Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-19 / 66. szám

PÉNTEK, 2004. MÁRCIUS 19. • KAPCSOLATOK" 21 Hat felújított, használt csuklós Tatra áll forgalomba ősszel Régi-új villamosok Szegeden A régi-új Tatra villamosok halkabbak lesznek jelenleg futó társaiknál Fotó: Schmidt Áruira Megyénkbe csábítanak Szegedi halászlével, vetélkedő­vel csábítják Szeged város standjához a budapesti Utazás kiállításon az érdeklődőket. Szegedi ízekkel és finom alföldi borokkal kínálják a vendégeket a budapesti Utazás kiállításon Szeged város standján. Az egyedi tervezésű, a város életét és épüle­teit bemutató kiállítóhelyet Dus­ha Béla hatalmas fotói díszítik. Külön kinagyított képeken mu­tatják be a város kiemelt rendez­vényeit: a szabadtéri játékokat, a szegedi ifjúsági napokat. Csábí­tanak Szeged fürdőibe, most elő­ször az új Anna gyógyfürdőt is bemutatják az érdeklődőknek. Szegeddel szemben Csongrád standja áll, de a megye valameny­nyi jelentős települése jelen van az Utazás kiállításon. Tegnap délidőben Frank Sándor mester­szakács halászlével és ágyaspá­linkával kínálta a vendégeket, ma szalámival és homoki borokkal kedveskednek a Szeged és Térsé­ge Turisztikai Szolgáltató Kht. al­kalmazottai a látogatóknak. Mihály Illés igazgató elmondta: a vendégekkel kvízjátékokon is megismertetik Szegedet. Tegnap a szőregi rózsafesztiválra invitál­ták a vendégeket műsorral, ma Szegedről szóló vetélkedővel és vidám programmal csalogatják a látogatókat a város standjához. A város turisztikai kínálatára ma délelőtt Botka László polgármes­ter hívja föl a helyszínen tartott sajtótájékoztatón a figyelmet. M. B. I. Három csuklós villamos érke­zett tegnap a rókusi vasútál­lomásra. A használt Tatrákat az SZKT felújítja, utána az l-es vonalon enyhítik a zsúfoltságot. Leghamarabb ősszel indulhat­nak útjukra Szegeden a Pots­damból jött villamosok. Darun függött, teherkocsin és vonaton utazott, végül tegnap emelőkön a szegedi sínre eresz­kedett három potsdami csuklós Tatra villamos. A munkások ko­ra délután kézzel tolták át a 21 tonnás járműveket a rókusi vas­útállomásról a szegedi villamos­pályára, ahonnan már egy szóló Tatra vontatta be őket a remízbe. A nagy eseményre egy tucat sze­gedi villamosbarát vonult ki fényképezőgépekkel. Még az SZKT üzemorvosa is megtisztel­te az új járműveket, fehér köpe­nyében tekintette meg a cég új szerzeményeit. Ma újabb három Tátrát hoz a tehervonat Pots­damból Rókusra. A húszéves villamosok eddig a Berlinnel összenőtt, Szegeddel azonos méretű város utcáit rót­ták párosával összekapcsolva. Potsdam városa azonban új, ala­csonypadlós Siemens járműve­ket szerez be, ezért a KT4-es tí­pusok fölöslegessé váltak. A né­met közlekedési vállalat hasz­nált Tátráit eddig a romániai Plo­iesti városa vette meg. Az SZKT azt tervezi, ebből a típusból ösz­szesen húsz darabot szerez be. - Ezeket a járműveket egyszer már fölújították Németország­ban, most Szegeden tovább kor­szerűsítjük - hangsúlyozta Dózsa Gábor. A Szegedi Közlekedési Társaság igazgatója elmondta: új hajtásrendszert és vezérlést kap­nak a Tatrák, így energiafogyasz­tásuk felére csökken. A most futó Tatráknál is korszerűbb vezérlésű csuklósok üzembiztosabbak és halkabbak lesznek szóló társaik­nál. Egy jármú beszerzése és fel­újítása körülbelül ötvenmillió fo­rintjába kerül az SZKT-nak, mi­közben egy új villamos ára leg­AZ NDK-TÓL ÉSZAK­KOREÁIG A KT4-esek sorozatgyártása 1974-ben kezdődött a csehsz­lovákai Tatra gyárban. Az egy­kori NDK városaiba összesen 1042 darabot szállítottak, a Szovjetunióba 415-öt, Jugo­szláviába 260-at adtak el. Az utolsó ötven darabot 1991­ben Észak-Korea fővárosába, Phenjanba vitték. Technikai nehézségek miatt ezeknek ki­szedték a csuklóját, és hosz­szú, merev járműveket he­gesztettek össze belőlük. alább háromszázmillió forint. Mielőtt forgalomba kerülnének az l-es vonalon, még szegedi szí­nekre festik őket. Mire a magyar határra értek, már jó pár graffiti virított a járműveken, emiatt is muszáj őket újrafényezni. Dózsa megjegyezte: nagy sze­rencse, hogy a potsdamiak már március 9-én útnak indították a Tatrákat Szegedre. Időközben ugyanis a Siemens egy rejtett hi­ba miatt visszahívta új villamo­sait, ezért Potsdamban minden Tátrát bevetettek. MOLNÁR B. IMRE A jogszabályok alapján vizsgálták felül, kinek jár a pluszpénz Pótlékelvonás a klinikákon Március elsejével megvonták a kockázati pótlékot a szegedi kli­nikákon dolgozók többségétől. Az érintettek tegnap tehették fel kérdéseiket a klinika vezető­inek az összdolgozói értekezle­ten. Sokan nem értik, miért ke­resnek mostantól kevesebbet. Március elsejével megvonták a kockázati pótlékot a szegedi klini­kákon dolgozók többségétől. így az érintettek 17 ezer 100 forinttal kapnak kevesebb pénzt. A döntés felháborította az orvosokat, ápo­lókat és asszisztenseket. Tegnap délután összdolgozói értekezletet tartottak a szegedi új klinikán, ahol Lonovics ]ános orvoskari centrumelnök és Resch József ka­ri gazdasági igazgató adott tájé­koztatást a döntés hátteréről. Lonovics elmondta: minden intézetnek megküldték azt a lis­tát, amely azoknak a dolgozók­nak a névsorát tartalmazza, akik továbbra is jogosultak a kockáza­ti pótlékra. Ezt annak a felmérés­nek az alapján készítették el, amelyben szakértők vizsgálták, ki az, akinek a törvény alapján jár ez a juttatás, vagyis valóban olyan körülmények között dol­gozik, amely ezt indokolja, és ki az, akinek eddig szabálytalanul utalták az összeget. Az érintett dolgozók nem ér­tették, miért hivatkoztak az ille­tékesek arra a munkavédelmi törvényre, amely szerint a mun­káltatónak a biztonságos mun­kavégzést kell biztosítania, azt nem válthatja ki pénzbeli jutta­tásokkal. Mint elmondták: az utóbbi időben nem történt olyan fejlesztés, amellyel teljes egészé­A dolgozók nem értették az eljárást Fotó: Miskolczi Róbert ben megszűntek volna a kocká­zati tényezők, így ha egy hónapja még kockázatosnak minősült munkahelyük, az valószínűleg most is az. Volt, aki azt vetette fel, hogy ugyanaz a labormunka az elméleti részlegen kockáza­tosnak minősül, vagyis jár érte a pótlék, a többi helyen viszont a kiadott névsor szerint nem. Ezekre a felvetésekre a centrum­elnök úgy válaszolt, előfordul­hat, hogy a kockázatbecslők va­lahol hibáztak és jogtalanul von­ták el a pótlékot, ezért arra kérte a jelenlévőket, hogy aki nem ért egyet a döntéssel, jelezze és kér­je, vizsgálják meg újból munka­körülményeit. Lonovics János összegezve az elhangzottakat azt mondta: az elvonások „nem a dolgozók el­len, hanem a dolgozókért" tör­téntek. Ezt hangos morajlással kommentálták az egészségügyi dolgozók. Majd hozzátette: a kockázati pótlék nem szociális juttatás. Akinek jár, annak meg­adják, akinek pedig a törvény ér­telmében eddig sem járt volna, attól március elsejétől elvonták. TÍMÁR KRISZTA Történelemtanárok fóruma MUNKATÁRSUNKTÓL Nyolcadik alkalommal rendezte meg Szegeden a Szegedi Biztonságpolitikai Központ a történelem­tanárok nemzetközi fórumát, amely ezúttal a 21. század biztonsági kihívásaival foglalkozott. A vá­rosháza dísztermében megtartott konferencián ­amelyet a magyar és a norvég kormány támoga­tott - részt vett Keith Gardner, a NATO tudomá­nyos ügyekért és kutatásért felelős főtitkárhelyet­tese is. A nyitóelőadások után két blokkban követték egymást a referátumok egészen késő délutánig. Az egyik szekció Magyarország, Románia, valamint Szerbia és Montenegró kül- és biztonságpolitikájá­val foglalkozott, a másikban az euroatlanti integrá­cióról és a délkelet-európai dilemmákról beszéltek az előadók. A vállalkozó bánja a meggondolatlan mondatot Nem vette fel tehenésznek a gazda a csongrádi romát Folytatás az 1. oldalról A gazda megkérdezte a jelentke­zőtől, hogy ilyenkor mi a szoká­sos teendő, mivel ő az első, akit kiközvetítettek hozzá. Erre Mi­hály András készségesen vála­szolt: nincs semmi gond, rá kell írni a papírra, hogy miért nem tudja alkalmazni, majd diktálta a mondatot: „Nem alkalma­zom, mivel kisebbségből szár­mazik." Vass György azt mond­ja, eszébe se jutott, hogy ebből a nyilatkozatból baja lehet, hi­szen a roma férfi azzal győzte meg a mondat írásba foglalásá­ról, hogy erre neki nagy szüksé­ge lenne, mert így továbbra is kaphatja a segélyt. Az idézett mondat alá a gazdálkodó oda­biggyesztette a pecsétjét, majd békésen kezet ráztak. Azzal vál­tak el, hogy Mihály András el­mondta, melyik utcában lakik és kérte Vass Györgyöt, ha vala­mi alkalmi munka adódik, ke­resse őt. Mihály András visszavitte a közvetítő lapot a munkaügyi központba, ahol állítólag azt mondta: ő szeretett volna dol­gozni, de le van írva, hogy miért nem sikerült. Panaszával meg­keresett több helyi politikust, önkormányzati képviselőt is, és állítása igazolásául vitte a lemá­solt dokumentumot. Az ártat­lannak tűnő ügy így vált nagyon kellemetlenné Vass György me­zőgazdasági vállalkozó számá­ra. Mihály Andrást tegnap keres­tük a lakásán is, de nem sikerült megtalálnunk, ezért nem tudtuk megkérdezni: fenntartja-e azon állítását, hogy származása miatt nem kapott munkát a csongrádi tehenészetben, illetve úgy tör­tént-e a megegyezés, ahogyan a gazdálkodó elmondta. Seres József, Csongrád város ci­gány kisebbségi önkormányzatá­nak elnöke az üggyel kapcsolat­ban nem foglalt állást, de el­mondta: bízik abban, hogy a munkaügyi központ kivizsgálja, hogyan történt a nyilatkozat és annak aláírása. Furcsállja maga is, ami történt, mert eddig Csongrádon - tudomása szerint - ilyen eset nem fordult elő. B. GY. GY. A csongrádi nyilatkozat meglepte a jogvédőket Bírság, kártérítési per lehet Ha egy vállalkozásról bebizonyosodik, hogy szár­mazása miatt nem alkalmazott valakit, a mun­kaügyi felügyelőség bírságot szabhat ki, de kár­térítési pert is lehet indítani. A csongrádihoz hasonló nyilatkozattal még nem találkozott a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda. A jogsértésekkel foglalkozó makói iroda vezetője, dr. Báron Zsuzsanna ügyvéd nagyon érdekesnek nevezte a csongrádi történetet, legalábbis azt, amit a mi közvetítésünkkel megtudott belőle. Azt mondja, kopogtatott már be hozzá olyan ro­ma, akit valószínűleg származása miatt nem al­kalmaztak. A bizonyítás azonban nagyon nagy körültekintést igényel. Azt tapasztalja, a hivata­lok a magyarcsanádi Gánék esete óta nagyon nagy figyelemmel, óvatosan kezelik a romákkal kapcsolatos ügyeket. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ jogi osztályának vezetője, dr. Horesnyi Julianna a csongrádi esetről a személyiségi jogi előírásokra hi­vatkozva nem nyilatkozott. Általánosságban el­mondta, a központ ritkán találkozik olyan esettel, amikor egy álláskeresőt - a munkaadó írásos nyi­latkozata szerint - származása miatt nem vesznek föl valahová. Ha egy cég azzal a kéréssel fordul hoz­zájuk, hogy romát ne közvetítsenek egy álláshelyre, a központ nem vállalja a megbízást, mivel „tilos olyan munkaerőigényre közvetíteni, amely jogsza­bálysértő feltételeket tartalmaz". S ha a cég a köz­vetítés során nyilatkozik úgy, azért nem veszi föl a munkára jelentkezőt, mert kisebbségi származású, vizsgálat indul. „A hátrányos megkülönböztetésről a központnak jelzéssel kell élnie,- ez a jelzés a mun­kaügyi felügyelőséghez kerül, mert ez a hivatal in­díthat eljárást." Ha egy ilyen ügyben vizsgálat in­dul, a munkaadónak kell bizonyítania, hogy nem a származása miatt utasította el az álláskeresőt, „az­az, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem sértette". A Furmann Imre igazgató által vezetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársa la­punk kérdésére elmondta: a csongrádihoz hasonló nyilatkozattal eddig nem találkoztak. Nemrég azonban dolgoztak egy hasonló ügyben. Egy mun­kaközvetítő cégre panaszkodtak, s az egyeztetésen a cég képviselője írásban is elismerte: valóban roma származásuk miatt utasított vissza jelentkezőket.­Ezt azért tette, mert a vállalat, amelytől a megbí­zást kapta, ezt kikötötte. A közvetítőt a munkaügyi felügyelőség százezer forintra bírságolta, a jogvédő iroda pedig a panaszosok nevében kártérítési pert indított a cég ellen. Ez az eljárás még tart. B.A.

Next

/
Thumbnails
Contents