Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-05 / 30. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. FEBRUÁR 5. -AKTUÁLIS* 5 Nemes-Nagyék lakása koszos is, tiszta is Hivatali kettős látás Klukovits: Az intercity-oktatók nem tudnak igazi műhelymunkát végezni Az egyetemi álláshalmozás ellen és mellett is van érv A diákot és az oktatót is szívesen hívja a vasút, várja a MAV. A társaságnak utast jelent az álláshalmozás Folytatás az 5. oldalon A három kisfiú „szociális ellátottsága, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése a családi környezetben megfelelően biztosított". N. Nikolettet - mint lapunkban korábban többször írtunk róla - még tavaly februárban helyezték átmeneti nevelésbe. (N. Nikolett vezetéknevét a gyám hozzájárulása nélkül nem írhatjuk le. - A szerk.) A koraszülöttként világra jött babát korábban rendszeresen kezelő orvosok súlyos combcsonttörést állapítottak meg, amikor a szülők egy épp esedékes vizsgálatra vitték be a kislányt a gyermekkórházba. A sérülésből a hivatal arra következtetett, hogy a gyermeket bántalmazták. Ezért átmeneti nevelésbe a szegedi csecsemőotthonba helyezték volna, ott azonban nem volt hely, így a baba egy vásárhelyi nevelőszülőhöz került, aki időközben a gyámja lett. A szülők gyermeküket csak Vásárhelyen látogathatják. Az anya ellen a gyámhatósági eljárástól függetlenül büntetőeljárás is indult: kiskorú veszélyeztetésével vádolják, mivel állítólag nem gondozta megfelelően gyermekét. Az ügyészség a vádiratban leírja, hogy az orvost és a védőnőt nem engedték be a lakásba, nem táplálták, fürdették rendesen a kis súlyú babát. Az anya és ügyvédje vitatja ezeket a megállapításokat. A gyermekéért küzdő család jogi képviselője, az említett ellentmondások mellett Szűcs Attila azt is sérelmezi, hogy a A szokásos, inflációt követő dráguláson kívül a vízdíjat januártól a vízterhelési díj és a magasabb áfa is emeli Szegeden. Az egy köbméterre eső víz- és csatornadíj így mintegy hetven forinttal kerül többe. Mivel a Szegedi Vízmű Rt. kéthavonta olvassa le a vízórákat és számláz, a lakosság még nem szembesülhetett a vízdíj drágulásának valódi mértékével. A decemberi és januári fogyasztást tükröző számlákon ugyanis az időszak felére eső vízfogyasztást még a régi rend szerint számolták hivatal többször túllépte a számára előírt határidőket, ráadásul a szülők alkalmatlanságát is csak ők bizonygatják. Harminc nap helyett majd' kilencven nap alatt hoztak határozatot a kislány ügyében. Az ügyvéd kifogásolja továbbá, hogy a hivatal többször elmulasztotta a jogszabályban előírt módon megvizsgálni, alkalmassá váltak-e a szülők a legkisebb gyermekük nevelésére. Tény, hogy a novemberi jegyzői határozat mindent rendben talált Nemes-Nagyéknál. Az iskola igazolta, hogy a családnál maradt három gyermeket megfelelően gondozzák, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa a család körülményeit megnyugtatónak tartotta. A gyámhivatal januári határozatában ezzel szemben kimondja: a kislány „betegségéből adódóan folyamatos életveszélyben van, ezért a gondozás, ápolás terén így a legcsekélyebb mulasztás is végzetes következményekkel járhat" - ezért nem helyezik vissza a gyermeket a családhoz. Akkor sem, ha a három fiú gondozására alkalmasnak találta a hivatal a szülőket. Szűcs hangsúlyozta: a hivatal nem indokolta meg azt, miért alkalmasabb a beteg gyermek ellátására a nevelőszülő. Megkerestük a polgármesteri hivatal munkatársait is, de ők azzal hárították el érdeklődésünket, hogy egy későbbi időpontban kívánnak válaszolni kérdéseire, többek között arra: hogyan születhetett két, egymásnak ellentmondó környezettanulmány. MOLNÁR B. IMRE Folytatás az 1. oldalról - Egyetértek a minisztériumi elképzeléssel, véleményem szerint már sokkal hamarabb meg kellett volna hozni ezt a döntést fogalmazott Berta Árpád, a bölcsészkar dékánja. Berta Árpád szerint a legfontosabb kérdés annak a megállapítása lesz, hol fizetik az oktató után a normatívát. - Ez azért is fontos, mert annak az intézménynek kell az oktató után a járulékokat fizetni, amelyik főállásban alkalmazza tette hozzá Berta. A dékán megjegyezte, a bölcsészkaron mindössze néhány olyan oktató van, akit érinthet a változás. - Nem tartom szerencsésnek az álláshalmozást. Kizártnak tartom ugyanis, hogy egy okFodor Lászlóné vezérigazgató. - A közgyűlés 2004-re 6,5 százalék plusz áfás inflációkövető áremelést fogadott el, amely már alapjáraton is 9,5 százalékos drágulás, mivel az áfakulcs az év elejétől 12-ről 15 százalékra módosult. Ha nincs az úgynevezett vízterhelési díj, akkor ma a családoknak 278 forint 70 filléres víz- és csatornadíjat kellene fizetniük a szolgáltatónak köbméterenként (a 2003-as tarifa 254 forint 80 fillér volt). Az új adónemmel együtt azonban a szegediek számára január 1 -jét követően 322 forint 20 fillérbe kerül a víz- és csatornadíj. tató több tanszéken is minőségi munkát tudjon végezni - hangsúlyozta a bölcsészkar dékánja. Érdeklődtünk a gazdaságtudományi karon is, ahol azt a választ kaptuk, a kar nem érintett a kérdésben, az oktatóik egy helyen vannak főállásban, s a más egyetemekről érkező tanárokat vendégtanárként alkalmazzák. Hasonló véleményen van KluÉletbe lépett ugyanis a környezetterhelési díj, mely szerint a felszíni vizekbe bocsátott szennyvíz után vízterhelési díjat kell fizetni. A törvény a vízterhelési díjnak a szolgáltatást igénybe vevőre való áthárítását nem lehetőségként határozza meg, hanem a közszolgáltató kötelezettségévé teszi, az összeget pedig az állami költségvetésbe kell befizetni. Az önkormányzat később a díj felét visszaigényelheti, s kizárólag környezetvédelmi célú beruházásokra, például szennyvíztisztító építése fordíthatja. F.K. Illusztráció: Miskolczi Róbert kovits Lajos, a Természettudományi Kar általános és tudományos dékánhelyettese is. - Az intercity-oktatók nem tudnak igazi műhelymunkát végezni. Annakidején a PhD-képzés újjáalakításakor volt hasonló helyzet, akkor jótékony hatással volt a reform a doktori iskolákra - mondta a dékánhelyettes. G. SZ. L. hírek VARRÓ VINCE KÖNYVBEMUTATÓJA A világ; bennem és körülöttem - ez a címe Varró Vince belgyógyász professzor új könyvének, amelyet az Akadémiai könyvszemle sorozatban mutatnak be csütörtökön délután 4-kor a SZAB Somogyi utcai székházában. A szerzővel, az orvosegyetem emeritus professzorával Janka Zoltán egyetemi tanár beszélget. A GYERMEKGYÓGYÁSZ SORSFORDULÓI Dr. Boda Domokos gyermekgyógyász professzor Sorsfordulók című önéletrajzi kötetének bemutatója holnap 15 órakor lesz a gyermekklinika tantermében. A kilinika igazgatója, dr. Túri Sándor mond bevezetőt, a könyvet dr. Kovács Gábor szívsebész professzor méltatja. A bemutató előtt egy órától a Sík Sándor Könyvesboltban dedikál a szerző. KOLUMBÁN KATALIN FOTÓKIÁLLÍTÁSA Franciaországi hangulatok címmel Kolumbán Katalin fotóiból nyílik kiállítás ma délután 5 órától a Petőfi Sándor Művelődési Központ II. emeletén. A tárlatot Varga Márta pedagógus ajánlja az érdeklődők figyelmébe, közreműködnek a Péczely Attila Zeneiskola és a József Attila Általános Iskola tanulói. A kiállítás február 24-ig munkanapokon délelőtt 9 órától este fél 6-ig tekinthető meg. IKONOK MAROSLELÉN Ikon - másképpen, és egyéb alkotások címmel kiállítást rendez ma öt órakor a Községfej lesztök Dél-alföldi Egyesülete a maroslelei AMK-könyvtárában. Imréné Lenner Katalin és Törökné lózó Katalin alkotásait Imre Károly, a Szent György Lovagrend prioremeritusa ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Az első nagyobb vízszámla márciusban ki. Az első sokk valószínűleg már- nádiját az önkormányzat határozciusban éri majd az embereket. A za meg a Vízmű Rt. előterjesztése Szegeden érvényes víz- és csator- alapján - mondta el lapunknak SZEGEDI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ 1998 októbere óta üzemel a szegedi szennyvíztisztító telep I/A üteme, amely mechanikailag tisztított vizet bocsát a Tiszába. Az 1998-ban meghatározott ütemezés szerint várhatóan 2004-ben indul el a szennyvíztisztító telep biológiai tisztítórendszerrel történő bővítése, valamint a főgyűjtő építése. Üzembe helyezésével ugyan jelentősen csökken a vízterhelési díj, azonban ezt nem érzik majd meg a fogyasztók. Ennek az az oka, hogy a biológiai szennyvíztisztító és az új szennyvízcsatornák megépülését követően ezek üzemeltetése jelentős költséggel jár. Négy éve nem újíthatja fel ingatlanát a kamara Áprilisban lesz négy éve annak, hogy a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megvásárolta a Szilágyi utca 5. számú épületet: székházat szeretett volna benne kialakítani. Ez idő alatt a kamara háromszor kapott építési engedélyt, de azokat a hatóság mindanynyiszor visszavonta. Noha 2003 novemberében a CSMKIK a Fővárosi Bírósághoz fordult Szilágyi utcai felújításának elhúzódó ügye miatt, könnyen lehet, hogy feladja a harcot. A kamarai székháznak kinézett 5. számú épületből ugyanis a hivatali packázások miatt „kiszerettek" a szervezetnél, ezért vásárolták meg egy évvel ezelőtt az üresen álló Elektroházat. Ott jogerős építési engedély birtokában tavasszal kezdődik el a felújítás, év végére tervezik a költözést, így a Szilágyi utcai ingatlant valószínűleg eladják. Műemlék tűzoltólaktanya A négy év történetének nevezetesebb dátumai a következők: a szegedi polgármesteri hivatalhoz beadott első tervekre 2001. március 28-án megkapták az engedélyt, amit ugyanez az első fokú hatóság május 9-én visszavont. Azért, mert a kamara időközben kérte a műemlékké nyilvánítást, arra hivatkozva, hogy a vele szerves egységet képező volt tűzoltólaktanya is az (a műemléki jelleg kedvez a CSMKIK-nak, mert a felújításkor speciális szabállyal élhetnek). Tehát Szeged Megyei Jogú Város jegyzője visszavonta az általa kiadott épitési engedélyt, noha az épület műemlékké nyilvánítása időközben útjára indult. Ezt követően 2001. június 21-én az Országos Műemlékvédelmi Hivatal ideiglenesen műemléki védelem alá helyezte az ingatlant, s az építési engedély újbób beadása után a jegyző november 16-án megint kiadta az építési engedélyt. Ekkor viszont a szomszédok nyújtottak be fellebbezést, arra hivatkozva, ha az udvari épületet lebontják és egy új, kétszinteset húznak fel a helyére, kevesebb napsütés éri az udvart, minek következtében nem szárad fel a nedvesség. 2002. február 18-án a másodfok, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal a fellebbezés elbírálására helyszíni szemlét tartott, majd március 4-én az építési engedélyt elutasította. Ekkor a kamara bírósághoz fordult. Lejárt a védettség Az elkövetkező egy évben meghosszabbították az épület ideiglenes műemléki védelmét, így már az új nevén Kulturális A szép házból nem lett székház Fotó: Gyenes Kálmán Örökségvédelmi Hivatalhoz kellett fordulni építési engedélyért, amely meg is adta, 2003. június 23-án. Ekkor azonban megint a szomszédok léptek és fellebbeztek a határozat ellen. Majd egy vákuum következett: lejárt az ideiglenes védettség egy éve, a végleges műemléki védelmet viszont csak november 7-én adták meg a házra, a két dátum közötti időszakban pedig újra a szegedi jegyző lett az illetékes, aki hatályon kívül helyezte az engedélyt. Vagyis minden kezdődhetett volna elölről. Buktatók Palánkai Tibor, a Szilágyi utcai kamarai központ építész tervezője szerint több buktató is volt az ügyben. A legutolsó elutasításkor a jegyzőnek nem azt kellett volna nézni, hogy az elbíráláskor lejárt az épület ideiglenes műemléki védettsége, hanem azt, hogy a kérelem beadásának idején még fennállt. A szomszédos társasház akadékoskodásával kapcsolatban kifejtette: jogában állt fellebbezni, ezzel azonban anyagi kárt okozott. Közrejátszott abban, hogy a határidők kedvezőtlenül alakuljanak, de a nedvesedést nem tudta szakértői véleménnyel alátámasztani. Az építési engedélyt sem azért vonták vissza, mert a lakóknak adtak igazat. Szőke Irén, a nyolclakásos társasház közös képviselője azt állítja, ha az eredeti tervek szerint történik a felújítás, az udvari épület elvette volna a napfényt, az ingatlanok értéke is csökkent volna. FEKETE KLÁRA