Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-20 / 67. szám

SZOMBAT, 2004. MÁRCIUS 20. MEGYEI TŰKOR" 3 Dupla várakozás délutánonként a Szegedre tartóknak Araszolnak az algyői hídnál A Tisza-híd szerkezeti hibája jelentős fennakadást okoz a Szeged-Vásárhely közötti forgalomban Fotó: Gyenes Kálmán A délutáni csúcsforgalomban mindennap húszperces kényszerpihenőre számíthat­nak, akik az algyői Tisza-hídon át Szeged felé tartanak. A közútkezelő szerint a mun­kálatok miatt még legalább egy hónapig lesz forgalomkorlátozás. Munkanapokon a délutáni csúcsforgalom­ban gyakran húszperces araszolásra kénysze­rülnek az algyői Tisza-hídon áthajtani szán­dékozók. A dugó oka: az út és a híd javítása, amely már több mint egy hónapja tart, és be­fejezése leghamarabb húsvét utánra várható. Az út közel negyvenméteres szakaszát éj­jel-nappal lezárva tartják, itt forgalmi lámpa irányítja az áthaladást, ami hosszú várako­zást eredményez. Tízcentis repedés - A hiba teljes elhárításáig nem engedhet­jük át a közlekedőknek az úttestet. Jó hír azonban, hogy az átadást követően a korábbi sebességkorlátozást is feloldjuk - fogalma­zott Rigó Mihály, a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. műszaki igazgatója, aki még hozzátette: a munkálatokat tovább ha­logatni nem lehetett, hiszen az a legsúlyo­sabb következményekkel járhatott volna. Még 2002 októberében eltörött a híd egyik vasbeton szerkezetű fala, a terhelés hatására elmozdult az útszerkezet, a hőtágulás ki­egyenlítését biztosító dilatációs szerkezet sem láthatta el a feladatát: tízcentis repedés képződött. A rés a híd közepén keletkezett, amit a múlt hónapban el is kerítettek a köz­útkezelő szakemberei. A hídjavítás bonyolult A munkák kivitelezését a Hídépítő Rt. nyerte: el kell bontani és újjal kell pótolni a megrepedt vasbeton tárcsákat, ezt követően építik be a fésűs szerkezetű dilatációs elemet. Rigó Mihály szerint azért tart sokáig a reno­válás, mert majdnem mindegyik, az útépítés­ben szükséges munkafolyamatot el kell vé­gezni. Ráadásul a két oldal újjáépítése dupla munkát jelent, a szerkezeti elemek cseréjét követő szigetelést csak a beton 21 napos szi­lárdulása után szabad elvégezni, így a várako­zási idő is csaknem egy hónap. Sorok Vásárhely felől Az autósok sokszor rendkívül türelmetle­nül viselik a délutáni dugót, a hosszú sorok szinte mindig a Hódmezővásárhely felőli oldalon alakulnak ki. A Szeged és Vásár­hely közötti utat napjában többször is meg­járó Mónikát megszólítottuk; elpanaszolta, igazságtalan, hogy a Szeged felől érkezők kétszer annyi időt kapnak az áthaladásra. Nagy gondot okoznak még a lassú jármű­vek is, amelyek gyakran elakadnak a rám­pán araszolva. A közútkezelő arról tájékoztatott, hogy reg­gel 7 és 9, valamint délután 2 és este 6 óra között a híd forgalmi lámpáinak perióduside­je 3 perc. Ekkor a Szeged felől, míg reggel a Vásárhely felől érkezők kapnak kétszerannyi időt az áthaladásra, mint a szembeforgalom. A műszaki igazgató szerint ez a megoldás biztosítja a leggördülékenyebb áthaladást. I. sz. Vízvilágnap FARKAS CSABA Az ember viszonya elég kétértelmű a vízhez. Részint lehetőség szerint vízközeiben települ meg, részint a közelében föllelhető vi­zet, szintén lehetőség szerint, tönkreteszi. Ez, nézetünk szerint, amely természetesen figyelmen kívül hagyható, nem a legszeren­csésebb kombináció. Amikor az embernek kialakult a mai időkre is jellemző agyberendezése - úgy a kőkorszak táján akkor a víz korlátlanul hozzáférhető, mindig újratermelődő környezeti té­nyező volt, még csak véletlenül sem kellett rá vigyázni, sőt általá­ban védekezni volt szükséges ellene. A víz máig védekező reflexeket indít meg az emberben, ezzel szemben a víz-minőségvédelem, a vízi élőhelyek védelme vala­miféle szükségtelen, lagymatag dolognak tűnik. A víz sokáig oly mértékben korlátozta az embert, hogy amikor a technikai fejlő­dés módot adott rá, rögvest a legnagyobb mértékig korlátokat sza­bott a víznek. Ez történt például a Tisza-szabályozáskor: a legtöbb helyen végtelenül szűkre szabták a töltésekkel a hullámteret, s az áradásnak egyszerűen nincs helye hol szétterülni. Ez azért baj, mert, mint tanultuk az általános iskolában, a víz alapvetően ösz­szenyomhatatlan, ezért aztán ugyanaz a vízmennyiség, ami, ha nagykiterjedésű helyet boríthat el, akkor sekélyebb, ha kis helyre szorul, akkor viszont mély. Azaz, árvízi megfogalmazás szerint, magas. Sőt egyre magasabb, mert a Kárpátokban történő erdőir­tások következtében az erdők mind kevésbé tudják visszafogni a vizet - részben elpárologtatva a lehulló csapadékot, részben meg­akasztva-lassítva lefolyását. Egyre magasabb árvizekre számítha­tunk tehát, s szintmagasságuk növekedéséhez az is hozzájárul­hat, hogy a kitermelt hegyvidéki erdők helyéről a csapadék, nö­vényzet híján, akadálytalanul mossa le a talajt, ennek pedig egy hányada, mint hordalék, lerakódik a meder alján, azt folyamato­san magasítva. így aztán az áradáskor mind több víznek mind se­kélyebb mederben kell elférnie. A víz korlátozó hatását tehát, ez esetben, saját magunknak si­került mai napig fönntartani, sőt fokozni, következésképpen, ha vízminőségvédelemről, a vízi élővilág védelemről van szó, sokan azt mondják: lehet, hogy ezek is fontosak, de az árvíz elleni véde­kezés még fontosahb. A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv árvízi tározók létesítését is magában foglalja. Ezzel kapcsolatban a kizá­rólag vízügyi szempontokat figyelembe vevők azt mondják, hogy a tározókból, az árvízveszély elmúltával, vissza kell a vizet a fo­lyómederbe juttatni. Mások szerint viszont, ahol csak lehet, bizo­nyos fokú vízborítást mindig fönn kellene tartani, ez óriási jelen­tőségű lehet a természetvédelem, vízi élővilág szempontjából, és az árvízvédelmet sem veszélyeztetné. Melyik változat valósul meg, ha megvalósul, s nem kopik el időközben a szükséges pénz ? A vízvilágnap kapcsán talán megfogalmazható: kicsinyesség és szűklátókörűség eddig mindig csak rövid távú eredményekre ve­zetett. Ha rövid távú céljaink vannak, ez nem haj, de a vízzel még elég hosszú ideig együtt kell élnünk. Többletbevételének háromszorosára büntették a telefontársaságot Rosszul járt az Invitel a nyári akciójával Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt 55 millió forint bírság megfizetésére büntette az Invitel Rt.-t tavaly nyári akciója miatt a Gaz­dasági Versenyhivatal. Mint arról lapunkban többször is beszámoltunk ta­valy nyáron, az Invitel Rt. jogelődje, a Vivendi Tele­com Hungary július 19. és augusztus 31. között hétvégenként és az augusztus 20-i ünnepnapon is a körzeten belülre irányuló hívásokért - függetlenül azok hosszától - egységesen 45 forintot számított fel. Amennyiben az előhzető nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel hétvégenként egy 1767-es előhívó­számot kellett tárcsáznia. Ha ezt megtette, akkor a hívás díját a cég a normál díjszabás szerint szám­lázta. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azonban megállapította, hogy a széles körű kampány ellené­re az előfizetők túlnyomó többsége - bár nem kí­vánt élni az akciós lehetőséggel - nem tárcsázta au­tomatikusan az előhívószámot, így rosszabbul járt az átalánydíjjal, mert a beszélgetése normál tarifá­val adott esetben olcsóbb lett volna. Ráadásul ta­valy nyáron a telefontársaság annak ellenére nem állította le az akcióját, hogy a Hírközlési Felügyelet Hírközlési Területi Hivatal pécsi irodája kétszer is megtiltotta azt - szabálytalan előhívószám alkal­mazása és az általános szerződési feltételek meg­sértése miatt. A megállapított átalánydíj az Invitelnek 18 mil­lió forint többletbevételt jelentett ahhoz képest, mintha az előfizetőknek a szerződésük szerinti díj­csomag alapján számláztak volna. A GVH ezt gaz­dasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősítette, mert a szolgáltatásért felszámított díjat a cég tisz­tességtelenül állapította meg. A versenyhivatal sze­rint az Invitel nemcsak indokolatlan előnyhöz ju­tott, hanem az előfizetőit is hátrányos feltételek el­fogadására kényszerítette. Emiatt vetett ki a GVH a bevételhez képest több mint háromszoros bírsá­got a telefontársaságra. Az Invitel Rt.-nél tegnap Vidos Tibor külső kap­csolatokért felelős vezérigazgató-helyettes arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy a versenyhivatal dönté­sét egyelőre nem kapták meg írásban, arról pusztán informális úton értesültek. - Amint megkapjuk a GVH hivatalos állásfogla­lását, bíróságon fogjuk megtámadni döntésüket ­mondta Vidos Tibor. G. SZ. L. Nógrádi Zoltán támogatja a Tisza Volán privatizációját Önkormányzati társulások MUNKATÁRSUNKTÓL Nógrádi Zoltán fideszes ország­gyűlési képviselő úgy látja, a kor­mányzati intézkedések soron kö­vetkező áldozata az önkormány­zati rendszer lehet. Mórahalom polgármestere tegnapi sajtótájé­koztatóján elmondta, a települé­si társulások kötelező megalakí­tását az Európai Unió nem várja el Magyarországtól. A képviselő szerint a tervezett átalakulást többletforrások bevonása nélkül egyébként sem lehetne megolda­ni. Az ellenzéki politikus elis­merte, szükség van a kistérségi önkormányzati társulásokra, de mint mondta, azokat nem sza­bad erőszakkal, felülről megszer­vezve létrehozni. Az országgyűlési képviselő beszélt arról is, hogy a Tisza Volán privatizációját, az üze­meltetés önkormányzati tulaj­donba kerülését támogatja, de az állam akkor sem vonulhat ki a Volán társaságokból, ha megtörténik a tulajdonosvál­tás. Nógrádi szerint mindegyik önkormányzatnak be kellene adnia az igényét az ÁPV Rt.-hez, mert nem lenne sze­rencsés, ha csak egy önkor­mányzat szerezne a Volánban százszázalékos tulajdonjogot. Mórahalmon húsfeldolgozó, Pusztamérgesen egyesület alakulna A mangalica piaci értéke Méltatlanul elfelejtett, őshonos magyar állatfaj, a mangalica népszerűsítésére fogtak össze a Csongrád megyei tenyésztők. Az unióban is versenyképes ez a magyar hústermék, mivel igen egészséges. Pusztamérgesen egyesületet kívánnak létrehoz­ni a gazdák, Mórahalmon pedig speciális húsfeldolgozó épülne. Egyre több Csongrád megyei ál­lattartó ismeri fel, hogy érdeme­sebb mangalicával foglalkozni, mint hússertéssel. Az őshonos magyar mangalica húsa jóval egészségesebb, mint hagyomá­nyos társáé. Ennek oka, hogy ko­leszterinszegény és telítetlen zsírsavakat tartalmaz. A zákányszéki Tímár Attila egy éve vágott bele a mangalicatar­tásba. - Harminc állattal kezd­tem, ma az állományom három­száz fölött van - mesélte. Megér­te neki a „mangabcázás", hiszen majd ötszáz forintot kap kilójá­ért a felvásárlótól. Spanyolok vi­szik tőle az árut és az Ibériai-fél­sziget méltán híres sonkájába is jut a magyar mangalicából. Zákányszék, Mórahalom, Rú­zsa és Öttömös mangalicatartói a napokban Pusztamérgesen ta­lálkoztak, hogy a közeljövőben egyesületet alakítsanak. - A hús­sertés válságban van, s most csak ezzel a hungaricummal lehet versenyben maradni - mondta Papp Sándor pusztamérgesi pol­gármester. Az egyesületbe tömö­rült tenyésztők pedig jóval egy­szerűbben tudnák értékesíteni jószágaikat. - A tavalyi sertésválság és a mangalica hatalmas uniós piaci értéke adta az ötletet, hogy egy speciális húsfeldolgozót alakít­sunk ki a városban - tájékoztatta lapunkat Nógrádi Zoltán móra­halmi polgármester, országgyűlé­si képviselő. A Homokhátságon is egyre többen foglalkoznak ez­zel az állattal, így érdemes beru­házni. Az előzetes tervek szerint 250 millió forintba kerülne a húsfeldolgozó. Pályázati pénzek mellett a gazdák összefogására is számít Nógrádi Zoltán, hiszen a húsfeldolgozó fellendítheti a kis­térség mezőgazdaságát. Az Alföld miniszteri biztosa, Nemcsók János 1996 óta foglal­kozik mangalicával. Feleségével együtt tagja a Magyar Mangalica­tenyésztők Országos Szövetségé­nek. - Tanyánkon ökogazdálkodást folytatunk, s emellett kísérleti jelleggel azt is vizsgáljuk, hogy 5-10 hektárnyi föld, illetve közel harminc mangalica elegendő-e egy család megélhetéséhez ­mondta Nemcsók János. Mi­niszteri biztosként pedig mind a leendő egyesületet, mind a hús­feldolgozót támogatja, hiszen nagy jövő előtt áll ez az ágazat. K.T. Egészséges fajtának tartják a mangalicát Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents