Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-02 / 27. szám

HÉTFŐ, 2004. FEBRUÁR 2. • AKTUÁLIS" 3 A professzorok szerint az arányos közteherviselés is segíthetne Al Capone-i módszerek a magyar egészségügyben A professzorok aggódnak az egészségügy jövőjéért Fotó: Tésik Attila A túl munkavégzést korlátozó uniós munkajogi normák to­vább csökkenthetik az orvosok jövedelmét, így a frissen vég­zettek olyan országba költöz­hetnek, ahol ugyanannyi mun­káért több pénz jár - hangzott el a Professzorok Batthyányi Köre Vásárhelyen tartott rendezvé­nyén. Orvoshiányra nemcsak május­tól kell számítani, a probléma ma is létezik: több mint 200 há­ziorvosi praxis betöltetlen, a vi­déki kórházakban sok szakor­vos hiányzik - hívta fel a figyel­met dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. E hiányt az EU-csatlakozás azért fokoz­hatja, mert az uniós munkajogi normák a túlmunkavégzést erő­sen korlátozzák - a cél: ne vég­letekig hajszolt orvos foglalkoz­zék a beteggel, hanem kipihent -, s mert kevesebb munka keve­sebb pénzzel jár, az orvosok, fő­leg a frissen végzett fiatalok, olyan országokba mehetnek, ahol ugyanannyi munkáért több pénzt kapnak. Egyébként pedig öt éven belül tízezer orvos éri el, lépi át a nyugdíjkorha­tárt, az utánpótlás ennek alig a fele, még abban a valószínűtlen esetben is, ha mindenki a pá­lyára lép és Magyarországon marad - mutatott rá a kamarai elnök. Jóformán Al Capone-i módsze­rekkel kénytelenek dolgozni egészségügyi intézményvezetők, hogy a szűkös forrásokból minél többet kihozzanak - szemléltette a helyzetet dr. Gulub Iván, a Ma­gyar Kórházszövetség elnöke az irónia és a túlzás eszközével. Föl­hívta a figyelmet: bár az egész­ségügyben dolgozók jövedelme­zésének javítása hárítható azzal, hogy a magyar gazdaság teljesítő­képessége jelenleg nem teszi le­hetővé, pedig erről nem lehet le­mondani. - A legnagyobb egészségnyere­ség elérésére kell törekedni, adott mennyiségű pénzből minél több embert meggyógyítani - mondta dr. Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke. Ugyanakkor a forrásbővítésre le­hetne eszközöket találni, ilyen lehet például a közteherviselés rendbetétele, hisz miközben egy­re kevesebben tudnak tb-járulé­kot fizetni, milliárdos vállalko­zók minimálbéren vannak beje­lentve - hívta föl a figyelmet. Hozzátéve: emellett az egyént is érdekeltté kell tenni saját egész­sége megőrzésében. Dr. Somody Imre, a Somody Kft. igazgatója, számos, nagy jelentőségű egész­ségügyi program kezdeményező­je, azt fejtegette: a gazdasági szfé­ra átalakult, a modernizáció e te­rületen végbement, ám a fejlődé­sünkben szintén alapvetően fon­tos egészségügy és oktatás terüle­tén ez nem következett be. F.CS. AZ ORVOSKÉPZÉSÉRT HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A hódmezővásárhelyi önkormányzat - megállapodva az SZTE ve­zetésével - 20 ösztöndíjat hoz létre, elsősorban vásárhelyi, vagy itt dolgozni kívánó hallgatók részére - mondta Lázár János polgár­mester, országgyűlési képviselő a Professzorok Batthyány Köre előadás-sorozatának és vitaülésének bevezetőjében. Tízet az or­vostudományi egyetem, tízet pedig a mezőgazdasági főiskolai kar diákjai vehetnek igénybe, a szakmai előmenetel, illetve szociális rászorultság szempontjai szerint; a következő években az ösztön­díj bővítése is lehetséges. Nemzeti minimum PANEK SÁNDOR Elmarasztaló állításként jelenik meg itt-ott, hogy az európai par­lamenti választások a hazai belpolitikáról szólnak majd, és nem az unión belüli nemzeti érdekekről, ahogy kellene. Tény, hogy a nemzeti megegyezési minimummal a magyar közélet a rendszer­változás óta adós, de - talán éppen ezért - a fogalom bekerült a politikai erők érvelési taktikájába. Egyszerűbben szólva, nem biz­tos, hogy mindenki törekszik erre a minimumra, aki erre hivatko­zik. A választópolgárok számára az európai képviselő-választás ért­hetőbb a belpohtikai tét oldaláról nézve. Akár kimondják, akár nem, a pártok a 2006-os országgyűlési választásokra gondolva rendezik témáikat. Igaz, mindegyik párt kampányprogramját jel­lemzi bizonyos európai uniós felvilágosító logika, de a kampány sűrűjében egyik párttól sem várható el, hogy olyan témákról be­széljenek, amelyeket a választók széles tömege nem ért. Ha ké­szülne egy felmérés arról, hogy az emberek hány százaléka tudja, milyen szervezet tagjai lesznek a megválasztott képviselők, mi­lyen súlya van ennek a szervezetnek, és milyen úton érvényesít­hető itt a nemzeti érdek, annak bizonnyal lesújtó eredménye len­ne. Az Európai Uniós Kommunikációs Közalapítvány tevékeny­sége az uniós népszavazási kampány után jószerével leállt, s most látszik meg, mennyire jól jönnének az elszórt pénzek, ame­lyeken annak idején az amúgy is biztos „igen-szavazókat" győz­ték meg agyalágyult hirdetésekkel, hogy igennel szavazzanak. Attól tartok, az európai ügyben a nemzeti megegyezés tartalom nélküli marad mindaddig, amíg a belpolitikai életben nincsenek hétköznapi megegyezési minimumok. Ezeket viszont a rendszer­változás óta megválaszolatlan kérdések akadályozzák: igazságos volt-e az állami vagyon elosztása, milyen felelősséggel tartoznak az előző rendszer pohtikusqi, s egyáltalán, tud-e értékeket képvi­selni az érdekről és pénzről szóló politika ? A magyar közbeszéd nyelvi agressziója már a kérdéseket is elfedte. Amíg beharango­zott Medgyessy-Oibán vagy a Horn-Schmitt találkozó nem ké­pes e valóban megosztó témákat napirendre tűzni, ezek jól kom­munikálható, de lényegileg tartalmatlan megbeszélések maiad­nak, amelyek legfeljebb arra jók, hogy a közvélemény-kutatások tükrében rosszabbul álló fél a nemzeti konszenzus orvén igye­kezzék elmosni a különbséget maga és ellenfele között. A politi­kusi hangvételről számtalan alkalommal lehetett már úgy érezni, hogy ennél nincs lejjebb, mindegyik alkalmas lett volna egy „vésztalálkozóra". Az európai ügyekben kialakított nemzeti meg­egyezési minimum azonban jellegzetesen olyan kérdés, amelyet a EP-választások után időszerű elővenni, akkor viszont kötelező­en a legtöbb és a legkevesebb mandátumot szerzett pártra egy­aránt. De inkább tévedjek, s mondjuk a Medgyessy-Orbán találkozó tudjon nemzeti megegyezési minimumra jutni abban a kérdés­ben, amelyet az Európai Néppárt a lett miniszterelnök javaslatá­ra terjeszt majd elő, miszerint az Európai Parlamentben ne vállal­hassanak vezető funkciót a kelet-európai kommunista rendsze­rek felszínen maradt politikusai... Az üzletekben nem vizsgálják a pénz valódiságát Elfogadják a hamis ezrest Játszi könnyedséggel meg lehet szabadulni az álbankóktól. Leg­alábbis ez derült ki, amikor Sze­geden kisebb és nagyobb üz­letekben, éttermekben, trafi­kokban, vagy éppen a piacon hamis ezerforintossal fizet­tünk. Mindössze egyetlen he­lyen buktunk le, de ott is meg­úsztuk, hiszen nem riasztották a rendőrséget. - Jó napot kívánok! Egy doboz pi­ros Marlborót kérek. - Tessék, 505 forint. - Köszönöm, viszontlátásra. Ezt a vásárlást ingyen úsztuk meg, ugyanis az ezres, amivel fi­zettünk, hamis volt. Miután le­lepleztük magunkat a Barát pa­pírboltban, az üzletvezető, Na­rozsnik Gedeonná érdeklődve kérte vissza a jó minőségű hami­sítványt, majd hosszasan forgat­ta kezében. A kassza mellett egyébként ott volt az UV-lámpa. - Az ezrest nem nézzük, lelas­sítja a fizetést. Csak a nagyobb címleteket ellenőrizzük - mond­ta. Kolléganőjével gyorsan össze is hasonlították egy valódi ban­kóval, majd amikor visszaadták a pénzt, nevetve kérdezték: - Biz­tos a hamisat tette el? - Egy pilla­natra belénk állította az ütőt. Mivel saját zsebre megy, ezentúl jobban ügyelünk majd - tette 1 hozzá az üzletvezető. - Hát ez nem piskóta! Hogy ennyire tökéletes legyen, iszo­nyat! - szaladt ki a száján első döbbenetében a Mézesbolt el­adójának, aki gyorsan átnézte a kasszában lévő többi bankót is. Amikor megkérdeztük tőle, mi­ért nem ellenőrizte az uv-lámpá­A pénztárnál nincs idő a bankók átvizsgálására Fotó: Schmidt Andrea nál a papírpénzeket, nevetve ka­pott a fejéhez: - Pedig pont most hallottam a rádióban a hamis bankjegyekről. A Dugonics téri újságosnál már nem sokon múlt, hogy in­gyen vásároljunk egy 168 órát, de végül lebuktunk. - Te, jó ez az ezres? - kérdezte előbb súgva az eladó kolléganőjét, aki csak rá­pillantott a bankjegyre, majd rá­vágta: „Szerintem jó." Hasonló véleményen volt a harmadik al­kalmazott is. Kolléganői már majdnem meggyőzték, amikor elővett egy ezrest a kasszából, és összehasonlította a fénynél. Lebuktunk! A hölgy végül visszaadta a bankjegyet és elkérte az újság árát. Miután felfedtük kilétünket, elmondták, az üzletben többször próbáltak meg hamis pénzzel fi­zetni. Távoznánk, amikor egy fia­talember állta utunkat, és szigo­rúan felelősségre vont. - Játéknak jó, de ez nem így megy! Jegyző­könyvet kell fölvenni, felírni az adatokat, majd feljelentést tenni a rendőrségen. Első rémületünk­ben kérdőn nézünk vissza az el­adókra: akkor most mi legyen? De ők csak intenek - mehetünk. A nagy ijedtségre jólesik egy kávé a közeli kávézóban, ahol a fiatal felszolgálólány gondolkodás nél­kül teszi a bukszába a pénzt. ­Nagy a pörgés, két asztalom is van. Tanultunk az esetből - mondta, majd hozzátette, egyik törzsven­dégük már mutatott nekik hamis ezrest. O állítólag az egyik boltban kapta vissza az álbankót. A Kerek Perecben szó nélkül felváltották a pénzünket, majd amikor figyelmeztettük az eladó­kat, sértődötten kérdezett vissza egyikük: - Jó, majd alckor min­denkit ideküldesz azzal, hogy itt „beváltják" a hamis pénzt? A sikerélmények után vitamin­ra vágytunk. Irány egy gyógyszer­tár. Természetesen itt is sikerült vásárolnunk. - Három éve, kará­csonykor fizettek nálunk hamis ötezressel, azóta van UV-lámpánk - árulta el Domokosné Vágó Zsu­zsa, a patika vezetője, majd a töb­biekhez hasonlóan ő is megvizs­gálta a bankjegyet. - Ha összefog­nak néhány ezrest és úgy fizetnek vele, nem tűnik fel - mondta. Még számos helyen próbálkoz­tunk, cukrászdákban, étterem­ben, piacon, de sehol nem tűnt fel az ezresnek látszó értéktelen papírdarab. Mindenütt elfogad­ták, megkaptuk az árut, a vissza­járót, és csak csodálkoztak, ami­kor elárultuk: hamis a bankó. A. T. J. Négy közvélemény-kutató cég hozta nyilvánosságra legfrissebb adatait A Fidesz jelentősen vezet az MSZP-vel szemben A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a biztos sza­vazók körében a Fidesz-MPSZ jelentős előnnyel zárta az év első hónapját. A szocialistáknál nincs pánik, a Fidesznél azt mondják, az emberek rájöttek, visszaéltek bizalmukkal. MUNKATÁRSUNKTÓL A négy nagy közvélemény-kuta­tó, a Medián, a Szonda Ipsos, a Századvég-Tárki és a Gallup na­pokban nyilvánosságra hozott felmérései a kormány megítélé­sének folyamatos romlását és a Fidesz-MPSZ egyre jelentősebb előnyét mutatják. A részvételüket biztosra ígérő szavazók körében a Mediánnál a decemberi 43-38-as Fidesz-veze­tés januárra 45-3l-re, a Szonda felmérésében 48-43-ról 49-40­re, a Századvég Tárkinál a 42-42-es döntetlen 51-34-re, a Gallupnál pedig az 52-38-as előny 54-36-osra változott. A négy kutatónál tehát a két legna­gyobb párt megítélésének kü­lönbsége januárban 9 és 18 pont között mozgott! A 2002-es választásokat köve­tően a Fidesz és az MSZP között fél évig nem volt mérhető kü­lönbség, a száznapos program után azonban a kormánypárt je­lentős, egyes kutatások szerint 10 pontos, sőt még ennél is na­gyobb előnyre tett szert. A fordu­lat tavaly nyár végén állt be, a Fi­desz akkor érte be a szocialistá­kat, azóta a nagyobbik ellenzéki párt folyamatosan növelte elő­nyét. A másik két parlamenti párt közül az SZDSZ csak a Század­vég szerint kerülne be az ország­gyűlésbe, az MDF pedig egyiknél sem. - Nincs pánikhangulat az MSZP-ben, de ezek figyelmezte­tő jelek. A kutatások azt bizo­nyítják, hogy viszonylag rövid időn belül is jelentős változások történhetnek egyik párt javára és a másik hátrányára. Hogy ennek A pártok népszerűsége a biztos szavazók körében Pártok Medián Szonda Ipsos Szá za dvég-Tárki Gallup MSZP 31 40 34 36 Fidesz 45 49 51 54 SZDSZ .3 4 5 3 MDF 2 2 .3 3 mi lehet a magyarázata? Szerin­tem a kormány azokat a szociá­lis intézkedéseket, amelyek a társadalom egészére kedvező ha­tással vannak, nem tudta politi­kai tőkére váltani. Ráadásul a Fi­desz negatív kommunikációja hatásos, a kormányé pedig nem jut el mindenkihez. Ennek elle­nére bizakodó vagyok, meggyő­ződésem, hogy a pártok népsze­rűségében legkésőbb 2006-ig fordulat történik - kommentálta a közvélemény-kutatási adato­kat Újhelyi István szegedi or­szággyűlési képviselő, az MSZP elnökségének tagja, aki hozzá­tette: Szegeden mást, a szocialis­ta pártra nézve kedvezőbb képet mutatnak a közvélemény-kuta­tási adatok. - Medgyessy Péter bankárkor­mánya azt ígérte, hogy kolbászból lesz a kerítés - nyilatkozta lapunk­nak Dobó László szegedi ország­gyűlési képviselő, a Fidesz-MPSZ választmányának alelnöke. A közvélemény-kutatások eredmé­nyei azt tükrözik, hogy a választók rájöttek, visszaéltek bizalmukkal. Nap mint nap arról győződnek meg, hogy a kormány nem tud az emberek fejével gondolkodni! A Fidesz legfőbb érve a valóság! A kutatások bizonyítják, nem csak mi látjuk úgy, hogy az embereket jobban érdeklik a mindennapi megélhetési gondok, mint a kö­zép- és hosszú távú hangzatos, ám soha meg nem valósuló kormány­zati tervek, programok - jegyezte meg Dobó László.

Next

/
Thumbnails
Contents