Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-21 / 44. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve NAPI MELLEKLETEK Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd A PÉNZ BESZÉL, Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. FEBRUAR 21 WWW.DELMAGYAR.HU RITKA GÁZ, KÜLÖNÖS RÉSZECSKÉKKEL MÜLLER PÉTER AZ EMBERI LET ALAPKERDESEIRE KERESI A VALASZT végre! szát. Már nem él. Kérdem én: megérte? Káros szenvedélyek - Életünk legnagyobb károsítójának könyveiben a szenvedélyeket tartja. Ehhez képest Nyugat-Európában mostanság több helyütt a feszültség levezetésére nem gyógyteákat isznak, hanem a Harcosok klubja című film mintájára illegális verekedéseket szerveznek jómódú üzletembereknek. Mit szól ehhez? - Ugyanolyan káros tevékenységnek tartom, mint a féktelen tivornyákat, vagy éppenséggel a szüntelen nőhajhászást, csak legfeljebb az ön által említett új idők új szavát követi. A dohányosra például azt mondják, hogy „nikotinéhségét" akarja kielégíteni, ami nem igaz: nincs olyan bagós a világon, aki eldobná a cigarettáját, ha a napi nikotinadagját injekcióban kapná. Ilyen esetekben a szenvedély egyszerűen erősebb, mint az életösztön. - S hogy vélekedik a foglalkozási ártalmakról? Például nehéz elképzelni egy jó színészt úgy, ha szenvedély nélkül játszik... - Ez így van, ilyen értelemben soha nem használnám a káros szenvedélyek kifejezést. Arról nem is beszélve - ha már a színház szóba került -, hogy a tanulságot szinte kézbe kapjuk a világot jelentő deszkákról, hisz minden nagy emberi történet igazából ősidők óta szenvedélytörténet. Az ókori tragédiák egytől egyig erről szólnak; a kérdések kérdése mindig az, hogy a szereplő fel tud-e emelkedni gyarló sorsából, bekövetkezik-e a katarzis, vagy belepusztul az általa választott útba. Nincs ez másként a hétköznapi életben sem, a kudarcokból, a nagy pofonokból tanulhat a legtöbbet az ember, ha akarja. Bölcs anyák és ostoba apák - A Szűzanyáról szóló, Tolcsvayval közösen készített színpadi művüknek egy sora szerint: „jöjjön el az anyák kora végre." így gondolja? - Igen. Édesanyámmal kialakult kapcsolatom máig ható, egész életemre szóló élmény. A sorsszerűen ránk osztott szerepen túl tudtunk lépni, s így eljutottunk egy olyan szintre, ahol legbensőbb titkainkat, kételyeinket, szerelmeinket őszintén képesek voltunk megosztani egymással, akárcsak a legjobb barátok. Emellett egyébként nap mint nap azt tapasztalom, hogy a nők lélektanilag magasabb szinten állnak, mint a férfiak. Minden hibájuk ellenére egyre érettebbé, kiforrottabbá válnak, míg mi, férfiak valahogy lemaradunk mögöttük. Tulajdonképpen a bölcs anyák és ostoba apák korát éljük. SZEGHALMI BALÁZS a hatodik halmazállapotot Abszolút nulla, azaz -273 fok közelében a Colorado Egyetem tudósai létrehozták a hatodik ismert halmazállapotot. A fermionos kondenzátum valójában egy káliumgázfelhő, amelyben az atomokat sikerült párokba állítani. Néhány hete eggyel több halmazállapotot ismer a tudomány - a szilárd, a folyékony, a légnemű, a plazmaállapot és a Bose-Einstein-kondenzátum mellett. A fermionos kondenzátum a hatodik halmazállapotként vonul be a köztudatba, annak ellenére, hogy Szabó Gábor, a szegedi egyetem optikai és kvantumelektronikai tanszékének professzora szerint sem ezt, sem az ötödik Bose-Einstein-kondenzátumot nem lehet klaszszikus értelemben vett halmazállapotnak tekinteni. Fermionok, bozonok Einsteinék jóslata Bose és Einstein már a múlt század húszas éveiben megjósolta, hogy elképzelhető egy olyan állapot, amelyben ha több bozon tulajdonságú részecske van, akkor azok arra törekednek, hogy azonos állapotba kerüljenek. Elméletüket 1995-ben, az USA Mérésügyi Hivatala és a Coloradói Egyetem közös laboratóriumában Igazolta Eric A. Cornell, Wolfgang Ketterle és Carl E. Wieman. Rubídiumatomokkal -273 fok közelében sikerült elérni a részecskék azonos állapotba kerülését. A kísérlet alatt az atomok teljesen egyformák lettek, és a sok kis atomból létrejött egy nagy, amit azóta szuperatomként, vagy Bose-EInstein-kondenzátumként tartanak számon. A tudósok kísérletükért hat évvel később fizikai Nobel-dijat kaptak. Az anyagokat alkotó részecskék kvantummechanikai szempontból két részre oszthatók: fermionokra és bozonokra. - A bozonok közül akármenynyien lehetnek ugyanabban a fizikai állapotban, a fermionok között viszont nincs két egyforma. Ez a kétféleség az alapja tulajdonképpen a világegyetemnek is, amelyet ha csak bozonok alkotnának, akkor nem lenne nagyobb egy cseresznyénél. Azt, hogy melyik részecske melyik kategóriába esik, a perdülete határozza meg. Ha egész perdületű, akkor bozon, ha feles, akkor fermion - magyarázta Szabó Gábor. Két félből lett egy egész A fizikusprofesszor azért ódzkodik a halmazállapot szakkifejezéstől, mert - mint mondja - ezek a kondenzátumok tulajdonképpen ritka gázok, ameHalmazállapot-változás: folyékonyból szilárd FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT lyek rendelkeznek olyan furcsa fizikai tulajdonságokkal, amilyenekkel a „normál" gázok nem. - Mind a két kondenzátum rendkívül kicsi mennyiségű. Mindössze néhány százezer atom van csak bennük, és elsősorban a fizikai mutatóik alapján lehet őket külön kategóriába sorolni - tette hozzá. A fermionos kondenzátum létrehozása azért is számít kuriózumnak, mert a benne lévő részecskék elvileg taszítják egymást. - Sikerült elérni azt, hogy két feles perdületű atomot párba állítottak, létrehozva ezzel egy bozonmolekulát. Ezek a párok végül együtt maradtak, de valóságos kötés, kapcsolódás nem alakult ki közöttük-jegyezte meg Szabó Gábor. A szupravezetőknél lehetne hasznosítani Maga a gáz a mindennapi életben már csak a hőmérséklete miatt sem hasznosítható, de a kísérlet tapasztalatai a szupravezetők kutatásához, fejlesztéséhez számos értékes információt adtak a tudósoknak. - A szupravezetők veszteség nélkül vezetik az áramot. Ha a mostani kábeleket le lehetne cserélni ilyenekre, óriási megtakarítást jelentene. Emellett a mágnesesen lebegtetett szupervonatok fejlesztésében is hatalmas előrelépéseket hozna, ha szobahőmérsékleten előállítható lenne egy, a hatodik halmazállapot kísérletei alapján megtervezett szupravezető - mondta a professzor. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Jöjjön el Müller Péter drámaírót az elmélkedés sikerszerzöjének tartják azt számunkra, hogy ne próbáljuk meg egy kicsit jobbá tenni, kicsinosítani bolygónkat. Egy kis hangya ugyan nem változtathatja meg a hangyabolyt, de a környezetében rendet rakhat. S ma már ez sem kevés munka. Egoista emberek - Csakhogy napjainkra nem ez a jellemző, a média által hathatós támogatásban részesített, szárnyaló „ego"-k Müller Péter drámaírót az elmélkedés sikerszerzőjének tartják. A kínai filozófiára épülő, évezredes hagyományokat folytató könyveiben az emberi lét alapkérdéseire kutatja a választ, miközben a legjobb lélekbúvárokat is megszégyenítő tanácsokkal látja el olvasóit. Új kötetében, a Titkos tanításokban folytatja a Jóskönyvben megkezdett utat, s próbál a helyes életvitelhez egy kis útmutatót nyújtani. Ilyen mélységekbői-magasságokból hova vezet az út? Merre megy tovább Müller Péter? - Nem akarom elveszíteni ezt a szálat. Szeretném összegyűjteni azokat az élettapasztalatokat, amelyek valóban segíthetik korunk túlhajszolt, végletekig kifacsart embereit. Olyan szituáció ez, mintha szültem volna egy kis élőlényt, akit fel is kell nevelnem mondja a szerző. - Kétségkívül humánus, de egyben egészségesen kritikus gondolkodásának kialakulásában szerepet játszott az, hogy gyermekként élte át a huszadik század két legkegyetlenebb diktatúrájának, a nácizmusnak és a kommunizmusnak a legvéresebb időszakait? - Nem hinném. Egészen pici gyermekként is csírájában hasonlóan gondolkodtam a világról, semmilyen korszellemnek nem engedtem elnyomni az érzéseimet. Már tizenévesen láttam, hogy az akkor uralkodó elmélet, a marxizmus nem az igazságról szól. Tudtam azt is, hogy amit az akkori „filozófusok", a rendszer ideológusai nem tudnak, azt a nagymamám pontosan látja és érti. Politizálás helyett inkább felnéztem az égre, a csillagokra, s átéltem a felismerést, hogy én onnan jöttem, oda térek majd vissza, itt a földön csupán vendégségben járok. Ettől függetlenül úgy hiszem, hogy véges „földhöz ragadtságunk" nem jelentheti nem ismernek határokat, mialatt egyértelműen az egyéni érdek lett a mérték... - Nem szabad irigynek lennünk az önző, egoista emberekre. Mondom ezt annak ellenére, hogy egyeseknek annyit jelentenek csupán embertársaik, mint akiken mindenáron át kell gázolni. Ezek az emberek azonban soha nem lehetnek igazán boldogok - legyen akárhány millió dollárjuk -, mert csak az hajtja őket, hogy még eggyel több millió dollárjuk legyen, miközben nem tudnak szeretni. Ez egyébként a kisebbik baj, a nagyobbik az, hogy őket sem szereti senki. Láttam embert úgy meghalni, hogy az induló villamoson nem a korlát után kapott, hanem az aktatáskájához, amelyben a pénze volt. Dúsgazdag kanadai barátom négy infarktus után sem tudta abbahagyni az eszelős pénzhajAz író fia, Müller Péter Sziámi neve szintén nem cseng ismeretlenül a magyar művészvilágban, a hazai alternatív kultúra egyik legmeghatározóbb egyénisége. A magyar-francia szakon végzett ifjabbik Müller kezdetben televíziós szerkesztőként, forgatókönyvíróként, rendezőasszisztensként dolgozott, színdarabokat írt. 1980-tól 1992-ig a Mafilm rendezői állományában dolgozott, játékfilmeket és televíziós műso— - rakat rendezett, s közben az Amszterdami Filmakadémián vendégelőadóként tanított. A kilencvenes évek elején alapító tagja a Sziget Kulturális Szervezőirodának, melynek a mai napig résztulajdonosa és kreatív igazgatója. 1999-ben az Egyesült Államokban vendégszerepelt a Szomorú vasárnap rendezőjeként, az utóbbi években pedig a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetőjeként olyan darabokat vitt színre, mint Szophoklész Antigonéja vagy Shakespeare Hamletje. Zenekara, a Sziámi az egyik legsokoldalúbb underground formáció hazánkban.