Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-11 / 60. szám

6 "MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2004. MÁRCIUS 11. Darvasi László: Szeged a tengerben (6.) Az utolsó nap Sorozatunkban a 125 esztendeje bekövetkezett borzasztó árvíz hőseinek és áldozatainak kívánunk emléket állítani. Nem, nem volt végleges a rombolás, hiszen él és virágzik a város. Nem kívántunk vetélkedni helytörténészeink szakértelmével, és a bőséges szakirodalom révén szenzációs újdonságokkal sem szolgálhattunk. Ami történt, megírták már. A vaskos krónikák, naplók, visszaemlékezések és tanulmányok elmondták, miért következhetett bc a szerencsétlenség, hogyan tört az ár a városra, számtalan életkép és írói elbeszélés, tárca és tudósítás mesélte el a vészterhes napokat. Mi csupán gyűjtögettünk. A tragikus napok krónikáját olvashatják március 13-áig. A Rozália-kápolna a mai Aradi vértanúk terén. Áttették a Lechner térre Archív fotó: Fekete Ház Március 11 -én a szilléri szőlők már víz alatt dideregnek. A közeli tanyákról menteni kell a fogságba esett embereket. Ám ekkor váratlanul megáll a víz emelkedése. Mint a halálos beteg, írja Tóth Béla híres árvízi képeskönyvében, aki váratlanul állapotának javulásáról biztosítja az érte aggódókat. A hangulat kifejezetten bizakodó. Enyhe és derült nap volt. Sugárkoszorús arccal kélt fel a nap, írja egy visszaemlékező. Ha valaki megállt a gáton, s a vízre tekintett, hát végtelenbe nyúló ezüstös tükröt látott, mely apró fodrokkal nyalogatta a földhányásokat. Dolgoztak a töltéseken most is, de talán kevesebb aggodalommal. A napszám három forintot kóstált. Zombory tanácsnok sürgős erősítést kér a szilléri-baktói töltésre. Ki is mennek hozzá a fiatal tornászok, és a tanácsnokot kedélyes állapotban lelik. Aztán megmentenek néhány embert, a közeli tanyák padlásairól hozzák le őket. A Szeged-utáló Herrich Károly miniszteri tanácsos bizakodó táviratot küld Pestre, szerinte a város megmenekült. Délutánra még bölcsebb a tanácsos úr. Újra táviratozik: „Szeged megmentése holnap befejezett ténynek lesz tekinthető". Csakhogy eddigre a töltések vészesen átáztak. A tanácsos tán csak a kormányt akarta nyugtatni? Mindenesetre Herrich mindeközben erősen óvja embereit a túlzott derűlátástól. Estefelé az Alföldi Vasút töltésén tart terepszemlét, és hoszszan elbámulja a vérvörös fényben ereszkedő óriási napkorongot. Aztán magához inti egyik mérnökét, és azt mondja, az ilyen naplemente nagyon rossz jel, ezért még inkább figyelniük kell. A dorozsmai templom felett fekete felhőtömegek gyülekeznek. S bent a városban? Ugyancsak bizakodó a hangulat. Kovács Albert gyógyszerész lakásán, a Kígyó utca és a Fekete sas utca sarkán nagy társaság gyűlik össze. Nyugodtan poharazgatnak, pipáznak az urak. Hét óra után, mintha megmozdulna az ég, feltámad a szél. A töltések rőzseburkolatát hatalmas hullámok kezdik támadni, melyek végül olyan erősek és magasak lesznek, hogy képtelenség tovább védekezni. Pillich Kálmán ekkor verheti rá az ajtót a gyógyszerész vendégeire, hogy aztán remegő hangon elmondja, bármelyik pillanatban beszakadhat a gát. Erre persze mindenki hazarohan. Pillich, kabátját összehúzva siet tovább az Oroszlán kávéházba, hogy ott is szóljon a közelgő veszedelemről. Ez már igazi vihar. A Dugonics téren felbődül egy bivaly. Kint a töltések földje vészesen inog a munkások lába alatt. A szél könnyedén fújja el a gátak fáklyáinak lángját. A munkások szökni kezdenek, s még a töltés lábánál felállított katonai kordon se tartja fel őket. A szél üvölt, kavarja az utcák és a terek porát. A várost ölelő víz lassan megemelkedik, és súlyos, fekete fodrokban őrjöngeni kezd. Napok múltán, amikor még hasonlóképpen teszi az erős széllökések miatt, Jókai csodálkozik rá a méterniagas tajtékokra, ő azt hitte, efféle vad hullámzás csak a Balatonon lehetséges. Kilenc óra után, ahogy ilyenkor lenni szokott, rémhír támad. Egy pánikba esett fiatalember azt hiszi, átszakadt az utolsó nyúlgát is, és a városba rohan. Holott ekkor még próbálnak dolgozni a gáton a szegény vidéki munkások. Már amelyik nem szökött el a katonai szuronyok miatt. Akik szöktek, Felsőváros népét költögetik a rémhírrel, átszakadt a gát. De a gát még nem szakadt át. Csak éjfél felé adják fel a harcot az emberek. A pánikba esett fiú útközben torkaszakadtából kiabálja, jön a víz, jön a víz, mire több száz felsővárosi és rókusi hasonlóképpen menekülni kezd, jókora batyukkal és tömött zsákokkal futnak a vár és a Palánk irányába. íme, egy jól elhelyezett rémhír haszna. Ezek az emberek biztosan megmenekülnek. A belvárosban nagy kavarodás van. Egymást tapossák az emberek. Este tizenegyre orkán erejű lesz a szél. Pulz tábornok és a védelem feladja a harcot a gátakon, nincs mit tenni, nem lehet, a katonák és a maradék iparosok és napszámosok az indóháznál gyülekeznek, majd megindulnak a városháza felé. Gyászos menet volt, írja a szemtanú. A mai Kossuth Lajos sugárúton halad végig a halálosan fáradt tömeg, az embereket kísértetiesen világította meg az út menti gázlámpák fénye. A város különböző pontjain ladikok és pontonok várják az árt, bennük elszánt fiatal tornászok és csónakosok várakoznak, sok embert mentenek meg néhány óra múlva. Mikszáth a Zsótér-házba menekül, melyben ma többek között egy bank és a Szeged étterem működik. Mozi már nem, sajna. A Zsótér-házban kétezren szoronganak. Mikszáth a szobájába tolakodik, kitárja az ablakot. Sötét van, a szél egyre csak ordít, s a környék, a nagy tér újra kihalt. A riporter a városháza kivilágított ablakit bámulja, a tanácsterem üres. Végül éjjel fél kettőkor a 97-98. számú őrházak között a nyúlgát 25 méternyi hosszúságban átszakad, és a víz szörnyű robajjal tör a város felé. A szakadás helyéről ma emléktáblán üzen Móra. M ikszáth hallja a rókusi templom riadt kondulását. A város vezetése már a tanácsteremben, de alig fognak vitatkozásba, a városi gázlámpák kialszanak. Vajon mit tesz ekkor Glück kereskedő, kit családjával együtt nemsokára agyonüt a beszakadó ház? Lisznyai Damó Tihamér mentőcsónakos fiatalember, ladikjuk a Mars téren várakozik. Ők is hallják a félrevert harangot, de látni nem látnak semmit. Mindenünnen segélykiáltások hallatszanak, meg valami borzasztóan búgó, szörcsögő, egyre inkább közeledő robaj. Feldúlt arcú, csapzott lány rohan a csónakosok karjaiba. Hasztalan próbálják tartani. A lány kiszakítja magát a szorításból, és vakon rohan tovább arra, amerről a közelgő víz üvölt. (Folytatás a holnapi számunkban.) Kátó Sándor darabjával határainkon túli vendégjátékra készülnek Minőségbiztosítás a makói Belvárosi Általános Iskolában Történelmi vízió Rákócziról A Comenius-rendszerrel szervezettebb az oktatás Kitó Sándor színművész Pro libertate című, II. Rákóczi Ferenc fejedelemről szóló új történelmi víziójának ősbemutatóját pénteken este 7 órától tartja az Algyői Móra Ferenc Népszínház. A produkcióval a premier után határainkon túli vendégjátékra indul a társulat. A köztudatban egyfajta népi romantikus hősként él II. Rákóczi Ferenc fejedelem, akit most más megközelítésben, az életrajzából, vallomásaiból kiindulva mutat be Pro libertate című új darabjában Kátó Sándor színművész. Az Algyői Móra Ferenc Népszínház alapító igazgatója tavaly augusztusban kezdte el írni darabját, miután szellemi mestereivel, Bíró Zoltánnal és Sík Ferenccel évtizedeken át beszélgetett arról, hogy a magyar drámaírás adós ezeknek a nagy történelmi alakoknak a bemutatásával. - Németh László, Illyés Gyula és Herczeg Ferenc is nagyszerű történelmi drámákat írt, de a szerzők elsősorban a reformkornál és az 1848-49-es szabadságharcnál maradtak. Az átlagos néző számára ráadásul túl filozofikusak ezek a darabok, így a mi közönségünk sokszor nem is érti pontosan, miről szólnak. Én a valóságos eseményekhez olyanynyira ragaszkodtam, hogy szinte egy rendhagyó történelemórát írtam lélektani megközelítéssel és közérthetőségre törekedve mondja Kátó Sándor, aki a vizionáló öreg Rákóczi szerepében maga is játszik a darabban, amely gyermekkorától az 1703-as brezáni kiáltványig követi nyomon a fejedelem életét. A produkciót Sinka Károly érdemes művész rendezi, aki egyben Sienewsky nagyhetman szerepét is játssza. Ugyanebben a szerepben váltótársa Dubecz György, Algyő korábbi jegyzője, aki valaha az operakórusban is énekelt és a kecskeméti színháznál is játszott. Kátó Sándor kifejezetten a népszínházi társulatra írta a darabot, így nem jelentett gondot a tizenhat szerep kiosztása. Az ifjú Rákóczit Cseszkó Mihály, Rákóczi Júliánkat Lázár Nóra, I. Lipótot Bakó Ferenc, gróf Bercsényi Miklóst Molnár Áron, Sienewska hercegnőt Osztás Anett alakítja. Az algyői együttes a premier másnapján határainkon túli vendégjátékra indul. Március 14-én már Szerbia-Montenegróban, Magyarkanizsán koszorúznak, majd este ünnepi előadást tartanak. Éjszaka indulnak tovább Kárpátaljára, ahol másnap a beregszászi Illyés Gyula Színházban díszelőadáson játsszák el Kátó Sándor új darabját. A következő napokban Visken, Munkácson, Ungváron és Kassán is fellépnek, végül Sárospatakon is előadják a Rákóczi-drámát. H. ZS. állandó oktatási minőséget várhatnak el. A vizsgálat folyamatként értékelte az iskola minden tevékenységét, amellyel az intézmény a jövőben bármikor elszámolhat a fenntartó, vagy az oktatást mint szolgáltatást igénybe vevők előtt. A minőségbiztosítási folyamat következtében az oktatás piaci szempontú megközelítése, valamint az intézmény rendszerként való vizsgálata az iskola vezetői, Kátó Sándor színművész egyszerre szerzője és egyik főszereplője a drámának Fotó: Miskolczi Róbert A megye öt legszervezettebb és leghatékonyabb oktatási intézménye közé sorolta a Comenius nemzetközi oktatási minőségbiztosítási rendszer a makói Belvárosi Általános Iskolát. Az igazgató szerint a bizonyítvány tanúsítja az intézmény tanulóinak elégedettségét és az oktatás magas színvonalát. A Comenius 2000 nemzetközi közoktatási minőségfejlesztési program II. modelljének minőségtanúsítványát szerezte meg a makói Belvárosi Általános Iskola. Ezzel a város legnagyobb alapfokú iskoláját a megye öt legjobban szervezett, szintén Comenius II. minősítést szerzett pedagógiai intézménye közé sorolták. Megtudtuk: ilyen diplomával egy ásotthalmi általános iskola, Röszke napköziotthonos óvodája, valamint a szegedi Móra Ferenc szakközépiskola és a Ságvári gyakorló gimnázium rendelkezik. - Nagy szó, hogy országos szinten is élvonalbeli általános iskolának számítunk, több mint nyolcezer hazai oktatási intézmény közül ugyanis mindössze száznegyven óvoda és iskola szerezte meg a Comenius II.-t közölte Bálint József, az iskola igazgatója. - Háromévnyi munka eredményeképp kaptuk meg a diplomát, ez idő alatt számos módszerrel fel kellett tárnunk intézményünk működését, hibáit és erősségeit. Elsőként a partnerszemléletet kellett kialakítanunk, azaz minél szorosabb, mérhető kapcsolatrendszert kellett kiépítenünk a munkatársainkkal, tanulóinkkal, a szülőkkel és a többi oktatási intézménnyel. Ezt követően pedagógiai munkánkat és a diákok teljesítményét is tudományos szempontok alapján kellett értékelnünk. A sok időt és energiát felemésztő audit igazi eredménye, hogy igazolhatóan sikeres a város legnagyobb általános iskolája, ahol a diákok és a szülők is dolgozói számára is egyértelműbb lett. - A tanúsítvány átvételével az oktatás minősége nem változott, ám ez egy biztosíték a jogszabályoknak és az elvárásoknak megfelelő működésről - fogalmazott az igazgató. A vizsgálat eredményei közé sorolta továbbá, hogy igazi csapatmunka alakult ki az iskola vezetésében is. - Városunk legnagyobb általános iskolájának sikere a bizonyítéka, hogy eredményes Makón a beiskolázás szabályozása - fogalmazott Búzás Péter polgármester. - A szervezettebb körülmények eredménye a jobb munkamegosztás. I. sz. Az oktatás szervezésében Makó országosan is élen jár, bizonyítják eredményei Fotó: Gyenes Kálmán