Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-17 / 40. szám

KEDD, 2004. FEBRUÁR 17. • AKTUÁLIS* 3 Az SZTE történészhallgatóinak 38 százaléka nyíltan vállalja A szegedi egyetemen saját rasszistaskálát készítenek E A RASSZIZMUSSKÁLÁN VALÓ ELHELYEZKEDÉS EGYETEMEK SZERINT (adatok%-ban) | ELTE PÁZMÁNY KAROLI SZTE PTE Nyílt rasszista 10 20 10 38 11 Kvázi rasszista 13 43 28 12 24 Féloldalas rasszista 10 10 16 14 13 Bizonytalan 5 4 3 2 14 Kvázi demokrata 17 16 34 10 17 Demokrata 45 7 9 24 21 Összesen 100 100 100 100 100 Forrás: Vásárhelyi Mária tanulmánya DM-grafika Folytatás az 1. oldalról - Tudunk a Vásárhelyi-tanul­mányról, de nem kommentáljuk a benne leírtakat. A publikáció­ból ugyanis nem derül ki, hogyan végezték a vizsgálatokat, milyen módszerekkel, és miket kérdez­tek a hallgatóktól. Szeretnénk megszerezni a felmérés eredeti anyagát, ami alapján egyrészt vá­REPREZENTATÍV? - Nem ismerem a mintavétel módját, így nem tudom azt mondani, hogy reprezentatív a felmérés - kommentálta a tanulmány adatait Feleky Gábor, a szociológia tanszék tanszékvezető egyetemi do­cense. Hozzátette: matema­tikai-statisztikai értelemben akkor számítana reprezenta­tívnak a tanulmány, ha az összes történészhallgatóból véletlenszerűen választották volna ki a megkérdezetteket. - Ilyen listája azonban senki­nek nincs, így csak jó közelí­tésről lehetne beszélni. A publikáció alapján azonban még erről sem, így azt nem tekintem reprezentatívnak ­mondta a tanszékvezető. laszt kaphatunk a kérdéseinkre, másrészt „házon belül" újra meg­kérdeznénk a történészhallgató­kat - összegezte a bölcsészkar történeti intézetének hivatalos álláspontját Marjanucz László, intézetvezető egyetemi docens. Marjanucz megjegyezte, tanár­ként soha nem tapasztalta, hogy a hallgatói nyíltan vagy burkol­tan rasszisták lennének, de mint mondta, nem is érdekli az egye­temisták ebbéli álláspontja. A bölcsészkar dékánja, Berta Ár­pád elmondta, nem olvasta a fel­mérést pubbkáló Élet és Irodalom cikkét, ugyanakkor kijelentette: hallott róla, és meglepte az ered­mény. - Kíváncsi vagyok, mennyi­re reprezentatív a Vásárhelyi-dol­gozat. Hallomásból tudom, hogy összesen 500 hallgatót kérdeztek meg, miközben csak nálunk több mint 500-an járnak történelem szakra. Szeretnénk elvégeztetni a szociológia tanszék munkatársai­val újra a felmérést. Amennyiben ismét ez az eredmény jön ki, ak­kor a kollégáinkkal el kell gondol­koznunk a képzésről - közölte Berta Árpád. A bölcsészkaron a tanárokat érintette érzékenyebben a felmé­rés, a hallgatók ingerküszöbét nem érte el a kutatás eredménye. Ennek ellenére elmondták, van­nak olyan történészek, akik nyíl­tan zsidóellenesek. - Elsősorban a zsidózás a szembetűnő. Érezhető a cigányellenesség is, de az koránt­sem akkora, mint a zsidógyűlölet. A negyed-, ötödévesek között van­nak ilyen hallgatók. Érdekes mó­don csak egymás között „bátrak", nyíltan nem merik felvállalni ér­zelmeiket - mondta egy neve el­hallgatását kérő másodéves törté­nészhallgató. Az említett évfolyamokon nem találtunk senkit, aki nyíltan merte volna vállalni faji ellenérzéseit. Kováts Gábor negyedéves hallgató viszont elmondta, nemcsak az ő évfolyama érintett. - Ezt már az elsősökön is észre lehet venni. Nem itt ragad rájuk a rasszizmus, itt csak felerősödik ez az érzés: Nem veszek róluk tudomást, nem érintkezem velük, fő érzésű em­berként mást nem nagyon tehetek - felelte az egyetemista. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ A demokrácia iskolája SULYOK ERZSÉBET A szegedi egyetem megdöbbentően előkelő helyen szerepel a rasszizmusskálán. A szakszó is eléggé riasztó, a mondat pedig pontatlan, mert egyszerűsít. Arról van szó, hogy egy felmérés eredményeit olvashattuk az elmúlt hét végén az Elet és Iroda­lomban, állami és egyházi, vidéki és pesti egyetemek törté­nészhallgatóinak válaszait értékelték, és hasonlították össze. Ebből az összehasonlításból tűnik a legkétségbeejtőbb helyzet­nek az, ami a Szegedi Tudományegyetemen van. A történész­hallgatók között itt a legnagyobb az antiszemiták aránya. A zsidókkal és a cigányokkal kapcsolatos álláspontok együttes vizsgálatával kialakított rasszizmusskálának az egyik szélét is a Szegeden tanuló diákok foglalják el, azt, amelyik a zsidók és a cigányok iránti nyíltan ellenséges viszonyt mutatja. A szomorú országos összképből még lesújtóbbak a szegedi adatok, ha tekintjük az összefüggést: minél szélesebb körű is­meretekkel rendelkezik a hallgató, annál inkább közelít a de­mokratikus állásponthoz, és fordítva, minél alacsonyabb az is­meretszint, annál erősebb a rasszista attitűd. fő magyar hagyomány szerint ilyenkor szokás felelősért kiálta­ni, bűnbakot találni, előkelő kívülállóként keményen ítélkezni. Úgy tenni, mintha nem tudnánk: mindannyian benne vagyunk ebben a katyvaszban. A mostam látlelet csak egyik tragikus kö­vetkezménye a mulasztásos erkölcsi törvénysértésnek, melynek a lényege: képtelenség a múlttal való szembenézésre. Az önfel­mentő reflexek viszont működnek. Akár a holokauszthoz, akár a Kádár-kori ügynökrendszerhez való viszonyulásunkban. Miná­lunk a bűnösök mindig mások. Ez nyilván könnyebb, mint egy­szer végre tényszerűen és tárgyilagosan megvizsgálni a történte­ket és benne magunkat. Pedig nincs más út. Aki nem rest elsajátítani az árnyalt kép­alkotás technikáját, az múltra, jelenre egyaránt képes lesz al­kalmazni. Úgyhogy álságos sopánkodás helyett hozzá lehet végre látni - csinálni. Tájékozódni. Ismereteket gyűjteni. Ösz­szefüggéseket keresni. Gondolkodni. Tanulni. Nemcsak az egyetemen és nemcsak a történészhallgatóknak, bár nekik leg­kivált. Ha nem ez történik, a demokráciának annyi. ÁRTATLAN A MAKÓI KÓRHÁZ Makó Ibolya méhét 2001 februárjában jóindulatú daganat miatt eltávolították. A pitvarosi asszonyt, aki otthon vette észre, hogy hüvelyéből csöpög a vizelet, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kór­házban kezelték. Makó Ibolya ezután 10 millió forintra perelte a kórházat, mondván: az orvosok nem a tőlük elvárható gondosság­gal és körültekintéssel végezték a beavatkozást. A megyei bíróság elutasította az asszony keresetét, a táblabíróság helyben hagyta az ítéletet. - Sem mulasztás, sem szakmai szabályszegés nem álla­pítható meg-jelentette ki a bírónő. A szülés levezetése közben mo­biltelefonáló szegedi nőgyógyász ügyében korábban meghozott ítéletet tegnap hatályon kívül helyezte a táblabíróság. Az eset korábban országos botránnyá dagadt, az egészségügyi tárca ve­zetőjét új rendelet megalkotásá­ra kényszerítette. Egy másik műhibaperben a bíróság elutasí­totta egy pitvarosi asszony 10 millió forintos kárigényét a ma­kói kórházzal szemben. Magyariné Juhász Andrea 1986 óta cukorbeteg. A szegedi asszony 2001 -ben, életében először teher­be esett. Magyarinét 2001. de­cember 13-án vették fel a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szülé­szeti és nőgyógyászati klinikájára. A szülés alatt gátmetszést kel­lett végrehajtani, a beavatkozás­kor megszólalt az orvos mobiltele­fonja. A készüléket az asszony fér­je tartotta a nőgyógyász füléhez. A nőnek a műtéttel összefüggésbe hozhatóan sérülései keletkeztek. A házaspárnak egészséges lány­gyermeke született, ám a kislány­nak 2002. január elsején megállt a szíve. Többször próbálták újra­éleszteni - sikertelenül. Az asszony és férje nem vagyoni kártérítésként öt-öt millió forintot követelt a klinikától. Keresetük szerint sem az anya, sem pedig az újszülött ellátása során nem jár­tak el a kellő gondossággal. Az al­peres SZTE a kereset elutasítását kérte, mivel jogi képviselője sze­rint Magyariné és kisbabájának el­látása megfelelő volt. A Csongrád Megyei Bíróság ta­valy május 20-án elutasította a család keresetét. Az ítélet szerint nem állapítható meg ok-okozati összefüggés Magyariné sérülése és a szülést levezető orvos mobil­telefonálása között. Ugyanezt mondta ki a bíróság az újszülött halálával kapcsolatban. A szegedi táblabíróságon Magya­riék jogi képviselője, Ábrahám László precedens értékűnek nevez­te az ügyet, és arra kérte az ítélő­táblát, hogy mivel a megyei bíróság eljárási szabályokat sértett, helyez­ze hatályon kívül az ítéletet. - Nem vélt társadalmi igazság alapján kell eljárni, hanem a té­nyekre alapozva - jelentette ki Izsák Péter, az alperes jogi képvi­selője. A táblabíróság Kissné Koch Ágnes vezette tanács végül új tárgyalás lefolytatására köte­lezte a bíróságot. Ábrahám elége­dett volt döntéssel. - Ameddig nem születik jogerős ítélet, nem nyilatkozom. Ha a bíróság meg­hozza a döntését, azt az egyetem tiszteletben tartja - fogalmazott érdeklődésünkre Izsák Péter. A. T. J. A szegedi polgármester napirend előtti felszólalása az M5-ösről Botka László: Ne sajnálják városunktól ezt a pénzt! Medgyessy Péter országértékelő beszédét követően Botka Lász­ló, Szeged polgármestere tegnap a parlamentben napirend előtti felszólalásában az ellenzéket bírálva elmondta: az egész ország nyert az M5-ös sztrádával kapcsolatban hozott kormánydöntés­nek köszönhetően. Kétmillió ember lélegezhetett fel a Dél-Alföldön azt követően, hogy február 11 -én kormány­döntés született az AKA Rt. rész­vényeinek részleges kivásárlásá­ról, az M5-ös autópálya tovább­építéséről és bevonásáról az or­szágos matricás rendszerbe ­kezdte tegnap napirend előtti fel­szólalását Botka László, Szeged polgármestere. Közölte: eddig olyan országban éltünk, amely ketté volt szakítva, arra a részre, ahol van, és arra a részre, ahol nincs autópálya. .Ennek a helyzetnek a Med­gyessy-kormány megállapodá­sának köszönhetően vége - je­lentette ki Botka hozzátéve, nem érti az ellenzéki megnyil­vánulásokat: amelyek követ­keztében „mintha nem lehetne felhőtlenül örülni". Holott a koncessziós társasággal jobbol­dali kormány írta alá a vitatott megállapodást, az előző jobbol­dali kormánynak pedig négy éve volt arra, hogy megoldást talál­jon. Ehelyett a ciklus során egy­szer egy hónapig tárgyaltak, majd azt mondták, túl drága a megoldás és nem tettek sem­mit. - Ennyit ért számukra két­millió ember - mondta a szege­di polgármester. - A múlt héten meghozott döntés következtében a politikai buldózereknek át kell adniuk a terepet az útépítő buldózereknek - folytatta Botka, majd hozzátet­te: kéri az ellenzéket, ne veszé­lyeztesse a sztráda megépítését. Napirend előtti felszólalását az­zal fejezte be, hogy az M5-ösről szóló megállapodás az utolsó pil­lanatban érkezett, a térség meg­érdemli az esélyt, Szegedtől nem szabad sajnálni a pénzt. Az itt élők egyenlő esélyekkel indul­hatnak az Európai Unióba. Botka László felszólalását kö­vetően lapunknak külön is el­mondta: azért tartotta fontos­nak, hogy a tavaszi ülésszak első napján megszólaljon az M5-ös­sel kapcsolatban, mert nemzeti ügyről van szó, amiben egyetér­tésnek kell lennie a kormányol­dal és az ellenzék között. F.K. Botka, Újhelyi és Géczi lehetséges ellenfelei: Dobó, Bodó Imre, Nógrádi A Fidesz már 2006-ra készül Csongrád megyében mind a hét választókerületi elnök jelölését jóváhagyta a Fidesz-MPSZ el­nöksége. Hat, jelenleg is ország­gyűlési képviselő és a tiszaszi­geti polgármester kapott man­dátumot, szinte borítékolható, hogy 2006-ban ők lehetnek a párt képviselőjelöltjei. MUNKATÁRSUNKTÓL A Fidesz-Magyar Polgári Szövet­ség az országgyűlési választóke­rületekben úgynevezett választá­si tanácsokat állított fel, élükön választókerületi elnökökkel, aki­ket a párt alapszabálya szerint az ügyvezető elnökség nevezett ki. Elsődleges feladatuk a szövetség, azaz a párt építése, és felkészülés a 2006-os országgyűlési képvise­lőválasztásokra. „Nekik ki kell menniük az em­berek közé, meg kell szervezniük a kampányt, mondhatnám azt is: minden választókörzetben a győzelemre készülünk" - nyilat­kozta lapunknak egy magas párt­tisztséget betöltő fideszes politi­kus a választókerületi elnökök feladatairól. Azok az országgyűlési képvise­lők, akik a 2002-es parlamenti választásokon egyéni kerületben szereztek mandátumot, mond­hatni automatikusan elnökök lettek. Csongrád megyében Far­kas Sándor (Szentes), Lázár Já­nos (Hódmezővásárhely), Marto­nosi György (Makó) és Vmcze László (Csongrád és Kistelek) je­lölését fogadta el az elnökség. Szegeden már nem ment ilyen egyszerűen, hiszen a megyeszék­helyen három választókerületből kettőben szocialista jelölt szerzett mandátumot, a harmadikban pe­dig az MDF-es Balogh László. A Csongrád megyei 1 -es, 2-es, 3-as választókerületben a válasz­tási tanácsok Balogh helyére Nógrádi Zoltánt, Bartha László helyére Dobó Lászlót, és ami iga­zán meglepő, a tavaly a Fi­desz-MPSZ szegedi csoport elnö­kének megválasztott Rákos Tibor helyére a tiszaszigeti polgármes­tert, Bodó Imrét javasolták, ami­re az országos elnökség rábólin­tott. (Azt nem lehet kizárni, hogy ha a Fidesz és az MDF a 2006-os választások előtt ismét szövetséget köt, akkor Balogh László „visszaszerzi helyét".) A Fideszen belül nyílt titok, hogy a következő választáson minden valószínűség szerint a most kinevezett választókerületi elnökök lesznek a párt jelöltjei. Rákos Tibor szerint Szegeden az elsődleges cél, hogy a jobbol­dal visszaszerezze a választók bi­zalmát, és a Fidesz-MPSZ vá­lasztási győzelmet arasson. Újratárgyalják a mobilozó szülész-nőgyógyász ügyét Műhibaperek futószalagon Magyariné Juhász Andrea ügyvédjével, Ábrahám Lászlóval a tárgyalás előtt Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents