Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-13 / 62. szám
Szombat, 2004. március 13. SZIESZTA 17 Belami nőnapozott Aztán azt a szép kék szilvát hol szüretelte a szeme alá? - fogadta, mintegy röhögve Snájdig Pepit a hét elején Smúz apu a Zsibbadt brigádvezetőről elnevezett kocsma nagytermében. S valóban - szerencsétlen Pepi arcán akkora duzzanat éktelenkedett, hogy kezdő hegymászóknak könnyűszerrel rendezhettek volna azon alapfokú tanfolyamokat. Ám a Panel Pál lakótelepi hírlánc, mint mindig, most is tökéletesen működött. így aztán Ló Elek már közölte is a hitelesnek tűnő Információt. Miszerint Pepi arcát nem más, mint Pepiné verte be egy nyújtófával. - És ha jól tudom, Pepi úr azért kapta a nagy maflást, mert nőnapon annyit se mondott kedvenc feleségének, hogy transcendens koeflciens. - Ugyan már, nőnap, ne vicceljenek már! - legyintett Minek Dönci, s a mozdulat roppant alkalmasnak tűnt arra, hogy, akárcsak minden esztendőben, 2004 tavaszán is kirobbanjon a vita arról, jár-é virágillatú szeretet a lányoknak és asszonyoknak március 8-án, vagy sem. Plüss Eta és Cink Enikő, kl tudja miért, meglehetősen erősen állt a virágos ünnep pártján és Snájdig bal veséjén, míg Bovden Béci kifejtette: nagy baj az, ha valaki csak azért becsüli a nőket, mert hivatalos az ünnep. - Maga beszél becsülésről, amikora nejét háztartási robotként üzemelteti, és büszkén újságolja hetente, hogy az asszony még áramot se fogyaszt? támadta le rögvest Béclt Plüss Eta, s ha már arra járt, gyorsan adott egy pofont is a nagy dolgokra vállalkozó kisvállalkozónak. Az ütés erejét látva Belami rádöbbent, aligha halogathatja a beavatkozást, s gyorsan felszólított mindenkit, hogy az egyéni jellegű pofozkodás miatt inkább arról nyissanak vitát, mennyire becsüli meg a társadalom hölgytagjait. - Na, ez nem lesz egy hosszú tudományos konferencia - közölte Cink Enikő -, merthogy egy félmondatos köszönet se jár nekünk a sok munkáért, nem hogy kedvezmények. Ha munkát keresünk, azonnal azt kérdi a főnök, ugye azért szülni nem akar a következő hetven évben. Ha meg szültünk, még a szeme is vicsorog, ha szólni merünk: beteg az a beste kölyök, kanalat nyelt, vagy tán görkorcsolyát. - Csak ne általánosítgassunk, én például mindig is megértő munkáltató voltam - szakította meg a panaszáradatot Minek úr, s példálózott magánvállalkozásával, ahol már majdnem az Is előfordult, hogy egy asszony minimálbérnél többet keressen. Minek úr közbevetésével Encike nem lehetett Igazán elégedett, mert hamarjában kiosztott Dönclnek négy pofont, s csak ezt követően kezdett hosszasabb slrámokba mit sem érő családi pótlékról, jól megemelt nyugdíjkorhatárról. Meg renyhe férjekről, akik a munka után csak a televízlót bámulják, és még annyi eszük sincs, hogy kitapétázzák a szobát, lerakják az új járólapokat a konyhába, miután beverekedték magukat a 100 leggazdagabb magyar című Időszaki kiadványba. - Ja, csak ennyit kéne tenni? És tüsszögő bárányfelhőkből ne varrjak magának nercbundát? hevült ekkor már Ló Elek is. De Ló úr nem elégedett meg egy kis hevüléssel, amikor azt is elmondhatta, hogy a mai kor asszonyai még a szuszt is kitapossák a férjükből, csak azt láthassák, vasvillával lapátolja be uruk a pénzt a házikasszába. - Azonkívül mindig ^az történik, amit a nők akarnak. Amikor meg nem, hát rendeznek olyan négyfelvonásos hisztérikai rémdrámát, rengeteg csatajelenettel, hogy az anyósuk, meg a fal adja a máslkat - adta közre tapasztalatait Firnájsz Egon, akit ezek után Plüss Eta csak agyatlan rézsámlinak nevezett, s ebből az alkalomból fel is rúgott. - Nem is tudom, de nekem úgy tűnik, hogy az uniós csatlakozás előtt honunkban mintha még nem lenne igazán rendezett a nemek kapcsolata vonta meg vállát Bika Jenő, amikor két perccel később Józsi csapos zárórát rendelt el, mert nem maradt a Zslbiben összetörhető értéktárgy. - Én nem így látom - csóválta a fejét Belami, s csúzlival belőtt egy-egy szál virágot Etának Is, Enikőnek is. Majd elindult haza, mert számításai szerint felesége, bizonyos Görcs Jolán ennyi idő alatt csak be tudta fejezni a spájztakarítást, a bútorfényezést éppen úgy, mint a vacsora elkészítését, s a gyermek, bizonyos Kisrambo kikérdezését Is, már ha idejében fölért a boltból a vacsorafőzés után. BÁTYI ZOLTÁN PROGRAM PONT NAPI SZOLGÁLTATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ SZÍNHÁZ SZEGED NEMZETI SZÍNHÁZ Ma 19 óra: Árvízi gála. Szegedért Alapítvány; holnap 19 óra: Bánk Bán - opera. Erkel Ferenc-bérlet. BÁBSZÍNHÁZ Holnap 11 óra: fanon és luliska. Bérletszünet. MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI NAGYTEREM Ma, holnap és hétfőni 5.30, 17.45 és 20 óra: Derűk égből Polly. Színes, m. b. amerikai film. BELVÁROSI MOZI FILMTÉKA Ma, holnap és hétfőn 16.15 és 20.45 óra: Mélyen őrzött titkok. Színes magyar film; 18.30 óra: Mambó Italiano. Színes amerikai film BELVÁROSI MOZI KAMARATEREM Ma, holnap és hétfőn 16 és 20.30 óra: En, Te, O. Színes francia dokumentumfilm; 18.15 óra: Getno - Nincs új világ. Színes magyar film. GRAND CAFÉ Ma és holnap 17 óra: Kontroli. Színes magyar film; . 19 óra: A csendes amerikai. Színes amerikai film; - 21 óra: Apokalipszis most. Rendezői változat. Színes amerikai film; hétfőn 17 óra: A sziget foglyai. Színes film; 19 óra: Kontroll. Színes magyar film; 21 óra: Az évszázad gyermekei. Színes francia film. PLAZA CINEMA CITY Premier előtti vetítés! Tucatiával olcsóbb, ma: 17.15 óra; holnap 16 óra. Derült égből Polly, ma és holnap: 12, 14, 16, 18 óra, ma 22 óra; hétfőn: 12, 14,16,18 óra. Hideghegy, ma, holnap és hétfőn: 14.30, 17.30, 26.30 óra. Nagy hal, ma és holnap: 12.15 óra. Pelenkás bajkeverő, ma és holnap: 13.45, 15.45, 17.45, 19.45, 21.45 óra; hétfőn: 13.45, 15.45, 17.45,19.45 óra. Gemo, ma, holnap és hétfőn: 18.15 óra. Az ítélet eladó, ma és holnap: 14.45, 19.45,22.15 óra; hétfőn 14.45, 19.45 óra. Az utolsó szamuráj, ma, holnap és hétfőn: 11.30, 14.30, 17.30, 20.30 óra. Apám beájulna, ma, holnap és hétfőn: 12.30, 18.30, 20.30 óra és ma 22.30 órakor is. Túl közeli rokon, ma és holnap: 20, 22.15 óra; hétfőn: 14, 20 óra. A felejtés bére, ma és holnap: 20.15, 22.30 óra; hétfőn 20.15 óra. Pán Péter, ma, holnap és hétfőn: 11.30, 13.45, 16 óra. Magyar vándor, ma, holnap és hétfőn: 10.45, 13, 15, 17.15, 19.30,21.45 óra. Mackótestvér, ma, holnap és hétfőn: 11.15,13.15,15,16.45 óra. A Gyűrűk ura 3., ma, holnap és hétfőn: 12.30, 16.15 óra. Némó nyomában, ma, holnap és hétfőn: 11.45 óra. VÁSÁRHELY Ma és holnap 15.30 óra: Lúdas Matyi. Színes magyar rajzfilm; 17.45 óra: ülja 4-evei. Színes dán film; 20 óra: Jószomszédi iszony. Színes amerikai film; hétfőn: 17.45 óra: Jószomszédi iszony. Színes amerikai film; 20 óra: Táncos a házban. Színes spanyol film. MAKÓ Ma és holnap 20 óra: A Gyűrűk ura A király visszatér. Színes, m. b. amerikai film. SZENTES Ma, holnap és hétfőn 17.30 óra: Good bye, Lenin! Színes német vígjáték; 20 óra: A medál. Színes hongkongi-amerikai akcióvígjáték. FÖLDEÁK Ma 19 óra: S.W.AT. - Különleges kommandó. Színes amerikai film. MINDSZENT Ma 18 óra: Volt egyszer egy Mexikó. Színes amerikai film. RÚZSA Holnap 18 óra: Bad Boys 2 - Már megint a rossz fiúk. Színes, m. b. amerikai film. SÁNDORFALVA Ma és holnap 18 óra: Kémkölykök 3-D-Game Over. Színes, m. b. amerikai film. SZEGVÁR Holnap 19 óra: Volt egyszer egy Mexikó. Színes amerikai film. ÜLLÉS Holnap 18 óra: Mátrix - Forradalmak Színes, m. b. amerikai film. KÖZÉLET SZEGED A Juhász Gyula Művelődési Központban (Vörösmarty u. 5.) ma 8-12 óráig: Érem- és bélyeggyűjtők kiállítása. A Móra Ferenc Múzeum H. emeleti Kincskereső kuckójában (Roosevelt tér 1-3.) ma 10 órakor: Múzeumi matinék általános iskolás korú gyerekeknek - Tavaszváró. Képzőművészeti foglalkozás Ruszné Rácz Ildikó vezetésével. Az Újszegedi Református Egyházközségben (Szent-Györgyi u6-8.) ma este 18 órakor: imaóra; holnap 9 órakor: gyermek és felnőtt istentisztelet. A Dóm téren holnap 17 órakor: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség szegedi szervezete, az Életfa Szövetség, az MDF és az MKDSZ közös ünnepi megemlékezést tart, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére. Az ünnepi megemlékezés műsorvezetője: Rákay Philipp. Az Alsóvárosi Kultúrházban (Rákóczi u. 1.) hétfőn 13.30-17.30 óráig: Molnár V József előadása Jeles napok, ünnepi szokások címmel. A Millenniumi Kávéházban (Dugonics u. 12.) hétfőn 18 órakor: „Háborúk után, csaták előtt..." című programsorozat és kiállításmegnyitó. KISTELEK Az imaházban (Rákóczi u. 5.) holnap 11 órakor: istentisztelet. KONCERT SZEGED A Szent József jezsuita templomban ma 19.30 órakor: orgonahangverseny. Orgonál: Perneczky Balázs. A Juhász Gyula Művelődési Központ rockkluhjóban (Vörösmarty u. 5.| holnap 20 órakor: Leroy-koncert. KIÁLLÍTÁS BORDÁNY ÉS RÚZSA Schmidt Andrea fotókiállíátsa Március 15. címmel. Megtekinthető: A VÍZ FELHAJTÓEREJÉVEL MOZGATTÁK A TÖBB SZAZ TONNÁS TÖMBÖKET A piramisok titka Piramisépítés vízerővel. Az egyiptomiak a természet öserőit gyakran munkába fogták, a félhold alakú, bólogató napbárkát úszódarunak használták A víz az élet bölcsője és vízben született a világ hét csodája közül a legidőtállóbbnak bizonyuló gízai piramistrió is. Sörös István azt állítja Vízben álló piramisok, lebegő kövek című könyvében, hogy az egyik őselem játszotta a főszerepet az ókori építészetben. A víz felhajtóerejével mozgatták a több száz tonnás kőtömböket több mint négyezer éve az ókori Egyiptomban a templomok, piramisok építésénél. Ezt állítja Sörös István Vízben álló piramisok, lebegő kövek című könyvében, melynek tartalma akár világhírű felfedezéssé válhat. A szerző nem lett gazdag, bár népszerűsége látványosan nőtt. Az igazi polihisztor több címmel is büszkélkedhet: geodéta és villanyszerelő, emellett ért az ács-, a bútorasztalos-, a gázszerelő-, a lakatos- és a hajóépítő-mesterséghez. A romlatlan agyú felfedezőről Vitray Tamás így ír: „Egyszer hallottam csak teóriájáról beszélni, de úgy képzelem, az egyiptomi piramisok tervezői, kivitelezői éppen olyanok lehettek, mint amilyen ő." Haragból heuréka A piramisrejtély §megfejtése pofonegyszerűen ésszerű, magától értetődő. Ezért nem jutott senkinek eszébe, csak az egyiptomiaknak és Sörösnek. Egy piramisépítést ábrázoló illusztrációt meglátva gerjedt haragra a feltaláló: „Ez így nem mehetett!" Ezért több, egyiptomi épületekről szóló képet is megnézett és két nap alatt kiokoskodta meghökkentően logikus megoldását. Elvetette a „rengeteg ember hangyafolyásszerűen húzza a köveket" gondolatot. A tökéletes vízszintes elhelyezkedés sugallta számára, hogy a területen víznek kellett lennie. Feltűnt neki az is, hogy minden létesítmény körül kivétel nélkül zárt négyszöget alkotó vízzáró falak vannak, azoknak különleges kapujuk van, ami nem más, mint a zsilip. Talált egy fotót az egyik gízai piramis tövében szétszedve elrejtett napbárkáról, amelynek az orra és a tatja kecsesen ívelve a víz fölé emelkedik. Rájött, hogy az olyan, mint egy libikóka, azaz nem más, mint egy építőgép. Egy hajódaru, ami a vízzel elárasztott, épülő piramisban úszott. Bólogató mozgását súlypontáthelyezéssel érték el: a fedélzeten a legénység egy tömegben való előre-hátra mozgásával. így lehetett kötéllel egyre feljebb húzni a kőtömböket a piramis ferde oldalán. Izom helyett fifika Sokan kételkednek abban, hogy emberi kéz alkotta a piramisokat. Az alapelemeihez hasonló méretű, súlyú kövek szállítása közúton ma is nehézkes vállalkozás. Képtelenek vagyunk belátni az ókori népek felsőbbrendűségét. Ha azzal áltatjuk magunkat, hogy a tudomány és a technika ma minden korábbi teljesítménynél többre képes, akkor nem jövünk rá, hogyan hozták létre alkotásaikat. Az általános iskola ötödik osztályából mindenkinek rémlő magyarázatot Hérodotosz kétezer évvel az események után írta le. Semmiképp sem hiteles szemtanú, mégis elhittük, hogy igaza van. Sörös leírja, hogy a rámpás módszer, a feljáró vagy feljárók építése, még a legegyszerűbbeké is, ötször-hétszer nagyobb anyagmennyiséget igényelt volna, mint maga a piramis. A gördülő kövekről beszélők pedig valószínűleg nem gondoltak arra, hogy a kövek kötéllel való forgatása közben egyre naNehéz elhinni, hogy a remek ötletek tárát miért nem örökítették át utódaikra az egymást követő nemzedékek. Nem lehet tudni, hogy a könyvben ismertetett módszernek miért nem maradt írásos vagy rajzolt nyoma. A szerző arra gondol, hogy a valamikori csúcstechnológia titok volt. A kiváltságosok, az akkori mérnökök, azaz a papok megtartották maguknak vagy levéltárakban őrizték. De ez már nem derül ki, mert az alexandriai könyvtár több százezer papirusztekercsével együtt a VII. században a lángok martalékává vált. gyobb lesz a távolság a húzók és a kő között. Óriási iránytűk A piramisok valóban tökéletes építmények, a kövek közé nem fér be egy késpenge sem. És egy építő ember tudja: súlyos építőelemeket csak beemeléssel lehet pontosan egymás mellé illeszteni. Ezért is a vízre szavaz a szerző, és a kötélhasználat módjaira is van verziója. Utánajárt és szinte biztos benne, hogy a terület vízrajza, éghajlata egészen más volt időszámításunk előtt és a tengerszint is magasabban húzódott. Minderről számos rajz található a könyvben, olyan is, ami a hajdani természeti viszonyokat ábrázolja vagy az építkezés közben egymás fölött elhelyezkedő medencéket. A kutatás nem funkció, hanem építési technológia szempontjából vizsgálja a piramisrejtélyt, de azért levon néhány következtetést arra vonatkozóan, hogy a szakrális rendeltetésen (fáraók temetkezési helye) kívül még mi minden motiválhatta eleinket a hatalmas volumenű, nagy szervezettséget kívánó kivitelezésekre. Az ókori egyiptomiak ugyanis nem a halálnak éltek. Bármennyire is gazdag a túlvilágról szóló kultuszuk, végtelenül praktikus emberek lehettek. így felvetődik a kérdés: miért éppen oda épült és milyen céllal a három gízai piramis, ahol ma is látható. Elsőként a száznegyvenhét méteres Kheopsz-piramis készült el, amelynek eredeti neve: Kheopsz a horizonton. Igazi horizontot pedig csak a tengeren lehet látni. Ezért, ha feltételezzük, hogy a jelenlegi Nílus-delta tengeröböl volt, akkor a három nagyméretű gízai piramis, megjelölve az észak-déli irányt, tökéletesen jelzi a valamikori Nílus tölcsértorkolati bejáratát, az egykori főváros, Memphis felé vezető irányt. Segített a tengerhajósoknak, hogy betaláljanak a torkolatba. A hófehér kőburkolattal ellátott „világítótornyok" óriási, tükörfényes felületeikkel reflektorként verték vissza a nap huszonnégy órájában minden irányba a napsugarakat és a holdfényt. RIMÁNYI ZITA