj jellegzetes vizes élőhelyei a hullámterek, kubikok, holtágak, bányatavak és szikes tavak. Az itt előforduló növényeket, állatokat bemutató élőhelyet alakítottak ki a Sancer-tavaknál. A madárles közelében még egy jellegzetes alföldi halászkunyhót is építettek. A bemutató ugyanazt a célt szolgálja, mint maga a vadaspark. Vagyis a természet és a benne élő növények, állatok szeretetére, védelmére és megismerésére oktatja a látogatókat, leginkább a gyermekeket. K.T. Bátorság és békejel PANEK SÁNDOR Nyolcszáz ember alakított békejelet fáklyával és gyertyával a kézben Budapesten, azon a demonstráción, amelyre 30 civil szervezet toborzott jelentkezőket, hasonlóan még vagy 50 városhoz világszerte, hogy az iraki háború évfordulóján a békére hívják fel a figyelmet. Az esemény azt kívánta demonstrálni, ami a háború befejezése óta amúgy is nyilvánvaló volt: Irakban nem találtak tömegpusztító fegyvereket, Irak lerohanásával a nemzetközi terrorizmust nem sikerült visszaszorítani, sőt még elszántabb lett. A békéért demonstráló szervezetek kimondva-kimondatlanul az iraki akciót okolták a madridi merénylet miatt is. Az esemény retorikája azonban csak addig terjedt, hogy eljöhet egy olyan kor, amelyben az erőszak természetellenes lesz, amelyben senki nem akarja kizsákmányolni a testvérét, s amelyben senki nem kényszeríteni rá a hitét a másikra. A Békejel-tüntetéssel egy időben Heller Ágnes filozófus arról beszélt, hogy a terrorizmussal szemben az egyetlen védekezés az lehet, ha nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni. Bátornak kell lenni, mondta a XX. századi diktatúrákat többfelől is megszenvedett filozófus, mert nagyobb baj következik hosszú távon, ha meghátrálunk, mint ha bátran felvesszük a harcot. Heller Ágnes nyilvánvalóan nem a szovjet internacionahzmus által lejáratott békeharcra gondol, hiszen a spanyol merényletre utalva úgy vélte, a robbantások éppen azt akarták elérni, hogy az Irakba csapatokat küldő spanyol kormányt leváltsák. Az emberek ijedségükben szavazták hatalomba a spanyol szocialistákat, akik régóta ígérték, hogy kivonják az ország katonai erőit ¡rákból. E két nézet nagyjából tükrözi is a meghasonlottságot, amely a nyugati típusú demokráciákban a terrorizmus elleni harc kapcsán választókat és kormányokat egyaránt jellemzi. A téma az eddigi pohtikai támpontok szerint teljesen értelmezhetetlen, és még inkább azzá váhk, ha kampánytéma lesz belőle. A spanyol baloldal győzni tudott olyan retorikával, amely az iraki részvétel helyett nem kínál semmit a terrorizmus elleni harcban, az Egyesült Államok béketüntetésén pedig egyenesen Bush birodalomépítési ambíciója és a „multinacionális megszállás" ellen szólt a békejel. Szembeszökő az is, hogy a bal- ás jobboldali politikai ideológiáknak semmi szerepe a kérdésben. Heller Ágnes baloldali liberális gondolkodóként aktív terrorüldözést javasol, akárcsak az amerikai, az olasz és a spanyol konzervatív oldal, míg a spanyol, a francia, a német baloldal ezt ellenkezőképp látja. Utóbbiak soraiból sokan alig leplezetten harc helyett a palesztin szabadság biztosításában látják a terrorista akciók számának csökkentését. A magyar külpolitika - szemben a francia-német irányvonallal - meg sem kísérelte, hogy a terrorizmus indítékául szolgáló közelkeleti konfliktusra irányítsa a szövetséges Egyesült Államok figyelmét. Magyarország igazodott az amerikai szövetséges irányvonalához, s megpróbálja minél békésebben játszani a megszálló szerepét Irakban. A Békejelhez hasonló tüntetéseknek viszont már egy évvel ezelőtt sem volt hatásuk, amikor készülőben volt az iraki háború. Ma pedig már kétakkora naivitással hagyják figyelmen kívül a valóságot. Spanyolországban is százezrek tüntettek a kormány háborús szerepvállalása ellen, a felmérések a választók háborúellenes hangulatát mutatták, és a merényletek mégis e békeszerető spanyol járókelőket sújtották. Látták az égő házakat „Kisztrájkoltunk magunknak ezer forint mínuszt" Bajban a sertéstartók Az agrárbéke csak árcsökkenést hozott Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról láger Feiencné férje arról számolt be, hogy a zavargásokból csak annyit tapasztaltak, hogy tőlük is látni lehetett: égnek a házak a Pristina melletti egyik faluban. Ahol azonban a magyarok szolgálnak, semmi baj sincs. Mint emlékezetes, a zavargások a múlt héten nem Pristinában, hanem Mitrovicában törtek ki, ahol az albánok felgyújtották a szerbek házait. - A magyar katonákhoz senki sem szólt egy rossz szót sem a Az utóbbi időben néhány olyan hír látott napvilágot - jelezte az APEH sajtóosztálya, lapunk egy írására is reagálva -, melyek szerint az adóhivatal a személyi jövedelemadó-bevallásokban szereplő visszatérítéseknél nem tartja a 30 napos határidőt, s jelentős összegekkel tartozik az adófizetőknek. Ezek a megállapítások az adóhatóság szerint nem helytállóak, főleg akkor nem, ha az előző esztendővel vetik össze az ügyfelek. A két időszak adatai - áll az APEH tájékoztatójában - az elPristinában élők közül, a sebesült KFOR-katonák sem a mi nemzetünk fiai - mondta lapunknak Kovács József alezredes a magyar kontingens parancsnoka. Hozzátette, hogy a főhadiszállás és a békefenntartók táborát őrző magyarok két nappal korábban megemelték a készültségi fokozatot, mint a KFOR többi nemzetének csapatai. A bázistól 4-5 kilométerre történt gyújtogatásokat ugyan látták, de ezek számukra semmiféle veszélyt sem jelentettek. Az év elején kiutazott magyar térő jogszabályi környezet, a különböző jogcímeken igénybe vett adókedvezmények miatt semmiképpen sem vethetők össze. Ilyen például az először igénybe vehető és az elmúlt évekhez képest eltérő, jelentős számú Sulinet-kedvezmény, amelynek ellenőrzését az adóhatóság a kereskedelmi cégek adatszolgáltatásai alapján végzi el az adózók előzetes értesítése és bevonása nélkül. Az adóhivatal számára a törvény 30 napos határidőt biztosít a bevallások nyilvántartásba vételére, feldolgozására, az ellenőrkontingens feladata nem karhatalmi, azaz nem vesznek részt demonstrációk feloszlatásában, csak az őrzésben, a járőrözésben és szállítmánykísérésben vesznek részt. - Nekem is meg kellett nyugtatnom a családomat, hogy semmi bajunk. Ok ugyanis, látván a tévébeszámolókat, egy éjszakán át nem aludtak. Mi is néztük a tévét, ezért nyugodtan mondhatom, a híreszteléseket százzal kell osztani - mondta Kovács alezredes. KOROM ANDRÁS zésekre, s amennyiben túllépi a határidőt, késedelmi kamatot kell fizetnie. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz 2004. március 12-éig 1 millió 121 ezer darab személyi jövedelemadó-bevallás érkezett, amelyből 1 millió 31 ezret dolgoztak fel és ellenőriztek. Ez a szám 27 százalékkal meghaladja az előző év hasonló időszakát. Adót 112 ezer ügyfélnek térítettek vissza mintegy 8,1 milliárd forint összegben. Az adóhivatal mindössze 313 esetben lépte túl a törvényben biztosított 30 napos határidőt, s emiatt összesen 117 ezer forint késedelmi kamatot fizetett ki. FEKETE KLÁRA A sertéstenyésztők azt állítják, hiába vonultak utcára, helyzetük nem javult, az agrárbéke számukra nem hozott nyugalmat. Noha kérték, nem kapták meg a tavalyi támogatásokat. Csongrád megye több sertéstartója úgy látja, ha nem jutnak állami támogatáshoz, hogy legalább az önköltségük megtérüljön, idén bezárhatják a gazdaságot. fuhász László, a Csanádpalota Sertés Kft. ügyvezetője - 500 kocás sertéstelepen próbálja a cégnek és dolgozóinak biztosítani a megélhetést - azt mondta el lapunknak, a február végi nevezetes agrárbéke óta 5 forinttal csökkent az élősertés kilójának felvásárlási ára, 240-ről 235 forintra. Juhász László szerint a demonstrációval egyedül azt érték el, hogy disznónként kétezer forintos állatjóléti támogatást kapnak. Ehhez tette hozzá Sári György sándorfalvi tenyésztő, hogy „kisztrájkoltunk magunknak ezer forint mínuszt", ugyanis 2003-ban még háromezer forintos állatjóléti támogatás járt a tenyésztőknek sertésenként. De ha nincs a kéthetes tüntetés, akkor még ezt a pénzt sem kapták volna meg, mivel az FVM erre az esztendőre „elfelejtette" meghirdetni a támogatásokat. Mindkét tenyésztő visszautasította azokat a sajtóban megjelent állításokat, miszerint a disznótartók 293 forintot kapnának egy kiló leadott élő sertés után, ugyanis az említett összeg a hasított sertésre vonatkozik. Elmondták, az ágazat válsága tavaly kezdődött, amikor is a 280-290 forintos önköltség mellett először 240-250 forintos kilónkénti felvásárlási árat fizettek a vágóhidak és a feldolgozók, majd elérkezett a mélypont a 190-200 forintos átvételi árral. Ezt követően a tenyésztők elégedetlensége miatt hozta meg az agrártárca azt a rendeletet, hogy a feldolgozók a felvásárlási ár megállapításánál kötelesek figyelembe venni öt uniós ország átlagárát. Az akkor megállapított 260 forint a támogatásokkal együtt már fedezte volna a tenyésztők önköltségét. De amikor az állami támogatás 3,3 milliárd forintos kerete elfogyott, újra drasztikusan csökkentek az árak és mára odáig jutottak, hogy 235 forint az átlagos felvásárlási ár, a feldolgozók nem adják meg az öt uniós ország átlagárát, s a takarmány is a duplájába kerül a tavalyinak. A két sertéstartó szerint jelenleg egy százkilós disznón 6-7 ezer forint a veszteség. Juhász László már tavaly 15, Sári György 6 millió forintos veszteséget könyvelt el (ő 150 kocát tart). Állítják, nem mennek tüntetni, úgysem érnek el vele semmit. Azt is figyelembe véve, hogy az uniós csatlakozást követően olcsóbb sertéshús áraszthatja el az országot, nincs más hátra számukra, mint az, hogy szép lassan tönkremennek. F.K. Már nyolcmilliárd forintot visszafizetett az adóhatóság Nincs késésben az APEH Az APEH cáfolja, hogy az eddig beadott adóbevallások feldolgozásával és az adó-visszatérítések kifizetésével a korábbi évekhez képest késésben lenne.