Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-18 / 41. szám

SZERDA, 2004. FEBRUÁR 18. • AKTUÁLIS« 5 A pénz néma klinikáé, a gyógyszer került ennyibe Ki fizeti a számlát? Folytatás az 1. oldalról fogadják majd el, ezért nem írták meg. Thurzó professzor elmondta, a Thurzó László elmondta, ezt kezelés előtt a család figyelmét felhívták arra is, hogy ezt jelen­leg hazánkban nem finanszíroz­zák, ezért aláírattak velük egy nyilatkozatot, amelyben tudo­másul veszik, hogy a kiegészítő gyógyszernek (Oxaliplatin) a költségét nekik kell állniuk. Pár alkalom után azonban az édes­apa szóvá tette, hogy ha már fi­zetnek társadalombiztosítást, ta­lán nem kellene a kezelésekért is pénzt kérnie senkinek. Ezért döntött úgy a professzor, hogy amíg ismételten nem írja alá azt a papírt, amelyben megerősiti, hogy megértette: ezt a szert az OEP nem finanszírozza, nem folytatják Emese kezelését. A méltányossági kérelemmel kap­csolatban pedig az igazgató hang­súlyozta: előre tájékozódtak ar­ról, hogy Emese kérvényét nem AZ OEP FOG INTÉZKEDNI? Emese édesapja, Szilágyi Mi­hály azt mondta, ha az egész­ségbiztosító úgy döntött, hogy vissza kell kapniuk pénzüket, akkor biztos volt ennek vala­mi alapja. Örül a döntésnek, bár hozzátette: az később de­rül ki, származik-e ebből vala­milyen hátrányuk. A család egyébként továbbra sincs mindennel tisztában, de úgy gondolják, innentől az OEP-nek kell intézkednie. a gyógyszert receptre nem lehet felírni, azt csak a klinika ren­delheti meg. Ezért van szükség arra, hogy Emese az intézetnek adja oda a gyógyszer árát, ez azonban nem jelenti azt, hogy a klinikának fizették ezt az össze­get. Most tehát ott tart az ügy, hogy a lány orvosai a lehető leg­jobbat akarták tenni, olyan gyógyszert rendeltek számára, amellyel gyógyulási esélyei megnőnek, mindezt pedig úgy tűnik, önköltségen tették. A visszafizetendő összeg termé­szetesen hiányozni fog a klinika havi keretéből, amelyet más be­tegeken lesznek kénytelenek megspórolni. Az igazgató szerint az ügynek többek között az a tanulsága, hogy a továbbiakban hasonló jel­legű gyógyszermegrendelést nem fognak kezdeményezni. Ameny­nyiben a betegeknek jogos, de je­lenleg nem engedélyezett gyógy­szerre van szüksége, annak meg­szerzését a betegre bízzák. A konkrét üggyel kapcsolatban pe­dig felmerült a kérdés, hogy a to­vábbi kezeléseket ki finanszíroz­za. Az biztos, hogy a klinika ­anyagi lehetőségeinek hiányában -nem. Matejka Zsuzsa tegnap elfog­laltsága miatt nem tudott nyilat­kozni arról, hogy miért hárította az OEP által nem támogatott gyógyszer költségeit a klinikára. A sajtóosztályon pedig érdemben nem tudtak az ügyről. TÍMÁR KRISZTA Üllési többgenerációs hagyományőrzés Hangos beszéd fogadja az em­bert, ha belép az üllési alko­tóházba. Itt nyugdíjasok az ál­talános iskolásokkal, férfiak a nőkkel együtt próbálják meg­őrizni a hagyományokat. Üllésen a három éve alakult al­kotóház rendkívül népszerű. A keddi és a pénteki foglakozáso­kon rendszeresen húszan, hu­szonötén vesznek részt. - A népművészetek iránt ér­deklődők számára nyitott ez a hely. A faluban már több évtize­des múltja van a kézimunkázás­nak. Egy ideig a saját házamban tartottuk a foglakozásokat, de idővel kinőttük azt a helyet. Ek­kor merült fel bennünk az ötlet, hogy szervezett keretet kellene adni a hagyományőrzésnek ­mondta el lapunknak Kálmán Ferencné Ica néni, az alkotóház egyik vezetője. A polgármesteri hivatal támo­gatta az elképzelést, így valósul­hatott meg a Felszabadulás utcá­ban az alkotói kör. A fenntartási költségeket az önkormányzat fe­dezi, míg az alapanyagokat pá­lyázatokból állják. Mivel nincs szervezeti formába öntve a klub, ezért munkáikat nem tudják ér­tékesíteni. - Nincs se számla­tömbünk, se bélyegzőnk, így nem tudunk sehol semmit elad­ni - nyilatkozta lapunknak Haj­dú Lászlóné, az alkotóház másik vezetője. Néha szerveznek egy-két kiállítást, de azt is in­kább csak különleges alkalmak­kor, például falunapokon vagy a környéken szokásos faluk közti szomszédoláson. Az üllési alkotóház hangulata nagyon családias. - Ha van ked­vünk, jövünk és amit tudunk, megcsinálunk. Itt semmi sem kötelező - fogalmazott Fonai Lászlóné nyugdíjas. VT. Mintegy harmadával csökkentették a légimentők költségvetését És a mentők kit hívjanak? Kinyitnák a kaput a nagyobb támogatás előtt is Fotó: Miskolczi Róbert Nehéz helyzetbe került a lé­gimentés a Dél-Alföldön, ugyanis egy kormánydöntés ér­telmében az idén jóval kevesebb pénz jut működésükre, mint ta­valy. A Mentés a Jövőért Alapítványt 1991 -ben hozták létre a Csongrád megyei mentősök. Céljuk többek között egy olyan légimentő-szol­gálat kialakítása volt, amely állan­dó készenlétben áll, hogy azonnal indulni tudjanak, ha tömeges bal­esethez, súlyos sérülthöz, vagy rossz útviszonyok miatt nem, vagy nehezen megközelíthető be­teghez riasztják őket. 1999-től az Országos Mentő Szolgálattal (OMSZ| együttműködve immár hatodik éve helikopteres mentésre is lehetőség van a régióban. A szegedi repülőtérről felszálló mentőhelikopterrel látják el Bé­kés, Bács-Kiskun és Csongrád megyét, valamint Szolnok megye PENZHIANNYAL KÜZDENEK Nemcsak a légi, a földi mentés is pénzhiánnyal küzd. Egy mentő­autóval megtett kilométerért 48 forintot fizet az állam a mentő­szolgálatnak. Csak összehasonlításképpen: egy taxi 150 forintért teszi meg ugyanezt a távolságot, ám azon sem milliós életmentő eszközök, sem orvosok, szakápolók nincsenek. A kincstári bizto­sok ellenőrzései miatt pedig az elmúlt néhány hónapban már egy defektes gumit sem lehetett külön kérvény nélkül kijavíttatni. déli részét. A légibázist a mentő­szolgálat irányítja, viszont az ala­pítvány működteti, így erre hárul a működési költségek finanszíro­zása is. Ez azonban egy kormány­rendelet miatt most jelentősen megnehezedett. Január elsejétől ugyanis mintegy harmadával csökkentették az üzemeltetés költségét. Dr. Simon Marianna kuratóriumi elnök szerint ezt le­hetetlen kigazdálkodni. A mentőhelikopter egyetlen repült üzemóra alatt 300 liter kerozint fogyaszt el, ennek átla­gosan a hússzorosára van szük­ség havonta. A tapasztalatok szerint évről évre nő a légi beve­tések száma. Hat évvel ezelőtt még „csak" 55 esetben volt szükség a mentőhelikopterre a régióban, tavaly azonban már 239 esetben repültek baleset sé­rültjeihez és betegekhez. Inkább egyre több pénz kellene a mű­ködtetéshez, ezzel szemben vi­szont a tavalyi 85,6 millió fo­rintnak idén csak a 67 százalé­kát kapja meg az alapítvány. Si­mon Marianna reméli, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is jelentős bevételre számíthatnak a személyi jövedelemadók egy százalékából. Bár az előző évben kapott kétmillió forintot beru­házásokra, eszközök moderni­zálására tudták fordítani, való­színű, hogy idén a működéshez lesz rá szükség. A főorvosnő el­mondta: régen, amikor a men­tőknél még önkéntes szolgálat volt, a szilveszteri bálokon ösz­szegyűlt adományokból egy egész évig meg tudtak élni, ho­lott akkor az államtól egyetlen forint támogatás sem érkezett. A Mentés a Jövőért Közhasznú Alapítvány adószáma, amelyre az egyszázalékos felajánlásokat várják: 19082538-2-06. Egyéb anyagi támogatást a 11735005­20489111 -es OTP-számlára utalhatnak. T.K. Baleset és felelősség Elismerte felelősségét a vásárhe­lyi Ipoly utcai építkezésen a múlt hét elején történt baleset miatt a Kécske-Ep Bt. A tiszekécskei cég az elhunyt Verebély Sándor te­metésének valamennyi költségét magára vállalta. Sajnálattal és szomorúsággal fogadták munkatársuk halálát a Kécske-Ép Bt. dolgozói - tudtuk meg a betéti társaság egyik tu­lajdonosától, aki elzárkózott at­tól, hogy nyomtatásban megje­lenjen a neve. Hozzátette, hogy a cégnél barátok és rokonok dol­goznak együtt, ezért aztán na­gyon megrázott mindenkit az, ami történt. Elmondta: az egyé­ni védőfelszereléseket mindenki megkapta, de a pallónál, amely­ről dolgozójuk leesett, valóban nem volt korlát. Megszigorították a beléptetést a művészbejárónál Tolvaj látogatja a szegedi színházat Rejtélyes lopások tartják izga­lomban a szegedi színház dol­gozóit: az elmúlt hetekben pénz és bankkártyák tűntek el, sőt egyes kellékeknek is nyoma ve­szett, ezért megszigorították a beléptetési rendszert a művész­bejárónál. Néhány hete a Mumus című gyerekmusical főpróbahetében több lopás is történt a Szegedi Nemzeti Színházban, ami sok­kolta a dolgozókat. - Elvitték az öltözőből, a kabátom zsebé­ből a pénztárcámat negyvenki­lencezer forinttal, valamint mindhárom bankkártyámat, taj-kártyámat, jogosítványo­mat. Rendes volt a tolvaj, mert visszatette a személyi igazolvá­nyomat, a vállalkozói igazolvá­nyomat és a könyvtárjegyemet. A bankkártyákat letiltattam, addig szerencsére meg sem kí­Janik László pénzét és bank­kártyáját is elvitték séreltek pénzt leemelni róluk. Korábban is előfordultak már lopások a színházban, de az utóbbi években abbamaradtak. Már azt hittük, nem mer be­jönni az illető, vagy már elke­rült a színháztól, ha belső em­ber volt. Az értékeimet mindig el szoktam zárni az öltözői fió­komba, de akkor épp elfelejtet­tem, emiatt dühös is voltam magamra - meséli az egyik ká­rosult, Janik László színmű­vész, aki maximálisan egyetért azzal, hogy a színház vezetői emiatt a napokban megszigorí­tották a beléptetést a művész­bejárónál. - Kevés olyan szín­ház van, ahová szabadon be le­het járni bárkinek, hiszen ez egy veszélyes üzem. Amikor félmeztelenül megyek a fodrá­szatba, hogy a szerepemhez szükséges mellkasszörzetet ra­gasztassak magamnak, nem szeretek vadidegenekkel össze­futni a folyosón. A kedves tol­vajnak egyébként azt üzenem: jó lenne, ha legalább a jogosít­ványomat visszajuttatná, hogy ne kelljen újat csináltatnom. Kertész Zsolt ügyelőtől tizen­ötezer forintját lopták el a pultja alól, de lába kélt több kelléknek is, köztük a Mumusban használ plüss állatfiguráknak. - Az üze­mi műszak vezetőjét megkér­tem, hogy járjon az ügy végére, ugyanakkor szigorúbb szabályo­kat alkalmazunk a portán a be­léptetéskor, hogy elejét vegyük a további lopásoknak. Tudtommal rendőrségi feljelentést egyelőre nem tettünk. A színházakban sokféle ember megfordul, emlék­szem, annak idején Molnár Hen­rik, a szabadság-hegyi fém, akit később emberölés miatt ki is vé­geztek, műszaki dolgozónk volt a Madách Színházban - mondja döntését kommentálva Székhe­lyi fózsef színigazgató. A szigorítások következmé­nyeképpen a színházi dolgozók csak a portán fogadhatják vendé­geiket, és saját felelősségükre kí­sérhetik őket a művészbüfébe. H. ZS. Még mindig árulják a Móricz-iskolát A Kölcsey utca 6. számú ház és a Reök-palota felújítását is ter­vezi az IKV Rt., ugyanakkor több városi ingatlan eladását ja­vasolja a cég. Majd két és fél évvel a felújított Kárász utca ünnepélyes átadása után még mindig csak szerkezet­kész állapotban van és lakatlan a Kölcsey utca 6. számú ház eme­lete. Két ékszerbolt ugyan műkö­dik a ház földszintjén, a kapun belül azonban még vakolatlanok a falak. Miután többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült irodaként bérbe adni a felső szintet, ezért az Ingatlankezelő és Vagyongaz­dálkodó (IKV) Rt. azt tervezi, hogy mintegy 100 millió forintos költséggel 10 lakást alakit itt ki, amelyeket pályázat útján bérbe ad. A tervről Németh István, az IKV Rt. elnök-vezérigazgatója beszélt, és hozzátette: elgondolá­suk szerint már az idén megkez­dődnek a munkálatok. Az ugyan még nem dőlt el, mi­ként hasznosítják a Tisza Lajos körúti Reök-palota felső szintje­it, de az biztos, födémcserét is végeznek majd az épület 250 millió forintos rekonstrukciója során. Az épületet korábban csak részben újították fel. A földszin­ten ugyan egy pénzintézet műkö­dik, az emeletek azonban évek óta lakatlanok. Az önkormány­zatnak kell döntenie arról, hogy itt is lakásokat alakítsanak-e ki, vagy másképpen hasznosítsák az ingatlant. (Mint ismeretes, ko­rábban szóba került, hogy a váro­si képtár kaphat itt helyet.) Az önkormányzat több, koráb­ban közfunkciót ellátó épület hasznosítására is kért javaslatot az IKV Rt.-től. A városi vagyon­kataszter elkészítése után az IKV számos értékesíthető ingatlant talált. A cég ismét javaslatot tesz az egykori Móricz általános iskola újszegedi épületének eladására, amelyre több kísérlet után sem sikerült korábban vevőt találni. Ugyancsak eladásra javasolják a Bálint Sándor-iskola tápéi két épültét, amelyek intézmény-ösz­szevonás miatt üresedtek meg, és eladhatják a József Attila su­gárútról elköltözött alternatív is­kola üres ingatlanját is. A baktói Napsugár gyermektábor értéke­sítésének előkészítése is folya­matban van ugyan, de más hasz­nosítási lehetőség is szóba jöhet. A tervek szerint tavaly az ön­kormányzati költségvetésébe 1 milliárd forintnak kellett volna befolynia az IKV Rt. ingatlanel­adásaiból. A tervnek csak a felét sikerült teljesíteni, hiszen a pro­ject előkészítetlerisége miatt nem sikerült építési telekként ér­tékesíteni a volt Thököly utcai kertészetet. Ez 500 millió forint kiesést jelentett, amelyet Né­meth István reményei szerint az idén pótolhat az IKV. K.B.

Next

/
Thumbnails
Contents