Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-23 / 45. szám

HÉTFŐ, 2004. FEBRUÁR 23. «AKTUÁLIS* 3 Az EUkapujában nem számottevő az érdeklődés a földek iránt Ha nincs eladó, vevő sincs Két és fél hónappal az EU-csatlakozás előtt nem adják-veszik földjüket a tulajdonosok. Egyelőre a külföldieket sem érdeklik a Csongrád megyei földterületek. Nyomott, az európai átlag tizede körüli földárak jellemezték a magyar piacot sok éven át. Mindenki úgy hitte, hogy az ország uniós belépésével generálisan megváltozik a helyzet. Ez azonban így nem következett be. A földárak ugyan - főként a kárpótlások idején fizetett összegekhez képest jelentősen emelkedtek, ez a növekedés azonban nagyon is egyenlőtlenül oszlott meg az országban, hiába értünk az uniós tagság kapujába. Míg Nyugat-Magyarországon a termőföldek iránt is van kereslet, emiatt magasak az árak, másutt viszont nem nőtt az érdeklődés a föld iránt. Csongrád megyében csend van a földpiacon. Külföldi érdeklődőkről sem tudnak a lapunk által megkérdezett gazdálkodók. Tartja magát az a vélekedés, hogy aki eddig, több mint tíz esztendőn át kivárt a családi vagyon gyarapításának szándékával, az a hátralévő időszakot már kézen állva is kibírja. Ebből az is kiolvasható, hogy lenne eladó, csak éppen nem a jelenlegi árakon. Nyári Károly, a Nemzeti földalap (NFA) szegedi irodájának vezetője szerint a hatvan éyen felüliek nem kínálták volna fel ilyen arányban földjeiket az államnak, készpénzért vagy életjáradékért cserébe, ha a szabadpiacon is számukra elfogadható áron tudnák értékesíteni tulajdonukat. Mint ismeretes, tavaly két menetben jelentkezhettek az idős emberek a „termőföldért életjáradékot" pályázatra. Az első fordulóban több mint ötszázan, a másodikban közel ezren ajánlották fel az államnak megCsongrád megyében csend van a földpiacon Fotó: Gyenes Kálmán HEKTARONKENT 300 EZER Az NFA szegedi irodájának vezetője naprakész földárakban, hiszen látja, milyen árat jelöltek meg az eladók, s hogy az értékbecslést követően milyen alkut kötöttek az állammal. A gyenge, homoki földek a volt Szeged járásban, Kisteleken, Balástyán, Opusztaszeren 100-200 ezer forintot érnek hektáronként, attól függően, milyen a fekvésük, közel esnek-e például egy műúthoz. A 200 ezer forint hektáronként Nyári Károly szerint már nagyon jó árnak mondható. vételre földterületeiket, s a legtöbben nem készpénzre, hanem havi 20-30 ezer forintos életjáradékra váltották a vételárat. Nyári Károly szerint talán azoknál, akik a második körben, szeptemberben adtak be pályázatot, észrevehető lesz, hogy kicsivel többet ér a földjük, szemben a 2003 februárjában és márciusában jelentkezőkkel. A szőregi Tisza-Maros Szög Agrár Rt. elnök-vezérigazgatója, Kállay Péter is úgy látja, nincs mozgás a földpiacon. Valószínűleg kivárnak az eladók. A szőregi térségben található mellesleg a megye legnagyobb külföldi, osztrák kézben lévő földterülete, a tulajdonosok mintegy 700 hektáron gazdálkodnak. F.K. Mérce PANEK SÁNDOR Tudni lehetett, hogy az európai parlamenti választások közeledtével választási téma lesz a nemzeti megegyezési minimum kérdése. A választók számíthattak rá, hogy a pártok javaslatai stratégiai céljaikat fogják tükrözni, elvégre választás közeleg, s ilyenkor a pohtikai szereplők szándéka, hogy magukat meghatározva, egymástól különböző célokat tűzzenek ki. A választók érdekét is ez szolgálja, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy eltérő törekvések közül lehet választani. Ebben a helyzetben minden malícia nélkül elmondható, hogy Medgyessy Péternek a közös európai hstára tett javaslata meglepetés volt. Kérdéses ugyan, hogy a megfogyatkozott népszerűségű MSZP-nek nem állt-e érdekében a mandátumok megegyezéses elosztása, esetleg az, hogy a miniszterelnök a nemzeti megegyezés zászlóvivőjeként tűnjék fel. De annyi jóhiszeműség, vagy inkább civil naivitás biztosan volt Medgyessy javaslatában, hogy zavarba hozza az elemzőket. Először is, gyakorlott, hatalmat gyakorló politikus - pláne a miniszterelnök - akkor tesz ilyen javaslatot, ha a háttérben egyeztetett partnereivel, és legalább egy kevés esélyt lát a megvalósításra. A közös lista indítványa azonban előkészítés nélkül még a koalíciós partner elnökétől, Kuncze Gábortól is a nyeretlen kétévesnek kijáró ironikus választ kapott, s ha lehet, még ironikusabb volt az, ahogyan Orbán Viktor fogadta a túlságosan magas labdát. Kuncze számára jobb alkalom nem is adódhatott volna, hogy megkülönböztesse pártját a szociahstáktól, Orbán pedig láthatólag úgy értékelte, néhány napot megér, hogy az ellenzék ironizálása nélkül is magáért beszéljen a demokrata elveket nagyvonalúan kezelő indítvány színvonala. Ahogy a közös lista ötlete, e két megnyilatkozás is eltévesztette a célt, hiszen nem azt világította meg a választók előtt, hogy a többi politikai szereplővel együtt éppen őket hagyja figyelmen kívül, hanem azt, hogy egy jóravaló javaslat ismét a pohtikai acsarkodás áldozata lett. Nem valószínű, hogy Medgyessy Péter ne lett volna tisztában mindezzel, s ha politikai tőke származhat a közös lista ötletéből, akkor az éppen arra játszik, hogy a magyar választó a gyanakvással teli közéletben nem tud különbséget tenni a pohtikai erők versenye és marakodása között. Legfőképp azt a különbséget nem érzékeli, hogy a verseny alapvető demokrata jellemvonás, míg a rosszhiszeműség a közéleti csaták felejthető velejárója. Előbbi részét kell, hogy képezze a választók közgondolkodásának, utóbbi pedig inkább stílus kérdése, és nem része a mindennapi életnek. Medgyessy javaslatával az volt a probléma, hogy a kettőt együtt szüntetné meg, ami több kárral járt volna, mint haszonnal. Más lenne a helyzet, ha mondjuk a társadalmi békéi komolyan veszélyeztető állapot lenne Magyarországon, de erről szerencsére szó sincs. A demokratikus pohtikai versenyben, minél kiélezettebb, annál nagybb értéke van egy kompromisszumokkal és egyeztetések révén létrehozott megállapodásnak. Vagyis annál nagyobb az értéke, minél nehezebb körülmények között tartotta tiszteletben a politikai eszmék szabad versenyét. Ez az érték a közös hsta esetén nem létezik. Mondhatni, Medgyessy Péter olyan magasra emelte a mércét, hogy emelt fővel átsétálhasson alatta. Tovább demonstrálnak Ma az utakon, illetve Csongrád megyében a Pick, a Sole és a Hungerit előtt is folytatódik a gazdák demonstrációja, miután a szombati tárgyalásokon sem sikerült megállapodni képviselőiknek az FVM-mel. Áramkimaradás és sok gyalogosbaleset az ónos esőben Jégpáncél borította be Csongrád megyét Ennyi jégcsapot már régen láttunk Fotó: Schmidt Andrea MUNKATÁRSUNKTÓL Ma reggel ismét az utakra vonulnak a gazdák országszerte, így Csongrád megyében is. A múlt heti négy helyszín mellett azonban most a Hungerit Rt. előtt Szentesen, illetve a Pick Rt. és a Sole Rt. szegedi üzemei előtt is megjelennek járműveikkel. Ez utóbbi megmozdulással szeretnének nyomást gyakorolni a három legnagyobb megyei feldolgozóvállalatra. Németh Imre agrárminiszter az MTI-nek azt mondta, ma a termelők és a minisztérium megbízottai ismét tárgyalnak. Azt az agrárminiszter is ebsmerte, hogy a tejtermelők méltatlan helyzetben vannak. Az, hogy 10 forinttal csökkent a felvásárlási ár, annak a következménye, hogy az ország uniós csatlakozásának közeledtével folyik a harc a jövedelmek újraelosztásáért, és most a termelők vannak vesztes pozícióban. A miniszter szerint a tárgyalások kulcskérdése, hogy milyen módon lehet a tejfelesleget levezetni. Most az extratej felvásárlási ára 62 forint, ám a termelők 77 forintot szeretnének kapni árujukért. A kérdés: a különbséget hogyan lehetne finanszírozni. Gyalogosok tucatjait kellett végtagtöréssel és -ficammal, zúzódásokkal kórházba vinni a vasárnapi ónos eső miatt Csongrád megyében. Az eljegesedett elektromos vezetékek elszakadtak. Emiatt a megye öt körzetében volt áramkimaradás. Közúti baleset nem történt, a távolsági buszok és vonatok kis késéssel futottak be. A gyalogosok voltak a legvédtelenebbek a vasárnapi ónos esőben jégpályává vált utakon. Csongrád megye kórházainak sebészetein a szokásos forgalom három-négyszeresét bonyolították le. A szegedi mentősöket legalább harminc alkalommal riasztották, s előfordult, hogy kettesével vitték a sérülteket az ügyeletes városi kórházba. A legtöbben végtagsérüléseket szenvedtek, de olyan is akadt, aki a fejét ütötte meg esés közben. A kórházban megtudtuk: vasárnap kora estig huszonegy beteget vettek föl, s folyamatosan dolgoztak a műtőben. Az ügyeletre beosztottak mellé két kollégát soron kívül kellett behívni. A roham csak a késő délutáni órákra enyhült valamelyest. Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Makón hasonló volt a helyzet. Törésekkel és zúzódásokkal, csípő- és vállízület-sérülésekkel szállították a balesetet szenvedett embereket a sebészetre. Nem csak az idősebbek voltak veszélyben: sok fiatal is elcsúszott a jeges járdákon. Közúti baleset viszont nem történt tudtuk meg a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságtól. Az utak járhatóvá tételéért felelős társaságok reggeltől szórták a sós homokot a településeken és az országutakon. Tájékoztatásuk szerint a fő közlekedési utak végig járhatók voltak, késő délelőttől pedig már enyhült az idő, s fölolvadt a jégréteg. Az ónos eső nem csupán az utakon okozott bajt: több helyen elszakította az elektromos vezetékeket, hosszabb-rövidebb áramkimaradást okozva az érintett területeken. Mórahalom, Ásotthalom, Baks, Opusztaszer, Szatymaz, Hódmezővásárhely, Székkutas, Erzsébet, Algyő, Apátfalva, Magyarcsanád és Nagylak körzetében egy-két órára zavar támadt az áramellátásban. A helyközi és távolsági autóbuszjáratok tíz-tizenöt perces késésekkel, de megérkeztek a célállomásra. A vasúton is hasonló csúszással futottak be a vonatok. Fönnakadásról sehol sem számoltak be. Nem kell további ónos esőtől tartanunk - a meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint bár újabb esők jönnek, a hőmérséklet éjszaka sem süllyed fagypont alá, így „csupán" esős és szeles napok elé nézünk. NY. P. A szakmai kamarához fordultak a személy- és vagyonvédők Panasz a rendőrség ellen Több személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozás fordult panasszal a szakmai kamarához, mivel véleményük szerint a cégeket indokolatlanul zaklatja a rendőrség igazgatásrendészeti osztálya. A rendőrség szerint az ellenőrzések a szabályoknak megfelelően folynak. - Egy kivételével minden osztállyal nagyon jó a kapcsolatunk a rendőrségen. 1998-ban jelent meg a vagyonvédelmi törvény, azóta nem sikerült egy asztalhoz ülnünk az igazgatásrendészettel, azzal az osztállyal, amely a személy és vagyonőröket, magánnyomozókat felügyeli - mondta Német Ferenc. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Csongrád megyei szervezetének elnöke hozzátette: a félreértések elkerülése végett együtt szeretnék értelmezni a jogszabályt a rendőrség szakembereivel. Az igazgatásrendészet a közelmúltban kiküldött a cégeknek egy határidős felszólítást, amelyet a kamara adatvédelmi szempontból aggályosnak tart. Ebben ugyanis nem csupán a cég szerződéseinek kell szerepelnie, de az alvállalkozók, gazdasági társaságok foglalkoztatottjairól is kérnek kimutatásokat. - A kamara a Belügyminisztériumhoz (BM) fordul segítségért - jelentette ki Német Ferenc. - A rendőrség az ellenőrzéseket a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló törvény és egy BM-rendelet alapján kiadott rendelkezésnek megfelelően végzi. Ha az érintett sérelmesnek tartja az eljárást, panaszt tehet a rendőrkapitányságon, amit minden esetben kivizsgálnak - tájékoztatta lapunkat M. Toronykőy Márta rendőr hadnagy. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta: a rendőrség munkatársai tavaly nyáron valamennyi társas, illetve egyéni vállalkozót ellenőriztek, és valóban előfordult, hogy hiánypótlás miatt több alkalommal is megkerestek egy-egy céget. M. Toronykőy Márta hozzátette: a főkapitányság és a kamara között 2002 novemberében létrejött egy megállapodás, amelyben mindkét szerv kapcsolattartóit megjelölték. Jóllehet Német Ferenc ezt nem vitatta, még egyszer hangsúlyozta: az igazgatásrendészeti osztály munkatársaival sajnos csak az ellenőrzések során találkoznak. A. T. J.