Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-20 / 67. szám

SZOMBAT, 2004. MÁRCIUS 20. MEGYEI TŰKOR" 3 Dupla várakozás délutánonként a Szegedre tartóknak Araszolnak az algyői hídnál A Tisza-híd szerkezeti hibája jelentős fennakadást okoz a Szeged-Vásárhely közötti forgalomban Fotó: Gyenes Kálmán A délutáni csúcsforgalomban mindennap húszperces kényszerpihenőre számíthatnak, akik az algyői Tisza-hídon át Szeged felé tartanak. A közútkezelő szerint a munkálatok miatt még legalább egy hónapig lesz forgalomkorlátozás. Munkanapokon a délutáni csúcsforgalomban gyakran húszperces araszolásra kényszerülnek az algyői Tisza-hídon áthajtani szándékozók. A dugó oka: az út és a híd javítása, amely már több mint egy hónapja tart, és befejezése leghamarabb húsvét utánra várható. Az út közel negyvenméteres szakaszát éjjel-nappal lezárva tartják, itt forgalmi lámpa irányítja az áthaladást, ami hosszú várakozást eredményez. Tízcentis repedés - A hiba teljes elhárításáig nem engedhetjük át a közlekedőknek az úttestet. Jó hír azonban, hogy az átadást követően a korábbi sebességkorlátozást is feloldjuk - fogalmazott Rigó Mihály, a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. műszaki igazgatója, aki még hozzátette: a munkálatokat tovább halogatni nem lehetett, hiszen az a legsúlyosabb következményekkel járhatott volna. Még 2002 októberében eltörött a híd egyik vasbeton szerkezetű fala, a terhelés hatására elmozdult az útszerkezet, a hőtágulás kiegyenlítését biztosító dilatációs szerkezet sem láthatta el a feladatát: tízcentis repedés képződött. A rés a híd közepén keletkezett, amit a múlt hónapban el is kerítettek a közútkezelő szakemberei. A hídjavítás bonyolult A munkák kivitelezését a Hídépítő Rt. nyerte: el kell bontani és újjal kell pótolni a megrepedt vasbeton tárcsákat, ezt követően építik be a fésűs szerkezetű dilatációs elemet. Rigó Mihály szerint azért tart sokáig a renoválás, mert majdnem mindegyik, az útépítésben szükséges munkafolyamatot el kell végezni. Ráadásul a két oldal újjáépítése dupla munkát jelent, a szerkezeti elemek cseréjét követő szigetelést csak a beton 21 napos szilárdulása után szabad elvégezni, így a várakozási idő is csaknem egy hónap. Sorok Vásárhely felől Az autósok sokszor rendkívül türelmetlenül viselik a délutáni dugót, a hosszú sorok szinte mindig a Hódmezővásárhely felőli oldalon alakulnak ki. A Szeged és Vásárhely közötti utat napjában többször is megjáró Mónikát megszólítottuk; elpanaszolta, igazságtalan, hogy a Szeged felől érkezők kétszer annyi időt kapnak az áthaladásra. Nagy gondot okoznak még a lassú járművek is, amelyek gyakran elakadnak a rámpán araszolva. A közútkezelő arról tájékoztatott, hogy reggel 7 és 9, valamint délután 2 és este 6 óra között a híd forgalmi lámpáinak periódusideje 3 perc. Ekkor a Szeged felől, míg reggel a Vásárhely felől érkezők kapnak kétszerannyi időt az áthaladásra, mint a szembeforgalom. A műszaki igazgató szerint ez a megoldás biztosítja a leggördülékenyebb áthaladást. I. sz. Vízvilágnap FARKAS CSABA Az ember viszonya elég kétértelmű a vízhez. Részint lehetőség szerint vízközeiben települ meg, részint a közelében föllelhető vizet, szintén lehetőség szerint, tönkreteszi. Ez, nézetünk szerint, amely természetesen figyelmen kívül hagyható, nem a legszerencsésebb kombináció. Amikor az embernek kialakult a mai időkre is jellemző agyberendezése - úgy a kőkorszak táján akkor a víz korlátlanul hozzáférhető, mindig újratermelődő környezeti tényező volt, még csak véletlenül sem kellett rá vigyázni, sőt általában védekezni volt szükséges ellene. A víz máig védekező reflexeket indít meg az emberben, ezzel szemben a víz-minőségvédelem, a vízi élőhelyek védelme valamiféle szükségtelen, lagymatag dolognak tűnik. A víz sokáig oly mértékben korlátozta az embert, hogy amikor a technikai fejlődés módot adott rá, rögvest a legnagyobb mértékig korlátokat szabott a víznek. Ez történt például a Tisza-szabályozáskor: a legtöbb helyen végtelenül szűkre szabták a töltésekkel a hullámteret, s az áradásnak egyszerűen nincs helye hol szétterülni. Ez azért baj, mert, mint tanultuk az általános iskolában, a víz alapvetően öszszenyomhatatlan, ezért aztán ugyanaz a vízmennyiség, ami, ha nagykiterjedésű helyet boríthat el, akkor sekélyebb, ha kis helyre szorul, akkor viszont mély. Azaz, árvízi megfogalmazás szerint, magas. Sőt egyre magasabb, mert a Kárpátokban történő erdőirtások következtében az erdők mind kevésbé tudják visszafogni a vizet - részben elpárologtatva a lehulló csapadékot, részben megakasztva-lassítva lefolyását. Egyre magasabb árvizekre számíthatunk tehát, s szintmagasságuk növekedéséhez az is hozzájárulhat, hogy a kitermelt hegyvidéki erdők helyéről a csapadék, növényzet híján, akadálytalanul mossa le a talajt, ennek pedig egy hányada, mint hordalék, lerakódik a meder alján, azt folyamatosan magasítva. így aztán az áradáskor mind több víznek mind sekélyebb mederben kell elférnie. A víz korlátozó hatását tehát, ez esetben, saját magunknak sikerült mai napig fönntartani, sőt fokozni, következésképpen, ha vízminőségvédelemről, a vízi élővilág védelemről van szó, sokan azt mondják: lehet, hogy ezek is fontosak, de az árvíz elleni védekezés még fontosahb. A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv árvízi tározók létesítését is magában foglalja. Ezzel kapcsolatban a kizárólag vízügyi szempontokat figyelembe vevők azt mondják, hogy a tározókból, az árvízveszély elmúltával, vissza kell a vizet a folyómederbe juttatni. Mások szerint viszont, ahol csak lehet, bizonyos fokú vízborítást mindig fönn kellene tartani, ez óriási jelentőségű lehet a természetvédelem, vízi élővilág szempontjából, és az árvízvédelmet sem veszélyeztetné. Melyik változat valósul meg, ha megvalósul, s nem kopik el időközben a szükséges pénz ? A vízvilágnap kapcsán talán megfogalmazható: kicsinyesség és szűklátókörűség eddig mindig csak rövid távú eredményekre vezetett. Ha rövid távú céljaink vannak, ez nem haj, de a vízzel még elég hosszú ideig együtt kell élnünk. Többletbevételének háromszorosára büntették a telefontársaságot Rosszul járt az Invitel a nyári akciójával Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt 55 millió forint bírság megfizetésére büntette az Invitel Rt.-t tavaly nyári akciója miatt a Gazdasági Versenyhivatal. Mint arról lapunkban többször is beszámoltunk tavaly nyáron, az Invitel Rt. jogelődje, a Vivendi Telecom Hungary július 19. és augusztus 31. között hétvégenként és az augusztus 20-i ünnepnapon is a körzeten belülre irányuló hívásokért - függetlenül azok hosszától - egységesen 45 forintot számított fel. Amennyiben az előhzető nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel hétvégenként egy 1767-es előhívószámot kellett tárcsáznia. Ha ezt megtette, akkor a hívás díját a cég a normál díjszabás szerint számlázta. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azonban megállapította, hogy a széles körű kampány ellenére az előfizetők túlnyomó többsége - bár nem kívánt élni az akciós lehetőséggel - nem tárcsázta automatikusan az előhívószámot, így rosszabbul járt az átalánydíjjal, mert a beszélgetése normál tarifával adott esetben olcsóbb lett volna. Ráadásul tavaly nyáron a telefontársaság annak ellenére nem állította le az akcióját, hogy a Hírközlési Felügyelet Hírközlési Területi Hivatal pécsi irodája kétszer is megtiltotta azt - szabálytalan előhívószám alkalmazása és az általános szerződési feltételek megsértése miatt. A megállapított átalánydíj az Invitelnek 18 millió forint többletbevételt jelentett ahhoz képest, mintha az előfizetőknek a szerződésük szerinti díjcsomag alapján számláztak volna. A GVH ezt gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősítette, mert a szolgáltatásért felszámított díjat a cég tisztességtelenül állapította meg. A versenyhivatal szerint az Invitel nemcsak indokolatlan előnyhöz jutott, hanem az előfizetőit is hátrányos feltételek elfogadására kényszerítette. Emiatt vetett ki a GVH a bevételhez képest több mint háromszoros bírságot a telefontársaságra. Az Invitel Rt.-nél tegnap Vidos Tibor külső kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettes arról tájékoztatta lapunkat, hogy a versenyhivatal döntését egyelőre nem kapták meg írásban, arról pusztán informális úton értesültek. - Amint megkapjuk a GVH hivatalos állásfoglalását, bíróságon fogjuk megtámadni döntésüket mondta Vidos Tibor. G. SZ. L. Nógrádi Zoltán támogatja a Tisza Volán privatizációját Önkormányzati társulások MUNKATÁRSUNKTÓL Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő úgy látja, a kormányzati intézkedések soron következő áldozata az önkormányzati rendszer lehet. Mórahalom polgármestere tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a települési társulások kötelező megalakítását az Európai Unió nem várja el Magyarországtól. A képviselő szerint a tervezett átalakulást többletforrások bevonása nélkül egyébként sem lehetne megoldani. Az ellenzéki politikus elismerte, szükség van a kistérségi önkormányzati társulásokra, de mint mondta, azokat nem szabad erőszakkal, felülről megszervezve létrehozni. Az országgyűlési képviselő beszélt arról is, hogy a Tisza Volán privatizációját, az üzemeltetés önkormányzati tulajdonba kerülését támogatja, de az állam akkor sem vonulhat ki a Volán társaságokból, ha megtörténik a tulajdonosváltás. Nógrádi szerint mindegyik önkormányzatnak be kellene adnia az igényét az ÁPV Rt.-hez, mert nem lenne szerencsés, ha csak egy önkormányzat szerezne a Volánban százszázalékos tulajdonjogot. Mórahalmon húsfeldolgozó, Pusztamérgesen egyesület alakulna A mangalica piaci értéke Méltatlanul elfelejtett, őshonos magyar állatfaj, a mangalica népszerűsítésére fogtak össze a Csongrád megyei tenyésztők. Az unióban is versenyképes ez a magyar hústermék, mivel igen egészséges. Pusztamérgesen egyesületet kívánnak létrehozni a gazdák, Mórahalmon pedig speciális húsfeldolgozó épülne. Egyre több Csongrád megyei állattartó ismeri fel, hogy érdemesebb mangalicával foglalkozni, mint hússertéssel. Az őshonos magyar mangalica húsa jóval egészségesebb, mint hagyományos társáé. Ennek oka, hogy koleszterinszegény és telítetlen zsírsavakat tartalmaz. A zákányszéki Tímár Attila egy éve vágott bele a mangalicatartásba. - Harminc állattal kezdtem, ma az állományom háromszáz fölött van - mesélte. Megérte neki a „mangabcázás", hiszen majd ötszáz forintot kap kilójáért a felvásárlótól. Spanyolok viszik tőle az árut és az Ibériai-félsziget méltán híres sonkájába is jut a magyar mangalicából. Zákányszék, Mórahalom, Rúzsa és Öttömös mangalicatartói a napokban Pusztamérgesen találkoztak, hogy a közeljövőben egyesületet alakítsanak. - A hússertés válságban van, s most csak ezzel a hungaricummal lehet versenyben maradni - mondta Papp Sándor pusztamérgesi polgármester. Az egyesületbe tömörült tenyésztők pedig jóval egyszerűbben tudnák értékesíteni jószágaikat. - A tavalyi sertésválság és a mangalica hatalmas uniós piaci értéke adta az ötletet, hogy egy speciális húsfeldolgozót alakítsunk ki a városban - tájékoztatta lapunkat Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester, országgyűlési képviselő. A Homokhátságon is egyre többen foglalkoznak ezzel az állattal, így érdemes beruházni. Az előzetes tervek szerint 250 millió forintba kerülne a húsfeldolgozó. Pályázati pénzek mellett a gazdák összefogására is számít Nógrádi Zoltán, hiszen a húsfeldolgozó fellendítheti a kistérség mezőgazdaságát. Az Alföld miniszteri biztosa, Nemcsók János 1996 óta foglalkozik mangalicával. Feleségével együtt tagja a Magyar Mangalicatenyésztők Országos Szövetségének. - Tanyánkon ökogazdálkodást folytatunk, s emellett kísérleti jelleggel azt is vizsgáljuk, hogy 5-10 hektárnyi föld, illetve közel harminc mangalica elegendő-e egy család megélhetéséhez mondta Nemcsók János. Miniszteri biztosként pedig mind a leendő egyesületet, mind a húsfeldolgozót támogatja, hiszen nagy jövő előtt áll ez az ágazat. K.T. Egészséges fajtának tartják a mangalicát Fotó: Tésik Attila