Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-21 / 44. szám

SZOMBAT, 2004. FEBRUÁR 21. • AKTUÁLIS* 5 80 HEKTÁR VÍZGYŰJTŐJE A rókusi Vértó csapadékvíz-gyűjtőként is szolgál. A környező, mintegy 80 hektáros terület utcai lefolyóiból a tóba ömlik a csatornák tartalma. A Vértó 2001-ben befejezett rekonstrukciója előtt számtalan forrásból mérgezték a vizet: még a közeli panelházakból is a tóba folyt a szennylé. A szabálytalan csatornabekötéseket lezárták. Az esetek többségében a szomszédok a feljelentők Csend a lelke mindennek Megszigorítják Szegeden a zajrendeletet. A megyeszékhelyen tavaly összesen több mint egymillió forint zajbírságot szabtak ki. Csendháborítás címén százhuszonegy feljelentés érkezett az önkormányzatra. Tavaly augusztus végén égtek a telefonvonalak a rendőrségen, amikor elkezdődött a Partfürdőn a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) programsorozata. A város több részéből is jelezték, hogy a hangos zene miatt éjszaka nem tudnak nyugodtan pihenni. Mindennapi bejelentés A szabadtéri rendezvények idején, májustól októberig szinte mindennap érkezik két-három bejelentés valamilyen zajártalomról, csendháborításról a rendőrségre tudtuk meg Szilassi-Horváth Jenőtől. A Szegedi Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetője elmondta, hogy a SZIN szervezői a bejelentések után „beállították a hangerőt". A rendőrök egyébként először hgyelmeztetnek, s csak utána tesznek feljelentést az önkormányzatnál. A környezeti zajra vonatkozóan az önkormányzathoz és a környezetvédelmi felügyelőséghez fordulhatnak még a panaszosok. Harmincezres bírság A szegedi polgármesteri hivatal általános igazgatási irodájára tavaly összesen 121 feljelentés érkezett, amelynek során 540 ezer forint bírságot róttak ki a zajkeltőkre - tudtuk meg Orosziné Polner Kinga irodavezető-helyettestől. A törvény szerint, ha valaki „a megengedettnél nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható" - és nemcsak este 10 óra után, hanem a nap bármely szakában. Nem csupán a határértéket meghaladó zaj jogellenes, de az is, amely „érzékszervi észleléssel megállapíthatóan jelentős mértékben zavarja az OTDECIBELES CSÖKKENTÉS A közlekedési eredetű lárma megengedett szintje nappal (reggel 6 és este 10 óra között) 65 decibel, éjjel pedig (este 10 és reggel 6 óra között) 55 decibel egy nagyvárosi, forgalmasabb út melletti lakóterületen. Az üzemi tevékenységből eredő zajforrásoknál, illetve a zenés szórakozóhelyek és szabadtéri rendezvények esetében a nagyvárosias beépítésű lakóterületen nappal 55, éjjel pedig 45 decibel a megengedett határérték. Információink szerint a február 27-i közgyűlésen megszigorítják Szeged zaj rendeletét, mégpedig úgy, hogy az éjszakai küszöbértéket 45-ről 40 decibelre csökkentik. emberek nyugalmát." A küszöbértéket a zaj jellegétől függően övezeti bontásban és napszakok szerint határozzák meg. Kedves szomszédok Orosziné Polner Kingától megtudtuk: a legtöbb feljelentést a Belvárosban és a panelvárosrészekben élők tették, akik főként a közvetlen környezetükben lévő zajterhelésre panaszkodtak, ami annyit jelent, hogy az emberek a zajongó, hangos szomszédot jelentették fel. Noha az önkormányzatnál minden esetben lefolytatták a szabálysértési eljárást, 28 esetben nem volt bizonyítható a csendháborítás. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 2003ban három zajbírságot állapított meg közel 600 ezer forint értékben - tudtuk meg Gyapjas József igazgatótól. Mindhárom bírságot üzemi tevékenységből eredő zajszennyezés miatt szabták ki. sz. c. sz. Negyvenöt éves korában elhunyt dr. Lednitzky Péter Az utolsó optimista A halpusztulás után vett vízmintát vizsgálja a Szegedi Vízmű Rt. Mérgezik a rókusi Vértót? Este lefeküdt, s tegnap reggel már nem ébredt fel dr. Lednitzky Péter, az ITDH abg egy éve kinevezett vezérigazgatója. A 45 éves menedzsert álmában érte a halál. Ó volt az utolsó optimista - szaladt ki kollégámból, amikor a hírt meghallotta, s valóban, a megye legszomorúbb kisvárosában is hinni kezdtek az emberek, ha ő mondott valami biztatót. Járta az országot, mint a befektetési és kereskedelemfejlesztési társaság első embere. Amikor új beosztásában először jött hivatalosan Szegedre ahogy ő mondta: haza -, mindjárt két nagyon fontos dologgal kezdte. Együttműködési megállapodást írt alá az egyetemmel és a Szeged-Biopolisz konzorciummal - vagyis a jövővel. És persze leült a város és a megye első emberével is. Diplomata volt. A szegedi jogi karon végzett, majd a Külügyminisztériumban kezdte pályáját. A '80-as évek végén hazánk párizsi nagykövetségének titkára, s néhány év lapkiadós kitérő után 1994-től a francia érdekeltségű Déltáv Rt. marketingigazgatója, három esztendő múlva pedig vezérigazgatója. A francia tőke Szegedre csábításában óriási szerepet játszó menedzser kilenc évig dolgozott a távközlésben, s mindvégig jó kapcsolatokat ápolt lapunkkal is. Nagyvonalú volt és hatékony. Azt mondta, az a jó, ha mindenki érti saját szakmáját. Már évekkel ezelőtt csillogó szemekkel magyarázta, mit jelent az, hogy „glokális", miként lehet valami egyszerre globális és lokális. Nem biztos, hogy pontosan értettem, de igaza volt: néhány napja egy mértékadó lap oldalnyitó cikkének főcímében olvastam: „Globális is, lokális is". O jutott eszembe. Addig terjesztette... Azt is mondta évekkel ezelőtt, hogy nem lehet csupán a távközlési cégeket felelőssé tenni az infokommunikáció lassú terjedése miatt. Addig ugyanis nem lehet előrelépni, ameddig az átlagos magyar család számára egy számítógép megvásárlása komoly anyagi terhet jelent nyilatkozta akkor, amikor még sehol sem volt a Sulinet. Teljes életet élt. Szegeden nem volt nélküle színvonalas művészeti esemény. Nagyvonalú mecénás volt. Értékválságos világunkban mindig biztos kézzel válogatta szét az ocsút a búzától. Az érték feltétlen tisztelete vezette, a gazdaság irányítójaként, társasági emberként, műélvezőként, mecénásként. KOVÁCS ANDRÁS Még nem tudni, mi okozta a szeged-rókusi Vértón a halpusztulást. A tóba meleg, jellegzetes szagú víz ömlik, de egyelőre nem bizonyított, hogy ez okozta volna a halak vesztét. A Szegedi Vízmű Rt. szakemberei elemzik a víz összetételét. Gyanúsnak találták a rókusi Vértó környékén lakók, hogy a viz a legnagyobb hidegben sem fagyott be teljesen. A tópart Ipoly sor felőb kanyarulatánál bűzös kipárolgás árulkodik arról, hol ömlik a mederbe az egyelőre ismeretlen eredetű és összetételű víz. Az ott élők véleménye szerint a január 19-i halpusztulást a tóba engedett „méreg" okozhatta. A fölfedezés idején még nád borította a kritikus partszakaszt. Azóta a befolyás helyén levágták a nádat, s az ott dolgozó munkások maguk is érezték a gőzölgő víz kellemetlen szagát. Az ügyről természetesen tud Ménesi Imre, a terület önkormányzati képviselője is. Elmondta, hogy a haltetemek megjelenése után a Szegedi Vízmű Rt. azonnal vizsgálatot kezdett: a vízminták elemzése még tart. A képviselő arra hívja föl a környéken lakók figyelmét, hogy ne engedjenek fáradt olajat, vegyszert vagy bármi más, környezetre veszélyes anyagot az utcai esővízgyűjtő csatornába, mert a méreg onnan a csapadékkal együtt a Vértóba kerül. A vízminták vizsgálatának befejezéséig semmi biztosat nem Itt (olyik a tóba a kellemetlen szagú folyadék lehet mondani - válaszolta kérdésünkre Bodor Dezső, a Szegedi Vízmű Rt. műszaki igazgatója. Csak az elemzés végeztével tudhatunk meg többet a januári halFotó: Gyenes Kálmán pusztulás okáról. Az viszont tény, hogy a megelőző napokban sok eső esett, hirtelen megváltozott a légnyomás, s a hó gyors olvadása miatt rövid idő alatt jelentős mennyiségű víz került a tóba. A csatornák vize föloldotta és a Vértóba vitte mindazokat a szennyező anyagokat, amelyek az úttestről, vagy a felelőtlen emberek révén kerültek a kanálisba. Mindezek kísérőjelenségeként csökkent a Vértó vizében az oldott oxigén - ez is okozhatta a halak pusztulását. A vízmű rt. átvizsgálja a Vértó teljes vízgyűjtő területét is, mert előfordulhat, hogy a közelmúltban végzett rekonstrukció óta újabb tiltott csatornabekötések történtek. Ilosvay György, a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete) titkára lapunktól értesült a Vértón történtekről. ígérete szerint a Csemete is bekapcsolódik az ügy kivizsgálásába. NY. P. A művezető a felelős Fekete zászló leng a városházán A szegedi polgármesteri hivatal sajtóközleményt adott ki, mely'szerint Szeged város vezetése és személyesen Botka László polgármester mély megrendüléssel fogadta Lednitzky Péter halálhírét. „Lednitzky Péter valamennyi, Szegeden, Budapesten és külföldön betöltött munkakörében csakúgy, mint végül az ITDH vezérigazgatójaként rengeteget tett a város gazdaságának élénkítéséért, Szeged határokon túli megismertetéséért és a város társadalmi életében is meghatározó szerepet játszott. Szeged egy igazi gazdaságdiplomatát és lokálpatriótát veszített személyében" - fogalmazott a polgármester, aki elrendelte, hogy Szeged a városházára tűzött fekete zászlóval emlékezzék Lednitzky Péterre. A Kécske-Ep Bt. művezetőjét terheli a felelősség a vásárhelyi Ipoly utcai építkezésen február 9-én reggel történt halálos munkahelyi balesetért. MUNKATÁRSUNKTÓL Egy héttel a baleset előtt helyezte el a vásárhelyi Ipoly utcai építkezésen a Kécske-Ép Bt. művezetője azt pallót, melyről február 9-én reggel lezuhant egyik dolgozója, Verebély Sándor. Semmiféle korlát sem védte a zuhanástól. A halálos baleset miatt ezért büntetőfeljelentést tettek, a munkaügyi szabályok megszegése címén - mondta el lapunknak Korom Péter, a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség igazgatóhelyettese. A szakember a konkrét ügytől függetlenül elmondta, a felügyelőség nem ellenőrzi, hogy kötnek-e balesetbiztosítást a dolgozókra, csak azt, hogy azok foglalkoztatását bejelentik-e a társadalombiztosításnak. A dolgozó viszont hívta fel a figyelmet Korom Péter köteles megtagadni a munkát, ha az, megítélése szerint, veszélyeztetheti önmaga és mások testi épségét. A munkaügyi felügyelőség országos és megyei célvizsgálatok mellett kiemelten ellenőrzi a különféle építkezéseket, s ehhez bejelentésre sincs szükségük. EMESE ÁLMA Albert Ildikó szobrászművész munkáiból nyílt kiállítás tegnap Szegeden a Fidesz Victor Hugó utcai székházában. Az Emese álma című tárlatot Koltay Gábor filmrendező ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás március 12-éig tekinthető meg, munkanapokon 10 és 17 óra között. JÁTÉKVÁSÁR A TAPPANCS JAVÁRA Ma délelőtt 10 és 12 óra között a szegedi Sellő étterem előtti játszótéren a Tabán Általános Iskola 4/b osztályos tanulói használt, de még jó állapotban lévő játékaikat árulják, hogy a befolyt összeggel a Tappancs Állatmenhelyet támogassák. Az első négy vásárlónak ajándékkal kedveskednek, de mindenkit várnak, aki így szeretne segíteni az alapítványnak. HÚSZÉVES A MAKKOSHÁZI ISKOLA Fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte tegnap a szegedi Makkosházi Általános Iskola. Az iskola jelenlegi és volt tanulóit, tanárait színes programokkal várták egész nap. Az aulában történeti kiállítás nyílt, a diákok iskolatörténeti vetélkedőn vehettek részt, a hatodikosok drámajátékot adtak elő. Hannoverből Szegedre Kis pandamaci érkezett a Szegedi Vadasparkba. A fiú Arun a Hannoveri Állatkertből került a szegedi parkban már régóta egyedül élő nőstény mellé. Egyébként panda Szegeden kívül csak a fővárosban látható. Fotó: Gyenes Kálmán