Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-02 / 52. szám

KEDD, 2004. MÁRCIUS 2. • AKTUÁLIS« 3 Az idén elmaradt az órákon át tartó sorban állás Már nem lehet jelentkezni Voltak, akik az utolsó pillanatban döntötték el, melyik szakra jelentkeznek Fotó: Karnok Csaba A felsőoktatási jelentkezési la­pok postára adási határideje tegnap járt le. A diákok többsége az idén mindent időben elin­tézett, a tavalyihoz hasonló, órákon át tartó sorban állások elmaradtak. Átalakult a szegedi Széchenyi téri l-es posta emeleti kézbesí­tőterme. A máskor csendes he­lyiségben tegnap felbolydult a rend: diákok ragasztgatták je­lentkezési lapjaikra a frissen be­fizetett csekket, s olyan is volt, aki még ott gondolkozott azon, melyik szakot írja előre az A la­pon. Kézről kézre járt a felvételi tájékoztató, a hibafestő, a papír­ragasztó. - Mindig mindent az utolsó pillanatra hagyok, miért pont az egyetemi felvételit adnám fel ha­marabb? - mondta nevetve Se­bők Franciska, miközben a je­lentkezési díj csekkjét ragasztot­ta a formanyomtatvány hátlapjá­ra. A lány hozzátette, szociológia szakra jelentkezik, levelezőre. ­Muszáj dolgoznom az egyetem mellett, ezért nem tudom nappa­lira beadni a jelentkezésemet. Ez lesz az első felvételim, bízom benne, hogy sikerül bejutnom ­jegyezte meg a mosolygós lány. Szily József is tegnap, a postán állította össze a felvételijét. - Vi­lágéletemben mindent az utolsó pillanatokra hagytam, mint most is. Pedig decemberben, a felvételi tájékoztató megvásárlá­sa után elhatároztam, nem ha­gyok semmit az utolsó napra, de ez lett belőle. Végül is időben va­gyok... - vigyorgott a srác. A ti­zenkettedikes diák elmondta, közgazdász szeretne lenni. - Elsőnek Pestet írtam be, s csak utána jön Szeged. Szeretnék a fővárosba kerülni, ott mégis más az élet, mint itt, vidéken ­vélekedett Szily. A posta dolgozóinak elmondá­sa alapján az idén elmaradt a le­adási határidőknél tapasztalt nagy roham. - Az utóbbi hetekben érezhető­en megnőtt a levélforgalom, s egyre másra adták fel a jelentke­zési lapokat a diákok, de a klasz­szikus értelemben vett roham el­maradt. A várakozás a megerősí­tett szolgálat ellenére egy picit növekedett, de tumultus nem nagyon volt - mondta Harnos Csaba, a Széchenyi téri l-es pos­ta postavezetője. A postavezető hozzátette, tavaly is elsősorban a Tesco áruházba kihelyezett pos­tánál volt kritikus a helyzet, ezért ott hétfőn egy külön „droszton" csak a jelentkezési la­pokkal foglalkoztak. 'G. SZ. L. A mókuskerék ördöge SULYOK ERZSÉBET Az egyiknek ¡ehet, a másiknak nem 1 Avagy: egyszer lehet, más­szor nem ? A szegedi kórházi megszorító intézkedések hűére jutott eszem­be a párhuzam - a szegedi színházzal. Ez utóbbi költségvetési in­tézmény közelmúltjában történt: a városi büdzsé döntnökei any­nyira élvezni látszottak a teátrumi művészetet, hogy pénz nem számított. Úgy tűnt, bármennyit költhet a színidirektor, a jószívű közgyűlés mindent fizet. Százmilliókról volt szó, nem két fillér­ről! Többről, mint amennyi a mostani hírek szerint a kórháznak hiányzik. Csakhogy most mintha sokkal szigorúbb lenne a köz­gyűlés, s mintha mondaná a bajba került költségvetési intézmény vezetőinek: oldjátok meg! Valahogyan. Nyújtózzatok csakis ad­dig, ameddig a rövid takarótok ér. Költsetek kevesebbet! A városi politikában - mert itt is minden politika - ebből köny­nyen kijöhet, hogy a Fidesz-vezetésű közgyűlés bezzeg, a szőrös­szívű szocik ellenben... Holott a lényeg nem változik ilyen gyorsan. A színházi és a kórhá­zi gazdálkodást egyaránt igen szigorú szabályok keretezik. A szín­ház közelmúltjában ezeket a szabályokat nem tartották be, többet költöttek, mint amennyijük volt. A pluszt az adófizetők pénzéből utalta a város. Az erről szavazó önkormányzati képviselő-testületet jogilag nem lehet felelősségre vonni. Politikai természetű felelősség­re vonásuk a választáskor megtörtént - bárha az is igaz, hogy a váro­si kassza elköltött százmillióit ettől még nem kapta vissza a közös­ség. A kórház a mostani jelek szerint nem kaphat póttámogatást a városi költségvetésből, gondjait magának kell megoldani. Vezetői ­mi mást tehetnének - szorítanak a nadrágszíjon. Az újság írja, az ol­vasók olvassák, mindenki szörnyűködik. Hiszen a bőrünkre megy minden kórházi spórolási Egyfelől. Másfelől viszont: szabályszegés nélkül próbálnak kijönni egy kétségtelenül szűkös büdzséből. Na erre mondja a műveltségére adó egyszeri főnök: benne va­gyunk, feleim, „egyfajta ördögi mókuskerékben"! Nincs választás: muszáj végre „átcsinálni"az egészségügyi ellá­tórendszert. Az egészet. Nem lesz lakodalmas menet. Belebukhat sok politikus. De abba is, ha a jelenlegi szabályokat követve to­vábbra is csak azt tudják mondogatni a kórháziaknak: oldjátok meg. Valahogyan. Pászti Ágnes a kedvezőtlen változásokkal magyarázta a szigorításokat Takarékos kórházprogram Nem könnyű kiszámolni a gáz köbméterének árát Eddig csak a parlamentben lo­bogtattak gázszámlákat ellen­zéki képviselők, most már mi is ellenőrizhetjük a magunkét. Egy köbméter „lakossági" föld­gáz piaci ára jelenleg áfával együtt 56 forint, ezt akár ki­indulási alapnak is tekinthet­jük. Ezekben a napokban érkeznek meg a háztartásokba azok a gáz­számlák, amelyek már az új ára­kon mutatják a gázfogyasztást, azt követően, hogy a Dégáz Rt. január elején rendkívüli gáz­óra-leolvasást tartott. Akár el­lenőrizhetnénk is, hogy kinek van igaza, a kormánynak-e, amikor átlagosan 6,8 százalékos gázáremelésről beszél az áfavál­tozást is beleszámolva, vagy az ellenzéknek, amikor 9 százalé­kot mond. Szakértők szerint igaz a kormány átlagos 6,8 szá­zaléka, ha a tavaly május 1-jei állapotokhoz viszonyítunk, s igaz az ellenzéké is, csakhogy ő október l-jétől számolja a ma­gasabb emelést (amikor is, mint emlékszünk, csökkentek a gáz­árak). Ezt bizonyítja Hézső Sándorné szegedi olyasónk levele, aki a kis­fogyasztók közé tartozik, mivel egy év alatt - amit immáron ok­tóbertől októberig számolnak ­1500 köbméter földgáznál nem éget el többet. Olvasónk kiszá­molta, hogy amennyiben 2003 decemberében és 2004 januárjá­ban egyformán 271 köbméter földgázt használ el, akkor tavaly 11 ezer 108, míg idén 12 ezer 108 forintot fizet ki. Az áremelés mértéke ezer forint, vagyis 9 szá­zalék - tehát az ellenzéknek van igaza. Csakhogy a tavaly decem­beri árak egy októbertől bekövet­kezett csökkenés utániak, míg a kormány a tavalyi május 1 -jét te­kinti kiindulópontnak. Valójában tehát akkor kapunk megközelítően jó számokat, ha tavalyi januári és idei januári számlákat hasonlítunk össze. Ezt megtettem a saját számlám­mal, s arra a következtetésre ju­tottam, hogy az egy évvel ezelőtti helyzethez képest nálam 17 szá­zalékos a drágulás mértéke (ebbe belefér a tavaly májusi 12, s a mostani 6,8 áremelés, cifrázva az októberi csökkenéssel). Az én, 1500 és 3000 köbméteres fo­gyasztás közé eső háztartásomat 3 ezer 510 forinttal pluszköltség­gel terheli meg a drágulás. Szá­mításom során napi átlagban 18 köbméteres gázfogyasztással és 30 nappal szoroztam meg az ösz­"szegeket. F.K. A szegedi városi kórház a már érvényben lévő szigorításokon túl nem tervez további, mun­kabért érintő elvonásokat. Az intézmény tulajdonosa, az ön­kormányzat a döntéseket az idei kedvezőtlen változásokkal indokolta. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi városi kórház főigazga­tója azonnali hatállyal vissza­vonta egyik, február 19-én kelt határozatát, amely 3 ezer és 4 ezer 500 forint pótlékmegvonás­ra vonatkozott, és új határozatot kíván kibocsátani. A többi, bér­pótlékot érintő határozat azon­ban továbbra is érvényben ma­radt. Információink szerint a kórház az elmúlt hetekben, hónapokban tetemes adósságot halmozott fel. Nem vezettek eredményre a ko­rábban meghozott „válságkezelő határozatok", ezért a kórház fő­igazgatója, Nárai György, a gaz­dasági igazgató Baráth Lajos, az ápolási igazgató Tóth Csilla és az orvos igazgató Kiss Attila egyet­értésével újabb megtakarításokat célzó döntéseket hozott. A szigo­rítások, a bérpótlékok részbeni megvonása mindenképpen arra utal, hogy a kórház súlyos anyagi gondokkal küzd. Az idén február 12-én hozott határozat alapján február l-jétől az illetménykiegészítés 50 száza­lékának kifizetése az ügyeleti díj 3 százalékos többletdíjazásával együtt az év végéig szünetel. Feb­ruár elsejétől az új belépőknek nem jár illetménykiegészítés. Egy január 19-én kelt határozat szerint a megszigorítások csak június 30-ig, és nem az év végéig maradtak volna hatályba. A bér­megtakarításokkal a kórház öt hónap alatt mintegy tíz és fél millió forintot spórolt volna, ami valószínűleg kevés, ezért hosz­szabbították meg. Az intézkedések az orvosokat, a nővéreket és az ápolókat is érintik. Egyes területen dolgozó orvosok jövedelme havonta akár 15-25 ezer, a nővéreké több ezer forinttal csökkenhet. A szigorítá­sokat nem terjesztették ki a kór­ház valamennyi osztályára, egyes területeken, ahol egyéb­ként sincs illetménykiegészítés, nem történt változás. Úgy tudjuk, a kórház vezetői és az intézmény tulajdonosa, a sze­gedi önkormányzat további meg­takarításokra számít a tervezett leépítésektől is. A kórház néhány hónapon belül, legkésőbb június l-jétől megválik több nyugdíjas orvosától és a technikai személy­zet egy részétől. Pászti Ágnes tanácsnok teg­nap cáfolta, hogy a kórház ela­dósodása miatt hoztak volna megszigorításokat, megkeresé­sünkre kijelentette: az intéz­ménynek nincs 30 napon túli tartozása. A tanácsnok azt vi­szont elismerte, hogy az egész­ségügyi finanszírozás idei válto­zásai kedvezőtlenül érintik a szegedi kórházat is. - Ezen kedvezőtlen hatások megelőzése érdekében valóban költségracionalizálási programot dolgozott ki az intézmény veze­tése - nyilatkozta lapunknak Pászti Ágnes. Ebbe beletartozik az illetménykiegészítések 50 százalékos csökkentése is. Az önkormányzati vezető azt sem cáfolta, hogy „négy, nyugdíjkor­határon felül foglalkoztatott el­bocsátását" tervezik, ugyanakkor ezzel kapcsolatban megjegyezte: ez a betegellátást nem veszélyez­teti. Pászti Ágnes végül kijelentette: további bérgazdálkodást és jöve­delmet érintő megszigorításokat már nem terveznek. OKTOBERICSOKKENES, JANUÁRI EMELKEDÉS A földgáz árát tavaly május 1 -jétől 12 százalékkal emelte meg a kormány.'Ez a drágulás október 1-jéigélt, akkor ugyanis bevezették a tömbös rendszert, aminek következtében december végéig az 1500 köbméter alatt fogyasztó háztartások azt tapasztalhatták, hogy kevesebbet fizetnek, mint korábban. Az akkori köbméteren­kénti 45 forint 60 fillér helyett 42 forint 90 fillért. Január 1 -jétől viszont amiatt, hogy az áfa a korábbi 12 százalékról 15-re emelke­dett, a drágulás mértéke 6,8 százalék lett átlagosan, a 12 százalék tömbösítését is átlagolva. IMMMNMMMIMMHMIWaiMMMWMIMMWmWMIWMMn^ Hatmillió emberről szól a triplexregio.net Négynyelvű hírportál született Magyar, szerb, román és angol nyelvű internetes valamint a Vajdaságban - élő emberekhez kötődő hírportál indult, TriplexRegioNet néven - tá- híreket közli, gyakran hangzó formában is. jékoztatta a sajtót hétfőn az oldal működtetője, a A bemutatón Marosvári Attila, a DKMT magyar Regionális Média Alapítvány. nemzeti koordinátora arra emlékeztetett, hogy egy éve mutatták be a DKMT honlapját, amely együtt­MUNKATÁRSUNKTÓL működik ezzel a híroldallal. Calin Fabian, Romá­nia magyarországi nagykövete is üdvözölte az új Kimpián Péter rádiós újságíró, az alapítvány szak- médiumot, amely sokat segíthet abban, hogy a hár­tanácsadója azt mondta, a határ mentén élő ma- mas határ környékén élők jobban megismerjék gyarországi, romániai és szerbiai rádiósok 1997 óta egymást, s megbeszéljék közös dolgaikat, dolgoznak együtt az Európa hullámhosszán című Az oldalon - mint Lang János újságíró bemutató­műsor keretében, s e hétéves tapasztalatot fölhasz- jából kiderült - az újságba való hírek mellett szá­nálva jött létre az internetes hírportál, amely a mos olyan napi információ lelhető, ami jellemzően DKMT euroregionális együttműködés területén - mindhárom ország lakóit egyformán érintheti, azaz Csongrád, Békés és Bács-Kiskun, illetve Te- Ilyen az időjárás-jelentés és a lelkiismeretesen for­mes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény megyében, dított pollenjelentés is. Kőrházbelső. A takarékossági program a beszerzések mellett a ke­reseteket is érzékenyen érinti Illusztráció: SchmiJt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents