Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-02 / 27. szám

HÉTFŐ, 2004. FEBRUÁR 2. • MEGYEI TÜKÖR« 9 Mostanáig összesen több mint négyszázezer példányban négyszázhúsz kötetet jelentetett meg a helyi szerzőket is felkaroló, idén tízéves szegedi Bába Kiadó. Vezetőjét, Majzik Istvánt nemrégiben Kölcsey-éremmel tüntette ki a város. Egy működésképtelen nyomda megvásárlásával indult az a vállalkozás, melynek utóda, a Bába Kiadó idén tizedik születésnapját ünnepb. A cégvezetője, Majzik István számára ismeretlen területnek számított a nyomdaipar és a könyvkiadás. Szerencséje volt, hogy az akkoriban felbomló Szegedi Nyomda munkatársai közül három, nagy tapasztalattal rendelkező szakembert sikerült megnyernie. Kezdetben mindenféle nyomdai munkát elvállaltak, és a nyomtatványokra specializálódtak. Elátkozott riportok - 1994 decemberében Halász Miklós újságíró Elátkozott riDÍJAZZÁK A MUNKÁJÁT Majzik Istvánt a magyar kultúra lovagjává választották, munkáját Juhász Gyula-díjjal ismerték el, nemrégiben pedig a magyar kultúra napján Kölcsey-érmet kapott az önkormányzattól. portok című kötete volt az első könyv, amit kiadtunk, majd Horváth Dezső, Németh András, Tóth Béla és Simái Mihály íróasztalfiókban várakozó munkái következtek. Később mindannyian megbecsült, többkötetes szerzőink lettek. Csodálatos élmény volt számomra, amikor Németh András, az első hazai veseátültetést végző kiváló szegedi orvos könnyes szemmel mondott köszönetet azokért az elismerésekért, amiket a nálunk megjelent kötetei nyomán kapott. Néhány év alatt országos hírnévre tettünk szert, jelentkeztek budapesti szerzők is, sőt az Egyesült Államokba és Kanadába is készítettünk kiadványokat. Főként szegedi és Csongrád megyei szerzőkre, témákra specializálódtunk mondja Majzik István, aki azt is elárulja: kezdetben elsősorban a nyomda profitját fordították könyvkiadásra. így tudtak olyan munkákat is megjelentetni, amelyektől nem remélhettek üzleti sikert. Parkolószelvényeket is nyomtatnak Néhány éve Magyarországra és Romániába is kizárólag a Bába Kiadó nyomdája gyártja a Szegeden is használatos parkolószelvényeket. Ennek és a biztos szegedi megrendeléseknek köszönhetően stabilan tudnak gazdálkodni, hiszen évekre előre lekötött a nyomda kapacitásának 70-75 százaléka. - Büszke vagyok arra, hogy Péter László, Tandi Lajos és Polner Zoltán is csatlakozott a kiadónkhoz. Sok hasznos tanácsot kaptunk tőlük, ennek köszönhetően egyre jobb minőségben jelennek meg a köteteink. Tavaly már az összes bevételünk negyede, több mint 20 millió forint a könyveink forgalmazásából származott árulja el a kiadóigazgató. A legjobb első könyves Tíz év alatt négyszázhúsz kötetet adtak ki több mint négyszázezer példányban. Nagy sikernek számított, hogy néhány éve Jusztin Harsona Naplómmal kettesben című regénye a legjobb első könyves szerzőnek járó Bródy Sándor-díjat is elnyerte. A tavaly megjelent negyvenöt kötet közül Sándor János A szegedi színjátszás krónikája című munkája volt a kiadó legnagyobb vállalkozása. H. ZS. Hollandiába csempészik a védett növényeket Gyűjtés helyett termeszteni kellene Kipusztulhatnak egyes gyógynövényfajok a gyűjtés miatt. Ez a véleménye a WWF nemzetközi szervezetének, melyhez a WWF Magyarország is csatlakozott. Nemcsak gyógynövényeket fenyeget veszély, hanem kerti tavakba ültethető vízinövényeket is. A felhíváshoz való csatlakozást azért tartotta fontosnak a szervezet - tudtuk meg Exner Tamástól, a WWF Magyarország erdészeti programvezetőjétől -, mert a gyógynövény alapanyagú szerek fölhasználása nálunk is és Nyugat-Európa-szerte egyre növekszik. Ha csak gyűjtéssel elégítik ki ezt az igényt, annak súlyos következményei lehetnek, megoldást a termesztés jelenthet. Ez megélhetési forrást biztosíthat sokaknak; Magyarországon olyan gyógynövények is szaporíthatok, amelyeket tőlünk nyugatabbra, északabbra már nem lehet termeszteni, s ezekre mindig vevő a Nyugat. De nemcsak kereskedelmi mennyiségben érdemes gyógynövényekkel foglalkozni, hanem családi használatra is, a kert egy-egy részét fölhasználva e céba. Csongrád megyében a székkutasi puszta a legismertebb gyógynövénytermő hely, elsősorban kamilla található itt. A növény nem védett, ám vigyázni kell: a település határának egy része a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatósága területéhez tartozik, itt csak a park engedélye alapján lehet kamillát gyűjteni - tudtuk meg Kalivoda Béla igazgatóhelyettestől. A növény zavartalanságának biztosítása a park területén azért lehet szükséges, mert a gyűjtők tevékenységükkel az ugyanitt élő védett élőlények fennmaradását veszélyeztethetnék. Ha a kamillás a nemzeti parkon kívül helyezkedik el, és például fokozottan védett madárnak ad otthont, az igazgatóság ekkor is határozhat úgy, hogy nem ad engedélyt a gyűjtésre. Egy gyógynövénycég vezetője szerint Székkutason az utóbbi években megritkult a kamilla, ezt azonban nem a gyújtók okozták, hanem az időjárás. Nemcsak gyógynövényeket gyűjtenek egyre többen, hanem például virágkötészeti fölhasználásra alkalmas fajok egyedeit is. A Csongrád megyében szintén jelen lévő Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága legföljebb a gyalogakác, azaz ámorcserje mint tájidegen, veszélyesen terjedő növény - gallyainak begyűjtését engedélyezi; ezt koszorúalapnak használják. Sirkó Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vásárhelyi aktivistája tudomása szerint általános jelenség, hogy egyre többen gyűjtik a különböző vízi-, mocsári növényeket, kerti tavak kellékeiként, tövestül kiszedve. Ezek, szakértő gondozás híján, többnyire halálra vannak ítélve, a folyamat súlyosan csökkenti a termőhelyen maradó állomány életképességét is. Még Hollandiába is viszik ki őket, illegálisan (ha tudják), pedig védettek. Ilyen például - a köznyelvben vízilihomként ismert - szibériai nőszirom, s a mocsári nőszirom; utóbbi még nem túl ritka, a védelemmel épp a ritkulást igyekszik megelőzni a természetvédelem. F.CS. Magyarországon nem csak gyógynövényeket fenyeget az illegális gyűjtés Illusztráció: Tésik Attila Tíz év alatt négyszázhúsz kötetet jelentetett meg a Bába Kiadó Segítik a szegedi szerzőket Majzik István munkatársaival egyeztet a kiadó Cserzy Mihály utcai nyomdájában Fotó: Schmidt Andrea A hónap könyve Pesti Divatlap - 1844-ből 50 minutes: új művészeti folyóirat indul Szegeden Fiatal alkotók országos magazinja A közönség igényeit szem előtt tartó, ahhoz alkalmazkodó, a társadalom és az irodalom felszíni változásait, a divatot frissen követő folyóirat 1844 évi számait ajánlja az olvasók figyelmébe az alábbi néhány szemelvény segítségével a Somogyi-könyvtár. Sokszor elhangzik a mai sajtótermékek kritikájaként: bulváros! Az indulásakor a nemzeties irányú művelődést szolgáló, a kor szellemével lépést tartó, az irodalmi, a művészeti és társas élet eseményeiről, jelenségeiről tudósító és vitatkozó divatlap is a bulváros irányba mozdult el, amikor 1844-ben, Vahot Imre szerkesztése alatt hangot váltott: az üzleti eredményesség érdekében ki is szolgálta a divatot, a polemizáló hangvétel a szellemeskedés és erőltetett magyarkodás irányába fordult. Vahot érdeme viszont, hogy Petőfi Sándort vette maga mellé irodalmi segédszerkesztőnek. 1845 áprilisáig itt jelentek meg első közlésben Petőfi versei. A Pesti Divatlap műmellékletként párizsi divatképeket közölt színezett metszetlapokon. A képekhez fűzött rövidke szöveg általában élvezetcsen semmitmondó, inkább csak a képen szereplők beáüítását értelmezi. Azok a leírások sem segíthettek sokat a korabeli szabóknak és varrónőknek, amelyekben a szerkesztő csupán a párizsi divat követésével vitázik. Az első pesti divatképhez viszont harciasan lelkes, agitatív cikket írt Vahot: „Tekintsetek, hazám hölgyeim mai divatképünkre, s bizonynyal szebbnek fogjátok találni ezen magyar tarajos fejkötőt, mint bármelly divatárusnő idegen szabású Visit-Negligée-Hauben-jait, Hutjait, és ezen, a derék magyar hölgy derekára olly szépen simuló, s igen ízletes téli nőzeke is kétségkívül jobban fog nektek tetszeni, mint bármelly külföldies alakú erispin és mantel. ... Hát ha még mindezt belföldi kelméből készülve veenditek magatokra, már akkor csakugyan büszkébb önérzettel mondhatjátok : ime mi igazi magyarok, hű honleányok, hű honfiak vágunk! - Viseljük hát magyar ruhát, magyar kelmékből; e részben is emeljük a kedves hon javát, s feleljünk meg nemzetiségünk kivánatainak emberül." Egy sikeres szegedi színházi eseményről is olvasható tudósítás: „Vidéki levéltárcza. Szegedről írják, hogy oda Szerdahelyi csakugyan megérkezett színésztársaságával. April' 8kán kezdék meg előadásaik' sorát Szigligeti „Szökött katonájával", olly tele színházban, hogy a nézőség' egy része 7 órakor már belé sem fért. Az előadások első cyclusa előlegesen 12 játékra biztosíttatott." A 'Kedvszottyantó labdacsok' rovatban szellemes vagy éppen szellemeskedő aforizmák között olvasható egy kortalan érvényű megállapítás Felületes olvasás címmel: „Mi az oka, hogy a kikölcsönzött könyveket olly nehéz ismét visszakapni? „Az - úgymond egy elméncz ficzkó-, hogy az olvasók sokkal könnyebbnek látják megtartani a könyvet, mintsem annak tartalmát." SZŐKEFALVI-NAGY ERZSÉBET Országos terjesztésű, új, színes havi kulturális magazin indul februárban Szegeden. Az 50 minutes fiatal alkotóművészeket kíván bemutatni. MUNKATÁRSUNKTÓL Holnap kerül az újságárusokhoz az 50 minutes című új kulturális magazin első száma. A folyóiratot ugyan Szegeden szerkesztik, de országos merítésű és terjesztésű, kiadója a budapesti MagyArt Group Lapkiadó. - Azokat a fiatal, tehetséges alkotóművészeket szeretnénk a közönséggel megismertetni, akik nem kapnak lehetőséget munkáik bemutatására. Nem tisztünk eldönteni, ki tehetséges, ki kevésbé, igyekszünk objektíven bemutatni minden eredeti alkotót. Fontos megjegyezni, hogy ez nem szaklap, mi érzéseket, élményeket kívánunk átadni a művészek munkáin keresztül mondja Szávics Iván Péter, az 50 minutes produkciós vezetője. Szobrászok, festők, fotósok, ötvösök, lakberendezők, számítógépes grafikusok, egyszóval minden alkotóművészeti ág képviselői számára nyitott a lap. Az emberek keveset foglalkoznak manapság a művészetekkel, a szerAz új folyóirat címlapja kesztők szándéka szerint a magazin címe arra utal: legalább 50 percet szánjunk a kultúrára. A 48 oldalas februári első számban többek között Kiss Balázs szobrász, Bézi László fotós, Fontos Rómeó építész és Molnár Mihály grafikus szerepel. - Bár a lapkészítés alapvetően üzleti vállalkozás, mégsem az a legfőbb célunk, hogy extraprofitra tegyünk szert. Szeretnénk az új utakon járó, ismeretlenség homályába vesző tehetségeket segíteni - állítja Szávics, aki szerint ilyen jellegű lap még nincs a magyar piacon, ezért azt reméli, lesz iránta kereslet.