Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-18 / 41. szám

mm OKTATÁS, TUDOMÁNY ÉS SZÓRAKOZÁS MINDEN SZERDÁN • SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS EGYETEMI KLUBOK JATE-KLUB Február 18. 21 óra: közgazdász-est, házigazdák: DJ Alma és DJ Egon, 21 órától éjfélig minden vendég vodka-narancsot kap ajándékba. Február 19. 21 óra: student-est - újdonságok nosztalgiával, DJ: Varga B. László, a kisteremben nosztalgiabuli Molnár Lajossal. Február 20. 21 óra: Korai öröm-koncert, utána Korai's Banditos party. Február 21.22 óra: mi-csoda buli DJ Almával, a kisteremben DJ Alacsony. Február 23. 21 óra: farsangi házibuli a '70-es, '80-as évek diszkózenéjével. (Egészalakos jelmezben a belépés ingyenes.) Február 24. 10 óra: társastánc tanfolyam, 20 óra: a Bharata Nátjam (Dél-India) klaszszikus templomi táncának bemutatója. SZOTE-KLUB Február 18.19 óra: filmklub TTK-gólyatábor, TTK-buli, zenél: Süti Club Band. Február 19. 22 óra: „észhelyzet" Patkós doktorral. Február 20. 22 óra: igazi házibuli zenék Gajdács Zoltánnal. Február 21. 22 óra: szabad szombat party DJ Harmathtal. Február 24. 22 óra: Pszeudo - élőzene, kis biosz buli. AZ OKTATASI TARCANAK ES AZ INTEZMENYEKNEK IS A MAGUK MODJAN IGAZUK VAN Janus-arcú támogatás Amióta napvilágot látott a szaktárca felsőoktatásra vonatkozó reformtervezete, azóta okoz állandó konfliktusokat a minisztérium és az egyetemek között. Ráadásul az egyik legkényesebb kérdésben, a támogatások elosztásában sehogyan sem tudnak dűlőre jutni a felek. NORMATIV TAMOGATÁS 2004-BEN (ezer forint/fő) Az egyetemi vezetők értelmezése szerint 2004-ben jelentősen csökkentek az oktatásra fordítható állami támogatások. Az Oktatási Minisztérium (OM) viszont azt állítja, többet ad az idén a tavalyinál. Az ellentét a jelek szerint az értelmezési különbségekből fakad, azaz a maga módján mindkét félnek igaza van: az össztámogatás valóban nőtt, az oktatási normatívák pedig valóban csökkentek. Ennek oka, hogy idén másképp osztják a felsőoktatási támogatásokat. Tavaly úgynevezett képzési és fenntartási normatívát kaptak az egyetemek, amit a hallgatók létszáma alapján számoltak ki, és szakcsoportonként más-más szorzót vettek alapul. Képzés és fenntartás Az egyetemeknek és a főiskoláknak ebből kellett kigazdálkodniuk az oktatással kapcsolatos költségek fedezetét (képzés), illetve ebből kellett fizetniük a rezsit és a karbantartási vagy felújítási munkálatokat (fenntartás). Hogy melyik feladatra mennyit kell költeni, nem írták elő. „Elegáns" gesztusErre mondja azt Berta Árpád, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, hogy a többlettámogatás csak papíron létezik. - Az OM valóban be tudja mutatni, hogy több pénzt juttat az egyetemekre. De azokat csak a kapukig küldi el, utána nekünk kell megbirkóznunk az elosztással. A minisztérium részéről „elegáns" gesztusnak tűnik, hogy nem szól bele az elosztásba - jegyezte meg Berta Árpád. A dékán hozzátette: a pénzek jelentős része csak átfolyik az egyetemen, hiszen a megemelt hallgatói támogatások is az intézményeken keresztül jutnak el a diákokhoz. - Ezekhez a pénzekhez nem nyúlhatunk, az utolsó fillérig a hallgatókra kell fordítani. Ezért én azokkal értek egyet, akik azt ORSZÁGOS FELMERES AZ EGYETEMI LÉGKÖRRŐL Jó a hangulat a közgazdászoknál Egy országos felmérésben a szegedi egyetem gazdaságtudományi karának diákjai értékelték a legjobbnak intézményük légkörét. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda honlapján (www.felvi.hu) nemrég közzétett felmérésben ötezer hallgatót kérdeztek meg a többi között arról, milyennek látják egyetemük légkörét. Az átlagosztályzat 3,86 lett. A megkérdezettek szerint a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán (GTK) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán a legjobb a hangulat: az ide járók 4,38-os érdemjegyet adtak intézményüknek. Egy szegedi közgazdászhallgató, Ági elmondta, hogy ő és diáktársai azért szeretnek ide járni, mert náluk nem tömegképzés folyik. A tanárok és diákok kapcsolata sokkal közvetlenebb, emberibb, mint más karokon. Somosi Sarolta, a GTK egyik oktatója szerint is abból adódik a jó légkör, hogy az átlagosnál kevesebben vannak. A tanárok öt év alatt megismerik a hallgatókat, és a diákok is egymást. Náluk egy A közgazdászhallgatók szerint fontos, hogy a jó légkör megmaradjon FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT évfolyamra átlagosan százhúszan járnak, míg a fővárosban hatszor ennyien. Somosi Sarolta - aki tanulmányait itt végezve diákként és oktatóként egyaránt szerzett tapasztalatokat - hozzátette: a mindennapok jó hangulatban telnek ebben az intézményben. A GTK hallgatói önkormányzata (HÖK) is sokat tesz azért, hogy ez a jó hangulat megmaradjon. Németh Péter HÖK-alelnök elmondta, örültek, amikor meghallották a felmérés eredményét, hiszen ez azt jelenti, ők is jól végzik a feladatukat. A kar vezetésével jó viszonyt alakítottak ki, és nagyon sok segítséget kapnak. Rendezvényeiket megpróbálják minél színvonalasabban megszervezni, neves személyiségeket hívni a bulikra. A JATEés a SZOTE-klubban is gyakran tartanak közgazdász esteket. A kar dékánja a mindennapokban többnyire problémákkal találkozik, ezért különösen örül, hogy a hallgatók jól érzik ott magukat. Farkas Beáta elmondta, az önálló kar megalapítása óta az oktatókkal együtt arra törekszik, hogy jó közösségi légkört teremtsenek, a hallgatókkal pedig partnerként bánjanak. TAMÁS ÁKOS 800 700 600 500 400 300 200 100 0 A szakmai alapképzésben (főiskolai képzés) A mesterképzésben Orvosképzés, állatorvosi, művészeti és egészségügyi szakok" Gyógyszerész, agrár, műszaki, természettudományi, informatikai. testkultúra, gyógypedagógus szakok Közgazdasági, jogi, bölcsész, politológus, szociológus, igazgatási, tanító, óvó, hitoktató szakok "Az orvosegyetemi képzés normatív támogatása az eltérő képzési idő és a ciklusok miatt: 670 ezer fonnt Forrás: Oktatási Minisztérium mondják, az idén kevesebb pénzzel támogatja a tárca a felsőoktatást - közölte Berta. Drága az orvosképzés A bölcsészkar vezetője szerint az új finanszírozási rendszerrel alkotmányossági problémák is lehetnek, hiszen egy olyan finanszírozási modellt próbál a szaktárca bevezetni, amit csak 2006-tól, a bolognai folyamathoz való csatlakozásunktól lenne indokolt érvényesíteni. Mindemellett ettől az évtől kezdve a tárca bizonyos szakcsoportokat jobban preferál, másoknak viszont kevesebb pénz jut. Előbbi csoportba tartozik többek között az orvosképzés, utóbbiba pedig a bölcsészek. - Nem igazak a híresztelések, DM-grafika hogy az orvosok részére más területekről vonnának el forrásokat - reagált a felvetésre Lednitzky András, az orvoskar dékáni hivatalának vezetője. - Az orvosképzés mindig is alulfinanszírozott volt. Gyakorlati jellege miatt ugyanis sokkal több eszköz- és forrásigénye van, mint egy elsősorban elméleti képzéssel foglalkozó karnak. G. SZ. L. Jövőre a diákok minősíthetik oktatóikat A szaktárca tervei szerint a következő tanévtől kötelező lenne kikérni a hallgatók véleményét saját oktatóikról. A program célja egyébként az, hogy biztosítsa a kurzusok szakmai színvonalát, és minősítse a tanárok oktatási módszereit. Múlt héten vitatta meg a Szegedi Tudományegyetem szakmai fóruma az oktatói munka hallgatói véleményezésének (OMHV) alapvető szempontjait. Az Oktatási Minisztérium arról tájékozatta lapunkat, hogy a következő tanévtől kötelezően bevezetnék a felsőoktatási intézményekben az OMHV-t, hogy ezzel is segítsék az egyetemi, főiskolai oktatás színvonalának megőrzését, illetve emelését. Szegeden egyébként már egy éve működik a hallgatói visszajelzéseken alapuló rendszer, de csak a természettudományi karon (TTK). A diákok az interneten is elérhető egységes tanulmányi rendszeren (ETR) keresztül mondhatnak véleményt az előző félév kurzusairól, és az azokat oktató előadókról. A kitöltött kérdőíveket később értékelik. Ez alapján a dékán jutalmazza, esetleg - tüzetesen megvizsgálva a problémát - szankcionálja az érintett oktatót, amennyiben három féléven keresztül negatívan ítélik meg munkáját a diákok. Cséfán György, a TTK hallgatói önkormányzatának (HÖK) elnöke elmondta, hogy a diákok közül eddig kevesen éltek a véleményezés lehetőségével. Ennek okát abban látja, hogy decemberig alig kapott reklámot a kezdeményezés, és az ígért névtelenség garantálása sem tűnt hihetőnek, mivel a diákok úgy szavazhatnak, ha megnyitják saját hallgatói oldalukat, amely viszont tartalmazza adataikat. Sok tanár kételkedik Badó Attila hallgatói rektorhelyettes szerint alapvető kérdés, hogy az OMHV a hallgatói jogok közé tartozzon, vagy az egyetemi minőségbiztosítás részét képezze. Ez utóbbi esetben a rendszer alkalmazása kötelezővé válna minden karon. Badó Attila az oktatók részéről némi ellenérzésre számít a tervvel kapcsolatban, mivel az előzetes beszélgetések azt mutatják, hogy a tanárok szkeptikusak mind a véleményezési részvétel arányaival, mind a hallgatók kompetenciájával kapcsolatban. Ugyanakkor hozzátette, számos tanár igényli, hogy diákjai véleményt alkossanak munkájáról. A kétségeket Makay Árpád, az egyetem számítóközpontjának vezetője alaptalannak minősítette, mivel a kitöltött kérdőíveket egy másik webes felületen tárolják, így azok nem kereshetők vissza. Cséfán hangsúlyozta, hogy azért fontos a hallgatói véleményezés, mert az egyetemi diákság létszáma földuzzadt, emiatt nem jut el az információ egy-egy kurzusról, tanárról a hallgatókhoz - így gyakran véletlenszerűen döntenek arról, melyik oktatónál vegyenek föl órát. Emellett a kar vezetése sem kap kellő információt az oktatók teljesítményéről. A bölcsészkaron még nem sikerült elfogadtatni a véleményezési szabályzatot és kérdőívet, mert a legutóbbi kari tanácson szakmai kifogásokat emeltek ellene egyes tanszékvezetők. Hausz Kata kari HÖK-elnök egyúttal bízik abban, hogy nem lesz szükség dékáni szankciók alkalmazására a tartósan negatív megítélésű oktatókkal szemben, mert az érintettek egyszeri elmarasztalás után változtatnak kifogásolt gyakorlatukon. TOMBÁCZ RÓBERT