Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-28 / 50. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. FEBRUÁR 26. •AKTUÁLIS* 5 Ha több százezer forint az illeték, nem kell ragasztanunk Az okmánybélyegeket is sokan hamisítják A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a gyakori hamisítások miatt az illetékbélyeg megszüntetését javasolja a kormányzatnak. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Illetékbélyeg nélkül még mindig nem tehetünk egy lépést sem a hivatalos életben, ez az oka annak, hogy nehéz lenne tőle egyik pillanatról a másikra megszabadulni. Évente mintegy 30 milliárd forintért vásárolunk illetékbélyeget. Lapunk úgy értesült, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) már vizsgálja annak lehetőségét, miként lehetne részben kiváltani ezt a speciális fizetőeszközt. Teljes megszüntetést azonban nem tartják feltétlenül szükségesnek. Érdeklődésemre a szegedi polgármesteri hivatal okmányirodáján hosszasan sorolták, milyen iratokhoz kell az igénylőnek feltétlenül illetékbélyeget vásárolnia. Eszerint személyi igazolványt, útlevelet, jogosítványt, forgalmi engedélyt, törzskönyvet, anyakönyvi kivonatot, vállalkozói igazolványt - vagyis szinte mindent, ami hivatalos papírnak számít - csak okmánybélyeg ellenében válthatunk ki. Kiss Zsuzsanna, az okmányiroda A postán minden mennyiségben hozzájuthatunk az illetékbélyeghez Fotó: Karnok Csaba helyettes vezetője hozzátette: a fellebbezésekre úgyszintén okmánybélyeget kell ragasztani. Dobozy Levente, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke arra a kérdésre, mit tesz az ügyfél, ha több százezer vagy egymillió forint értékben kérnek tőle illetékbélyeget, a következőt válaszolta: ez esetben az illetékhivatal számára csekken kell kifizetni az összeget, a hivatal igazolja a befizetést, amelyet csatolnak a keresetlevélhez. Ez azt bizonyítja, hogy az élet már igazodott a realitásokhoz. Az illetékbélyeg megszüntetésének ötlete a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részéről merült fel, többek között azért, mert tavaly Pécsett, majd Budapesten és az északi megyékben nagy tömegben kerültek elő jó minőségű hamisítványok. Aminek az az oka, hogy míg egy bankjegyre több tucat biztonsági elem is felvihető, a bélyeg erre mérete miatt nem alkalmas. Miközben a kis papír ugyanannyit ér, mint egy bankjegy. Az illetékbélyeg kiváltására megoldás lehet a készpénzes befizetések kiterjesztése, vagy megfelelő informatikai ellenőrzés mellett a bankkártya. Értesüléseink szerint a PM egyeztet a tárcák és az érintettekkel arról, hogy a bíróságokon tegyék lehetővé az eljárási illetékek pénzbeni vagy átutalással történő teljesítését. F. K. Tavasszal matricás lesz és továbbépül az M5-ös autópálya Még tart a szerződések aláírása Már csak formai feltétele van, hogy Európa legdrágábbnak tartott autópályáján, az M5-ön március 12-től matricával lehessen közlekedni. Az ügyben eljáró gazdasági tárcának addig még több mint húsz szerződést kell aláírnia. MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány döntése és Medgyessy Péter miniszterelnök ígérete szerint március 12-én be kell kapcsolni a matricás rendszerbe a Budapest és Kiskunfélegyháza közti, mintegy száz kilométeres autópálya-szakaszt. Emiatt kissé már szorítja az idő az M5-öst üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. kivásárlásának előkészítésén munkálkodó gazdasági tárcát. Ráadásul ahhoz, hogy az M5-ös 2005 decemberére elérje Szegedet, továbbépítését már tavasszal meg kell kezdeni. Lapunk értesülései szerint a kivásárlás és a matricásítás feltételeit megteremtő több mint húsz megállapodást tartalmazó szerződéscsomag még nem készült el teljesen, de aláírására legkésőbb a jövő péntekig sor kerülhet. Nem tudni, szükség lenne-e az AKA közgyűlésének jóváhagyására is: mindenesetre a társaság felügyelőbizottsága és igazgatósága legközelebb március 10-én ülésezik. Garai Valéria, az AKA Rt. sajtószóvivője megerősítette, hogy gőzerővel dolgoznak a szerződéseken, de tartják magukat a gazdasági tárca kéréséhez, hogy menet közben nem nyilatkoznak. Szerinte majd mindent egyszerre hoznak nyilvánosságra, így azt is, mi lesz a fizetőkapuk sorsa. Az Állami Autópálya Kezelő (AAK) Rt. a HVB Bank Hungary Rt. 83 millió euró - hozzávetőlegesen 21,5 milliárd forint - hiteléből vásárolhatja meg az AKA részvényeinek 40 százalékát. A hitelre a kormány február 19-i határozatának megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. vállal garanciát. A számítások szerint az autópálya Szegedig vezető 45 kilométerének megépítése mai áron 365 millió euróba - csaknem 95 milliárd forintba - kerül majd. Ezt az összeget az AKA folyamatban lévő részleges kivásárlásának lezárása után újabb hitelek felvételével teremti elő. A megállapodások szerint azonban a szerződéskötés pénzügyi zárásának esetleges elhúzódása esetén a koncessziós társaság 80 millió euró (több mint húszmilliárd forint) áthidaló hitelt vehet fel az M5-ös továbbépítéséhez. A február 19-én megjelent kormányhatározat szerint az MFB-nek erre az összegre is készfizető kezességet kell vállalnia. Romadüh BÁTYI ZOLTÁN Útlezáró agrártüntetőkre figyelt ezen a héten Magyarország, békét hozó megállapodásban bízva vártuk a híreket. így aztán a televízió előtti szörnyülködésünk jószerével csak addig tartott a szlovákiai romalázadást figyelve, amíg peregtek a képsorok, s a riporter komor arccal bizonygatta, mennyire feszült is a hangulat szomszédainknál, hányan rabolnak ki holtokat, s mennyien ítélik el a fosztogatókat. Majd mire sok-sok reklámon átbukdácsolva eljutottunk az esti filmig, talán már ki is pottyant emlékezetünkből a dühös romákkal farkasszemet néző kommandósok képe. És elhalkult az öreg cigányasszony panasza is, aki magyarul magyarázta, mily keserves is a sorsuk, mennyire nem tudnak megélni a csökkentett segélyből. Aztán szépen kihordtuk szobánkból a vacsora maradékait, s talán már arról is meggyőztük magunkat, ej, de jó, hogy nálunk azért ekkora gondok nincsenek. S valóban: magyar földön kommandót nem kellett még riadóztatni, romák lakta városrészeket sem zártak még el a külvilágtól. Ám az is tény, hogy olyan országban élünk, ahol ki tudja hány reformtörekvés és programtervezet ellenére a honi cigányság helyzete csöppet sem javult az elmúlt évtizedekben. Voltak itt már látványos beruházások (emlékezzünk csak a Kiskundorozsmán épült, mára totálisan lepusztult parielputrikra), s néha egy-két gyűjtési akció is színesíti a képet, amikor szóba kerül a magyar romák sorsa. Jaj, s el ne feledjem: készültek hatalmas kutatómunkán alapuló szociológiai tanulmányok is, vélhetően sok ábrával, grafikonnal s még több jó szándékkal. De ettől még nem csökkent a cigány munkanélküliek száma, hosszasan lehetne sorolni azokat a településeket, ahol mind több roma tengődik olyan épületekben, amilyeneket csak azért nem minősítenek lakhatatlannak, mert nincs az a mérnök, aki bemerészkedne egy-egy ilyen, ki tudja hány embernek otthont adó odúba. Majd az oktatás, a magasabb szintű képzés segít cigányságunknak kilábalni nyomorúságából - hallgathattuk nem egyszer a szebb jövőt ígérő mondatot. S most, 2004-ben aligha kellene hosszú listát írnia annak, aki a roma egyetemisták névsorát szeretné elkészíteni. Lehet hát szörnyülködni a szlovákiai cigányság sorsán, ám legalább ennyi időt szánhatnánk egy kis önvizsgálatra is. Például az után faggatózva: és mi, magyarok megtettünk-e mindent azért, hogy a magyar romák megtaláljuk helyüket a világban. Hogy az unió kapujához érve elmondhassuk: a többség legalább azt érti, hogy a cigánykérdés korántsem csak a kisebbség megoldásra váró gondja. Aki ezekre a kérdésekre igennel tud válaszolni, nyugodt lehet. Bár ki tudja, szülhet-e nyugalmat az önámítás. Nagylaki kamionzárlat További kamionokat tartóztattak fel a vámosok Nagylaknál. A magyar-román határátkelőhelyen tegnap már 11 teherautó várakozott belépésre NATO-technikával megrakodva. Mint azt tegnap megírtuk: csütörtök reggel négy, NATO-haditechnikai eszközöket szállító török kamion akart belépni Nagylaknál, de a vámőrség feltartóztatta őket, mert nem voltak megfelelőek a szállítmány kísérőokmányai. A járművek Törökországból indultak cl és információink szerint német és olasz NATO-bázisokra tartanak. Addig azonban nem mehetnek tovább, amíg meg nem érkezik a hivatalos NATO-dokumentum a rakományukról. Amint megérkezik a hivatalos irat, azonnal továbbengedjik a konvojt. A csütörtökön megállított 4 kamionhoz további 7 érkezett, így összesen 11 teherautó vesztegel a határon. G. SZ. L. VARGA ILDIKÓ AZ ÚJ JEGYZŐ Varga Ildikót, az algyői polgármesteri hivatal igazgatási csoportjának egykori vezetőjét választották meg Algyő új jegyzőjének. Lapunkban megírtuk, hogy a korábbi jegyző, Dubecz György lemondott tisztségéről. Dubecz azért távozott, mert felesége irányítja a megyei közigazgatási hivatalt. Dubeczné Károlyi Éva 2003. március 1 -je óta vezeti a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalt. Férje, Dubecz György 2001 -tői dolgozott Algyón jegyzőként. Tisztségére több mint tízen pályáztak. A bevétel jelentős részét a Mol Rt. fizeti be a kasszába Algyőnek továbbra is segítség az „olajadé'' Algyő egymilliárd forintos költségvetésének 40 százalékát a helyiadó-bevétel adja, amelynek jelentős részét a Mol Rt. fizeti be a kasszába. A községben ez határozza meg a működés és fejlesztés lehetőségeit. Tavaly februárban robbant a hír: a Mol Rt. mintegy 130 millió forinttal több iparűzési adót fizetett ki Algyőnek, mint amennyi járt volna a településnek. Mindez az olajtársaság 2001. évi iparűzési adó bevallásának önrevíziója során derült ki. A óriáscég visszakövetelte a pénzt az algyői önkormányzattól. Piri József polgármester akkor úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a község működőképessége kerülhet veszélybe, ha nem tudnak megegyezni a Mol Rt.-vel, mivel Algyő jelentős adóbevételei miatt 1998 és 2002 között egyetlen forint állami normatív támogatást sem kapott a központi költségvetésből. Az algyőiek tárgyalásokat kezdtek az olajipari cég vezetőivel. Azt szerették volna elérni, hogy az iparűzési adótöbbletet 2004-től, kamatmentesen, egyenlő részletekben, három év alatt törleszthessék. Ezt a lépést egyfajta „biztonsági rátartásként" értékelte Piri József, amikor tegnap az olajpénzekről kérdeztük. A polgármester elmondta: a képviselő-testület döntése alapján tavaly egy összegben visszafizették a közel 130 millió forintot, amely komoly érvágást jelentett Algyő költségvetésében, de nem került veszélybe a település működőképessége. Forrásul a felhalmozott működési céltartalék és a Mol által tavaly befizetett iparűzési adó szolgált. Piritől megtudtuk, az elmúlt cvben a vártnál több adót fizetett az olajcég, mivel jobban alakult az árbevétele. A dolog érdekessége, hogy időközben kiderült: 2002-ben közel ötvenmillió forintos túlfizetés volt. Ezt azonban nem kellett visszautalni, ugyanis a Mol Rt. ennyivel fizetett kevesebb iparűzési adót tavaly a nagyközségnek. Piri Józseftől megtudtuk, Algyő éves szinten 400 millió forintos helyiadó-bevétellel büszkélkedhet, amelynek jelentős részét a Mol Rt. fizeti be a kasszába. Hogy pontosan mennyi pénzt utal át a településnek az olajipari óriásvállalat, arról az adótitokra hivatkozva nem kívánt nyilatA falu rengeteget profitált az olajmezőből Fotó: Gyenes Kálmán kőzni a polgármester. Azt azon- az építmény és a kommunális vá a település idei, egymilliárd ban elmondta, hogy a 400 millió adó is. A képviselő-testület pén- forintos költségvetését, amelyforintba benne van az iparűzési, teken tárgyalta meg és hagyta jó- ben 400 millió forintos helyiadó-bevétellel számolnak. Noha az olajközség jelentős adóbevételei miatt továbbra sem lcapja meg az állami normatív támogatás teljes összegét, a kormányváltás, 2002 óta a normatíva 20 százalékát folyósítják Algyőnek a központi költségvetésből. SZ. C. SZ.