Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-19 / 66. szám

Péntek, 2004. március 19. DÉLMADÁR 9 Nyelvében él a nemzet Nagyi, lerúgott fejjel A zsúfolt troliról lekászálódó ifjú hölgy jogos fölindulással a hangjában közli egy idősebb asszonnyal, hogy elege van a megállókat eltorlaszoló nagymamákból, akik elállják az utat, sőt még unokáikat is maguk elé tuszkolják, hogy nyomakodjanak mielőbb a kocsiba föl. A nők mögött tízéves forma gyerek kullog, a fölállás tehát: nagymama, leány, unoka. „Legszívesebben lerúgnám a fejét mindegyiknek...!" - jelzi a dáma, mi könnyítene rajta ilyenkor. Nagyi derűsen bólogat. Véleménye talán csak akkor módosul kicsit, ha kis unokájával várja majd a trolit, amelyről ruganyos leánya szállna le éppen, s kellő körültekintés nélkül lendül a láb, indul a fejre szánt kara­temozdulat. NY. P. A DÉLMADÁR HETI MEGFIGYELESE „A processzorok füsttel működnek. Ha kijön belőlük a füst, nem működnek tovább." Hátsó lámpa A rendőr leállítja az autóst az autópályán, és megkérdi tőle: - Uram, megkérdezhetem, mióta jön hibás hátsó lám­pákkal? A sofőr kiszáll, megnézi a kocsi hátulját, majd térdre esik és elkezd zokogni. - Ugyan már, semmi vész, annyira azért nem súlyos a helyzet! - nyugtatja a megri­adt embert a rendőr. - Pár kiégett izzó miatt még nem kell elkeseredni. - Nem? És az utánfutóm meg a motorcsónakom? farmerakcioj csak ma és holnap i-50% márkás iarmerei^árábd skála divatáruhéz ÉS sokfél lehető soktele tehetoseg többféle stílusban Értelmező szótár társkereső hirdetésekhez Mit is jelentenek a társkereső hirdetésekben szereplő kife­jezések? A HÖLGYEK ÁLTAL FELADOTT HIRDE­TÉSEKBEN: Negyvenes éveiben: 48 Kalandvágyó: Több szere­tője volt eddig, mint neked lesz egész életedben. Átlagos kinézetű: Randa, mint a bűn. Gyönyörű: Betegesen hazu­dozó. Iskolázott: Kibukott a főis­koláról. Szabadlelkű: Pénzvadász. Vidám: Idegesítő. Szelíd: Bamba. Modern: Állandóan szőrös a lába. Költői: Anyagilag instabil, depressziós. Profi: Igazi boszorkány. Romantikus: Csak gyertya­fény mellett néz ki jól. Kéjsóvár: Nagyon dagadt. ÉS A FÉRFIHIRDETÉSEKBEN: Negyvenes éveiben: 52 éves és egy 25 éves nőt keres. Atletikus: Ül a kanapén és meccset néz. Tanult: Mindig hülyének fog nézni. Szabadlelkű: Lefekteti a nő­véredet is. Első a barátság: Amennyi­ben ez meztelenséggel is jár. Vidám: Kedvenc társasága egy távirányító és egy karton sör. Jó megjelenésű: Arrogáns. Őszinte: Betegesen hazudós. Mackós: Túlsúlyos, szőrö­sebb, mint egy medve. Szeret összebújni: Bizonyta­lan, nyámnyila. Megfontolt: Amíg meg nem ismered. Jó kondícióban: Sok időt tölt a tükör előtt magát csodálva. Vallásos: Egyszer elment a nagymamájával a templomba húsvétkor. Becsületes: Piti bűnöző, de még egyszer sem kapták el. Itt a tavasz! ipWfi \ ' fi Mm W ff -/h yj/ , ! ! i V fl j 1^^r Íj B-JNLá. •• / dm HrliSM minden héten a Délmagyarország VASÁRNAP REGGELBEN 8 hetes fogyókúraprogram • heti étrend receptekkel • mozgásaiánlat •fogyókúrás tanácsok • regisztrációs lehetőség Olvasson minket és hasznosítsa eredménnyel Ön is a Fogyi-kluh tanácsait.' DELMAGYARORSZAG az akció a készlet erejéig tart. Belami matricája Pihengetünk, pihengetünk, drága Snájdig úr? Vagy csak a tavasz első napsugarait fogadja ily heveny, izomlazító fet­rengéssel? - botlott meg Snájdig Pepiben a Zsibbadt bri­gádvezetőről elnevezett kocsma bejáratánál Minek Dönci. Snájdig ekkor elhúzta közlekedési akadályt képező lábát, no meg a szája szélét, s annyit mondott: - Ugyan, minek kapkodnék már? Matricás lett az autópálya, megjött a nagy boldogság az Alföldre, nemsokára zuhan ránk a sok tőke, meg beruházás, s ha jól meggondolom, egy ilyen sztrádával akár még szájba röppenő sült galamb is érkezhetne. Mert megérdemeljük, nem igaz? - ásított egy nagyot Snájdig, s elaludt, hogy egész éves sztrádamatricákról álmodhasson. - Mit mondjak, soha nem volt ez a Snájdig egy akadémikus jelölt, de hogy annyi agya legyen, mint egy kettévágott mákszem, magam sem hittem volna - legyintett ekkor Bika Jenő, ám Pepi urat többen is védelmükbe vették. Ló Elek például arról beszélt, olcsóbb sztráda, olcsóbb szállítás, tehát miért is ne lendülne úgy fel iparunk, meg mezőgazdaságunk, hogy lasszóval kell majd visszatartani, nehogy túlfejlődje magát. Belami közbevetette: a sztráda csupán lehetőség, szép, nagy, kövér és aszfaltozott lehetőség, de egy autópályától még nem oldódik meg minden gondunk. Különösen úgy, hogy az a sztráda matricás ugyan, de még nem érte el egyelőre Szeged határát. - Hát ez az, mennyire igaza van! Milyen sztráda az, ami még ide se ért? - rángatta a vállát Plüss Eta, igencsak gyorsan elfeledve, hogy pár hónapja még tíz évet adott volna Cink Enikő életéből, ha egyszer matricás sztrádán utazhat egészen Bu­dapestig. - Meg egyébként is! Ha eléri Szegedet az autópálya, az még messze nem jelenti azt, hogy el is kerüli - furakodott át a vitatkozó tömegen Firnájsz Egon, és nekilátott kifejteni el­méletét arról, hogy baj van. Többek között arról beszélt, hogy a sztráda miatt még többen fordulnak Szeged felé azzal a szép nagy testes teherautójukkal, és amikor letérnek a pályáról, mind, de mind rágurul a városra, és lesz itt akkora ke­rékdübörgés, hogy kátyú nem marad szárazon. -Aztán elárulná, miért jönnének többen, maga matekzseni? Hiszen aki Szerbia felé, netán Romániába araszolt, az eddig is itt forgatta meg a volánját a szívünk meg a dobhártyánk kellős közepében. Aki meg Párizsból fuvaroz Rómába, akkor se kanyarodik Szeged felé, ha félmeztelen betyárlányok csat­togtatják karikás ostorukat minden kilométerkőnél - hevült Snájdig, aki a vastag zajtól, meg kevéske rugdosástól nagyon felébredt. S ha már kidörzsölte .a csipát minden szeméből, egyazon lendülettel beleharapott Firnájsz lábikrájába is. Ezt a harci cselekményt meg se várva, Zsugabubus már azért siránkozott, mert kiderítette: a sztráda nem éri el az országhatárt sem, így aztán, ha a szabadkai güzmücpiacra akar menni, totyoghat gépjárművével a régi 5-ösön. - De még hogy Jugó, ami Szerbia és Montenegró? Nagyobb baj, hogy a román határra még évek múlva se épül sztráda, így aztán a kamionosok egy darabig Szeged útjain csalinkázva próbálgatják, melyik út is vezet Romániába. Ez utóbbi kijelentésen többen is elgondolkodtak volna, de nem volt rá idejük. Belami ugyanis a következő mondatát egy ejnye-bejnyével kezdte, majd pedig kijelentette: számára úgy tűnik, vannak bizonyos helyek, s ezek közé tartozik a Zsibbadt brigádvezető is, ahol még a kockacukor, s még számos más végtermék is keserű. A külváros nyugalmazott szépfiúja újfent figyelmeztette a népes kompániát arra, hogy a sztráda esély, meg előrelépés, és végre megindult valami, ami korábban évekig nem moccant. Ám ez a propagandabeszéd volt, ahol süket, máshol meg bevert fülekre talált. A lelkes helyeslők - igen, igaza van! - mellett bokszkesztyűt húztak a fanyalgók - na, nehogy mán! - is. S ha már beöltöztek egy kis bunyóhoz, miért ne használták volna ökleiket. Közben persze elhangoztak érvek is, úgy pro, mint kontra, no meg a pult rejtekébe húzódva, de ezek csak erősítették a harci zajt, ami immár hömpölygő hullámokban érte el a Panel Pál-lakótelep félreeső mellékutcáit is. Jöttek is a népek érdeklődve, ugyan milyen mulatsággal köszöntik a Zsibbadt brigádvezetőben a március közepén Tiszának partjára köszöntő tavaszt. - Éppen az autópályát ünnepeljük, a szép olcsó matricát ­fogadta őket Belami, majd meghajolva elnézést kért, s visszatér a Zslbibe, mert egy elkerülő út ügyében még sürgős po­fozkodnivalója akadt. BÁTYI ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents