Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-27 / 49. szám

PÉNTEK, 2004. FEBRUÁR 27. • AKTUÁLIS* 3 HA MINDENKI KIÁLLT VOLNA A demonstráció befejezéséről a megyei közgyűlésen is szó esett. Mikulán László csanád­palotai képviselő, az egyik szervező azt mondta: január­ban, amikor a megye összes agrár-érdekképviselettel fog­lalkozó szervezetének, vala­mint az agráriumhoz kötődő hivataloknak a vezetői talál­koztak a megyeházán, egy­hangúan fogalmazták meg vé­leményüket arról, hogy na­gyon nagy a baj, ám nem áll­tak ki a nyilvánosság elé. Saj­nálatos, mert ha ez megtörté­nik, talán hamarabb megol­dódtak volna a gondok. Törékeny agrárbéke SZABÓ IMRE Minden megállapodás annyit ér, amennyit betartanak belőle ­summázta véleményét tegnap reggel a MagyacsanátPhatárában napokon át kitartó demonstráció egyik szervezője az agrártárcá­val kötött megállapodásról. Hogy fövid időn belül újból az utakra vonulnak-e a tüntetők, nyilván attól függ, mi valósul meg az ez­úttal garanciákkal is megerősített szerződésből - ám hogy nem ez volt az utolsó gazdatüntetés, az biztos. A gazdákat elsősorban a kiszolgáltatottság vitte az utakra. Csakugyan: az átlagember sem érti, miért kerül a hús, vagy a tej­nek csúfolt reggeli ital annyiba amennyibe, miközben az, aki megtermelte, még az önköltséget sem kapja kézhez. A kisebb-na­gyobb hasznon többnyire a kereskedő, a feldolgozó, a felvásárló osztozik - aki pénzt, munkát fektetett az áruba és vállalja az elő­állítás minden kockázatát, utolsó a sorban. Azon lehet vitatkoz­ni, mennyiben tehető ezért felelőssé az állam és azon is, rendjén van-e, hogy a magyar agrártermelőket mindannyiunk adóforint­jából támogatják - de amíg versenytársaikat szerte a világban ugyanígy dotálják, ez aligha fog változni. Az is igaz, hogy kiszol­gáltatott a tanár, az orvos, az alkalmazott és mindenki más is. Ők most nyilván bosszankodnak, hogy nekik volna miért tiltakozni. De ne a gazdákra nehezteljenek: álljanak ki ők is azért, amit el akarnak érni. A termelők kiszolgáltatottságára sokan a szövetkezést ajánlják gyógyírként. Ennek ellenére - noha a receptet jó ideje felírták a csakugyan szorongatott helyzetben lévő gazdáknak - az összefo­gás gondolata csak nem képes gyökeret verni a magyar agrárium­ban. Az érintettek általában azt mondják: majd szövetkezünk, ha lesz mire - azaz összeállnak, ha előbb saját gazdaságukat bizton­ságban tudják. Ez a pillanat eddig nem adatott meg nekik. Rá­adásként a mindenkori kormány - ha a gesztusok szintjén ösz­tönzi is a társulást - igazán komoly segítséget még soha nem adott hozzá. Mások úgy gondolják: erős, egységes érdekképvise­letre lenne szüksége a mezőgazdaságnak, amely megszorongat­hatná akár az agrártácát, akár az ellenérdekelt, olykor monopol­helyzetben lévő gazdasági partnereket. Eddig ez sem jött össze ­talán nem véletlenül. Marad a tüntetés, az útblokád. Amivel egyébként - ha a híradásokat figyeljük - tőlünk nyuga­tabbra is találkozhat az olykor bosszankodó autós. Pedig ott az ál­lam is bőkezűbb, a szövetkezés és az érdekképviselet szervezése is előbbre jár. Folytatás az 1. oldalról Gyarmati Zoltán - látva a 35-40 kilós kutyát - nem mert bemenni a tanyára, ráadásul ahogy megér­kezett, a kerítés túloldaláról őt is meg akarta támadni a megvadult állat. Ezért kivárta a megfelelő pillanatot és körülbelül 10 méte­res távolságból, egyetlen célzott lövéssel lelőtte. A vadász el­mondta, nem örül, hogy kutyát kellett kilőnie, de ezzel valószí­nűleg megmentette az öregek éle­tét, hiszen a mentősök sem tud­tak volna bemenni a tanyára. Jani bácsi tegnap délután még mindig a történtek hatása alatt volt, a véres udvaron mutatta, hol dulakodott felesége a megva­dult állattal. Elmondta: éjszaka nem tudott aludni, úgy felzaklat­ta a baleset. Zsuzsa néni ráadá­sul nem is volt nagyon felöltöz­ve, ezért szerezhetett ilyen sú­lyos sérüléseket. Az idős asszony azóta álmában a kutyával küzd. Mint mondta, abban a pillanat­ban, amikor az állat nekiesett, azt hitte, szétszaggatja. A néni még legalább két hétig kórházi ápolásra szorul, de a fel­karján lévő mély harapás teljes gyógyulásához több idő szükséges. A körülbelül kétéves, jó kondí­cióban lévő fekete keverék kutya gazdáját - amely valószínűleg le­szakította a láncról magát - még keresik. A rendőrség kéri, hogy aki a leírtak alapján felismeri az állatot, jelentkezzen az oltási pa­pírokkal. Az üggyel kapcsolatban az álla­tot ártalmatlanító vadász, Gyar­mati Zoltán fontosnak tartotta el­mondani, hogy hatalmas felelőt­lenség télen is kint hagyni a ta­nyákon a kutyákat. Rendszeresen előfordul, hogy később már nincs idő vagy lehetőség kimenni hozzá etetni, ezért az állat maga néz táp­lálék után. Rákap a vadhúsra, és gyorsan elvadul. Valószínűleg ez a kutya is ezért ment be a tanyára és támadt a törékeny nénire. TÍMÁR KRISZTA Megvadult kutya támadása Rúzsán Maráz Vúmosné bírálta a korábbi, szerinte enyhe ítéletet Gyilkosságért 13 év fegyházbüntetés Nehezen született megegyezés után jólesik a munka a földeken, az istállókban Hazamentek a gazdák az utakról Két szegedi férfi ki akart rabolni egy 90 éves asszonyt, majd rá­gyújtották a házát. Az idős nő néhány nappal később belehalt sérüléseibe. A 21 éves Vincze István és barát­ja, a 23 esztendős Kovács László 2002 júliusában egy. átmulatott éjszaka után Kiskundorozsmán, a Törő utcában sétált. Kovács közölte Vinczével, hogy kábító­szer van nála, a szer beadásához pedig egy közelben lakó barátjá­tól kér fecskendőt. Amikor a ház­hoz értek, a fiatalember meggon­dolta magát, azt mondta, isme­rőse már biztosan alszik, ne éb­resszék fel, inkább törjenek be a szomszédban lakó idős asszony­hoz, és rabolják ki. Vincze koráb­ban már járt a 90 éves Sz. Ernő­nénéi, és úgy tudta, nagy meny­nyiségű pénzt tart otthon. A két rabló a hátsó ablakon ju­tott a házba, azonban a sötétben semmit sem találtak. Felébresz­tették és el kezdték faggatni a ház tulajdonosát, ám ez sém ve­zetett eredményre, a halálra ré­mült Sz. Ernőné azt mondta, nincs pénze. Kovács erre több­ször megütötte a védekezni kép­telen nőt, aki végül a földre zu­hant. A rablók a lakásban több helyen tüzet gyújtottak, hogy el­tüntessék a nyomokat, majd ki­sétáltak a házból. A súlyos sérü­léseket szenvedett Sz. Ernőné ki tudott menekülni a lángoló épü­letből, eljutott rokonaihoz, akik értesítették a rendőrséget és a mentőket. A néni két nap múlva belehalt sérüléseibe. Vinczét és Kovácsot a Csong­rád Megyei Bíróság társtettesség­ben, nyereségvágyból elkövetett emberölés és rongálás miatt mondta ki bűnösnek. Mindket­tőjüket 13 év fegyházbüntetésre ítélte. A vádlottak és védőik fel­lebbeztek. A Szegedi ítélőtábla Maráz Vú­mosné vezette tanácsa tegnap helyben hagyta az ítéletet, de a minősítést kiegészítette azzal, hogy a vádlottak tettüket külö­nös kegyetlenséggel követték el. - Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a bíróság életfogytig tar­tó szabadságvesztést szokott ki­szabni, a 13 év fegyház törvény­sértően enyhe - tette hozzá a ta­nács elnöke. A táblabíróság azért nem súlyosbíthatta a gyilkos hu­szonévesek büntetést, mert az ügyész nem kérte. A. T. J. Megfelelő engedélyek nélküli NATO-szállítmányt tartóztattak fel Rejtélyes török kamionok Tamáskodva fogadták a Csongrád megyei gazdák a több mint egy héten át tartó agrárdemonstráci­ót lezáró, szerdán késő este szüle­tett megállapodást. Az ellent­mondó nyilatkozatok fogadtatá­sáról kérdeztük a termelőket. MUNKATÁRSAINKTÓL - Nagyon bízom abban, hogy va­lamelyest javul a termelők hely­zete, miután egyezség született az országos gazdatüntetés után ­mondta Orosz Kornél. A doma­széki férfi tizenöt éve állattartó, jelenleg harminchat fejőstehén­nel foglalkozik családi vállalko­zása. Folyamatosan figyeli a híre­ket, de minden szakember mást nyilatkozik, így szerinte nehéz eligazodniuk a gazdálkodóknak. - Évek óta hajnali négykor kelek, megfejek, s elviszem a tejet a csar­nokba - jellemezte helyzetét a vá­sárhelyi Fekete Imréné. - Nem is volt ilyen, hogy februárban még ne legyen meg a felvásárlási ár! Akkor hiszem el a literenkénti 74-75 fo­rintot, ha kezemben lesz a pénz. Az eddig kapott összeg tiszta ráfi­zetésvolt. A három tehenem közül most csak egy ad tejet, de mindhá­rom eszik. És nem szórakozásból tartom őket, alacsony nyugdíja­mat szeretném kiegészíteni. - Kalapot emelek a kormány­nak, ha valóban leállítják a ser­tésbehozatalt májusig, kiszorít­ják a piacról a tejüdítőket és az önköltséget fedező felvásárlási árakat kapnak a gazdák, mint azt az agrártárca ígéri - jelentette ki daritásból állt a tüntetők közé. ­A megállapodás az éppen aktuális problémákra adott választ, de sze­rintem őszig visszalépés várható. - Szemfényvesztés az egész egyezség - reagált az' agrárde­monstrációt lezáró megállapo­dásban foglaltakra Ungerbauer György csongrádi szőlőtermelő, aki éppen egy hetvenmillió forin­tos beruházás kellős közepén jár. A gazda szerint időpocsékolás a hitelügyintézés, ugyanis hiába nincs semmiféle tartozása, a bankok - az állam által hangoz­tatott nyolcvanszázalékos garan­cia ellenére - százszázalékos ga­ranciát kérnek a termelőktől. Kovács László és Vincze István különös kegyetlenséggel követték el tettüket, mégsem kaptak életfogytiglant Fotó: Kamuk Csaba Török kamionokat tartóztattak fel tegnap a nagylaki határát­kelőhelyen. Később kiderült, a teherautók rakománya külön­böző „haditechnikai eszköz", céljuk valamelyik nyugat-euró­pai NATO-támaszpont. A szál­lítmány papírjait a vámosok nem fogadták el. Négy török kamion akart tegnap reggel Nagylaknál, a magyar-ro­mán határátkelőhelyen belépni Magyarország területére, a vá­mosok azonban gyanúsnak vélt rakományuk miatt feltartóztat­ták a járműveket. A hivatalos megfogalmazás szerint a teher­autókon „haditechnikai eszkö­zök vannak, amelyek nem ren­delkeznek megfelelő papírok­kal". Egyes hírek arról szóltak, hogy a kamionokon fegyverek, esetleg robbanóeszközök van­nak. Sipos Jenő, a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnok­ságának (VPOP) szóvivője a dél­előtti órákban csak annyit mon­dott: a kamionok „katonai jelle­gű árut szállítanak, nincsenek megfelelő katonai dokumentu­mok, NATO-dokumentumok a szállítmányhoz". A szóvivő azt még hozzá tette, hogy a jármű­vek Törökországból indultak, és valamelyik (információink sze­rint német és olasz) támaszpon­tokra tartanak. A különleges árut tűzszerészek is vizsgálták Nagylakon A kamionok átvizsgálása csak kora délután kezdődött meg, ek­kora értek a határra a Honvédel­mi Minisztérium katonai szak­értői. Sipos Jenőtől később, az es­ti órákban megtudtuk, a kamio­nokon haditechnikai eszközök vannak, de nincsen hozzájuk megfelelő katonai dokumentum. A VPOP szóvivője nem kívánta részletezni a szállítmány tartal­mát, mindössze annyit árult el, hogy a rakomány legális, „kato­nai jellegű áru". - További teherautókról is tu­dunk, azok azonban még nem érkeztek meg. Ezek a járművek is csak akkor indulhatnak tovább, ha megkapjuk a szállítmányról a hivatalos NATO-okmányokat. A Fotó: Karnok Csaba bemutatott engedélyt ugyanis nem tudták a kollégáim elfogad­ni - tette hozzá Sipos Jenő szóvi­vő. A török kamionok valószínű­leg csak ma kapják meg a tovább­induláshoz szükséges papírokat, addig a liatárátkelőhelyen vesz­tegelnek. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ a csanádpalotai Vass Sándor, aki tejtermelő gazdaságát éppen a demonstráció napjaiban számol­ta fel. Azt mondta: nem bánta meg, hogy eladta a teheneit, bár ha tudta volna, hogy végül mi­lyen megállapodás születik, ki­várt volna az uniós csatlakozá­sig. Ugyanakkor úgy látja: a csat­lakozást követő versenyben csak a nagy gazdák lesznek képesek talpon maradni, a most megho­zott intézkedések a kicsiknek csak addig kínálnak mentőövet. — Tűzoltás, amit a kormány most csinált - foglalta össze véle­ményét a szentesi Borsos Zsig­mond gabonatermelő, aki szoü­A hódmezővásárhelyi Fekete Imréné ismét nyugodtan szűrheti a frissen fejt tejet Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents