Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-16 / 63. szám

MEGYEI TÜKÖR PENTEK, 2004. MÁRCIUS 12. Kiszombori nagy kérdés Beszélgetés Medgyessy Péter miniszterelnökkel „A huhogást hagyjuk a baglyokra" Medgyessy Péter: Az uniós forrásokból azok részesülnek majd leg­inkább, akik leleményesek, céltudatosak Fotó: Schmidt Andrea Szeged jó startot vehet a tu­dásközpontú Európában - nyi­latkozta lapunknak Medgyessy Péter. A nagy vitát kiváltó köz­jogi javaslatairól, a közvetlen államfőválasztásról és a kisebb parlamentről szólva a minisz­terelnök elmondta: itt az ideje, hogy átgondoljuk a köztársaság eszméjét. - Az elmúlt két évben ötször járt hivatalos úton Csongrád megyében, illetve Szegeden. Lá­togatásai alkalmával mindig el­mondta, hogy a kormány a me­gyei úthálózat fejlesztésén túl a szegedi Biopolisz létrehozásá­ban és a logisztikai központ megvalósításában is segítséget kíván nyújtani. Továbbra is ugyanilyen erős a térség iránti elkötelezettsége ? - Nem tagadom, szeretem Sze­gedet. Szívesen jövök ide, mert Szeged nem csupán szép város, de nagyon fontos oktatási és kul­turális centruma is az országnak. A város iránti elkötelezettségem csak erősödött az eltelt két év­ben. Azzal, hogy az M5-ös autó­pályát bevontuk az egységes matricás rendszerbe és döntöt­tünk a sztráda továbbépítéséről, nagyot léptünk előre. ló irányt vett a Biopolisz ügye is, amely­ben nem csupán fantáziát lát a francia köztársaság elnöke, de tá­mogatja is. így a szegedi szellemi kapacitás jól hasznosulhat fran­cia támogatással. Nagyra tar­tom, hogy a városvezetés nem­csak rendbe rakta a romokban beverő szegedi költségvetést, de újabb tervekkel is előállt. Mesz­szemenőkig támogatom a negy­venöt hektáros logisztikai köz­pont kialakítását, amelynek a működtetésében nagy segítséget nyújt majd az autópálya. Az épü­lő konferenciaközpont és egyete­mi könyvtár újabb lehetőségeket ad a városnak. Biztos vagyok ab­ban, hogy újabb tervek is szület­nek majd, amelyekhez támoga­tásokat kell keresni. Azt gondo­lom, hogy az uniós forrásokból azok részesülnek majd legin­kább, akik leleményesek, céltu­datosak és rámenősek. - Milyen hasznot remélhetnek az itt élők abból, hogy Szeged Európa kapuja lesz a csatlako­zás után 1 Jelzem, hogy erre egy projekt is épül. Régiók Európája - Európa a régiók Európája lesz, hiszen látható módon az or­szághatárok egyre inkább elvesz­tik jelentőségüket, így a különbö­ző térségek működésén múlik Európa sikere. E régió központja Szeged, amely az Európa kapuja projekttel kihasználhatja meglé­vő adottságait. Magyarország történelme egybeesik Szeged tör­ténelmével. Évszázadokon ke­resztül szenvedtünk amiatt, hogy rajtunk mindenki átjárt. Most először hasznot húzhatunk ebből. Szeged nyertese lehet an­nak, hogy kapuként szolgál a Balkán felé. - Noha a térségben élők biza­kodnak és örülnek annak, hogy matricás lett az M5-ös és a sztráda jövőre Szegedre ér, akadnak borúlátók is, akik sze­rint akkor már késő öntözőcsa­tornát építeni, amikor elsivata­gosodott a terület. A külföldi be­fektetők, multinacionális cégek már évekkel ezelőtt megvetet­ték a lábukat, gyárakat építet­tek és munkahelyeket teremtet­tek azokban a régiókban, ahová autópálya vezetett. Milyen sza­kasz következhet a gazdaság­ban, amelybe Szeged is bekap­csolódhat a sztrádával ? - A pesszimistáknak csak any­nyit tudok mondani, hogy a hu­hogást hagyjuk a baglyokra. Az nem mozdítja elő az életünket, ha állandóan csak reménytelen­séget látunk, aggályokat fogal­mazunk meg, és nem cselek­szünk. Ez a kormány cselekszik. Ez a kormány-elhatározta, hogy pótolja azt, amit az elődök elmu­lasztottak. Ezt azonban nem le­het egyik percről a másikra vég­hezvinni. Szegednek jó esélyeket kínál földrajzi-logisztikai helyze­te és a kutatásfejlesztési központ kialakítása. Mert mi történt az elmúlt néhány évben Magyaror­szágon? A nagyon olcsó munka­erőre építő külföldi befektetők eloldalogtak. Elmentek Romá­niába, Ukrajnába vagy Szlováki­ába. Erre lehet úgy reagálni, hogy szomorkodunk, huhogunk, de úgy is, hogy azt mondjuk: semmi baj. Tudomásul kell ugyanis ven­ni, hogy Magyarországon vala­melyest megnövekedtek a bérek. Ma már nem az olcsó munkabér, hanem a tudás az előnyünk. Erre összpontosítva kell létrehozni azokat a fejlesztőbázisokat, ame­lyek a jövő Európáját jelentik. Az Európai Unió a következő hét­éves periódusban, 2007 és 2013 között a tudásalapú társadalmat akarja a fejlesztés középpontjába helyezni. Ez az úgynevezett lisz­szaboni folyamat. Jövő év tava­száig Magyarországnak is meg kell mondania, mit akar fejlesz­teni 2007 és 2013 között. Ezért kezdeményezem a párbeszédet, mert azt szeretném, hogy megle­gyen a folyamatosság és folyto­nosság a fejlesztésekben. Ebben nagyon jó helye lehet Szegednek és a tudásközpontú gondolko­dásmódnak. Noha van, amiről lecsúszott Szeged az előző évek bűnei miatt, most nagyon jó starttal indulhat a fejlesztőbázi­sok megvalósítására fordítható pénzekért. A kongresszus üzenete - Ön szerint mi volt az MSZP szegedi kongresszusának üze­nete 1 - Szerintem ezt mindig a sajtó mondja meg, nem? Én is az újsá­gokból tudom meg, hogy mi volt az üzenet, majd elolvasom a la­pokban. Én azt kívántam üzen­ni, hogy szükség van az emberek közötti megértésre, együttműkö­désre és a párton belüli egységre, erőre. Ez az egész akkor nyer ér­telmet, ha teljesíteni tudjuk azt a négy programot, amit a beszé­demben is felsoroltam. Az autó­pályák építésével, az egészségügy fejlesztésével, a felnőttképzéssel és az uniós források felhasználá­sával közösen formálhatjuk az országot. Bízik a javaslatokban - Bízik abban, hogy még eb­ben a ciklusban megvalósulhat a közvetlen államfőválasztásra és a kisebb parlamentre tett ja­vaslata 1 - Ha nem bíznék ebben, akkor nem tettem volna meg a javasla­taimat. Azt látom, hogy az em­berek igényt tartanak arra, hogy beleszóljanak a politikába. Meg­elégelték ugyanis azt, hogy a pártpolitikusok egymással mara­kodnak. Kevesen tudják, hogy a maholnap csatlakozó országok­kal együtt a huszonöt uniós tag­államból tízben közvetlenül vá­lasztják a köztársasági elnököt. A fennmaradó tizenöt országból hétben monarchia, királyság vagy nagyhercegség van, ahol nyilvánvalóan nem választanak államfőt. Az uniós államok több­ségében, tíz országban közvetle­nül választják a köztársasági el­nököt, s csak nyolc országban működtetik úgy a közjogi beren­dezkedést, ahogy nálunk. A ki­sebb parlament kérdése arról szól, hogy karcsúsítsuk az álla­mot és faragjuk le a bürokratikus kinövéseket. Előbb vagy utóbb a pártpolitikusoknak is meg kell érteniük: nem érdemes, nem le­het az emberekkel szembemen­ni. Azért kerekedett vita, mert azt javasoltam, hogy változtas­sunk meg egy 15 évvel ezelőtt el­fogadott közjogi berendezkedést. A rendszerváltás óta sok minden megváltozott, rengeteg tapaszta­latot gyüjtöttünk, perceken belül az Európai Unió tagjai leszünk, amely hamarosan új alkotmányt fogad el. Ebben a helyzetben nem a régihez kell ragaszkodnunk és a maradiságunkat bizonyítanunk, hanem végig kell gondolni a köz­társaság eszméjét. SZABÓ C. SZILÁRD Lobbizni kell azért, hogy Kis­zombornál minél hamarabb megindulhasson a teherforga­lom - ebben egyetértettek a Du­na-Körös-Maros-Tisza Euroré­gió tagjai legutóbbi fórumukon. Nem sikerült megállapodni Bé­késcsabán a DKMT tagjainak a közös fejlesztési koncepcióról. Marosvári Attila, a Csongrád me­gyei közgyűlés elnöke, a DKMT magyar nemzeti koordinátora la­punknak elmondta, a közös ötle­tek, majd projektek elindításá­hoz szükséges közös fejlesztési terv ügyében most féloldalas döntés született. Mint kiderült, a román megyék már készítettek a területükre vonatkozó fejlesztési koncepciót, amit a román parla­ment jóváhagyott. így az ottani törvények értelmében nem ké­szülhet e megyékre vonatkozó fejlesztési terv, ami más beruhá­zásokat tartana fontosnak. Ez azt jelenti, hogy a DKMT közös fejlesztési koncepciójának e ro­mán tervet be kell építenie. Vitát váltott ki az a dokumen­tum, amely a DKMT működésé­ről szól, s melyet korábban már jóváhagytak, csak az aláírása ma­radt ei. Vajdaság parlamentje ugyanis azt kérte, ezután a köz­gyűlés úgy hozhasson döntést, hogy a szóban forgó javaslatot leg­alább egy képviselő támogassa minden országból. Ez azonban azt jelentené, hogy mivel Vajda­ság egyedül képviseli Szer­bia-Montenegrót, bármilyen ja­vaslatot megvétózhatna. Ezt a ké­rést a magyar és a román megyék sem támogatták, ám a Vajdaság számára is elfogadható megoldás érdekében a napokban egyeztet­nek. Egyetértettek viszont abban, hogy Bukarestben és Budapesten is lobbizni kell a döntéshozóknál annak érdekében, hogy a kiszom­bori határátkelőhelyen minél ha­marabb megindulhasson a teher­forgalom is. Döntöttek arról, hogy minden megyéből egy tánc­csoport részt vesz a néptánckara­ván nevü rendezvényen, és ezt megyénként kétezer euróval tá­mogatják, a pályázaton nyert for­rást kiegészítve. A DKMT soros elnöki tisztét Dan loan Sipos Te­mes megyei elnök átadta Varga Zoltánnak, a Békés megyei köz­gyűlés elnökének. B.A. Tér- és szoboravatás, kiállítások és gálakoncert Vaszy-emléknap a megyeszékhelyen Tér- és szoboravatással, kiállí­tásokkal és gálakoncerttcl em­lékezik ma a város a szegedi operajátszás felvirágoz tatójára, a 25 évvel ezelőtt elhunyt Vaszy Viktor karmesterre, zeneszer­zőre, színházigazgatóra. MUNKATÁRSUNKTÓL Negyedszázaddal ezelőtt, épp a szegedi nagy árvíz 100. évfordu­lóján, 1979. március 12-én, a Falstaff kisszínházi próbáján, ve­zénylés közben ragadta el a halál Vaszy Viktor karmestert. Egyik legkedvesebb énekese, a Kos­suth-díjas Gregor József koordi­nálta a mai emléknap megszer­vezését, amellyel méltóképp em­lékezik meg Szeged zenei életé­nek meghatározó egyéniségéről. Délelőtt 10 órától a Belvárosi mozi kamaratermében Kozma József alpolgármester köszöntője után levetítik a Vezényel Vaszy Viktor című, 1969-ben készült portréfilmet. 15 órakor Botka László avatja fel Fritz Mihály szobrászművész Vaszy-szobrát a Dóm téri panteonban. Az avatón Gyüdi Sándor vezényletével a Vaszy Viktor Kórus névadója egyik utolsó, Juhász Gyula versé­re komponált kórusmüvét énekli el. 16 órától a Somogyi-könyvtár L emeleti folyóirat-olvasójában az örökösök ünnepélyesen átad­ják Vaszy kottahagyatékát, amelyből kiállítás is nyílik, Dobó Katahn pedig Vaszy ujjlenyoma­tok címmel tart előadást. 18 óra­kor Székhelyi József színigazgató avatja fel a Vaszy Viktor teret a Szegedi Nemzeti Színház és a Belvárosi mozi között. 18.30-kor Meixner Mihály, a Magyar Rádió munkatársa nyitja meg a színház előcsarnokában a Gyémánt Csil­la által rendezett Vaszy-kiállí­tást. 19 órakor emlékkoncert kez­dődik a színházban, amelyen Rálik Szilvia, Váradi Zita, Wie­demann Bernadett, Fekete Atti­la és Káldi András, a Magyar Ál­lami Operaház magánénekesei, Gregor József és Gyimesi Kál­mán, a Szegedi Nemzeti Szín­ház örökös tagjai, a Vaszy-kor­szak vezető énekesei, valamint Kóbor Tamás és Gábor Géza, a szegedi operatársulat tagjai lép­nek fel. A színház énekkarát és a Szegedi Szimfonikus Zenekart Gyüdi Sándor és Molnár László vezényli. A gálakoncerten a Vaszy által is bemutatott Doni­zetti-, Verdi-, Mascagni-, Leon­cavallo- és Puccini-operákból hangzanak el népszerű áriák és jelenetek. Fogyatékkal élőkért, Phare-pályázatokkai Vásárhelyi hajrá a Sapard-pénzekért Épületek felújítására is igénybe venné a város a Sapard-pályázat lehetőségeit. Erre május 1-jéig, az uniós csatlakozásig van mód. Phare-pályázatok révén fogya­tékkal élőkön segítene az ön­kormányzat. nek oktatási intézményeket. Egy-egy pályázat egy közép- és egy általános iskola megközelít­hetőségét teheti lehetővé. Az is­kolák: a Kossuth Zsuzsanna szakközépiskola és a Kertvárosi Általános Iskola, az Eötvös Jó­zsef szakközép- és a Tarjáni Álta­lános Iskola, illetve a Kalmár Zsigmond szakközép- és a Liszt Ferenc Általános Iskola. Ha nyernek a pályázatok, kerekes székkel is be lehet jutni a kapun és a tantermekbe is. F.CS. Épületek felújítására is igénybe venne Sapard-összegeket a város - tudtuk meg Wessely Tamás vá­rosfejlesztési csoportvezetőtől. Az Alföldi Galéria további fej­lesztése ütemenként 64 millió forintba kerülne. Egy-egy ütem 16 millió forint önerőből és 48 milliós támogatásból áll össze. Az első ütemben a kiállítóterület létrehozása, az épületbelső és a fűtési rendszer korszerűsítése le­hetséges, a második ütemben a homlokzatfelújítás és az udvari közpark kialakítása valósulhat meg. A zsinagóga felújítása 64 millió forintba kerül, ez szintén 16 millió forint önerőt és 48 mil­liós támogatást tesz szükségessé. A Liszt Ferenc Ének-zenei Álta­lános Iskola udvari homlokzat­felújítása, udvarrendezése 22 millió forint összköltséggel (16 millió 500 ezer forint támogatás­sal és 5 millió 500 ezer forint ön­erővel) történhet. Három Phare-pályázatot is be­ad a napokban az önkormányzat, mely lehetővé teszi, hogy fogya­tékkal élők is igénybe vehesse­A városháza felújítására is nyúj be pályázatot az önkormányzat Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents