Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-13 / 37. szám

Péntek, 2004. február 13. DÉLMADÁR 9 Valentin-napi szösszenetek - Drága, a tenyeremen fogom hordozni, amíg csak élek. - Miért, autója sincs? - Mit gondol, Egon, hány éves lehetek? - Nem tudom, drága Irma, én zenész vagyok, nem régész. Mondd, Jenő, ugye én voltam az első nő az életedben? • Lehet, már az első pillanatban ismerős voltál. Mi a jele annak, hogy ön médiasztár? 1. A Story magazinból tudja meg, hogy űj barátja van, a Kiskegyedből, hogy már gyereke is született, és a Fókuszból, hogy három lába van a gyereknek. 2. Annak ellenére, hogy csak azt a kérdést tudja feltenni, hogy „Meri vagy nem meri?", többször szerepelt társasági lapok horoszkóp rovatában. 3. A Mónika-show-ban már beszélt az alábbi témákról: A teknősöm az életem, Romantikusabbak-e a barna bőrű fiúk, illetve Fontos-e, hogy hosszű legyen? 4. A „Sztárok a drog ellen" koncerten vásárol füves cigit. 5. Ha ittasan vezet, egy ország aggódik a felépüléséért. Ha drogozva karambolozik, egy ország kívánja a vérét. 6. Mind a 47 db többi magyar sztárral tegeződik. 7. Nem felesége van, hanem párja. Nem inni megy, hanem partira. Nem sötét és büdös a lakása, hanem romantikusan egyszerű. • 8. Hetente minimum négy tévéműsorban mondja el, hogy nem érzi magát sztárnak. A titok A feleség naplójából SZOMBAT ESTE A férjem nagyon furcsa volt ma. Megbeszéltünk egy találkozót a plaza kávézójában. Mivel én egész nap shoppingoltam a barátnőkkel, gondoltam, hogy neheztel a pár perces késésem miatt, de végül is nem mondott semmit. Csak nem alakult a beszélgetés, egész idő alatt csendben ült. Javasoltam, hogy húzódjunk a kávézó egy csendesebb sarkába, de ez sem segített. Mikor rákérdeztem, valami gondja van-e, azt mondta, semmi különös. Mikor kérdeztem, én vagyok-e az oka a csöndnek, azt válaszolta, nem, nem kell nyugtalankodnom. Hazafelé úton mondtam neki, hogy szeretem, kissé elmosolyodott, s vezetett tovább. Nem tudtam megérteni a viselkedését, s nem tudom, miért nem válaszolt a szerelmi vallomásomra. Otthon is éreztem, hogy egész idő alatt messze jár, s nem is akar velem találkozni. Csak kornyadozott a tv előtt, s érezni lehetett, hogy messze jár az esze... Végül is felmentem lefeküdni. Kis idő múlva követett. Nagy csodálkozásomra válaszolt a szeretetemre, a simogatásokra, szeretkeztünk, de végig éreztem, hogy távol van. Elhatároztam, hogy rákérdezek, s akkor vettem észre, hogy már alszik. Álomba sírtam magam. Nem tudom, mit csináljak. Most már egészen biztos, hogy van valakije. Az egész életem egy katasztrófa... A férj naplójából SZOMBAT ESTE A Fradi kikapott. De este egy jót... Európa egyik legjelentősebben fejlődő kiskereskedelmi vállalatcsoportja vagyunk. JI^^B^IFMmÉ Sikerünk titka magasan képzett munkatársainkban rejlik. Munkatársat keresünk Hódmezővásárhely, Szeged, Csongrád megye, valamint egész Magyarország területére, újonnan kiépülő áruházláncunk számára a következő pozícióra: Elvárásaink: • A felelősségteljes pozíció nagyfokú terhelhetőséget és tettrekészséget kíván meg. • Ön képes az önálló munkavégzésre, ugyanakkor csapatban is tud dolgozni és beosztottjait irányítani. • A kommunikáció német nyelven nem okoz Önnek problémát. • Dinamikus és célorientált. Amit kínálunk: • Változatos munkakör, részvétel a bolt teljes körű irányításában. • Biztos, modern munkahely. • Változatos munkaidő-beosztás. • Ön lehetőséget kap a szükséges szakmai ismeretek alapos elsajátítására. • Számunkra nem döntő, hogy Ön eddig a kereskedelem mely területén szerzett tapasztalatot. • Többhetes németországi betanulás lehetősége. Felkeltettük érdeklődését? Ha igen, kérjük nevezze meg az ön számára ideális várost/városokat, és küldje el postai úton arcképes fényképpel ellátott önéletrajzát, telefonszámát és egyéb elérhetőségeit a következő címre: LIDL Magyarország/ H-1027 Budapest, Tölgyfa u. 1-3. Belami jégünnepe Szóval maga azt mondta, mintegy három héttel, két nappal, hat órával, tíz és fél perccel ezelőtt, hogy komolytalan dolog az egész? Hát akkor most viselje a következményeket - rikkantott Plüss Eta, s gyorsan adott egy akkora öklöst Smúz apunak, hogy az rögvest dobott egy hátast. És ahogy áldott emlékű Papp Laci mondá egykoron, a Dűjj Előre SC régen volt pénztárosára rászámolhatták az egész számtankönyvet. - Szép ütés volt, Béla légy is megmondhatja - csettintett Snájdig Pepi -, de most talán már azt is elárulhatná, miért részesítette eme kétes értékű kegyben a mi hőn utált Smúz apunkat? - Mert gúnyolódott. Jelesül azt merte mondani a fent megnevezett időpontban, olvasgatva a magyar műkorcsolya és jégtáncbajnokság híreit, hogy ez a sport mifelénk nemhogy fa, de még vasbatkát sem ér. Talán ha fél tucatnyian illegetik magukat a jégen, s az is bolond, aki efféle szórakozásra pénzt áldoz. Bezzeg most annyit se szól, mint egy fogatlan betonoszlop, most, amikor Európa-bajnokára büszke az egész ország, és a budapesti sportarénában volt akkora a tombolás, hogy fele ki is csordult az ajtókon - idézte fel könnybe, s még ki tudja mibe lábadt szemekkel az elmúlt hét nagy magyarországi sporteseményét Etácska. Majd újabb pofonnal figyelmeztette az éppen szendergéséből ébredező Smúz aput arra: vele aztán nem különösebben érdemes vitába bocsátkozni. -Jégtánc! Meg műkorcsolya! Istenem, mekkora varázslattal is bírt ez egykoron - mélázott immár Bika Jenő is. Minek Dönci bevallotta: neki momentán a jégről csak annyi jut eszébe, hogy az Idén immár hatszor esett a fenekére, pedig még igazi tél sem volt. Ló Elek viszont kifejtette: ha már egyszer ekkora a siker, meg a nép boldogsága, építsünk jégpályákat, hadd gyakoroljon a sok gyerek, s Magyarország legyen végre jégnagyhatalom. - Ez utóbbi megjegyzése nem is oly nagy botorság, mint elsőre látszik, ugyanis a korcsolyás lányok mellett mostanság a jégkorongozó fiúk is azt bizonygatják, nem véletlenül csatolnak vállvédőt magukra - helyeselt Bovden Béci, akinek lelki szemei előtt két nagyfröccs társaságban három fedett műjégpálya is elúszott, mintegy lebegve. - Emberek, meg vannak maguk húzatva? - kiabált ekkor Smúz a budi ajtó mögé bújva. - Éppen most építtetnének jégpályákat, amikor fetreng az ország a költségvetési hiányban, egyre nő az államadósság, égig szöknek az árak? - Mit mondjak, ez a leltár igazi mélyütés volt - döbbent meg e szavak hallatán Snájdig, pedig már éppen azon ügyködött, hogy gyűjtést is rendez jégcsarnokok ügyében. Talán le is kerül a jeges téma a Zsibbadt brigádvezető napirendjéről, ha nem szólal meg akkor Belami. - Ahogy hallom, az újpesten megépült műjégpálya 800 millió forintból kijött, s ha üzemel, pesti srácok ezreinek okozhat egész évben, sok-sok éven át csúszkálós boldogságot. Ahogy elnézem: Szeged műjégpályájára is igencsak gyakorta kitehetik a megtelt táblát. S ahogy sejtem: amíg gyerekeink jégpályára járnának, addig nem sorvadna izmuk a számítógép előtt, friss lég járná át a tüdejüket, kipirulna az arcuk. És ami legalább ennyire fontos: mi is elhinnénk végre, hogy nem csak tanulmányokat, programokat, ígérgetős halandzsákat tudunk mi, magyarok összehozni egészséges életmódról, hanem teszünk is azért valamit, hogy az utánunk jövő nemzedék legalább nálunk erősebb, fittebb, vidámabb legyen. - De hát a pénz? Ami hiányzik, de mindig és nagyon - erősködött tovább Snájdig. - Gondolja, hogy amit mostanság elkölt ez az ország, az mind csak és kizárólag hasznosabb dologra megy el, mint a műjégpálya, netán sportcsarnok, vagy egy focipálya lenne? - kérdezett vissza Belami. Majd megkérte a jelenlévőket: ugyan nyújtsa már fel a kezét az, akinek a gyereke' sportol. Miután kiderült, hogy bizony senki sem akarta hirtelen mozdulattal kiverni a villanykörtét a foglalatából, az iránt tudakozódott, hány Zsibilakó utóda nyeli a cigifüstöt, a kocsmaszagot, s mennyi van közülük, akit megkörnyékeztek már kábszerrel is sötétben bujkáló nepperek. - Vegye tudomásul - kiáltozott ekkor Minek Dönci -, hogy én e kérdésre nem válaszolok, mert teli vagyok személyiségi jogokkal, meg egyébként is: mi köze ennek Sebestyén Júlia bajnoki címéhez, meg az országos jégörömhöz. - Igaza van, tulajdonképpen semmi. Csak úgy beszélek ki a fejemből, mert szám is van, meg időm Is - mondta Belami, majd halkan megjegyezte: Plüss Etának talán mégsem csupán Smúzt kellett volna elvernie. BÁTYI ZOLTÁN