Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-01 / 51. szám

HETFO, 2004. MÁRCIUS 1. «AKTUÁLIS PANEK SÁNDOR A bíróság immár jogerősen is elvette egy kisteleki gazdálkodótól az általa művelt földet. Ráadásul az FVM megyei hivatala, amelynek a hibája miatt Volfordék perbe kényszerültek, ezen a tárgyaláson ellenük fordult. Másodszor is a kisteleki Volford család kárára ítélt a Csongrád Megyei Bíróság abban a perben, amelyet szomszédjuk indított a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Csongrád Megyei Hivatala ellen, s amelyben végül kiderült: mindenben Volfordék a hibásak. A kisteleki gazdálkodó értetlenül áll a döntés előtt, s mint mondta, egyik napról a másikra veszélybe került a megélhetése. - Nem voltam még bíróságon, de ilyen színjátékot még filmeken sem láttam. Csupán néhány percet tárgyaltak az ügyünkről. Utána vitáztak, kinek mennyit kell fizetni a tárgyalásért - mondta elkeseredve Volford Tibor. A legnagyobb meglepetés akkor érte a gazdálkodót, amikor a tárgyalóteremben kiderült, az egykor a felperes tanyaszomszéd által megtámadott FVM megyei hivatala „átállt" a szomszéd oldalára. Tavaly nyáron megírtuk, Volfordék szomszédja beperelte az FVM-hivatalt, mert az kétszer is elutasította földigényüket: először azért, mert művelt földre tartottak igényt, másodszor meg azért, mert későn nyújtották be a fellebbezést. A fordulat azért is érthetetlen Volfordék számára, mert az egész jogi hercehurcáról nem tudtak semmit egészen addig, amíg az FVM-hivatal nem kérte őket, álljanak melléjük a perben. - A szomszéd egy 1993-as jogszabályra hivatkozik, amely szerint minden tanya mellé jár bizonyos nagyságú földterület. Az általa kért földet mi 1991 -ben kaptuk vissza, azóta műveljük. A hivatal ott.hibázott, hogy bár megígérte, még abban az évben bejegyzi a nevünkre a földet, csak 6 év múlva, 1997-ben tette meg. Ezt a hibát azóta sem hajlandók elismerni, s most ez okozza a vesztünket - tette hozzá Volford Tibor. - Októberben elkezdődött az idei mezőgazdasági év. Már palántáznunk kellene, de nem merünk mozdulni. Amíg nincs a kezünkben a hivatalos döntés nem léphetünk semerre sem. Arra sincs esélyünk, hogy az idén befejezzük a termelést. Nem kérhetünk kártérítést sem, s már nincs hova fellebbezni. Fogalmam sincs, mihez kezdjünk ezután - jegyezte meg Volford Tibor annak kapcsán, hogy az ítéletet még nem kapták meg. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ A szigorú vizsgálatok ellenére a pedofil szülő átcsúszhat a rostán Gyilkos már nem fogadhat örökbe Szakemberek szerint hiba volt, hogy egy gyilkos örökbe fogadhatott egy gyermeket. Viszont nem biztos, hogy a leendő szülők személyiségvizsgálata föltárja a pedofíliára való hajlamot. A bíróság néhány napja tartóztatta le az örökbefogadott gyermekét zaklató, gyilkosság miatt éveket börtönben töltött férfit. - Nem lett volna szabad egy gyilkosságért elítélt személynek örökbe fogadni egy gyermeket - véli Kossá István. A Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága (Tegyesz) örökbefogadási tanácsadója elmondta: a konkrét esetet nem ismeri, a lapunkban említett H. Béláról csak feltételezhető, hogy örökbe fogadott egy gyermeket. A meglévő adatok alapján az apa nem azonosítható. Az örökbefogadási tanácsadó még ha tudná is, hogy kiről van szó, titoktartási kötelezettsége miatt csak általánosságban beszélhet. Molesztálta fogadott lányát Mint megírtuk, a rendőrség a napokban őrizetbe vette az 59 éves H. Bélát, aki az eddigi adatok szerint évekig molesztálta most tizennégy éves fogadott lányát. A férfi információink szerint 1978-tól tíz évig gyilkosságért ült börtönben, szabadulása után feleségével örökbefogadott egy nyolc hónapos kislányt. A lány 14 évesen följelentette a férfit szexuális zaklatásért. A feljelentés szerint H. Béla rendszeresen ölelgette, puszilgatta a lányt, akit nagyon szeretett volna megtanítani csókolózni. A férfi ellen szemérem elleni erőszak miatt indult eljárás a Szegedi Rendőrkapitányságon, a bíróság letartóztatta. Erkölcsit továbbra sem kérnek A Tegyesznél vizsgálják, személyisége és körülményei alapján alkalmas-e a jelentkező gyermek örökbefogadására. A háziorvos igazolja az egészségügyi alkalmasságot, pszichiáter, pszichológus is megvizsgálja a leendő szülőket. Az örökbefogadás előtt nyilatkozatot kell aláírnia a szülőnek jogi alkalmasságáról. Például nem fogadhat örökbe gyereket, akit a bíróság a közügyektől eltiltott, vagy akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntette. Kossá István hangsúlyozza, hogy az említett, feltételezett örökbefogadás tizennégy éve történt, azóta a szabályozás jelentősen megváltozott. Erkölcsi bizonyítványt azonban továbbra sem kérnek a jelentkezőktől, ezt nem írja elő számukra a jogszabály. Néhány éve már a leendő szülők pszichológiai alkalmasságát is vizsgálják. Tömöri Judit, a Tegyesz pszichológusa megmutatta azt a sok száz kérdésből álló személyiségtesztet, amelyet az örökbefogadásra vállalkozóknak ki kell tölteni. Az úgynevezett Minnesotai többfázisos személyiségleltár a jelenleg legáltalánosabban elterjedt kérdőív. Megmutatja, mennyire illik bele a vizsgált személy a különféle pszichiátriai kategóriákba. Mérni tudják, mennyire hajlamos valaki depreszszióra vagy például paranoiára. De alkalmas a vizsgálat az alkoholizmus vagy a bűnözői hajlam kimutatására is. A gyerekek érdekében különösen fontos - hangsúlyozta Tömöri Judit -, hogy az illetőnek az agresszióhoz milyen a viszonya. A teszt ugyanis kimutat olyan személyiségjegyeket, mint a robbanékonyság, vagy az elfojtott problémák hirtelen kitörésének veszélye. Szexuális preferencia A pedofíliára való hajlamot egy ilyen teszt azonban nem jelzi - mondta a pszichológus. Ha azonban a vizsgálat során valamilyen kiugró értéket kapunk, arra a területre külön is rákérdezünk. A szexuális preferencia rendellenességeit azonban nem könnyű felderíteni, hiszen nagyon sokszor a személyiség egyébként teljesen egészséges. A pedofilok nagy többsége házas, középkorú férfi, és általában maga is szenved titkolt, általa is bűnösnek tartott hajlamától - tette hozzá Tömöri Judit. MOLNÁR B. IMRE Újhelyi István lett az IUSY alelnöke A világ szociáldemokrata és szocialista pártjainak ifjúsági szervezeteit tömörítő IUSY budapesti világkongresszusán alelnökké választották Újhelyi Istvánt [képünkön), a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták elnökét. - Magyarországon mind a bal-, mind a jobboldalon politizáló fiataloknak meg kell tanulniuk élni az ifjúsági diplomácia új eszköztárával, amelyet részint a május 1 -jei európai uniós csatlakozás nyújt - mondta Újhelyi István annak kapcsán, hogy a hétvégén az IUSY alelnökévé választották a szervezet budapesti világkongresszusán. Az 1907-ben alakult, 105 ország 140 tagszervezetét tömörítő IUSY-nek, a világ legnagyobb nemzetközi politikai ifjúsági szervezetének még soha nem volt magyar tisztségviselője. Korábban olyan - később nagyon ismertté vált - politikusok töltöttek be pozíciót a IUSY elnökségében, mint például Gerhardt Schröder német kancellár. Az MSZP szegedi országgyűlési képviselője, a Fiatal Baloldal Ifjú Szocialisták (Fibisz) elnöke hangsúlyozta: a rendkívüli megtiszteltetés mellett óriási lehetőséget kapott, hiszen esélye nyílt szerteágazó nemzetközi kapcsolatok kialakítására. A szervezet elnökének a dél-afrikai Fikile Mbalulát választották. K.B. Medgyessy Péter egy MSZP-fórumon „sumákolással" vádolta a három parlamenti pártot, amelyek nem fogadták el a közös európai listára vonatkozó ötletét, s e sumák politikai mezőnyt népszavazással térítené észre. Új fordulat van tehát a közöslista-ügyben. Gondoljunk bele, hogyan szólna a népszavazás kérdése. Ha pusztán azt a kérdést teszik fel, hogy akarjuk-e, hogy a pártok közös EU-hstát állítsanak, akkor ebbe értelemszerűen minden párt beletartozik, vagyis annak, aki nem akarja, tilos lenne saját listát állítania. Ez így nem különösebben demokratikus. Ha viszont mégis szabad a közös listával versenyezni, és a tilalom csak a parlamentipártokra vonatkozik (ez Medgyessy eredeti ötlete}, akkor a közös listával szemben olyan pártok indulnak, mint a MIÉP vagy a Munkáspárt, amelyeknek igy a Medgyessy-javaslat jelentősen megnöveh az esélyét, hogy képviselőket küldjenek az EP-be. Ettől viszont nem javul különösebben a nemzeti összefogás Strasbourgban. De ha a népszavazási kérdésben mégis minden párt benne van (jó hosszú lista lesz), akkor milyen arányban osztják el a mandátumokat ? Tarthatnának mondjuk egy választást a mandátumelosztásról, amelyet az a népszavazás tenne kötelezővé, amely fölöslegessé teszi az európai választásokat. És akkor mindenki nyugodt lehet, mert van közös hsta, és a demokrácia sem sérül. Szóval, a fordulat, mint látszik, nem a javaslat megvalósíthatóságában állt be, hanem abban, hogy annyira már nem lehet hinni a közöslista-ötlet jóhiszeműségében. Medgyessy ötlete egészen addig volt jóhiszeműnek nevezhető, amíg elfogadta, hogy a parlamenti pártok másképp gondolják: úgy, hogy a közös nemzeti célt a demokratikus európai választások mellett is képviselni lehet. Ha jóhiszeműsége felől nézzük, a javaslat mindössze egy szimbolikus, ám előkészítetlen, és a választók egy részét kizáró ötlet volt. Az alulmaradt miniszterelnök azonban most már sumákolással vádolja a parlamenti pártokat, vagyis kétségbe vonja szándékukat, hogy a nemzeti érdeket kívánják képviselni az EP-választások után. Innentől az ötlet szimbolikus volta meglehetősen hamis, hiszen mindegyik parlamenti párt egyetért abban, hogy az európai képviselők között kell, hogy legyen egy nemzeti megegyezési mérték az Európai Unióban, és semmi akadálya nem látszik annak, hogy egy szabad választás után döntsék el, mi ennek a legjobb módja. A közös hstát elvető parlamenti pártok nem a nemzeti összefogást vetik el, hanem csak egy népfrontgyanús ötletet. Medgyessy ezt nevezi elsumákolásnak, belesodródva egy alkotmányos értelemben komolytalan népszónok szerepébe, aki a népet hívja segítségül a huncut úri politikával szemben. Mostanáig a fél ország találgatta, hogy a miniszterelnök valóban csak könnyű fajsúlyú ötletgazda-e vagy amerikai tanácsadói hatására vállalja ezt a szerepet, annak érdekében, hogy átvegye a politika tematizálását, s az MSZP ennek zászlaja alatt mozgósítson a „megegyezésre alkalmatlan" pártok ellen. Ez utóbbi esetben kétséges, hogy javaslata jóhiszemű, hiszen éppen a pártok egymással szembeni tematizálási stratégiája veszélyeztette eddig az összefogást az Európa-politikában. De elgondolkodtató az is, hogy Medgyessy Péter új felvetésével vajon milyen szintűnek értékeli a magyar választók politikai gondolkodását. fogszabályok vették el egy kisteleki gazda földjét Egyszer itt, másszor ott Volford Tibor értetlenül áll a döntés előtt Fotó: Gyenes Kálmán Tabajdi Csaba regionális képviselői irodát nyitna A Dél-Alföld az Európai Unióban Tabajdi Csabát (képünkön) kérte fel a dél-alföldi megyék európai parlamenti képviseletére az MSZP Bács-Kiskun, Békés és. Csongrád megyei szervezete. - Az Európai Unió nem veszély, hanem esély Magyarország számára - fogalmazott az MSZP Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei európai parlamenti (EP) fórumát követően Botka László. Az MSZP Csongrád megyei elnöke bejelentette: a párt EP-választási listáján szereplő Tabajdi Csabát, a magyar európai parlamenti küldöttség vezetőjét kérték fel a dél-alföldi régió képviseletére. - Már most meg kell kezdeni a régió 2007 és 2013 közötti - az EU következő költségvetési ciklusára szóló - fejlesztései tervének kidolgozását, csak így lehet esély pályázati források elnyerésére - figyelmeztetett Tabajdi Csaba. Ehhez azonban először az kell, hogy a még „lélekben sem létező régió", három megyét öszszefogva megalakuljon. A jelenlegi helyzetet értékelve elmondta, országos összehasonlításban a hét régió közül a dél-alföldi szinte minden szempontból a legutolsó. Amennyiben Tabajdi Csaba bizalmat kap a választáson, úgy képviselői irodát is létrehoz a jövőbeni régióközpontban, azaz Szegeden, és negyedévenként beszámolót tart a megyeszékhelyeken. Fotó: Miskolczi Róbert A szocialista párt hárommegyés, az európai parlamenti választásokat' előkészítő vasárnapi értekezletén részt vett Kiss Péter. A kancelláriaminiszter elmondta: a legutóbbi kormányülésen döntés született 25 milliárd forint elkülönítéséről, kifejezetten a régiós programok támogatásához, és az Európa-terv 1350 milliárd forintja is hozzáférhető azon régiók számára, amelyekben megfelelő a infrastruktúra, van tudásbázis, és nem hiányzik az összefogás, illetve a kezdeményezőkészség. Kiss Péter szerint Magyarország regionális központ lehet az EU ezen térségében, és elindítója lehet egy békés nemzeti újraegyesítő folyamatnak, amelynek végeredménye a körülöttünk lévő országok EU-csatlakozása lehet. K.B. 3