Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-14 / 38. szám

Szombat, 2004. február 14. SZIESZTA 15 A leggyakrabban használt tíz női mondat Két héttel ezelőtt közzétettük a férfiak által leggyakrabban használt tíz mondatot, s tettük volt ezt ama megjegyzés kíséretében, hogy korábban egy antologikus tárcagyűjteményben megjelent a világ leggyakrabban használt tíz női mondata is (Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim). Most gondolunk azokra az olvasókra, akiknek nem járt a kezében az antológia, mert Heideggert vagy Stahl Juditot kellett olvasni. A világhíres vendéglőt Por és Hamu Restaurantnak hívják, vezetője Doktor Feketefekete. A világ leggyakrabban használt tíz női mondatát a vendéglő étlapjáról másoltuk kl egy olyan éjszakán, amikor mind a tíz mondat elhangzott a vendéglőben. A mondatokat magyarázó megjegyzések kíséretében a nagyérdemű elé tárjuk. 1. Még! 2. És én?! 3. Mit vegyek fel? 4. Ez nem Igaz. 5. Miért nem magadtól? 6 Nekem pedig olyan kevés elég lenne! 7 Mondd még egyszer! 8 Hiszen megígérted! 9. Miért? 10. Nem. 1. Roppant szűklátókörű gondolkodásra vall, ha ezt a mondatot csupáncsak a szerelmi élet relációjában helyezzük el. A mondat voltaképpen a női lélek ama törekvésének és jellegzetességének a szubsztanciája, amely képtelen a megnyugvásra, nullpontra. Nincs megnyugvás. Mert a szépet, a jót, a kedvest Ismételni Is lehet. És például gondoljunk Lady Macbethre. Nála sem a szexről van szó. Vagy a lassan harminc esztendeje a csúcson lévő popénekes Madonnára. A erotika ugyan eszköz, de a karriervágy más lelki Irányultság. 2. Gondoljunk Flaubert híres, persze inkább irodalomelméleti szempontok szerint izgalmas felkiáltására, miszerint „Bovaryné én vagyok". Ez egyébiránt jellegzetes példa a hímsovinizmusra is. Mondjuk, Kaffka Margit ír egy szép Napóleon-regényt, és aztán így kiált: „Napóleon is én vagyok!" Általános röhögés, nemde. A kettes számú mondat teljesen jogos a nő részéről. Ráadásul a nő nem azt mondja, hogy ÉN. A nő odateszi az ÉS-t. Hú, hogy ez mekkora különbség! 3. Nos, talán ez a mondat igényli a legkevesebb magyarázatot. A mondat roppant kétségbeesett formában már elhangzott az altamiral sziklabarlangban Is, és már akkor Is közhely volt, s azóta is visszhangzik a világtörténelem különböző ruhásszekrényei előtt napról napra, percről percre, pillanatról pillanatra. Egyes szakértők a mondat, mondjuk így, populáris jellege okán kárhoztatják a kiválasztását. A nő lealacsonyításaként, rosszízű klfigurázásaként értékelik. 4. De bizony igaz. Vagyis nem mindig igaz, csupán többnyire, általában. Ennek a mondatnak a megítélésben két dolgot kell szem előtt tartani. Az egyik: a nő nem hazudik. Soha. Semmikor. Igen, a nő még akkor sem hazudik, amikor egyébként szemrebbenés nélkül állítja a cincogó egérkét a valóság toporzékoló elefántjával szemben. A férfi viszont hazudik. Nem mindig. Ámde gyakran. Mármost a dolog arrafelé bonyolódik, hogy a férfi, amikor hazudik, leginkább a nő miatt hazudik. Tehát amikor a nő azt mondja: „ez nem igaz", akkor pontosan tudja, hogy igaz, amiből pedig csupán az következik, hogy nem Igaz, és így tovább. 5. Azért nem magától, mert gyáva. Mármint a férfi, akinek e kiáltást az arcába küldik. Azért nem magától, mert élhetetlen, mert pipogya, mert nincs képzelőereje, mert megalkuvó, mert kényelmes, mert lusta, mert unalmas. Legyünk konkrétak? Tehát hogy a férfinak miért nem magától jut az eszébe, hogy virágot, briliánst, vagy új autót vegyen. Miért kell felhívni a figyelmét egy váratlan hétvégi utazás lehetőségére, névnapra, házassági évfordulóra?! Miért nem látja meg a fodrász, a kozmetikus művészi értékű keze nyomát?! Csupa reménytelenül kétségbeesett kérdés. De szóljunk a legérdekesebb esetről. Egyszer egy szegedi egyszakos filozófus lány este ért haza a könyvtárból, aztán sokáig álldogált a kedvese előtt. Na? A fiú hümmögött, a vállát vonogatta. Mi na? Nem tudom. Akkor a lány elsírta magát, hát nem látod rajtam, ma mennyit olvastam?! 6. A fene se tudja. Mert a nő vágyak és ábrándok nélkül olyan, mint halál ember nélkül. Bocsánat, ez nagyon rossz hasonlat volt. Annyi azonban bizonyos, hogy amikor ez a fájdalmas mondat kiröppen a nő finoman barázdált ajkai közül, arról van szó, hogy még az a kevés sincsen meg. Az a kevés kedveskedés, az a kevés figyelem, az a kevés odaadás, az a kevés pénz, az a kevés szeretgetés. Legyünk azonban nyugodtak, amennyiben az a kevés meglenne, akkor Is kevés lenne. A vágyakozás ugyanis nem mennyiségi kérdés. 7. Hú, ez bizony nagyon durva. Megy, mondjuk a családi konzultáció. Néhol ezt veszekedésnek, civakodásnak vagy marakodásnak hívják. Megy tehát a konzultáció, és egy válságos pillanatban a férfi olyat talál mondani, amit pedig nem akart, viszont egy királyfi is előveszi a dugi tőrt, ha a sárkány az összes kardját lenyelte már. E mondat előfeltétele, hogy a férfi valami olyasmit szólt, kiáltott, hörgött, ami roppant fájó, de Igaz, ami roppant aljas, de igaz, és ami roppant igazságtalan, és, ó jaj, mégis igaz. 8. Hát igen. Ezért nem szabad felelőtlenül és könnyelműen ígérni. Ebből a szempontból a nő és a gyermek igen közeli hasonlóságot mutat, egyik sem felejti az ígéreteket. Például három héttel ezelőtt ígértünk egy cirmos babszemet. Azt hiszik, el van felejtve? Nem, nincsen elfelejtve, és még a fekete vagy sima barna babszem sem jó. Mert cirmos lett ígérve, azért. És akkor ml van, ha boldogságot, derűt, anyagi biztonságot, satöbbit ígértünk. 9. A férfi azt hiszi, már megmagyarázta. Azt gondolja, hogy a logika összes eszközét kihasználta, hogy bravúrosan következtetett, hogy gyönyörűen fejtette ki az ok és az okozat közötti rejtett összefüggést, és a többi. És amikor jön a végállítás, kap egy miértet. Durr, és világháború. Vagy például egyszerűen csak kijelenti a férfi: szeretlek. Akkor erre mi a reakció? Ez: Miért? Szép vagy. Miért? Most meghalok, drágám. Miért? 10. Ez a durva NEM különben olykor igen. Nincs annál szörnyűbb, amikor a nő nemet mond. Igazán, a létezés teljes súlyát, nehézkedését felhasználva azonban ritkán mond nemet. Mert például ő elfogadja azt, hogy őt szeressék, amikor ő nem szeret. A Por és Hamu Restaurant étlapján a vendégek számtalan jogos megjegyzést tettek. A tíz legjellegzetesebb mondat közé joggal nyerhetne bebocsátást e néhány következő: Csak!, Jó, és?!, Hát akkor meg?!, Most akkor elégedett vagy?, Most még nem lehet! SZÍV ERNŐ Kis sztár, megasztar Marosi Tamás (Pierrot): a Megasztar döntősei külön-külön többet érnek, mint a mai zenei élet egésze Marosi Tamás, azaz Pierrot maga is volt sztár. Aztán úgy döntött, inkább ő dönti el, kiből legyen Magyarországon híresség. Rengeteg zenekar és énekes köszönheti neki létét, sőt a legújabb megasztárnak is lesz köze hozzá. Néhányan úgy tartják, Magyarországon nincsenek sztárok. Détár Enikő és Rékasi Károly is ezt szokta mondani, de Marosi Tamás azok közé tartozik, akik szerint igenis vannak. Talán azért, mert őt is sok ezren csodálták - még amikor fele arcát fehérre festette. - Abban az időben ez allűrnek számított, pedig én pont őszinteségi rohamomban tettem. Úgy tűnt, ez egy szimpla marketingfogás, azt is a szememre vetették, hogy a festékkel takaróztam. Ugyanakkor a többiek bármilyen dalt elénekelhettek, míg én a külsőmmel meghatároztam, hogy milyeneket adhatok elő. A nyolcvanas években az extravagancia volt a fontos. Ma már más a mérce, mégis vannak sztárok Magyarországon. Csak nem úgy, ahogy kellene - mondja Pierrot, majd hozzáteszi: az ideális megoldás az lenne, ha valaki a tehetsége alapján tűnne ki. Ugyanakkor ez ma Magyarországon nem így van. Nálunk abból lesz sztár, akit a média - elsősorban a bulvársajtó felkap. Éppen ezért az elmúlt évek sztárjai nem érdemük alapján lettek híresek. Normál esetben tehát nem így kellene működnie a kiválasztódásnak. Hiszen sztár az, akire felnézünk. Akinek különös képességei vannak arra, hogy magával ragadja a közönség figyelmét. Persze a sztár meg is botránkoztathat - véli a zenész. Vagyis a botrányhős, a díva adott esetben egy és ugyanaz. - Arról van szó, hogy ki milyen csoportnak a sztárja, tehát összemosódhatnak ezek a fogalmak. Marilyn Mansonhoz hozzátartozik, hogy megbotránkoztat. Dido is sztár, de másik réteg kell, hogy felfigyeljen rá. Sajnos nekünk se Bruce Springsteenünk, se Didónk, de még egy Marilyn Mansonunk sincs. Vannak viszont önjelöltjeink és jelöltjeink. - Nálunk úgy hívják a sztárokat, hogy Majka, Sitty-sutty meg anyámtyűkja. Nincs bennük semmi, mert nem a tehetségük alapján választódtak ki. A régiek viszont nem teremtődhetnek újra - egészíti ki Marosi Tamás. És kevesen csodálják őket. Pedig a Megasztár zsűrijében is ülnek példaképek. - Presser Gábor abban az időszakban volt igazán nagy sztár, amikor az volt a lényeg, hogy a muzsikával üzenjenek. Azóta is megtartotta a pozícióját, mert a szövegeik jelentettek valamit. A mai zenének már nem feltétlenül kell, hogy üzenete legyen. De mi magunk emeltük az üzenet nélküli dolgokat feljebb - magyarázza. Tény, hogy ez ellen sokan küzdenek. Az is igaz, hogy a Megasztár döntősei külön-külön többet érnek, mint a mai zenei élet egésze. Már ami az énektudást illeti. Ez mégsem elég. A népszerűségből persze most Pierrot-nak is több jut, hogy ott ül a Megasztár zsűrijében. - Valamivel több rajongói levelet kapok. Most azt hiszik, hogy belém vagy a zenémbe szerettek, de ez nem igaz. A bulvársajtó is próbálta keresni a magánéletemet, de ez nem fogja feldobni a lemezeladásomat. Ez buta népszerűség. Azt élvezem belőle egyedül, hogy újra aktív vagyok. Havonta egyszer van koncertem - de ennyi. Legalább emiatt nem kell fölvennem a harcot az olyan hülyeségekkel, mint a sztárság. DÉNES VANDA SZEMKÖZT Lékó Péter és a világbajnoki cím Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt, amelyben a meghívott stúdióvendéget egy tévériporter és egy újságíró kérdezi aktuális témáról. Az e heti adásban Lékó Péter nemzetközi sakknagymestert faggatta Márok Tamás és Süli Róbert - elsősorban a világbajnoki döntőröl. A felvezető kérdésre válaszolva Lékó Péter elmondta, nagyon örül annak, hogy a világbajnoki döntőnek, a páros mérkőzésnek már fix időpontja van, így már biztos: szeptember 25-től október 18-ig megmérkőzhet a címvédővel, Vlagyimir Kramnyikkal. A helyszín még bizonytalan - a tulajdonjogokat birtokló helvét dohányipari cég áprilisban vagy májusban jelenti be nagyszabású sajtótájékoztatón -, de az már szinte „tuti", hogy nem Magyarország, azon belül pedig nem Budapest lesz a házigazda. - A semleges helyszín valószínűleg mindkettőnknek jobb lesz - mondta Lékó -, az is elképzelhető, hogy Svájc ad majd otthont a páros mérkőzésnek. Az is elhangzott, hogy a 2003-as esztendőt a szegedi sakkzseni teljesen a világbajnoki döntő jegyében töltötte, készült a megmérettetésre, ezért áprilistól csak a dortmundi versenyen indult. De ez sem volt teljesen zökkenőmentes. - Éppen a torna előtt belenyúltam a még üzemelő fűnyíróba, ami levágta két ujjamat. Szerencsére a szegedi sebészek visszavarrták, így asztalhoz ülhettem kedvenc városomban, Dortmundban. A kevés szereplés következtében a világranglistán az elvesztett Élő-pontok miatt visszaesett a 10. helyre, annak ellenére, hogy Linaresben, minden idők egyik legerősebb és legszínvonalasabb viadalán diadalmaskodott. Idén már más taktikát követ. Rajthoz állt Wijk aan Zee-ben, ahol fantasztikus versenyzéssel a második helyen végzett, s ezzel előrelépett a 6. helyre a ranglistán. Ezután következik Linares, Monaco, majd Dortmund, utána pedig a vb-finálé. A tét óriási, eddig ugyanis mindössze tizennégy klasszikus világbajnokot tart számon a sakktörténelem, Lékó Péter lehet a tizenötödik, amennyiben „legyűri" a Kaszparovot verő Kramnyikot. - Nekem kell agresszívebben, támadóbb szellemben játszanom, mert a tizennégy parti során elért 7:7-es dönteüen a címvédőnek kedvez. Vagyis mindenképpen nyernem kell, legalább 7,5:6,5-re. Kramnyik nagyon nagy stábbal készül, de edzőmmel, Arshak Petroszjánnal mindent megteszünk azért, hogy a lehető legjobb formában legyek szeptember végére. Aztán úgyis minden az asztalnál dől el. Nagyon nagy párviadal lesz, s érzésem szerint az utolsó játszma dönt majd a világbajnoki címről. I. P.