Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-09 / 58. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA ¡••••IIIHI SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. MÁRCIUS 9. WWW.DELMAGYAR.HU A NAGY FORGALOM MIATT SOK GYARTO BEADJA A DEREKÁT Hódítanak a saját márkák Több ezer termék viseli a gyártó márkaneve helyett a forgalmazó üzlethálózat nevét. A saját márkás termékek egyre nagyobb teret hódítanak, sikerük az állandó mi­nőségnek, s persze az alacsony áraknak köszönhető. A szakzsargonban kereskedel­mi márkának nevezett termé­kek száma hazánkban robba­násszerűen megnőtt. A siker titka az, hogy ugyanabban a termékkategóriában igyekez­nek az adott árut a versenytár­sakénál alacsonyabb árakon kínálni. A saját név alatt futó termékek bevezetésével az üz­lethálózatok elsődleges célja, hogy markánsan megkülön­böztessék magukat konkuren­seiktől, és a fogyasztók több­ségére jellemző árérzékenység és márkahűség tudatos mani­pulálásával mind szélesebb törzsvásárlói kört építsenek ki. A kávétól az öblítőig Nyugat-Európában e cikkek forgalmi részesedése jelentős, s szakemberek a keleti régió­ban még mindig nagy jövőt jó­solnak ezeknek az áruknak. Ezt támasztják alá a kereske­delmi kutatások is: hazánkban tavaly a napi fogyasztási cik­kek közel 2000 milliárd forin­tos forgalmából a kereskedel­mi márkákra 300 milliárdnál több jutott, piaci részesedésük pedig 15 százalék körüli a GfK Piackutató Intézet szerint. A boltláncok saját márkás cikkei közül a vevők a legtöb­bet papír zsebkendőből, pör­költ kávékeverékből és tejszín­habból vásárolják. A kereske­delmi márkák top 50-es, forga­lom szerinti kategórialistájá­nak végén a mustár, a tisztasá­gi betét és az öblítő található. Az üzletláncok közül a ke­reskedelmi márkás termékek értékesítésének rangsorát a Tesco és a Profi vezeti az ösz­szes forgalomból 30 százalék feletti részesedésével, majd a Drogerie Markt (dm) és a Spar folytatja a listát. Legkisebb az arány, mindössze 3 százalék az Auchanban. A különféle láncok eltérő stratégiát alkalmaznak. A Spar, a Tesco, a Coop, a Rossmann vagy a CBA saját nevét adja e termékeknek, a dm és a Metró önálló nevet (Balea, illetve Aro) talált ki ezen árucikkek megkülönböztetésére. Műkö­dik olyan lánc is Magyarorszá­gon, az Auchan, amelyiknek k # ä * jk * # a § f f-f i> 4íát • • > vä'i í*-* í-**" ¡t • • Nagy jövőt jósolnak a saját márkás termékeknek hazánkban nincs saját márka­terméke. A Cora hipermarket­nél klasszikus saját márkát ugyan nem forgalmaznak, de a Profi név alatt kínált áruféle­ségeik az áruházaikban kima­gasló forgalmat produkálnak. „Ártudatos" vásárlók A vevők egyre inkább tisz­tában vannak azzal, mi is az a kereskedelmi márka. Szalay Györgyné három kamaszkorú gyermeket nevel, akiket - mint mondja - ruházni könnyebb, mint etetni. Bevásárláskor mindenütt előnyben részesíti a saját márkákat, elsősorban kedvező áruk miatt veszi a Coop almalevet, a Tesco gaz­daságos ásványvizet, kekszet és májkrémet, a Spar párizsit, és sok apróságot vásárol a Rossmannban is, főleg az áru­házlánc natúrtermék-kínála­tából. Szalayné szerint ő maga profi vásárló, de úgy látja, FOTO: GYENES KAIMAN azok az ismerősei is veszik a saját lógós termékeket, akik kevésbé „ártudatosan" , vagy ritkábban járnak a multikhoz. - A cél, hogy vásárlóink kö­tődjenek hozzánk - mondta Egri Csaba, a Tesco szegedi áruházának vezetője. A brit hi­permarketlánc hazánkban je­lenleg több mint 500 féle saját, „gazdaságos" néven kínált áruféleséget és 700 „standard" elnevezésű terméket forgal­maz, ezeken kívül ott a saját GY0GYNÖVENY-FELD0LG0Z0T KERESNEK VÁSÁRHELY KÖRNYÉKÉN Sokan megélhetnének biogazdálkodásból A biotermesztés - ezen belül egyebek mellett a gyógynövénytermesztés - le­het a kitörési pont a vásárhelyi és a környékbeli, kis földterülettel rendel­kező termelőknek. Már bemutató bio­gazdaság is működik a térségben. A feldolgozóipart azonban még meg kell honosítani. Vásárhelyen egyre nagyobb az érdek­lődés a biotermesztés iránt - tudtuk meg Huszár Lajostól, a Hódmezővá­sárhelyi Gazdasági Egyesület elnöké­től. Az egyesületnek külön bioszak­osztályals van. Bemutató gazdaság Héjjá Kálmán évek óta kiemelkedő eredményeket produkáló biotermelő ­egyszersmind méhész, és méhészete is bioalapokon nyugszik - gazdasága pá­lyázaton elnyerte a bemutató gazda­ság címet. Fogadja a biotermelés iránt érdeklődő csoportokat, saját gazda­ságának példájával mutatva be a bio­termelés módszereit, s ennek fejében állami támogatásban részesül. Héjjá Kálmán vásárhelyi biotermelő és -méhész gazdasága elnyerte a bemutató gazdaság minősítést FOTÓ: TÉSIK ATTILA - Héjjá Kálmánék családi gazdasága meggyőző példája annak: bioterme­lésből meg lehet élni - mutat rá a gazdasági egyesület elnöke. Meggyő­ződése: Vásárhely és térsége termelői számára a biogazdálkodás lehet az egyik legfőbb kitörési pont. Sok a munkáját vesztett ember, aki­nek van ugyan kevéske földje, de abból nem lehet megélni. Kivétel a biogazdál­kodás. Olyan növények - például gyógynövények - termesztését is lehe­tővé teszi, melyek nem kívánnak nagy területet. A gyógynövények tipikusan biotermesztésre valók, gyűjtésüknek egyébként Vásárhely határában hagyo­mánya van. Gyógynövényekből gyakor­latilag lehetetlen fölös mennyiséget ter­melni - már csak azért is, mert annyifé­le létezik belőlük, hogy mindig akad köztük, amelyre van kereslet. Maga a biotermesztés pedig, mely gyógynövé­nyek és nem gyógynövények esetében egyaránt alkalmazható, nem mennyisé­get, hanem minőséget állít elő. Biotermékből a sok is kevés Biotermesztett növényből tehát a sok is kevés, megbízható jövedelmi lehetőségeket biztosít, ám ezt az em: berekben még tudatosítani kell. - Ma még be van idegződve, hogy „kukorica, búza, föletetem a jószággal, vagy kenyérgabonaként eladom". Ga­bonából világszerte folyamatos a túl­termelés, hol el lehet adni, hol nem ­mondja Huszár Lajos -, szükségszerű, hogy másfelé keressünk kitörési pon­tot. Nem arról van szó, hogy abba kell hagyni a hagyományos növények elő­állítását, hanem arról, hogy újabbakat is bevonjunk a termelésbe. A gazdasági egyesület már fölvette a kapcsolatot a szarvasi biogazdálkodási egyesülettel, mely nagyon régóta, nagyon sok ta­pasztalat birtokában termel több száz hektáron, s közvetlen kapcsolatban áll nyugati nagykereskedelmi láncokkal. A szarvasi egyesület fölajánlotta, hogy saját termékei mellett a vásárhelyi bio­gazdákét is eljuttatja nyugati piacokra; ez számára is jó, mert ha már helybe jön a kamionja, akkor azt tényleg meg kell rakni áruval. Feldolgozva még inkább megérné Persze legjobb árat a földolgozott, illetve a késztermékért lehetne kérni, és e területen óriási az elmaradás. Példát is mond Huszár Lajos: Ma­gyarország Lengyelországból vásárol kamillából készült termékeket, holott Lengyelországban meg sem terem a kamilla, Vásárhely környékén viszont nagyon is megterem. A gazdasági egyesület jelenleg olyan tőkeerős vál­lalkozást keres, amely feldolgozná az itt előállított gyógynövényeket. Ha si­kerül feldolgozóipart teremteni a kör­nyéken, még inkább megszilárdulna a biotermesztés kínálta kitörési pont. F.CS. kereskedelmi márkás „fitt" és a prémium termékek sora. Mind a négy csoport hordoz egyedi előnyöket: vagy a termékkate­górián belül nagyon baráti ár­ban, minőségben, vagy épp a fitt termékeknél plusz beltar­talmi értékben. A szegedi áru­ház igazgatója elmondta, na­gyon fontosak a hazai gyártók, annál is inkább, mert a magyar termékekből álló saját márkás áruk forgalmának java részét az élelmiszer jelenti. A gyártók ellenérvei - A nagy volumen, a biztos piac, a felesleges kapacitások lekötése, a marketing- és rek­lámköltségek megtakarítása ösztönzi a beszállítókat arra, hogy részt vegyenek a saját márkás termékek előállításá­ban, míg a vevőket elsősorban az alacsony ár teszi nyertessé ­magyarázta Egri Csaba. Ugyanakkor hallani ellenér­veket is a gyártói oldalról. Ha például egy-egy termékkör­ben túl sok a saját márkás áru, azzal az egész kategória jö­vedelmezőségét le lehet ron­tani. Persze az is tény, hogy a jól bevezetett, tradicionális márkákat - erre nagyon jó pél­da az Unicum vagy a Pick szalámi - a kereskedelmi már­kák nem veszélyeztetik. 0. K. K. Dráguló lakáshitelek Az otthonteremtés feltételei ismét drágultak, ugyanakkor december óta visszaesett az új lakáshitel-kérelmek száma. MUNKATÁRSUNKTÓL Drágultak a forintalapú lakás­kölcsönök március elsejétől. Jelenleg a támogatott lakáshi­telek közül a legmagasabbak a használt lakásra igényelt, évente változó kamatozással felvett hitelek, ahol - kezelési költséggel együtt -11,2 száza­lékot kell fizetni. A drágulás va­lamennyi kereskedelmi bank­ra jellemző, az évente változó kamatra felvett kölcsönök ka­mata jelenleg 7,85 és 9,75 szá­zalék közötti. Az OTP-nél, ahol a támogatott kölcsönt csak vál­tozó kamatozással kínálják, minden maradt a februári szinten, mivel január 15-én már „átárazták" a kamatokat. A változás az űj, 2003. de­cember 22-e után felvett hite­lekre vonatkozik, s érinti a de­cember 22-e előtt véget ért, egyéves kamatperiódusú köl­csönöket is. A régi, ötéves ka­matperiódusra kötött lakáshi­tel-szerződések költségeit vi­szont nem befolyásolja a ka­matemelés. A jegybank szerint az idén 310 és 380 milliárd fo­rinttal eshet vissza a lakáshi­tel-felvétel tavalyhoz képest.

Next

/
Thumbnails
Contents