Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-10 / 59. szám

Szerda, 2004. március 10. RANDEVÚ 9 A pályázati kiírások ütemezése VILÁG-NYELV VETÉLKEDŐ EGYETÉRTÉSBEN Felsőoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek javítása Az oktatási tárca legújabb programja olyan fejlesztéseket támogat az oktatásban, melyekkel könnyebbé válhat a végzős tanulók elhelyezkedése - mindezt a problémát együtt kezelve a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyen­lőségének biztosításával. A programra három év alatt 70 milliárd forintot kívánnak majd költeni, zömében európai forrásokat felhasználva. MUNKATÁRSUNKTÓL Az „Értékünk, az ember" el­nevezésű programról a mi­nisztert, Magyar Bálintot kér­deztük. - Az új program legfonto­sabb célja - mondta Magyar Bálint -, hogy olyan tudást adjanak az iskolarendszert diplomával, végzettséggel el­hagyó diákok kezébe, melyet a modern munkaerőpiacon jól tudnak használni. Általános tapasztalat, hogy a magyar diákok sokat tudnak, de nem olyan tudás van a birtokuk­ban, amely az elhelyezkedés­nél fontos lenne. A munka­adóknak most arra van szük­ségük, hogy a fiatalok képesek legyenek az állandó tanulásra, megújulásra, képesek legye­nek problémákat megoldani és kiválóan beszéljenek ide­gen nyelvet, nyelveket. Az „Ér­tékünk, az ember" program a cél „ érdekében támogatja az esélyteremtést, az integrált oktatást, a tanulók és a pe­dagógusok kompetenciáinak fejlesztését, az oktatási tartal­mak fejlesztését, digitális tar­talmak előterjesztését, a pe­dagógusképzést és az oktatást segítő segédeszközök, a fizikai infrastruktúra fejlesztését, eszközbeszerzést, kiemelten az informatikai feltételrend­szer fejlesztését. A teljes program költségve­tése a következő három esz­tendőre 70 milliárd forint. És ami különösen fontos most, a kormány takarékossági intéz­kedéseiről hallva-olvasva: a pénzügyminiszter által meg­hirdetett takarékossági intéz­kedések ezt az összeget nem INTÉZKEDÉSEK A HUMÁNERŐFORRÁS­FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAMBAN - Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben. - Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése a köz­oktatásban. - A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése. - A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése. - Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése. A PÁLYÁZAT CIME A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének támogatása A hátrányos helyzetű tanulók Integrációs felkészítésének támogatasa Modellértékű tanoda típusú tevékenységek támogatása Térségi iskola- és óvodafejlesztő központok megalapítása kompetenciaalapú tanítasi-tamiiásí programok elterjesztése érdekében Az elkészült és kipróbált oktatási programok terjesztése az óvodák és Iskolák koreben _ A térségi integrált szakképző központok létrehozása A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése Gyakorlatorientált pedagógus­alapképzés terjesztése Térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása MEGJELENES ÖSSZEG xlmmi^annt^ 2004. II. 25. 300 2004.11. 25. 656 2004.11. 25. 300 2004.111.31. 1.200 2004. IX. 30- 9.600 2004. Bt. 25. 5.546 negyedév (500) 2004.111,25. 12.200 INDIÁNOK KÖZT IS MEGÉRTETNÉK MAGUKAT A VÉGZŐS DIÁKOKNAK MEG KELL FELELNIÜK A MODERN MUNKAERŐPIAC ELVÁRÁSAINAK Űj program: Értékünk, az ember Oktatási Minisztérium AZ OLDALT AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE Kirándulás Brüsszelbe Két osztály jutott tovább érintik, hiszen javarészt uniós forrásokból táplálkozik. A pályázati rendszer, melyet a program használ, sokkal használhatóbb, mintha a mi­nisztérium utasításban mon­daná el, hogy mit vár el a pe­dagógusoktól, a diákoktól. Hi­szen így mindenkit ösztönöz­het annak megvalósítására, ráadásul egymást segítő gon­dolkodás alakulhat ki sokkal szélesebb körben. A tárca irá­nyítója kitért arra is, hogy olyan - a témához kapcsolódó - pályázati rendszert alakítot­tak ki, melynek segítségével még jobban bevonhatják az iskolákat, a tanárokat a refor­mot eredményező munkába. Ez annál is inkább kívána­tos, mert a magyar oktatás át­alakítása csakis az ő segítsé­gükkel mehet végbe. A pályá­zatok különböző helyi fejlesz­téseket generálnak majd, és nyilván nem minden oktatási intézményben próbálkoznak meg azonnal a változások tel­jes eszköztárával. Ám ahol a folyamat elindul, megvalósul, ott a megvalósítás dokumen­tumai digitális formában mindenki számára elérhetők lesznek, s így az intézmény­rendszerben széleskörűen felhasználhatókká válnak. A miniszter szerint nagy fel­adat lesz a különböző értékelő eljárásokat a programhoz hangolni. A személyes élmé­nyekre jobban építő tanítás hosszabb időt vesz igénybe. Ám igazolhatóan maradan­dóbb és tartósabb hatású, és ami igazán fontos, hogy hasz­nálhatóbb tudást ad a diákok számára. A hagyományos tanmene­tekből kimaradhatnak bizo­nyos dolgok. Ezek attól függ­nek, hogyan szeretné egy-egy iskola vagy óvoda megvaló­sítani a saját területén az „Ér­tékünk, az ember" projektet. Az „Értékünk, az ember" programról részletes tájékoz­tató található az interneten a www.omai.hu oldalon. A pá­lyázatok határidejéről is itt olvashatnak bővebben. Álta­lában május 24. és június 1. közé esnek. Az OM regionális tájékoztató napokat is szer­vez, ahol az érdeklődők rész­letesen is megismerkedhet­nek a pályázatokkal, segítsé­get kaphatnak azok megírá­sában. Az Oktatási Minisztérium örömmel fogadja, hogy a ma­gyar rektori konferencia egy­hangú támogatása után a főis­kolai rektorok konferenciája is egyetértett a Magyar Universi­tas Programmal, az új felsőok­tatási törvény koncepciójával. A két magas szintű szakmai szervezet támogatásával fon­tos szakaszához ért a tavaly nyáron elindított társadal­mi-szakmai vita, amelynek so­rán a felsőoktatási reform kon­cepcióját az érintett felek többször megtárgyalták és ja­vaslataikkal továbbfejlesztet­ték. A felsőoktatási vezetők támogatása után a Magyar Universitas Program hamaro­san a kormány elé kerül. Az oktatási miniszter felkérte mind a két szakmai szerve­zetet, hogy a koncepció el­fogadása után elinduló ko­difikálási munkába delegálja­nak szakértőket. Mind a két rektori konferencia eleget tesz ennek a felkérésnek. A kodiftkálásí munka után a parlament elé kerülő jogszabály lehetővé teszi, hogy a magyar felsőoktatás képes legyen a mennyiségi növekedést és a mi­nőségi elvárásokat összehan­golni, a hallgatóknak hatékony, piacképes tudást biztosítani, a nemzetgazdaság számára ver­senyképes munkaerőt képezni. Lezárult az Oktatási Minisztérium középiskolai nyelvi ve­télkedőjének második fordulója. A nyelvtanulás éve keretében megrendezett Világ-Nyelv vetélkedő feladatait a fővárosi és á vidéki középiskolákból 707 osztály tanulói juttatták vissza a minisztériumba. A vetélkedő, amelynek fődíja egy brüsszeli osztálykirándulás, áprilisban zárul le. Ha valaki folyékonyan számol indonézül, bármikor lefordít egy képírásos szöveget, bele tudja keverni egy ételbe a szükséges ízesítőt szlovákul, az szó szerint önmagáért be­szél. A Világ-Nyelv vetélkedő harmadik fordulójába bejutott gimnáziumi osztályok - köztük két Csongrád megyei - hason­ló jellegű feladatokat oldottak meg sikerrel a vetélkedőn. Csongrád megyéből két osztály - az SZTE Ságvári Endre Gya­korló Gimnázium, illetve a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium 11/c osztálya - jutott tovább az Oktatási Minisztérium által meghirdetett Világ-Nyelv or­szágos vetélkedőn, a harmadik forduló küszöbéig. A versenyen több mint 700 osztály indult, s idáig ötven osztály jutott el. - A vetélkedő célja - mondja Radicsné Rúzsa Ilona, a bethle­nesek franciatanára, osztályfő­nöke és a német-finnugor sza­kon végzett Kulcsár Péter, a ságvárisok némettanára -, hogy megértesse a középisko­lás korosztállyal, mennyire fontos a nyelvtanulás, egyszer­smind tippeket adjon, miképp lehet jól megtanulni nyelveket. Mindezt csöppet sem hagyo­kező tanévben nyelvi előkészítő évfolyam, ahol a kilencedikes diákok egy teljes évig inten­zíven tanulhatnak Idegen nyel­vet és informatikát, az új nyelvi érettségit, amely 2005-től ki­válthatja a nyelvvizsgát; és le­hetővé vált az emelt óraszámú idegennyelv-oktatás. A vetélkedő nem elsősorban a tanulók nyelvtudását méri, hanem lehetőséget biztosít ar­ra, hogy a versenybe beneve­zett osztályok játékos módon mérhessék össze idegen nyel­vi intelligenciájukat, logikáju­kat és kutatási képességeiket. Az első forduló 18 feladatból állt, amelyek között olyan, a diákok számára izgalmas kér­dések is szerepeltek, mint például hogyan lehet 30 euró­pai nyelven szerelmet vallani, valamint hogy milyen nyelve­ken üzent a Voyager űrszonda 1977-ben a földön kívüli civi­lizációknak. A Világ-Nyelv vetélkedő első fordulójában 220 középisko­lából 707 osztály indult el. A második fordulóba közel öt­száz küldte vissza a feladatla­pokat, a döntőbe ötven osz­tályjutott. Együttműködve a sikerért. A Bethlen gimnázium 11/c osztálya mányos módon teszi, hanem kiragadva a diákokat a szoká­sos nyelvtanulás körülményei közül. Senki és semmi nem ösztönzi jobban nyelvtanulás­ra a kortársakat, mint az olyan fiatalok példája, akik sikerrel kommunikálnak a világban, meg tudva értetni magukat a mindennapi élet területein éppúgy, mint szakmailag. En­nél nagyobb lehetőség az érvé­nyesülésre nem létezik. A Vi­lág-Nyelv megmozgatta diá­kok - angolt, franciát, németet, olaszt, spanyolt, latint, oroszt tudók egyaránt vannak köztük, ha csak a két Csongrád megyei osztályt tekintjük - élő példát szolgáltatnak környezetükben mindenki számára, akivel csak kapcsolatba kerülnek: nyelvet tanulni kell, s azt is hatéko­nyan illusztrálják, hogy miért. Milyen feladatokat találtak legérdekesebbnek az eddigi fordulók során a diákok? Indi­án nyelveken kommunikálni ­halljuk a ságváris Pintér Orsitói és a bethlenes Kékesi Zsuzsitól - önmagában is kész élmény, s az is, amikor meg kell állapíta­ni szavakról, hogy walesi vagy ír nyelven rögzítették-e őket, FOTÓ: TÉSIK ATTILA persze e megállapításnak nem a hasraütés módszerével kell történnie, hanem az eddig szerzett idegen nyelvi tapasz­talatok, illetve a logika eszkö­zeivel. Önálló kutatást éppúgy igényeltek a feladatok, mint osztályszintű együttműködést, interneten keresgélést éppúgy, mint könyvtárakban böngé­szést. Mint a felnőtt világ kuta­tói, úgy működtek a Vi­lág-Nyelv vetélkedő résztvevői. Küszöbön immár a harmadik forduló és a fődíj: az egyhetes brüsszeli tanulmányút. F. CS. Az Oktatási Minisztérium ta­valy év elején Indította el Vi­lág-Nyelv Programját, az ide­gennyelv-tudás fejlesztésének nemzeti stratégiáját, és hirdette meg 2003. szeptember 26-án, a Nyelvek Európai Napján a nyelvtanulás évét. A program célja, hogy öt év múlva ne legyen olyan középiskolás, aki használható nyelvtudás nélkül hagyja el az iskolapadot. Ötszáz középiskolában indul a követ­A tavaszi szünetig tartó vetélkedő fődíja egy brüsszeli osztálykirándulás

Next

/
Thumbnails
Contents