Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-23 / 45. szám

HÉTFŐ, 2004. FEBRUÁR 23. «AKTUÁLIS* 3 Az EUkapujában nem számottevő az érdeklődés a földek iránt Ha nincs eladó, vevő sincs Két és fél hónappal az EU-csat­lakozás előtt nem adják-veszik földjüket a tulajdonosok. Egy­előre a külföldieket sem érdek­lik a Csongrád megyei földte­rületek. Nyomott, az európai átlag tizede körüli földárak jellemezték a ma­gyar piacot sok éven át. Minden­ki úgy hitte, hogy az ország uniós belépésével generálisan megvál­tozik a helyzet. Ez azonban így nem következett be. A földárak ugyan - főként a kárpótlások ide­jén fizetett összegekhez képest ­jelentősen emelkedtek, ez a nö­vekedés azonban nagyon is egyenlőtlenül oszlott meg az or­szágban, hiába értünk az uniós tagság kapujába. Míg Nyu­gat-Magyarországon a termőföl­dek iránt is van kereslet, emiatt magasak az árak, másutt viszont nem nőtt az érdeklődés a föld iránt. Csongrád megyében csend van a földpiacon. Külföldi érdeklő­dőkről sem tudnak a lapunk által megkérdezett gazdálkodók. Tart­ja magát az a vélekedés, hogy aki eddig, több mint tíz esztendőn át kivárt a családi vagyon gyarapítá­sának szándékával, az a hátralé­vő időszakot már kézen állva is kibírja. Ebből az is kiolvasható, hogy lenne eladó, csak éppen nem a jelenlegi árakon. Nyári Károly, a Nemzeti földalap (NFA) szegedi irodájának vezetője szerint a hat­van éyen felüliek nem kínálták volna fel ilyen arányban földjei­ket az államnak, készpénzért vagy életjáradékért cserébe, ha a szabadpiacon is számukra elfo­gadható áron tudnák értékesíte­ni tulajdonukat. Mint ismeretes, tavaly két menetben jelentkezhettek az idős emberek a „termőföldért életjáradékot" pályázatra. Az el­ső fordulóban több mint ötszá­zan, a másodikban közel ezren ajánlották fel az államnak meg­Csongrád megyében csend van a földpiacon Fotó: Gyenes Kálmán HEKTARONKENT 300 EZER Az NFA szegedi irodájának vezetője naprakész földárakban, hi­szen látja, milyen árat jelöltek meg az eladók, s hogy az értékbecs­lést követően milyen alkut kötöttek az állammal. A gyenge, ho­moki földek a volt Szeged járásban, Kisteleken, Balástyán, Opusz­taszeren 100-200 ezer forintot érnek hektáronként, attól függően, milyen a fekvésük, közel esnek-e például egy műúthoz. A 200 ezer forint hektáronként Nyári Károly szerint már nagyon jó árnak mondható. vételre földterületeiket, s a leg­többen nem készpénzre, hanem havi 20-30 ezer forintos életjá­radékra váltották a vételárat. Nyári Károly szerint talán azok­nál, akik a második körben, szeptemberben adtak be pályá­zatot, észrevehető lesz, hogy ki­csivel többet ér a földjük, szem­ben a 2003 februárjában és márciusában jelentkezőkkel. A szőregi Tisza-Maros Szög Agrár Rt. elnök-vezérigazgatója, Kál­lay Péter is úgy látja, nincs moz­gás a földpiacon. Valószínűleg kivárnak az eladók. A szőregi térségben található mellesleg a megye legnagyobb külföldi, osztrák kézben lévő földterüle­te, a tulajdonosok mintegy 700 hektáron gazdálkodnak. F.K. Mérce PANEK SÁNDOR Tudni lehetett, hogy az európai parlamenti választások közeled­tével választási téma lesz a nemzeti megegyezési minimum kér­dése. A választók számíthattak rá, hogy a pártok javaslatai straté­giai céljaikat fogják tükrözni, elvégre választás közeleg, s ilyenkor a pohtikai szereplők szándéka, hogy magukat meghatározva, egy­mástól különböző célokat tűzzenek ki. A választók érdekét is ez szolgálja, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy eltérő törekvé­sek közül lehet választani. Ebben a helyzetben minden malícia nélkül elmondható, hogy Medgyessy Péternek a közös európai hs­tára tett javaslata meglepetés volt. Kérdéses ugyan, hogy a megfo­gyatkozott népszerűségű MSZP-nek nem állt-e érdekében a man­dátumok megegyezéses elosztása, esetleg az, hogy a miniszterel­nök a nemzeti megegyezés zászlóvivőjeként tűnjék fel. De annyi jóhiszeműség, vagy inkább civil naivitás biztosan volt Medgyessy javaslatában, hogy zavarba hozza az elemzőket. Először is, gyakorlott, hatalmat gyakorló politikus - pláne a mi­niszterelnök - akkor tesz ilyen javaslatot, ha a háttérben egyezte­tett partnereivel, és legalább egy kevés esélyt lát a megvalósításra. A közös lista indítványa azonban előkészítés nélkül még a koalí­ciós partner elnökétől, Kuncze Gábortól is a nyeretlen kétéves­nek kijáró ironikus választ kapott, s ha lehet, még ironikusabb volt az, ahogyan Orbán Viktor fogadta a túlságosan magas labdát. Kuncze számára jobb alkalom nem is adódhatott volna, hogy megkülönböztesse pártját a szociahstáktól, Orbán pedig látható­lag úgy értékelte, néhány napot megér, hogy az ellenzék ironizá­lása nélkül is magáért beszéljen a demokrata elveket nagyvonalú­an kezelő indítvány színvonala. Ahogy a közös lista ötlete, e két megnyilatkozás is eltévesztette a célt, hiszen nem azt világította meg a választók előtt, hogy a többi politikai szereplővel együtt ép­pen őket hagyja figyelmen kívül, hanem azt, hogy egy jóravaló ja­vaslat ismét a pohtikai acsarkodás áldozata lett. Nem valószínű, hogy Medgyessy Péter ne lett volna tisztában mindezzel, s ha politikai tőke származhat a közös lista ötletéből, akkor az éppen arra játszik, hogy a magyar választó a gyanakvás­sal teli közéletben nem tud különbséget tenni a pohtikai erők ver­senye és marakodása között. Legfőképp azt a különbséget nem érzékeli, hogy a verseny alapvető demokrata jellemvonás, míg a rosszhiszeműség a közéleti csaták felejthető velejárója. Előbbi ré­szét kell, hogy képezze a választók közgondolkodásának, utóbbi pedig inkább stílus kérdése, és nem része a mindennapi életnek. Medgyessy javaslatával az volt a probléma, hogy a kettőt együtt szüntetné meg, ami több kárral járt volna, mint haszonnal. Más lenne a helyzet, ha mondjuk a társadalmi békéi komolyan veszélyeztető állapot lenne Magyarországon, de erről szerencsére szó sincs. A demokratikus pohtikai versenyben, minél kiélezet­tebb, annál nagybb értéke van egy kompromisszumokkal és egyeztetések révén létrehozott megállapodásnak. Vagyis annál nagyobb az értéke, minél nehezebb körülmények között tartotta tiszteletben a politikai eszmék szabad versenyét. Ez az érték a kö­zös hsta esetén nem létezik. Mondhatni, Medgyessy Péter olyan magasra emelte a mércét, hogy emelt fővel átsétálhasson alatta. Tovább demonstrálnak Ma az utakon, illetve Csongrád megyében a Pick, a Sole és a Hungerit előtt is folytatódik a gazdák demonstrációja, miután a szombati tárgyalásokon sem sikerült megállapodni képviselőiknek az FVM-mel. Áramkimaradás és sok gyalogosbaleset az ónos esőben Jégpáncél borította be Csongrád megyét Ennyi jégcsapot már régen láttunk Fotó: Schmidt Andrea MUNKATÁRSUNKTÓL Ma reggel ismét az utakra vonul­nak a gazdák országszerte, így Csongrád megyében is. A múlt heti négy helyszín mellett azon­ban most a Hungerit Rt. előtt Szentesen, illetve a Pick Rt. és a Sole Rt. szegedi üzemei előtt is megjelennek járműveikkel. Ez utóbbi megmozdulással szeret­nének nyomást gyakorolni a há­rom legnagyobb megyei feldolgo­zóvállalatra. Németh Imre agrárminiszter az MTI-nek azt mondta, ma a termelők és a minisztérium meg­bízottai ismét tárgyalnak. Azt az agrárminiszter is ebsmerte, hogy a tejtermelők méltatlan helyzet­ben vannak. Az, hogy 10 forinttal csökkent a felvásárlási ár, annak a következménye, hogy az ország uniós csatlakozásának közeledté­vel folyik a harc a jövedelmek új­raelosztásáért, és most a terme­lők vannak vesztes pozícióban. A miniszter szerint a tárgyalások kulcskérdése, hogy milyen mó­don lehet a tejfelesleget levezetni. Most az extratej felvásárlási ára 62 forint, ám a termelők 77 fo­rintot szeretnének kapni áruju­kért. A kérdés: a különbséget ho­gyan lehetne finanszírozni. Gyalogosok tucatjait kellett végtagtöréssel és -ficammal, zú­zódásokkal kórházba vinni a va­sárnapi ónos eső miatt Csong­rád megyében. Az eljegesedett elektromos vezetékek elszakad­tak. Emiatt a megye öt kör­zetében volt áramkimaradás. Közúti baleset nem történt, a távolsági buszok és vonatok kis késéssel futottak be. A gyalogosok voltak a legvédtele­nebbek a vasárnapi ónos esőben jégpályává vált utakon. Csong­rád megye kórházainak sebésze­tein a szokásos forgalom há­rom-négyszeresét bonyolították le. A szegedi mentősöket leg­alább harminc alkalommal ri­asztották, s előfordult, hogy ket­tesével vitték a sérülteket az ügyeletes városi kórházba. A leg­többen végtagsérüléseket szen­vedtek, de olyan is akadt, aki a fejét ütötte meg esés közben. A kórházban megtudtuk: va­sárnap kora estig huszonegy be­teget vettek föl, s folyamatosan dolgoztak a műtőben. Az ügye­letre beosztottak mellé két kollé­gát soron kívül kellett behívni. A roham csak a késő délutáni órák­ra enyhült valamelyest. Hódmezővásárhelyen, Szente­sen és Makón hasonló volt a helyzet. Törésekkel és zúzódá­sokkal, csípő- és vállízület-sérü­lésekkel szállították a balesetet szenvedett embereket a sebészet­re. Nem csak az idősebbek voltak veszélyben: sok fiatal is elcsú­szott a jeges járdákon. Közúti baleset viszont nem történt ­tudtuk meg a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságtól. Az utak járhatóvá tételéért fe­lelős társaságok reggeltől szórták a sós homokot a településeken és az országutakon. Tájékoztatásuk szerint a fő közlekedési utak vé­gig járhatók voltak, késő délelőt­től pedig már enyhült az idő, s fölolvadt a jégréteg. Az ónos eső nem csupán az utakon okozott bajt: több helyen elszakította az elektromos veze­tékeket, hosszabb-rövidebb áramkimaradást okozva az érin­tett területeken. Mórahalom, Ásotthalom, Baks, Opusztaszer, Szatymaz, Hódmezővásárhely, Székkutas, Erzsébet, Algyő, Apátfalva, Magyarcsanád és Nagylak körzetében egy-két órá­ra zavar támadt az áramellátás­ban. A helyközi és távolsági autó­buszjáratok tíz-tizenöt perces késésekkel, de megérkeztek a célállomásra. A vasúton is ha­sonló csúszással futottak be a vo­natok. Fönnakadásról sehol sem számoltak be. Nem kell további ónos esőtől tartanunk - a meteorológiai szol­gálat előrejelzése szerint bár újabb esők jönnek, a hőmérsék­let éjszaka sem süllyed fagypont alá, így „csupán" esős és szeles napok elé nézünk. NY. P. A szakmai kamarához fordultak a személy- és vagyonvédők Panasz a rendőrség ellen Több személy- és vagyonvédelemmel foglalko­zó vállalkozás fordult panasszal a szakmai ka­marához, mivel véleményük szerint a cégeket indokolatlanul zaklatja a rendőrség igazgatás­rendészeti osztálya. A rendőrség szerint az el­lenőrzések a szabályoknak megfelelően foly­nak. - Egy kivételével minden osztállyal nagyon jó a kapcsolatunk a rendőrségen. 1998-ban jelent meg a vagyonvédelmi törvény, azóta nem sikerült egy asztalhoz ülnünk az igazgatásrendészettel, azzal az osztállyal, amely a személy és vagyonőröket, ma­gánnyomozókat felügyeli - mondta Német Ferenc. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Csongrád megyei szervezetének elnöke hozzátette: a félreértések elkerülése végett együtt szeretnék értelmezni a jogszabályt a rendőr­ség szakembereivel. Az igazgatásrendészet a közelmúltban kikül­dött a cégeknek egy határidős felszólítást, ame­lyet a kamara adatvédelmi szempontból aggá­lyosnak tart. Ebben ugyanis nem csupán a cég szerződéseinek kell szerepelnie, de az alvállalko­zók, gazdasági társaságok foglalkoztatottjairól is kérnek kimutatásokat. - A kamara a Belügymi­nisztériumhoz (BM) fordul segítségért - jelentet­te ki Német Ferenc. - A rendőrség az ellenőrzéseket a Személy-, Va­gyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kama­ráról szóló törvény és egy BM-rendelet alapján ki­adott rendelkezésnek megfelelően végzi. Ha az érintett sérelmesnek tartja az eljárást, panaszt te­het a rendőrkapitányságon, amit minden esetben kivizsgálnak - tájékoztatta lapunkat M. Toronykőy Márta rendőr hadnagy. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó­referense elmondta: a rendőrség munkatársai ta­valy nyáron valamennyi társas, illetve egyéni vál­lalkozót ellenőriztek, és valóban előfordult, hogy hiánypótlás miatt több alkalommal is megkerestek egy-egy céget. M. Toronykőy Márta hozzátette: a főkapitányság és a kamara között 2002 novemberében létrejött egy megállapodás, amelyben mindkét szerv kap­csolattartóit megjelölték. Jóllehet Német Ferenc ezt nem vitatta, még egyszer hangsúlyozta: az igaz­gatásrendészeti osztály munkatársaival sajnos csak az ellenőrzések során találkoznak. A. T. J.

Next

/
Thumbnails
Contents