Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-07 / 32. szám

SZOMBAT, 2004. FEBRUÁR 7. •AKTUÁLIS« 3 Magyarországon nincs tekintélye az egyenruhának Igazolvány helyett pofon az intézkedő rendőrnek Legtöbbször a hétköznapi igazoltatások fajulnak tettlegességig - persze csak akkor, ha nincs ekkora „túlerő" Illusztráció: Miskolczi Róbert Csongrád megyében tavaly tizennégy esetben indult eljárás hivatalos személy elleni erőszak miatt. Az ügyészségi nyomozó hivatal vezetője szerint kevesebb rendőrt támadnának meg, ha Magyarországon nagyobb tekintélye lenne az egyenruhának. Megütik, belerúgnak, megragadják a csuklóját, vagy megtépázzák a váll-lapját - Csongrád megyében leggyakrabban így vesznek elégtételt vélt vagy valós sérelmeikért azok az állampolgárok, akik ellen hivatalos személy elleni erőszak miatt indul büntetőeljárás. A vizsgálatot a Csongrád Megyei Főügyészség Ügyészségi Nyomozó Hivatala folytatja le. Imolya Imre, az ügyészségi nyomozó hivatal vezetője elmondta, legtöbbször egyszerű, hétköznapi igazoltatások fajultak tettlegességig. Leggyakrabban az igazoltatás jogszerűségét megkérdőjelezve ragadtatják el magukat az állampolgárok, és a vita olykor tettlegességig fajul. Csongrád megyében tavaly tizennégy esetben indult eljárás rendőr, azaz hivatalos személy elleni erőszak miatt. - Az évi több ezer intézkedéshez képest ez a szám elenyésző - magyarázta az ügyész, majd hozzátette: a gondot legtöbb esetben az okozza, hogy az állampolgárok nincsenek tisztában azzal, hogy a rendőrök szükség esetén milyen kényszerítő eszközöket használhatnak jogszerűen. Imolya Imre szerint kevesebb rendőrt támadnának meg, ha Magyarországon nagyobb tekintélye lenne az egyenruhának. Csongrád megyében a bántalmazott rendőrök fele sérülés nélkül ússza meg a támadást. Az elmúlt évek bírói ítéleteinek tapasztalatai alapján az elkövetők többségét felfüggeszett börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel sújtják. Ha a rendőrt bántalmazó állampolgár büntetett előéletű, vagy más bűncselekmény miatt is folyik ellene eljárás, letöltendő szabadságvesztésre számíthat. Sok esetben a verekedő állampolgár is feljelentést tesz a rendőr ellen. Jó példa erre egy tavaly nyáron, Szegeden történt eset. M. P. belga-francia kettős állampolgár egy Etelka sori kocsmában italozott, amikor valakinek eltűnt a mobiltelefonja. A külföldi és a kocsma közönsége szóváltásba keveredett, majd rendőrt hívtak. Az ellenőrzés alatt M. P. ököllel a rendőr arcába vágott, aki szintén megütötte a férfit. M. P.-t végül orrcsonttöréssel szállították kórházba. Az egyenruhás ellen súlyos testi sértés miatt indult eljárás. Az ügyészségi meghallgatásuk során mindketten azt állították: „Nem én kezdtem, engem ütöttek meg először." Az eset érdekessége, hogy a külföldi ellen gyorsítottan lefolytatták a hivatalos személy elleni erőszak miatt indított eljárást, és kiutasították Magyarországról. M. P. azt követően nyomtalanul eltűnt. Hiába készült látlelet a sérüléseiről, az igazságügyi orvos szakértői vélemény nem volt egyértelmű. M. P.-t pedig nem tudták sértettként kihallgatni, ezért a súlyos testi sértés miatt indított eljárást bizonyítottság hiányában megszüntették. A. T. J. Évet értékeltek a Csongrád megyeiek A statisztikák szerint Csongrád bűnügyi szempontból közepesen fertőzött megye - derült ki a főkapitányság tegnapi évértékelő értekezletén. MUNKATÁRSUNKTÓL 1998 óta tavaly történt a legkevesebb lopás, gépkocsilopás, lakásbetörés és csökkent a rablások száma is. A lakosság biztonságérzetét leginkább befolyásoló, közterületen elkövetett bűncselekmények száma is tavaly volt a legalacsonyabb hangzott el egyebek mellett tegnap a Csongrád Megyei Rendór-főkapitányság 2003-as évének értékelése után megtartott sajtótájékoztatón. Lukács János rendőr dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány hangsúlyozta, mindezek ellenére önmagukkal szemben vannak még adósságaik, hiszen a vagyon elleni bűncselekmények felderítési mutatója kis mértékben, de csökkent. A főkapitány elmondta, bár egy halálos baleset is sok, az elmúlt 32 évre visszatekintve soha nem történt olyan kevés halálos kimenetelű közlekedési baleset (40), mint 2003-ban. Tavaly jogsértés miatt tíz rendőr hagyta el a testületet. - Senki nem fog az utcára kerülni, minden hivatásos és közalkalmazott munkájára szükség van tette hozzá Lukács János. A volt Pick-vezéi tagja lehet a Monetáris Tanácsnak Medgyessy és Járai jelöltje Bihari Vilmos | nt-- ' ^ Bihari Vilmost mi Alap elnökét javasolja Medgyessy Péter miniszterelnök és Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Monetáris Tanács új tagjának. MUNKATÁRSUNKTÓL A Monetáris Tanács, a legfőbb monetáris politikai döntéshozó testület jelenleg hét taggal működik, miután a közelmúltban lejárt Riecke Werner megbízatása, Káró Tamás pedig, aki szintén tagja volt a testületnek, a múlt év novemberében elhunyt. Helyükre Medgyessy Péter Szili Katalinnál, az Országgyűlés elnökénél kezdeményezte Hardy Ilona és Bihari Vilmos, a Pick Szeged Rt. volt vezérigazgatójának bizottsági meghallgatását. A nemzeti hírügynökség információi szerint Járai Zsigmond több javaslatot tett, a neves személyiségek közül Medgyessy Péter Hardy Ilona és Bihari Vilmos jelölésével értett egyet. Bihari Vilmos, mint lapunknak elmondta, megtiszteltetésnek veszi a felkérést, mivel olyan, a makrogazdasággal öszszefüggő témákkal foglalkozhat, amelyek egy közgazdász számára érdekesek. Hozzátette, úgy érzi, múltja, a Pick Szeged Rt. élén eltöltött tizenhárom esztendő, a pénzügyekben és a vállalati gazdálkodásban szerzett tapasztalatai miatt keresték meg. Ez idő alatt 1993 és 1996 között a Tőzsdetanácsnak is tagja volt. Szerette volna Pick-vezérigazgatóként az EUba „vinni" a céget, ám ez nem sikerült, jelenleg magánvállalkozásában tanácsadással foglalkozik. A jegybanktörvény szerint a tanács legalább hét, legfeljebb kilenc taggal működhet. Jelenleg a testület tagja lárai Zsigmond, a jegybank elnöke, valamint három alelnök, Adamecz Péter, Auth Henrik és Szapáry György. A tanács munkájában külső tagként Kopics György, Obláth Gábor és Kádár Béla vesz részt. Köntös Imre és felesége megsiratta állataik elszállítását Elvitték az algyői oroszlánokat A rend lelke A közlekedés szabályait be kell tartani. Mintha azt mondanám, a levegővételt nem szabad abbahagyni. (Az apró különbség az, hogy aki elfelejt lélegezni, „csak" a saját életét veszélyeztetni, míg a közlekedési szabályszegő másokét is.) Következésképpen a parkolás rendjét is be kell tartani. De szabályt csak akkor lehet követni, ha értünk van, s nem ellenünk. Ismerik a jelzést a mozgássérülteknek fönntartott parkolóhelyeken ? Ha én parkolócég lennék, az ésszerűség és méltányosság jegyében fönntartanék néhány helyet az életveszélyes helyzetbe kerülteknek - a gyógyító intézmények, kórházak, rendelők, klinikák előtt. Kitalálnék egy jelzést, fölfesteném az aszfaltra és iszonyúan megbüntetném azokat, akik illetéktelenül foglalnák el. A mostani (szegedi) helyzet nagyjából az, hogy ha az ember a saját autójával viszi a klinikára a veszélyes állapotba került gyerekét, de nincs parkolójegye és -helye, akkor két rossz közül választhat. Kockáztatja a kerékbilincset vagy a Mikulás-csomagot, avagy kockáztatja a gyerek életét. Ez utóbbit akkor, ha elkezd keringeni a városban helyért és jegyért. Ennyire szabálykövető típus nem létezik. Ki a fene törődik a parkolójeggyel, ha beteg a gyereke 1 Az a jó szabály, amelytől nem idegen a kivétel. Amely Így: emberre szabott. Ha én parkolócég lennék, üzleti megfontolásaim között szerepelne a méltányosság gyakorlása. Meg lennék győződve róla, hogy emberséges eljárásmódom meghozza a maga hasznát. A parkoló járgányok tulajdonosai nem az ellenségeim, hanem a partnereim lennének, akik a kölcsönösség jegyében minden igyekezetükkel méltányos parkolási szabályaim betartására törekednének. Elérném a célt, vagyis élhető viszonyokat a parkolás terén. Ez nem naivitás, hanem tisztesség. És a parkoláson kívül az élet számos más terepén érvényes. Lehetne. Ha nem a félelem igazgatna, még mindig. Amíg az van, hogy félni kell - ellenőrtől, rendőrtől, szolgáltatótól, hatóságtól, stb. -, mert ő meg fél tőlünk, notórius szabályszegőktől, a mókuskerékből nincs kiszállás, belátható rend helyett vak kiszámíthatatlanság uralkodik, emberség, tisztesség, méltányosság, bizalom helyett ezek ellenkezője érvényesül. Úgyhogy mondjuk: nem félünk! És éljünk így. Bartha László pert nyert a Blikk ellen Elaltatták, speciális dobozokba pakolták és a Nyíregyházi Állatparkba szállították az algyői cukrász oroszlánjait. MUNKATÁRSUNKTÓL - Négyórás utazás után érkeztek meg az oroszlánok Nyíregyházára. Már útközben felébredtek, a körülményekhez képest jól vannak - nyilatkozta lapunknak Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója. Gajdos László azt is elmondta, hogy az állatok a körülményekhez képest jól érzik magukat az új helyen, ahol egyelőre 30 napra karanténba zárták az oroszlánokat. Tegnap este hét órakor már mind a hat ragadozót kiengedték a miattuk épített és Európa legkorszerűbb kifutójának számító területre. Az oroszlánok elszállításáról, mint azt korábban megírtuk, a Kiskunsági Nemzeti Park döntött. Természetvédelmi felügyelőik szerint nem volt megfelelő a nagy testű ragadozók számára Algyőn kialakított kifutó. - Mi a nemzeti park döntését hajtottuk végre - hangsúlyozta az igazgató. Gajdos László arra a felvetésre, nem gondoltak-e arra, hogy az oroszlánok tulajdonosai, Köntös Imre algyői cukrász és felesége elkísérje az állatokat, és esetleg az első napokban ott legyenek, azt válaszolta: - Nem tartottuk szükségesnek, egyébként is hatalmas lelki trauma érte őket. Köntös Imre és felesége zokogva nézte végig, ahogy az oroszlánokat kábító lövedékekkel elaltatják, dobozokba helyezik, teherautóra pakolják és a jármű kigördül. Az állatok egyébként visszakerülhetnek Algyőre, de ehhez tulajdonosaiknak egy éven belül megfelelő körülményeket kell biztosítani számukra. A szállítók csak altatás után nyúltak az állatokhoz SULYOK ERZSÉBET Jótékony célra fordítja azt a 350 ezer forintot Bartha László volt szegedi polgármester, amit a Blikk fizet neki kártérítésként, mert valótlan állításokat közölt róla. A dévai ferences árvaháznak juttatja el azt a 350 ezer forintot Bartha László volt szegedi polgármester, fideszes országgyűlési képviselő, amit a Blikk című bulvárlap kiadója fizet neki kártérítésként. A lap 2002. november 25-én azt állította, hogy Bartha 1998-2002. között szegedi polgármesterként bűncselekményt követett el, mert jogosulatlanul vett fel nyelvvizsgapótlékot. Az állítás miatt Bartha László beperelte a napilapot. A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a cikkben közölt állítások valótlanok. A bíróság helyreigazításra kötelezte a Blikket. A volt polgármester ezenfelül kártérítési pert is indított jó hírnevének megsértése miatt, a Fővárosi ítélőtábla jogerősen 350 ezer forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg neki, amelyet a valótlan állításokat közreadó napilap kiadójának kell kifizetnie. K.B. Fotó: Tv2