Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-07 / 32. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR» SZOMBAT, 2004. FEBRUÁR 7. Megmentették a kipusztulástól Mártély címermadara Olyan folyamatok is zajlanak az élővilágban, amelyekre kutatók ma még nem találnak magyarázatot - hívja föl a figyelmet a hódmezővásárhelyi természetvédő polihisztor, aki részt vett a magyar rétisasállomány megmentésében. A természetvédőként is ismert Lelkes István, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja, nemrégen Batidán tartott előadást a kistelepülés, illetve a vásárhelyi határ élővilágát ismertetve. Ha rétisast lát, mindig eszébe jut az az évtizedekkel ezelőtti időszak, mikor a kipusztulás határára került az ország rétisasállománya, a vegyszerezés, és a szovjet légköri atomkísérletek következtében. Mesterséges fészkek kihelyezésével, téli etetéssel - Vajhátról vitték a madaraknak az elhullott borjakat - segített, más madárvcdőkkcl együtt, a kritikus szintre csökkent állomány fönntartásában. - A szigorú védettségnek köszönhetően sokszorosára emelkedett az állomány a hetvenes évekbelihez képest - mondja a természetvédő. Rétisast elsősorban a mártélyi holtág környékén láthatnak szerencsés megfigyelők, és Mártély község címerében, amelyet Erdős Péter vásárhelyi festőművész készített. Az országra oly jellemző rétisast - szárnyfesztávolsága elérheti a két és fél métert is - egyre gyakrabban láthatjuk Hódnezővásárhely környékén Fotó: Lelkes István. Tésik Attila reprodukciója A ragadozó madarak közül leggyakrabban persze ölyveket észlel az útonjáró, különösen télen. A jókora, szinte sasméretű, rendkívül hasznos, rágcsálópusztító madarak egykedvűen gubbasztanak az út menti fákon. Sajnos - hívja föl a figyelmet Lelkes István - sokan úgy gondolják: az ölyvek megfogják a fácánt. Csakhogy ez nem igaz. Héja szintén meglehetősengyakran észlelhető települések közelében, télen - akárhányszor a vásárhelyi Kossuth tér fölött is -, ezek ugyan jórészt kisebb méretű madarat esznek, de elsősorban a legyengült, beteg példányokat kapják el. S épp a héjával kapcsolatban történt meg: Belgiumból, ahol valószínűleg a legszigorúbban védik, egyszerűen eltűnt; a jelenségnek egyelőre semmilyen magyarázatát nem találják a kutatók. Ilyen folyamat zajlik le napjainkban Magyarországon a korábban rendkívül gyakori balkáni gerlével kapcsolatban. Ez a mindenki által ismert, egykor Indiából a Balkánon át hozzánk betelepült madár újabban erősen ritkul. Hiába tanulmányozzák már régóta nagyon alaposan a jelenséget a madarászok, nem találják okát, sem a vegyszerezett táplálékkal, sem az ólomszennyeződéssel kapcsolatos feltételezés nem igazolódott be. A példák mutat rá a természetvédő - arra intenek: minden, a környezetünkben föllelhető élőlényre vigyáznunk kell. FARKAS CSABA Egy régi épület új feladatokat keres Kihasználatlanul kongó kaszinó A hódmezővásárhelyi egykori ifjúsági háznak, a még egykoribb kaszinónak múltja, az van. Jövője? Nem elképzelhetetlen, hogy még az is. Egyelőre azonban olyan természetességgel repülnek fölötte az évek, miközben csak úgy kong a kihasználatlanságtól, mintha külön e célzattal épült volna. Legszembeötlőbb sajátsága a régi, patinás épületnek: bemenni nem lehet, csak elhaladni előtte, mint ezt meg is teszik, naponta pár ezren. A Sándy Gyula tervezte, magyar szecessziós stílt képviselő, 1900-190l-ben épült kaszinóban nagyterem, társalgó, könyvtár, ebédlő egyaránt volt. „Társadalmi jellegét kifejezőn általánosan úri kaszinónak hívták" - írja Dömötör lános az 1845-ben alakult Kaszinó Egyletről, mely székházként hozta létre az épületet. Kőszegfalvi Ferenc helytörténésztől halljuk, a korabeli, gazdaságilag napszámostól nagypolgárig terjedő társadalmi rétegződés minden egyes elemének megvolt a társas-művelődési színtere, a parasztságnak, kispolgárságnak az olvasókörök, a munkásságnak a munkásotthon, a közép-, nagypolgárságnak pedig a kaszinó. Hogy könyvtár is helyet kapott az épületen belül, arra utal, a kaszinóban alkalmanként nem csak ferblizni lehetett. Mindenesetre alapvetően pozitív folyamatok kötődnek a Kaszinó Egylethez, éppúgy, mint elődeihez, így az Olvasótársasághoz, Társalgási Egylethez is, melyek - mint Dömötör János utal rá - kulturális ügyektől kezdve a város közvilágításügyének megoldásáig számos feladatot igyekeztek magukra vállalni. Ezerkilencszáznegyvenöt tudjuk meg Borús Gábor helytörténésztől - e tekintetben is határkő volt, a kaszinó - mint a polgári kultúra része - fölszámolandónak minősült. Magától értetődő, hogy nem is lehetett más az épület az 1950-es évek elejétől, mint a pártoktatók háza, volt megyei pártbizottsági székhely is, később, s ez már nagyon üdvözlendő, ifjúsági házként működött, egészen a rendszerváltozásig. Azóta nem sikerült feladatot találni neki, az épület hasonlóképp a volt Erzsébet Szállóhoz - folyvást romlik. És most érkeztünk el a mához. Hírlik, létezhet megoldás, az épületnek nemcsak múltja van, de jövője is. Ez azonban már egy másik történet. F.CS. 50% most Szerelmi vallómat B wnazíbBn* F Beküldési határidő: 2004. február 12., 12 Óra A vers mellé csatolja nevét, címét, e-mail címét és telefonszámát! ¿sKk> A borítékra írja rá: VALENTIN-NAP. Címünk: 6720 Szeged, Stefánia 10. A nyertesek a jegyeket, melyek február 14. és 29. között bármelyik előadásra érvényesek, a szegedi Belvárosi Mozi pénztárában vehetik át. Moziinfó: 62/543-185 DELMAGYARORSZAG és DÉLVILÁG — -OTTHON VAN1 SZEGED PLAZA Tel.: 486-970 Valentin-napi meglepetésekkel várjuk régi és új vásárlóinkat! EZÜST EKSZEREK engedménnyel! Elhatároztam, hogy megírom az én 20. századomat7' A szavak árulása és a demokrácia diszkrét bája, az erkölcs, a hit, a „magyar zsidó", az abortusz, az anyanyelv, az orvosképzés. Témák a szegedi belgyógyász professzor új könyvéből. De miért ír egy orvos - eszszéket? - Az első könyvem, ami nem szakmai témájú volt, a Zárójelentés című önéletrajzi kötet - mondja Varró Vince, a köztiszteletnek örvendő szegedi belgyógyász professzor. - Örömömre rég elfogyott a második kiadása is. Ugyanúgy a Medicina gondozta, mint ezt a mostanit, melynek címe: A világ; bennem és körülöttem. Hidom, sokan lenézik a műfajt, az önéletrajzot, és a nem hivatásos írók reflexióit a világról. De azt gondolom, sem az újságokból, sem a paragrafusokból nem lehet majd pontosan megtudni, milyen volt valójá ban az élet a 20. században, s a jövőben a történetírók egyik legfontosabb forrása lehet, amit ma a gondolkodó emberek papírra vetnek. Gondolatcsere - 1921. október 13-án születtem, 19-én jött vissza IV. Károly király, hogy megpróbálja újraéleszteni a monarchiát. Ez nem sikerült neki. Végleg eldőlt, hogy Magyarország semmit nem fog megőrizni a 19. századból, hogy valami egészen más következik. De mi? Amikor 70 esztendős lettem és volt már mit végiggondolnom, meg időm is jutott erre, elhatároztam, hogy megírom az én 20. századomat. Ahogyan megadatott végigélnem. Mivel azzal kicsit hízelgek magamnak, hogy gondolkodó emberként éltem, most, az új könyvben gondolataimat, véleményemet írtam meg a számomra nagyon fontos témákról. Azt remélem, ezek másoknak is fontosak, és érdekes lehet a gondolataink találkozása, összecsengése vagy ütközése. Szabad a pálya A professzor témái között szerepel az erkölcs, az anyanyelv, a hit, a vallás, az egyház, a magyarság fogalmának, a „magyar zsidó" kifejezésnek a jelentése, az abortusz, a holokauszt, a szavak árulása. A kötet második részében a tágan vett egészségügy berkeiben kalandozik, mint a kutatás és etika, az orvosképzés, a vezetés gondjai, a Hetényi-iskola, a belgyógyászsors. - Nem bújhatok ki a bőrömből, hozzászoktam a tudományos témájú publikációkhoz, melyeknek szigorú szabályait éppúgy be kell tartani, mint papnak a litániát. Ezekben a nem szakmai írásokban viszont szabad a pálya. Csakhogy én nem vagyok író. Nem találok ki semmit, mindössze kommentálok. Ráadásul kiszáradt a stílusom a sok orvosi közleményben és megszoktam, hogy csakis olyasmit írhatok le, ami közöl valamit. Ha a Tisza fölött repkedő sirályok képét festeném meg szavakkal, arról mindenkinek más juthatna eszébe. Az én szavaim azonban erősen kötődnek a tárgyukhoz. Más oldalról példálózva: a teológus magyarázza a hitet, én elmondom, hogyan élem meg - jellemzi írói énjét a professzor. A könyvből választott egyik írás, A demokrácia diszkrét bája bizonyos fokig jellemző az egész kötet hangulatára. A szerző a tévében látott egy idősebb házaspárt, munkások voltak, Sztálinvárosban dolgoztak anno, ott voltak Kádár János temetésén. Milyen ember volt Kádár? - faggatták őket, mire elmondták, hogy szerintük nagyon rendes ember volt. Ismerték, mert egyszer ellátogatott Sztálinvárosba és integetett nekik. Ugyanez a pár Nagy Imre temetésén is ott volt. Tudják-e, hogy Kádárnak köze volt Nagy Imre halálához? Nem tudták. Megváltoztatja ez a véleményüket Kádárról? Nem. A riport után a szerző azon gondolkodott el, hogy ennek a két „rendes magyar embernek" a szavazata ugyanannyit ér a választáskor, mint akárkié. És mit tudnak a világról? Mi alapján voksolnak? Lehet, hogy az ő szavazatuk dönti el, merre menjen a demokrácia? Elég, ha integetnek A gondolatsor végén egy adag szarkazmussal arra jut, hogy nincs sok értelme a politikusok erőfeszítéseinek a kampányokban. Kár az energiákat fecsérelni a programok ismertetésére is. Elég, ha integetnek. S. E. Varró Vince: A jövőben a történetírók fontos forrása lehet, amit a gondolkodó emberek papírra vetnek Fotó: Gyenes Kálmán Küldje be saját szerelmes versét SSK nyerjen 1 pár mozijegyet! RAKTÁRAK 100-1500 nm IRODÁK BÉRBE ADÓK! q Telefon: 70/211-00-53 q