Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-12 / 36. szám

Csütörtök, 2004. február 12. BIZALMASAN 9 FELPÖRGETETT MINDENNAPOK ROSSI ROS MAGYARORSZÁGOT IS NÉPSZERŰSÍTI Zöldség tubusban, ivóvíz zselében Egy éj a rilai kolostorban Társadalmunk egyre gyor­sabb lesz. Mindenütt azzal pró­bálkoznak, hogy időt nyerjenek. Az emberek rövidebb ideig al­szanak, gyorsabban esznek. Még a tusolást is sietósebben végzik. Az 1980 után szüle­EMF* ^¡t^Ájjj tettek nemzedéke már meg­W jjjeff^ro szokta, hogy egyidejűleg több M dolgot is csinál - állapította yáfM meg a hamburgi társadalom­Pfete r g!lml tudományi intézet. E jelenség H11 leírására a multitasking kife­jezést a számítógépes technika szótárából kölcsönözték a kutatók. Hasonló eredményre jutott a kelkheim-kasseli jövőkutató Intézet is: aki időt akar megtakarítani, az a metróhoz vezető úton issza meg reggeli kávéját, híreket a fitneszstúdióban hallgat és tévézés közben telefonál. A gyorsabban élni trend éllovasa leginkább az Egyesült Államokban és Japánban figyelhető meg. A menés közben evők számára ezekben az országokban joghurt helyett go-gurtot (go angolul: menni), zöld­séget tubusban, vizet pedig zselé formájában árusítanak. De Németországban is átalakulóban vannak a szokások. A legújabb felmérések szerint a németek egynegyede már nem odahaza reggelizik - a középosztályhoz tartozók autóinak ajtóiban kávéval teli termoszok sorakoznak. Az új életstílus célszerűségét azonban sokan vitatják. Amerikai kutatók arra figyelmeztetnek, hogy új betegség van kialakulóban: az odafigyelés hiánya. Állítólag a rövid távú emlékezés kihagyásának veszélye Is fenyeget. Egy németországi felmérés szerint inkább csak a nők képesek egyi­dejűleg több dolgot Is csinálni. Szívek szinte mindenhol Mielőtt márciusban virágba borulna a világ - mintegy a tavaszt elővezető hírnökként szívbe borul a világ. Leg­alábbis bolygónk azon részein, ahol a Valentin-nap megün­neplése divatba jött Nálunk már évek óta rene­szánszát éli ez a Nyugatról érkező hagyomány, amely a kereskedőknek, árukészítők­nek jó ürügy arra, hogy az ősi szimbólum adta lehetősége­ket meglovagolják. Úgy is mondhatnánk, hasznot húz­nak abból, hogy ilyenkor férfi és nő, fiatal és öreg direkt módon akarja éreztetni sze­retteivel: hálás önmagában azért, hogy egyáltalán van­nak. Erre pedig a legegyszerűbb megoldás a szívvel fémjelzett vagy a szív alakú holmi. Ezért jelenik meg a szív minden szinten: alsón, felsőn, hátsón, pralinén, agyagmútyúrön és fehérneműn. Nem csoda, hogy az egyik párizsi kifutón a na­pokban tartott bemutatón is megjelent. Nem is akármilyen fekvésben. A formás női ido­mok domborulatai kellő plasz­tikusságot adnak a mintázat­nak is. Ezt főként a férfiak érté­kelik. Ezért aki hasonlót vásá­rol, az ne ajándékba adja pár­jának, inkább magára öltve lepje meg a nagy Ő-t a szív kül­dik nemzetközi napján. RIMÁNYI ZTTA Szoknyajogok MTI A férfiúi szoknyaviseleti jogo­kért tüntetett mintegy száz férfi New Yorkban. A felvonulók nyomatékkal hangsúlyozták, hogy nem transzvesztiták, nem is homoszexuálisok, hanem le­gények a talpukon, csupán sze­retnék elérni, hogy szoknyát, vagy szoknyát is hordhassanak. A menet a Guggenheim Múze­umtól a Metropolitan Művé­szeti Műezumba masírozott be, ahol megtekintette a Ret­tenthetetlenek: Férfiak szok­nyában című kiállítást, amely címében utal Mel Gibson Ret­tenthetetlen című történelmi filmjére, amelyben a XIV szá­zad eleji skót harcosok kivétel nélkül szoknyások. Ki az a titokzatos Rossi Ros? Bulgária és az egész mediterrán régió popcsillaga, akit százezrek ünnepeltek stadionokban, államfőkhöz s más politikusokhoz be­járatos, akivel bolgár országos lapok kö­zölnek egész oldalas interjúkat, árva gyerekek javára szervezett koncerteket, aztán pedig a szófiai ismertségből eljött magyar vidéki városokba, és férjével együtt szinte visszavonultan él. „Nem énekesnő: ember", mondja magá­ról ez a rendkívüli személyiség, s valóban, az énekesnőség csak egyetlen szelet az őt alkotó teljességből. Vajon a magyaroknak van-e fogalmuk arról, hogy Magyarorszá­got, amerre Rossi Ros jár-kel a világban, ahol csak tudja, népszerűsíti? Még Vásárhely lakói közül is kevesen sejtik: az ő közvetítésével jött létre Vidin és Hódmezővásárhely között a testvérvá­rosi kapcsolat. Most már elsősorban a családjának él Rossi Ros, férjével, Fekete Lászlóval, a 2. lövészászlóalj parancsno­kával és kisfiúkkal, Ádámmal- lakásuk fa­lán bolgár képzőművészek alkotásai -, de Olaszországban húsz koncertet adott, s Németországban, Svédországban, Finn­országban, Dániában is dolgozott, tengeri átkelőhajókon fellépve. Miképp jött létre a házasságuk? - Évekkel ezelőtt Szófiában, egy nem­zetközi hadgyakorlat után az ottani ve­zérkari főnök adott egy állófogadást, ti­zenhárom ország százötven katonatiszt­jének részvételével. Ezen koncertezett Rossi Ros, és az autogramkérők közt ma­gam is ott voltam - emlékszik vissza Fekete László. Aztán találkoztak egy éj­szakai zenés klubban, és a beszélgeté­sekből szerelem kerekedett. Bulgáriában, ahol mindenki Rossi Ros-rajongó, ez nagy hír volt, mert Rossi addig csak mun­kájának, s a közéletiségnek élt, és hogy külföldihez megy férjhez, tovább növelte az esemény hírértékét. De Rossi Ros meg­ígértette férjével: nem fogja akadályozni további karrierjét. Ezt Fekete László be is tartotta, s nem rajta múlt: a kezdetben Magyarország és a mediterraneum közt ingázó Rossi Ros tavaly márciusban ha­talmas búcsúkoncert keretében elbúcsú­zott Bulgáriától, s azóta elsősorban Ma­gyarországon él, Vásárhelyen. Kisfiúk, Rossi Ros bolgár énekesnő és kisfia, Ádám Ádám igazi „trilingvis", bolgárul, magya­rul, angolul egyaránt beszél, és már na­gyon várja február 28-át, amikor édes­anyja föllép óvodája farsangi délután­ján. Rossi Ros - eredetileg operaénekes­nek tanult, nyolc nyelven énekel - zene­szerző és szövegíró is; leghíresebb dala egy, a rilai kolostorban töltött éjszaka után jutott eszébe („hétköznapi" embe­rek oda csak turistacsoportok formájá­ban juthatnak be, s éjszakát ott tölteni: szóba sem jöhet). A mártélyi kavalká­don való föllépéséhez szintén külön számot írt Rossi Ros, óriási sikerrel, sok ezer ember előtt, ugyanott a makedón FOTÓ: TÉSIK ATTILA folklórból is ízelítőt tartott. Amikor azt kérdjük tőle, hogy a balkáni népzenék ­melyeket nagyon kedvel - és a pop kö­zött mennyire lát átjárhatóságot, lénye­gében azt mondja, hogy ez két külön dolog. Ám magunk részéről ettől füg­getlenül úgy érezzük: ha majd kedvet érez föllépésekhez, ilyen irányban is le­hetne keresgélnie, hisz a balkáni népze­nekincs hasznosítása nem hagyomány nélküli a magyar könnyűzenei életben, a Sebő-féle, többek közt bolgár népi hangzásvilággal is dolgozó Énekelt ver­sek óta máig, amikor a világzene a hét­köznapok része lett. F.CS. Belediktálás helyett előkóstolás Kisgyermekes szülők számára nehéz korszak, amikor a csemete válogat: turkálja, elutasítja az ételt, a neki tet­szőt követeli, hisztizik. Sokan nemigen tudják kezelni ezt a helyzetet, minden étkezésnél „áll a bál" - pedig van megoldás. Az egy és három év közötti korszak több szempontból nehéz a szülők szá­mára, a jelentkező problémák között az egyik legnagyobb, hogy a gyerek nem eszik rendesen, válogatni kezd, mereven elutasít, illetve követel bi­zonyos ételeket. A tájékozatlanabb, gyakorlatlanabb mamák és papák ettől rendszerint za­varba jönnek, s mindenfélével pró­bálkoznak, hogy a gézengúzt „meg­tanítsák enni". Gyermekorvosok, lé­lekbúvárok javasolják, a „megtanítás­hoz" számos szempontot vegyenek fi­gyelembe, legyenek következetesek, és nagyon türelmesek. Mindenekelőtt jó tudni, hogy ez az a kor, amikorra kifejlődik a kicsik íz- és szagérzékelése, és ennek szerepe van abban, hogy mit esznek szívesen, s mit nem bírnak. Ha a gyerekből undort vált ki valamely étel szaga, íze (főleg, ha annak öklendezős, izzadós fizikai jelei is vannak), lett légyen az bármilyen tápláló is, nem A türelmes eteés a későbbiekben is erősítheti az anya-gyermek viszonyt kell beleerőltetni a lurkóba! Az erő­szakkal csak az érhető el, hogy va­lószínűleg egész életére megutálja azt az étket, s megharagszik etetőjére. Célszerűbb megpróbálni előkósto­lással, tetszésünket nyilvánítva rábe­szélni, „ez hű, de finom" játékot játszva megkóstoltatni vele, illetve különféle ízesítésekkel és álcázásokkal próbál­kozni. Amit konokul visszautasít, azt a tápanyagot más formában adjuk neki (mondjuk, ha a tejet nem szereti, kap­jon kefirt, tejes gyümölcsturmixot, jog­hurtot, sajtot, tejberizst, tejjel leöntött gabonapelyheket). Nagyon rossz mód­szer a „ráéheztetés", azaz az azzal való próbálkozás, hogy nem adunk mást az ellenszegülő kicsinek, mondván, ha éhes lesz, megeszi azt is, amit elsőre eltol. A keménykedés, a belediktálás helyett az ételek megkedveltetése javallott. Ha az étkezéshez nyugodtak, oldottak, ráérősek a körülmények, ha közben a fi­gyelem valóban a kicsié, ha jókedvű partnerei vagyunk az evésben, akkor a „válogatási kényszer" kisebb lesz. Játé­kos formában, apa vagy anya példáját követve becuppogja talán még a sárgarépa-főzeléket is. S ha a krumpli­püréből a tányérban a gonosz farkas alakja formálódik, azt jó játék bekapni Piroska helyett, megmutatva, ki is az erősebb. - Á figyelem mellett fontos a dicséret, a jutalmazás is. Tudományos kiselőadást tartani az étel összetevőinek élettani hatásáról, fontosságáról viszont felesleges, az ilyen kisgyermek még nem érti. Célszerűbb helyette a „spe­nóttól erős leszel, mint Popeye", vagy a „sárgarépától tanulsz meg fütyülni" példálózás. Ha a kicsi a nem szerette falatokat is megeszi, lehet jutalmazni némi nassal, gyümölccsel. A túlzó torkoskodást azonban ne tűrjük! Egészségtelen, el­veszi a gyerek étvágyát. Pedig arra ebben a korban különösen vigyázni kell, mert a kicsiknél a növekedési hullámok miatt az amúgy sem mindig egyenletes. Az étkezési időket tekintve viszont következetesnek kell lenni, a megszokott ritmus fontos. S ha előbb kezd éhes lenni, mint a főétkezési ideje, adjunk neki gyümölcsöt. Ne nas­soljon, s ne vegyük figyelembe, ha hisztizik az édességért, kedvenc fa­latjaiért! Bármennyire nehéz is, a „mű­sorra", a hisztire nem szabad reagálni. SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Thumbnails
Contents