Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-12 / 61. szám

PÉNTEK, 2004. MÁRCIUS 12. •ÁRVÍZ" 9 APENTEKI ÜNNEPI PROGRAM Fél 10: Újraavatják az árvízi emlékkövet a rókusi vasúti pályaudvar 98-as. őrháza mellett, ahol a Tisza áttörte a várost védő utolsó gátat. Novak Gyula, a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Rt. vezérigazgatója mond beszédet. (A helyszín a Vértói úti töltés felől közelíthető meg.) 11 óra: Emlékülés a szegedi városháza dísztermében. Köszöntőt mond Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester, Tandi Lajos, a Dugonics Társaság főtitkára és Andó Mihály, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója előadást tart. Közreműködik a Széchenyi gimnázium kamarakórusa. 14 óra: A Móra Ferenc Múzeum dísztermében nyitja meg „Az újjászületett város" című kiállítást Vágás István vízépítő mérnök, címzetes egyetemi tanár. 17 óra: A város árvíz utáni újjáépítését segítő európai városok emléktábláját koszorúzzák meg a Bécsi krt. 2. számú épületnél, ahol Pászti Ágnes humánpolitikai tanácsnok mond beszédet. 18 óra: Püspöki gyászmise és emlékhangverseny a fogadalmi templomban. Vaszy Viktor Missa pro pace című oratóriumát a Szegedi Nemzeti Színház művészei adják elő, vezényel Gyüdi Sándor. Fáklyalánggal kísért fölvonulással kezdődött a szegedi ünnepségsorozat Örökmécses gyúlt az emlékműnél Fáklyás fölvonulást rendeztek Szegeden, a várost 1879-ben elpusztító árvíz emlékére. A Tisza-parti emlékműnél örökmécsest avattak. A Széchenyi téren a város újjáépítését irányító királyi biztos, Tisza Lajos szobra előtt gyülekeztek az 1879. március 12-i szegedi árvíz 125. évfordulója alkalmából rendezett fáklyás fölvonulás résztvevői. A városvezetők, a vízügyi igazgatóság, a Dugonics társaság és a Széchenyi Kör képviselői sorban megkoszorúzták Tisza Lajos, Vásárhelyi Pál, Széchenyi István és Klebelsberg Kunó szobrát. A város több pontján kijelölt gyülekezőhelyekről érkező fölvonulók a Kárász utcán, a Dugonics téren és az Aradi vértanúk terén csatlakoztak a többiekhez, s így értek az árvízi emlékműig. A Tisza Lajos körút egyetemi épületek és klinikák előtt szakaszát betöltötte a megközelítőleg ezerfős tömeg. Segesdi György alkotását az ünnepre fölújították, helyreállították a Szeged újjáépítését segítő városok emlékoszlopait, s a várost ostromló hullámokat idéző, acél-márvány kompozíció rakpart felőli oldalán helyezték el az árvíz áldozatainak tiszteletére állított örökmécsest, amelynek oszlopát az emlékműhöz hasonló, fekete márványlapokkal burkolták. Botka László szegedi polgármester beBotka László polgármester jelképesen meggyújtja az örökmécs lángját Fotó: Karnok Csaba szédében az 1879-es katasztrófa után is töretlen „szegedi életösztönről" beszélt, arról, hogy az itt élők a város eltűnése után sem kerestek maguknak más lakóhelyet, s méltónak mutatkoztak a bizalomra, amelyet Kossuth fogalmazott meg a talpra állásról szóló üzenetében. „Európa az árvíz után adományaival és együttérzésével segítette Szegedet, ma pedig, demokratikus közösségébe fogadva országunkat, segít kihozni magunkból a legjobbat" - kapcsolta össze a hajdani újjáépítés és az uniós csatlakozás korát a polgármester. Botka László ezután meggyújtotta az örökmécsest, az emlékezés és tisztelet jelképeként koszorút dobtak Tiszába, majd Polner Zoltán ünnepi alkalomra írt szonettje (címe: A város emlékoszlopára) hangzott el. NY. P. Tiszai árvizek kronológiája - 1879-től napjainkig Több mint két hónapon át három-négy méter víz borította Szegedet, miután a Tisza 125 évvel ezelőtt éppen ezen a napon elöntötte a várost. A íolyó 806 centiméteren állt, amikor átszakította az Alföldi Vasút töltését. Az utóbb újjáépített, s az árvíz ellen védművekkel megerősített város azóta magasabb vízállásokat is túlélt már. Az eddigi csúcs 961 centiméter volt, amit 1970 júniusában mértek. Az alábbi összeállítás az 1879-es árvíz, s az azt követő újjáépítés legfontosabb eseményein túl tartalmazza az utóbbi 125 év legnagyobb tiszai árhullámait. 1878. december: A szegedi vasúti hídnál keletkezett jégtorlódás elhárítására városi Vízvédelmi Bizottság kezdi meg munkáját Taschler József főkapitány vezetésével. A bizottság folyamatosan együtt marad. 1879. február: A Tisza magas vízállása Szegednél és a környéken állandósulni látszik, s a folyó felsőbb szakaszairól további áradásokról érkeznek hírek. A város lakosságát közmunkára igyekeznek mozgósítani. A kubikosok és vasúti pályafenntartók mellett mind több embert irányítanak a töltések erősítésére. 1879. március 5.: Pillich Kálmán, a Védelmi Bizottság tagja kezdeményezésére a jégtáblák elvonultával hajóhíddal kötik öszsze a szegedi és az újszegedi partot. Ezen a hídon menekülhettek el a lakosság tízezrei. 1879. március 5., 19 óra: Nóvák József főügyész március 6-án Szegedre érkezett távirata szerint: „Petresben töltés átszakadt. Részleteket még nem kaptam. Minisztériumnak sürgönyöztem. Zala Hugó helyszínen van. Algyőiek kívánságára várkerti töltés védelmét elrendeltem, egész lakosság oda vonul. Híre jár, hogy Hármasértónál is elment a víz vásárhely felé". A Tisza maximális vízállása Szegednél 806 cm volt. 1879. március 6.: A reggeli órákban a petresi töltésen kiömlött, dél felé haladó víz feltöltötte a sövényházi töltéssel lezárt medencét, és átbukott a sövényházi keresztgáton. 1879. március 7.: Kora hajnalban átszakadt a következő „medencét" lezáró Macskási-töltés és az Alföldi Vasút (Szeged-Vásárhely vasútvonal) töltése. A víz elöntötte Kiskundorozsmát. Szeged városát onnan az Alföldi Vasút töltése még külső oldalán védte. 1879. március 8.: A víz egy része átbukott a MÁV Budapest-Szeged vasúti fővonalának töltésén, s déli irányban elérte az Alföldi Vasút Szeged-Horgos töltésén a Maty-ér hídját. A híd szelvénye elégtelennek bizonyult, ezért a víz Tisza felé vezetésére 9-én és 10-én két átvágást is nyitottak a vasúti töltésen. A víztömeg másik része a Sziltér-Baktói töltésnek feküdt neki, Tápé irányába húzódva. Amikor ez a víztömeg Felsőváros és Tápé közt kívülről elérte a Tisza védelmi vonalát, lebocsátása érdekében 8-án délután Boros Frigyes főmérnök utasítására átvágták a Tisza töltését. 1879. március 9.: A Tisza átmenetileg - a március 6-i szolnoki tetőzés ideértéig - apadni kezdett, s vízállása 731 cm-re sülylyedt. A város háta mögött kiterült vizek viszont annál inkább fenyegették a gyenge, másodrendű védvonalakat. A petresi gátszakadás elzárását annak megközelíthetetlensége miatt nem lehetett megkísérelni. 1879. március 10-11.: A város védelmét szolgáló, a már kiterült vizek elleni erőfeszítések átmenetileg reménykeltőknek tűntek. 11 -én este azonban vihar tört ki, és az északnyugati szél az Alföldi Vasút töltésének hajtotta a vizet. 1879. március 12., 2 óra: A szél korbácsolta hullámok az Alföldi Vasút töltését átszakították, s az árvíz Szeged városára zúdult. 1879. március 12.: A Makkos-erdő közelében betört vízáradat elönti Rókus városrészt, röviddel ezután a Felsővárost. A Budai országút meghágása után a Belváros és az Alsóváros is víz alá kerül. Az elöntés után a terepnél valamivel magasabb országutak vonalán, majd a hajóhídon Újszeged felé lehetett rövid időn át megkísérelni a menekülést. A házaikba szorult lakosság csónakokkal való mentését csak 12-én, virradatkor lehetett megkezdeni. A városban maradt emberek egyes magasabb kőépületekben, a vár és a Belváros magasabb pontjain, a Tisza töltésén és a vasútállomás töltésén kereshettek menedéket. A városi közigazgatás egy percig sem hagyta el helyét, s igyekezett gondoskodni a lakosság elhelyezéséről és ellá2000 áprilisa: a Felső-Tisza mentén a víz elől mentik a jószágot Fotó: Karnok Csaba tásáról. Több mint két hónapon át 3-4 méternél mélyebb víz borította Szeged nagy részét. A Tisza csak 186 nap múlva, augusztusban húzódott vissza medrébe. 1879. március 17.: I. Ferenc József, az ország királya Tisza Kálmán miniszterelnök kíséretében meglátogatja Szegedet. 1879. március 18.:ADáni Ferenc főispán által összehívott törvényhatósági gyűlésen Reizner János főjegyző és Szluha Ágoston tanácsos javaslata alapján kérték a kormányt, hogy gondoskodjék a víz elvezetéséről, építtesse fel a várost védó körtöltést, adjon államsegélyt és kölcsönt, biztosítsa az árvízkárosultak és az építések adómentességét. Egyúttal felvetették a várost övező körtöltés létesítésének, a városi terepszint feltöltésének javaslatát. 1879. május 21.: A király szentesíti az országgyűlés által meghozott 1879. évi XIX. és XX. törvénycikkeket Szeged újjáépítéséről és az azt irányító királyi biztos és a mellette működő 12 tagú tanács megbízásáról. 1879. június 1.: Tisza Lajos királyi biztos, a biztosi tanács, a hozzá rendelt műszaki és közigazgatási szakemberekből álló hivatal megkezdi működését. 1879. június 11.: Szegedre érkezik Tisza Lajos, a város újjáépítésének királyi biztosa. Ezen a napon még csak a várterület, a Széchenyi tér, a Budai országút, a Felső- és Alsó-Tisza part, a vasútállomáshoz vezető út és néhány magasabb pont vált víztelenné a városban. 1879. június 14.: Befejeződött a szádfal-rendszerű ideiglenes körgát építése, és megkezdődhetett a vizek átszivattyúzása azon kívülre. 1879. augusztus 25.: A szivattyúzás befejeztével csak néhány helyen mutatkoztak még nagyobb vízborította foltok a városban. 1879. szeptember 29.: A királyi biztosság megküldi a városi tanácsnak a jövendő Szeged térképét, a tiszai hídépítés tervével, a műszaki leírásokkal. 1880. április 16.: A képviselőház törvényt fogad el Szeged újjáépítéséről. 1880. június: Megkezdődik a város terepszintjének feltöltése, összesen 16,1 millió köbméter föld Szentmihálytelekről és Szőregről történt beszállításával. A munkálatokat a norvég származású budapesti Gregersen Guilbrand vállalkozó 180 munkanap alatt végeztette el. Ugyanékkor kezdték meg a kereken 12 km hosszú, 10 méteres tiszai vízállás kivédésére alkalmas magasságú, 6 méter koronaszélességű, várost övező körtöltés építését, amelynek külső oldalait hullámverés ellen 40 cm vastag tégla- és kőburkolattal erősítették meg. 1881. április 10-15.: Újabb árhullám a Tiszán. A még be nem fejezett, alacsony, és viszonylag gyenge töltések az 1879-ben katasztrófát hozó 806 cm vízállásnál magasabb, 845 cm-es tetőzést nehézségekkel bár, de kivédik. A kormány belátja a Tisza töltései megerősítésének további szükségét, és ehhez terveket készíttet. 1882. augusztus 28.: Az új városháza alapkőletétele. 1882. szeptember 19.: Az állandó közúti Tisza-híd alapkövének letétele. 1883. október 14.: A király és a miniszterelnök látogatása az újjáépült városban. A színház és a Somogyi-könyvtár megnyitása. 1883. december 31.: A város újjáépítésének befejeztével a királyi biztosság is befejezi azóta mindenki által ismert eredményes tevékenységét. 1888. április 6-18.: A Tisza teljes hosszában minden addigit felülmúló magasságú, számos gátszakadást okozó, Szegeden 847 cm-rel újra csúcsértékkel tetőző, két héten át szinte állandósult vízszintű árhullám. A várost védő töltésrendszer kitartott. 1889. április 24.: 805 cm-rel tetőző árhullám. A város a hasonló, 1879-es árhullámhoz képest már biztonságban érezhette magát. Ez évben volt Csongrád megyében máig (2004-ig) számíthatóan az utolsó tiszai töltésszakadás a hódmezővásárhelyi kistiszai zsilipnél. Azóta a Tisza Szamos-torkolat alatti szakaszain sem hagyta cserben töltéseink rendszere árvízvédelmünket. 1895. április 9-12.: Az 1888. évit is felülmúló tiszai árhullám, amely a Tisza-szabályozás sikeres végrehajtása következtében már sehol, így Szegeden, 884 cm-es tetőzésével sem okozhatott gátszakadást, katasztrófát. 1919. május 11.: A Tisza hatalmas tavaszi árhulláma a Maros hathatós együttműködésével először haladta meg Szegednél 916 cm-es tetőzésével a 900 cm-t. A töltés szivárgórendszerének eliszaposodása miatt az egykori pénzügyi palota környékén 1917-ben mintegy 150 m hoszszon megroskadt a partfal alsó, s részben a felső támfala. 1928-ig sikerült a hibák kijavítása. 1924. április 11.: 870 cm-es tiszai tetőzés Szegednél, szintén a Maros közreműködésével. 1932. április 15.: A Tiszán lényegében megismétlődik az 1919. évi árhullám: Szegeden most ennél is magasabb, 923 cm-es tetőzéssel. A töltésrendszer minden baj nélkül helytállt, bár az áradás sem volt hosszú. 1940. április 11.: 847 cm tetőzés Szegeden, baj nélkül. 1941. május 12.: 855 cm tetőzés, ismét eseménytelenül. 1970. június 2.: Szegeden minden eddigit - és egyelőre későbbit - felülmúló, 961 cm-es tetőzés, majd ugyanennél, az egyébként május 15-től július 4-ig tartó árvízvédekezésnél június 18-án bekövetkezett 924 cm-es második tetőzés mellett a 900 cm-t meghaladó vízállások 23 napon át terhelték a töltéseket. 1979. március 12.: Az 1979. évi árvízkatasztrófa századik évfordulójára elkészül a Belvárost védő vasbeton szögtámfal. 2000. április 25.: 929 cm-rel bekövetkezik a második legmagasabb tetőzés Szegeden. Szolnokon 1041 cm-rel, Mindszenten 1000 cm-rel valószínűtlenül magas csúcsvízállások alakulnak ki. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: VÁGÁS ISTVÁN VÍZÉPÍTŐ MÉRNÖK