Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-24 / 46. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN LEKÖRÖZI A HAGYOMÁNYOS GÉPEKET - nformffito r AI IHM TÁMOGATÁSÁVAL PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. FEBRUÁR 24. NAPI MELLÉKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA MiiWjil^^ WWW.DELMAGYAR.HU NAGYOT VILLANTOTT A SULINET, DE MOST KIHUNYNAK A DIGITÁLIS GÉPEK VAKUI Két hét múlva bezár a bazár? Szűkül a Sulinet expressz keretében vásárolható termékek listája március 8-tól: digitális fényképezőgépet már nem lehet vásárolni a programban az adókedvezmény segítségével. Hatvanezer forintot írhatnak le most éves adójukból azok, akik a Sulinet keretében számítástechnikai eszközt (meghatározott listáról és forgalma­zótól) vásároltak tavaly. Ezen esz­közök között a legnépszerűbb a di­gitális fényképezőgép volt. Március 8-a után azonban már nem lehet adókedvezményre jogosító digitális fényképezőgépeket vásárolni. Bezár a bazár ezen része, pedig a forgalmat megtízszerezte az akció. A több évre tervezett Sulinet-prog­ram alig fél év után az elmúlt év november végén létrehozott szakmai tanácsadó szervezet működése ré­vén folyamatosan „megújul". A Su­linet expressz projekttanácsa - át­tekintve a program helyzetét és mű­ködését - már december 9-i ülésén törölte az értékesíthető termékek kö­zül a laptophordtáskát, a játékve­zérlőt, a játékkonzolt, a projektort és a digitális videokamerát. Házimozi surranópályán - Több olyan opcionális terméket is beleraktak a termékkörbe, azért, hogy senkit se zárjanak ki a lehető­ségből, aminek végül is nem sok köze volt a közvetlen internetes és számí­tástechnikai fejlesztéshez, mint pél­dául a digitális kamerák. És itt nem­csak a fényképezőgépekre, hanem a videokamerákra is gondolok. Ezt használta ki a magyar ember és a ke­reskedelem, és jutottak be a rend­szerbe például televíziók, és valami­lyen surranópályán házimozirend­szerek is. Tény, hogy ezek is képalko­tásra való berendezések, de nem iga­zán szolgálták a kiírás szerinti célokat - vélekedik Bognár Pál, a projektben A digitális fényképezőgép nemcsak azért népszerű, mert kedvezményesen lehet hozzájutni, hanem azért is, mert a digitális képalkotás sláger ma a világban is. A digitális fényképezőgépek „fődarabjainak" gyártásában egyes számítások szerint világelsőnek számító Sanyo például az idén két-, jövőre hárommilliárd dolláros forgalomra számít a kameraüzletágban. A piacvezetők piaci jóslatait mindig fokozott érdeklődés kíséri, ráadásul ez az 50 százalékos növekedést tartalmazó előrejelzés összecseng az egyik legnagyobb piackutató, az InfoTrends Research Group prognózisával: eszerint a digitális fényképezőgépek globális forgalma az idén meghaladja majd a hagyományos gépekét. Filmes gépből várhatóan 36 milliót, digitálisból viszont - a tavalyi 41 helyett - 53 milliót adnak el az idén a világban. Sulinetes szaküzlet Szegeden. Szűkülő kínálat FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT kezdetektől szerepet vállaló Szintézis Informatikai Rt. kereskedelmi veze­tője. Szűkített termékkör A szigorú műszaki alapokon mű­ködő projekttanács nem is nézte tét­lenül a projektcéllal nem mindenben egyező gyakorlatot, ezért először a műszaki tartalmat, majd a termék­kört is szigorították. Ennek alapján február 16-tól már kikerültek a prog­ram keretében megszerezhető ter­mékek köréből a 3 megapixnél ki­sebb és a 3X optikai zoom alatti digitális fényképezőgépek. További feltétel a külön beruházás nélküli számítógéphez kapcsolhatóság, kép­szerkesztő, képkezelő szoftver és gyári drivercsomag megléte. Március 8-tól pedig további szigorítás ered­ményeként nem értékesíthetők már a szünetmentes tápegységek, a di­gitális fényképezőgépek - műszaki tartalomtól függetlenül - és a hang­szereszközök. A hangszórók nem tar­toznak ebbe a körbe, azok továbbra is vásárolhatók a projekt keretében. Ötmilliárd kamerákra A program tavalyi 23 milliárdos for­galmából mintegy ötmilliárd jutott a kamerákra. A vevők az adójuk terhére jellemzően felső középkategóriájú, márkás készülékeket vásároltak ­részben ennek is tulajdonítható, hogy a „névtelen" gyártmányok egyre inkább kiszorulnak. 2002-ben az át­lagos vásárló még az 50 ezer forint alatti árú, szerény tudású masinákat kereste. Tavaly már 100 ezer forint környékén volt az árcentrum, ami a technikai fejlődést és az árak alakulá­sát figyelembe véve erős színvo­nal-növekedést jelez. A 100 ezres gé­pek már jellemzően 3-4 megapixeles felbontásúak, optikai zoommal is rendelkeznek, emellett egyre több te­ret adnak a fotós kreativitásának (va­gyis a beállítási lehetőségeket tekint­ve egyre jobban emlékeztetnek a fil­mes gépekre). A gyártók erősorrend­jében tavaly nem történt radikális át­rendeződés. A felső kategóriában to­vábbra is a Canon-Nikon páros az úr, középen pedig - részben a sulinetes sikerek révén - erősített a HR a Pana­sonic és a Samsung. Március 8-ával aki digitális fény­képezőgépet óhajt vásárolni, már csak a Sulinet-programon kívül te­heti. Akik azonban kimaradnak, vagy inkább lemaradnak a kedvezményes lehetőségről, azoknak gyógyír lehet, hogy az idei évre vonatkozó elő­rejelzések kedvezőek: ugyanis vár­hatóan folytatódik az árcsökkenés, a memóriák terén pedig az árzuhanás (legalábbis a teljesítményhez/kapa­citáshoz képest). Valószínű, ennek is tulajdoníthatók azok a szakértői vé­lemények, melyek szerint a kedvező trend nem törik meg: mivel a digitális fényképezés divattá, a kamera di­vatcikké vált. HELLER LÁSZLÓ LAPSZEMLE SIKERES VOLT AZ ELSŐ, MÁRCIUSBAN JÖHET A KÖVETKEZŐ JEGYZÉS Tizenötmilliárdnyi jelzáloglevél kelt el MEGSZŰNIK AZ IMPORTKORLÁTOZÁS Mehet a hús Horvátországba Az elmúlt héten lezárult az OTP Jelzálogbank kisbefektetők ré­szére kibocsátott jelzálogleve­leinek jegyzése. E speciális be­fektetési lehetőség sikeresnek bizonyult, más értékpapírok jegyzéséhez képest kimagasló­an jó eredmény született azzal, hogy 15 milliárd forint névér­tékű jelzáloglevél kelt el. MUNKATÁRSUNKTÓL Az OTP Jelzálogbank első, ma­gánbefektetők részére szerve­zett jegyzésének sikere már a kéthetes jegyzési időszak első napjaiban felülmúlta az elő­zetes várakozásokat: a névre szóló, egyéves futamidejű, évi 11,25 százalékos kamatozású értékpapírra több mint hét­ezer lakossági befektetőtől, mintegy 15 milliárd forint névértékű jegyzés érkezett. A hazai jelzáloghitelezés a lakossági otthonteremtő hite­lek kapcsán éledt fel több mint hetvenéves Csipkerózsika-ál­mából. Hazánkban a két vi­lágháború között volt elterjedt a jelzáloglevél mint értékpa­pír. Lényege, hogy a bankok a jelzáloghitelek értékesítésével párhuzamosan jelzáloglevelet bocsátanak ki, értéküket a mögöttük álló ingatlanfedezet biztosítja. A jelzálogleveleket befektetők számára dobják pi­acra, hozamuk és biztonságuk az állampapírokéval vetek­szik. Hazánkban jelenleg a Földhitel és Jelzálogbank, va­lamint az OTP Jelzálogbank bocsáthatja ki e különleges, de korántsem új értékpapírokat. Az OTP jelzálogleveleivel hamarosan kereskedni lehet a Budapesti Értéktőzsdén. Az OTP Jelzálogbank magánbe­fektetők részére várhatóan március elejétől újabb jelzá­loglevél-jegyzést indít. Az OTP Jelzálogbank mára ösz­szesen 621 milliárd forint névértékben bocsátott ki jel­zálogleveleket, ezzel piaci ré­szesedése a jelzáloglevelek területén mintegy 70 száza­lékos. A tervek szerint 2004-ben a jelzáloglevél-ál­lományt szeretnék felfuttatni 775-800 milliárd forintos összegre. Drága marad a bankolás Mintegy 50-60 milliárd fo­rinttal többet fizetnek a ban­kok lakossági ügyfelei évente a pénzintézetek szolgáltatásai­ért, mintha ugyanezeket a szolgáltatásokat az Európai Unióban vásárolnák. Kutatók szerint a helyzet a csatlakozás után sem változik - írja a Ma­gyar Hírlap. A bankok igazán csak a vál­lalati ügyfelekért versenyez­nek: ezen a részpiacon a be­téti és a hitelkamatok közötti különbség kisebb, mint az uniós országokban. Más a helyzet a lakossági piacon: itt a kamatkülönbözet 14,3 szá­zalékos az uniós 6,9-cel szemben - mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. fő­munkatársa a Nemzetközi Bankárképző Központ konfe­renciáján. A horvát kormány hivatalosan is bejelentette, hogy március l-jétől megszünteti a magyar sertés- és sertéshúsimportra alkalmazott korlátozást, s - kész kiadni a szükséges ál­lategészségügyi engedélyeket. MUNKATÁRSUNKTÓL A horvát kormány intézkedé­sével egyidejűleg a magyar fél is visszaállítja a korábban el­lenintézkedésként az egyes horvát áruktól megvont vám­kedvezményeket. Az ügy előzménye, hogy Hor­vátország a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak elleni véde­kezésre való hivatkozással ta­valy nyár elején megtiltotta az élő állatok és azok húsának im­portját azon országokból, ahol engedélyezett a feldolgozott ál­lati eredetű fehérjék felhaszná­lása, takarmányozási célra. Az importtilalom következtében a teljes magyar élőállat- és hűs­export lehetetlenné vált Hor­vátország felé. Magyarország ezért 2003 decemberében visz­szavonta a vámcsökkentések formájában nyújtott CEF­TA-koncessziókat a horvát ter­mékek meghatározott körére. A magyar korlátozás a többi között érintette a halkonzerve­ket, a leveskockát, a trágyázó szert, a mű- és csomagoló­anyagokat, a szarvasmarha- és lóbőrt, a hullámpapírt, a kar­tondobozt, a mészkövet, a csempét, az üvegpalackot, az elektromos kábelt, valamint a kárpitos bútort. A horvát szigo­rítás megszűnésével ezekkel újra lehet kereskedni.

Next

/
Thumbnails
Contents