Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-24 / 46. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYÓGY-ÍR MMMMMM^^ SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2004. FEBRUÁR 24. A BACH-FÉLE VIRÁGTERÁPIA SORÁN POZITÍV ENERGIÁK JUTNAK A SZERVEZETBE Boldogabb élet, virágokkal Az alternatív gyógyászat talán sokak által még nem ismert módszere a Bach-féle virágterápia, amely során az érintettek lelki-szervi problémájukra kaphatnak különféle virágok kivonatából készült, saját személyiségüknek megfelelő gyógyoldatot. Ma már egyéni beállítottságunktól függően kedvünkre válogathatunk számos természetes gyógymód és alternatív terápia között. Azonban a sok lehetőség közül még jó néhányat nem ismerünk, vagy nem tudunk róluk eleget. A természet kincseit kiaknázó módszer egyike a Bach-féle virágterápia. Nevét szülőatyjáról, Edward Bachról, egy angol homeopata orvosról kapta, aki 1930-ban súlyos betegségéből felgyógyulva eszmélt rá, hogy képes ösztönösen felismerni a növények gyógyító hatását. A homeopata abból indult ki, hogy minden betegségre létezik természetes megoldás. A növényekben rejlő gyógyerőt saját magán kísérletezte ki és 38-féle virágeszenciát állított elő. Szegeden a terápiát gyakorló Steiber Anita gyógyszerész-alternatív terapeuta szerint a virágeszenciából előállított készítmények hatását a homeopátiás gyógyszerekhez lehet hasonlítani. A megfelelő szerek kiválasztása egyénre szabottan, lelki és érzelmi tünetek alapján történik, pszichés és konkrét szervi problémákra egyaránt jól használhatók. A virágcseppekből összekevert oldat nem közvetlenül a fizikális tüneteken fejti ki hatását, hanem a betegség okát, a háttérben megbúvó lelki problémát szünteti meg. A szokatlan terápia sajátossága, hogy a különböző virágeszenciákból készült szérum az emberi szervezetben felgyülemlett negatív jellegű emocionális megnyilvánulásokat pozitívra harmonizálja át. Á módszer hatásossága abban rejlik, hogy nem kizárólag a tünetek kezelésére koncentrál, hanem a test-lélek-szellem egységét szem előtt tartva, az egész embert gyógyítja. A terapeuta szerint ezt a hármas egységet figyelembe véve ajánlott a Bach-terápiát öszszekapcsolni a pozitív energiákat felszabadító energetikai kezeléssel is, mivel maguk az eszenciák is finom rezgéseket, és ezáltal energiát továbbítanak az emberi szervezet sejtjei felé. Ez a fajta alternatív terápia az egyik legjobb mód a betegségeket előidéző okok kiderítésére és megszüntetésére. Az okok a genetikai hajlam és a nem megfelelő életmód mellett a saját személyiségünkben rejlenek. Azaz bizonyos személyiségjegyek elősegíthetik a betegséget jelző tünetek megjelenését. A depresszió kiváltó oka lehet például a túlzott önbizalomhiány, amely megváltoztatására a vörösfenyő virága, a tárnics és a kékgyökér kombináciáóa ajánlott. Az agreszszióra hajlamos emberek számára pedig a nebáncsvirág és a magyal keverékéből készült oldat segíti elő a feszültség és a negatív energiák pozitívra fordulását. A dohányzást kiváltó, mélyen megbúvó okok, komplexusok, félelmek leküzdését az apróbojtorjánból készült oldat fogyasztásával lehet elérni. A bohócvirág pedig kiválóan alkalmas a dadogásban szenvedők félelmeinek csökkentésére. NAGY KRISZTINA Steiber Anita: az eszenciák a lélekre hatnak FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Egyen a szíve szerint! Fogyasszunk minél több mogyorót és mandulát, de só nélkül Nem fordítunk rá elég figyelmet, pedig a táplálkozásunkkal is sokat tehetnénk az infarktusveszély, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. Nem szabad megelégednünk a „Ne egyen zsírosat!" tiltás betartásával, ennél több kell, s van is számos más lehetőség. Európában ma a szívkoszorúér-megbetegedés a leggyakoribb halálok, s a statisztika nálunk is azt mutatja, hogy 2002-ben 67 ezer magyar halálát okozták keringési betegségek. Amelyeknek kialakulásában szerepet játszik az örökletes tényezők mellett a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, és vele összefüggésben a tűlsűlyosság, a dohányzás, a stressz, az italozás. Az a tény, hogy Magyarország a túl előkelő 5. helyen van a népesség-elhízottsági világranglistán, azt mutatja, tehetnénk többet magunkért, egészségünkért - helyesebb táplálkozással is. A többletsúly leadása az akarati tényezők mellett azon is múlik, tudjuk, mit együnk'és igyunk. Á magas koleszterinszintet, az elhízást, az érelmeszesedést, a szívkoszorúér-megbetegedéseket elősegíti az, akinek étrendje túl sok telített zsírsavat tartalmaz, kevés rostos élelmiszert fogyaszt, és „rátesz" még szervezete terhelésére túlzott kávéfogyasztással, az ételek tűlsózásával, dohányzással és alkoholizálással. Kerülendők a zsíros húsok és teljes tejtermékek, a kemény margarinok és vajak, a zsírok, töpörtyűk, szalonnák - emelik a koleszterinszintet! Megfelelőbbek a telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajok (például az olíva-, a napraforgó-, a kukorica-, a szója- és repceolaj). Olasz tudósok javasolják nyomatékkal: együnk hetente legalább kétszer tengeri halat. (A hering, a lazac, a makréla, a pisztráng fogyasztása amellett, hogy jó a szívnek, fontos D-vitamin és jódforrás is.) Keleti orvosok a keringési zavarok, az érelmeszesedés megelőzésére, a szívbetegségekre azt ajánlják: együnk tófűt. A régi magyar „patikaszer" a napi tíz dekányi vöröshagyma, illetve a 2-3 gerezd fokhagyma elfogyasztása. (A népi gyógyászat a szívbetegségek megelőzésére alkalmazta a galagonyát is.) Táplálkozási szakemberek tanácsolják, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésére együnk hetente többször diót, mandulát, mogyorót (gondolva közben a testsúlyunkra). Angol és amerikai kísérletek azt mutatják, hogy a gyümölcsökben és egyes zöldségfélékben lévő, szabad gyököket megkötő antioxidánsok jótékonyak a koszorúér-megbetegedésekre is. Javasolják: együnk sok zöld levélzöldséget (például spenótot, sóskát, brokkolit), paradicsomot, piros szőlőt. Sőt napi egy-két deci jóféle vörösbor sem árt. Ajánlatosak a rostos, friss gyümölcsök. A borsó, a lencse, a zab élelmi rostjai is hasznosak. S hinnénk, hogy a karalábé oldódó rostjai csökkentik a koleszterinszintet? Pedig így van. - És ha a fent említett „gyógytáplálkozást" még kiegészítik megfelelő, rendszeres testmozgással (például úszással, gyaloglással), ami egyenletes terhelést ad, erősítik az érfalakat és a szívüket. SZABÓ MAGDOLNA Rákkeltő a hajfestés? Azok a nők, akik 24 éven át, vagy annál hosszabb ideig festik a hajukat, nagyobb arányban betegszenek meg a nyirokcsomókat érintő rákos megbetegedésben, non-Hodgkin lymphomában, mint azok, akik tartózkodnak hajuk színezésétől. MTI Az 1300 nő bevonásával elvégzett vizsgálat segítséget nyújthat annak megértéséhez, hogy az elmúlt évtizedekben miért emelkedett meg e betegség előfordulása. A Yale kutatócsoportja szerint azok a nők, akik 1980 előtt kezdték festeni, vagy festetni a hajukat, több mint 30 százalékkal nagyobb valószínűséggel betegszenek meg non-Hodgkin lymphomában, mint azok, akik nem kedvelik a hajfestést. Közülük is a legveszélyeztetettebb az a csoport, amely a legsötétebb színű hajfestékeket használta 24-25 éven át az ő kockázati arányuk kétszerese a világosabb árnyalatokat kedvelőkének. A non-Hodgkin lymphoma előfordulása az 1970-es évek közepe óta mégkétszereződött az Egyesült Államokban. A kutatók szerint a jelenséget különböző kémiai anyagok okozzák. NAPI MELLÉKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU ÚJ NÉPBETEGSÉG A metabolikus szindróma A szindróma tünetcsoportot, tünetegyüttest jelent, tehát bizonyos tünetek egyidejű előfordulásáról van szó. Először Reaven vette észre 1988-ban, hogy az emelkedett vércukor, a magasabb vérnyomás, az emelkedett vérzsírértékek, a hasra történő elhízás gyakran jár együtt. Ő ezt a négyes tünetcsoportot X szindrómának nevezte. Felfigyeltek arra, hogy ezen négyes együttes előfordulása nagymértékben fokozza a szív-, érrendszeri megbetegedések előfordulásának együttes kockázatát. Emiatt a későbbiekben hívták halálos négyesnek is. Mivel a tünetegyüttes mindegyik eleme kötődik valamilyen formában az anyagcseréhez, a későbbiekben a metabolikus szindróma elnevezés terjedt el. A metabolizmus ugyanis anyagcserét jelent. A metabolikus szindróma előfordulása igen gyakori, a népesség legalább egyharmadában fordul elő. Egy civilizációs népbetegségről van szó, melynek kialakulásában az öröklődés mellett a helytelen életmódnak és táplálkozásnak van nagy szerepe. A tünetszegényen, lappangva kialakuló anyagcserezavar felgyorsult érelmeszesedést és korai szív-, érrendszeri halálozást okozhat. Bármilyen cukor-anyagcserezavar. Ez lehet „csak" mérsékelten emelkedett éhoml vércukor, tehát 6,1-6,9 mmol/l közötti. Csökkent glukóztolerancia, erről akkor beszélünk, ha 75 gramm glukóz fogyasztása után két órával a vércukor 7,8 mmol/l feletti. És természetesen a cukorbetegség. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha az érték 140/90 Hgmm feletti. Ha a zsírérték 1,7 mmol/l feletti, vagy a koleszterin értéke nagyobb, mint 5,2 mmol/l. Ha a támadó koleszterin értéke meghaladja a 3,4-t, vagy a védő koleszterin értéke férfiakban 1,0, nőkben pedig 1,2 alatti. Itt nem az abszolút súly számít, hanem a derékkörfogat. Nőknél a 80, férfiaknál a 94 cm-t meghaladó haskörfogat már a metabolikus szindróma részét jelenti. A metabolikus szindróma egyértelmű, ha mind a négy elváltozás fennáll. De akkor is erről beszélünk, ha a cukor-anyagcserezavar mellett még két tényező jelen van. A kezelés alapvető része az életmód megváltoztatása, a testsúly csökkentése. Egyénre szabott, megfelelő és rendszeres testmozgás ajánlott. A diéta kalória- és zsírszegény, telítetlen zsírokban gazdag legyen. Ügyelni kell a szénhldrátbevltelre Is. A sóbevitel korlátozása a vérnyomás rendezésében segít. DR. STRÉNYER FERENC BELGYÓGYÁSZ, KARDIOLÓGUS FŐORVOS