Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-12 / 36. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. FEBRUÁR 12. • HIRDETÉS« 3 Folytatás az 1. oldalról Medgyessy Péter kifejtette: a döntés következményeként a dél-alföldi térség lakói gyorsabban jutnak el Budapestre, az E75-ös út melletti települések megszabadulnak a rájuk zúduló hatalmas forgalomtól, a pálya továbbépítése nyomán pedig befektetők érkeznek a régióba és új munkahelyeket teremtenek. Medgyessy Péter ezt követően Botka Lászlónak egy jelképes, az eredetit a sokszorosára felnagyított matricát nyújtott át. A szegedi polgármester a többi település nevében köszönte meg, hogy a kormány a térség és kétmillió ember számára kedvező döntést hozott, s hozzátette, a részvénycsomag megvásárlásának költségei a gyorsan megtérülő befektetések közé tartoznak. Szeged, Magyarország harmadik legnagyobb városa, végre diszkrimináció nélkül, egyenlő esélyekkel csatlakozhat Európához - mondta végezetül Botka László. A polgármester lapunknak arra a kérdésére válaszolva, mi volt az oka annak, hogy a kormány február 11 -éig várt a döntés meghozatalával, a következőket válaszolta: az eltelt egy hétre azért volt szükség, hogy a kormányzat megtalálja a forrásokat az M5-ös továbbépítésére. A központi költségvetésben az autópálya-építésre szánt pénzeket már lekötötték, akárcsak az EU-s forrásokat (ez utóbbiakat 2007-ig), így a kormánynak olyan konstrukciót kellett választania, amely a matrica bevezetését éppúgy biztosítja, mint a továbbépítést. Frank József külön is hangsúlyozta, tény, hogy a döntés sokba kerül a magyar államnak, de ez a térség számára a rendszerváltás óta hozott egyik legfontosabb határozat volt. F. K. ÉVI 10-15 MILLIÁRD A MATRICÁÉRT Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a megállapodás részleteivel kapcsolatban elmondta: az M5-ös továbbépítése a koncessziós szerződés keretében történik, 2004-es árakon 365 millió euróért, mintegy 95 milliárd forintért. A magyar államnak vételi opciója lesz 2009-ig az AKA Rt. fennmaradó 60 százalékának megvásárlására. Az AAK a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott hitelből veszi meg a részvények 40 százalékát. Az állam az AKA magánbefektetői számára a matricáért cserébe évi 10-15 milliárd forintos rendelkezésre állási díjat fizet. Az M5-ös továbbépítése akár március 12-én elkezdődhet. Négy egyetem orvoskara segítséget kért a kormánytól és az OEP-től Az APEH-fókuszában a sulinet és a lakáskölcsönök Eltűnt a látókörből hét és fél ezer adózó Nem lesznek hálapénz-kommandók - hangzott el tegnap az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságán, ahol a 2003-as évet értékelték az adóhatóság vezetői, egyúttal arról is beszéltek, hogy az idén kikre figyelnek jobban a hivatal munkatársai. MUNKATÁRSUNKTÓL Tavalyelőtt a megyében 240 ezer adózót tartottak nyilván, e szám 2003-ra valamivel több, mint tízezerrel csökkent mondta Papp István, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának vezetője. Az adózók természetes fogyása megszokott, ám míg 3700 adófizetőről tudják, hogyan került ki az adózói körből, több mint hétezer eltűnésének okait egyelőre nem látják. A megyei ügyfélszolgálatokon tavaly 100 ezernél több bevallást, 200 ezer befizetési csekket vettek át, 23 ezer igazolást adtak ki, és közel 60 ezer adófizetőt tájékoztattak személyesen, vagy telefonon. Az adóhivatal szegedi ügyfélszolgálatán egy év alatt 87 ezren fordultak meg - jelentette ki Csurgó Edit, adó- és járulékügyi igazgatóhelyettes, aki hozzátette: pozitívum, hogy tavaly a privát bevallások harmada, a céges bevallásoknak pedig 50-70 százaléka az interneten bonyolódott. Az ország háromezer legnagyobb adózója - ebből 75 Csongrád megyei cég - kötelezően elektronikus úton vall közölte Pakay Andrásné, az ellenőrzési szakterület vezetője, aki elárulta: a kis- és közepes vállalkozások mellett idén is nagyító alá kerülnek a tartósan veszteséges cégek, a sulinetes akciók és lakáskölcsönök kedvezményezettjei, továbbá ellenőrzik az eva-alanyok bizonylat-kiállítási kötelezettségét is. A megyében tavaly 10,4 milliárd forintot vont végrehajtás alá a hivatal az adózók önkéntes befizetésének elmaradása miatt közölte Szántó Ágota igazgatóhelyettes. A sajtótájékoztatón Papp István igazgató kitért arra, hogy az APEH létszámcsökkentése a Csongrád Megyei Igazgatóságot is érintette: 53 dolgozótól kellett megválniuk, jelenleg 418 a létszám. Az igazgató az idei várható vizsgálatokkal kapcsolatban elmondta, nem lesznek hálapénz-kommandók, ez társadalmi és más jellegű probléma, egyelőre nem adózási kérdés, a megyei igazgatóság így „nem pécézi ki az orvosokat a többi adózó közül". Mérnökképzés A leendő mérnöki kar alapja lesz az az új műszaki és anyagtudományi intézet, amelynek létrehozásáról döntött a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanácsa. Erre azért van szükség, mert a dél-alföldi térségben nincs mérnökképzés, a szakembereket viszont hiányolják a helyi cégek. Az állam 40 százalékos részesedést vásárol az AKA Rt.-ben Szabad a pálya az M5-ösön Ezt a mozdulatot március 12-étől örökre elfelejthetjük Fotó: Karnok Csaba Pazarlásspirál KATKÓ KRISZTINA Alulfinanszírozott. Ha az ember bárhol hallja ezt a kifejezést, azonnal az egészségügyre asszociál. A társítás nem véletlen, az elmúlt évtizedben több millió alkalommal elhangzott két szó egymás mellett: alulfinanszírozott egészségügy. Most az orvosegyetemek kerültek nehéz helyzetbe a degresszíós elvonással, és sikítanak, pénzt ide, gyorsan. Problémájuk érthető, jogosnak is mondható, gazdasági gondjaik nagyon is valódiak, így sem műtétre váró beteggel, sem orvossal, gazdasági igazgatóval nem cserélnék. Mégsem hiszem el, hogy a rendszer alulfinanszírozott, sokkal inkább nagyon-nagyon rossz elosztással működő. Mert van arra példa hazánkban is, hogy egy orvosegyetemnek nincs hiánya, s olyan is akad közvetlenül velünk szomszédos országban, hogy a nem sokkal nagyobb egy főre jutó egészségügyi kiadásból normáhs gazdálkodással, stabilan működik az egészségügy. Nálunk neuralgikus pont a gyógyítás és az oktatás, is, így az orvosegyetemek duplán szenvednek. Ráadásul két olyan területről van szó, amelynél ha elhangzik: piaci alapokon működjék, menten mindenki rosszul lesz. E területekre privát pénzt, versenyt, a fogyasztók részleges, de közvetlen anyagi támogatását bevonni, vagy akár ezt emlegetni politikai öngyilkosság, immár a rendszerváltás óta. Az oktatás vagy a gyógyítás azért maradt ki a gazdasági rendszerváltásból, mert az állam a felelősség vagy a befolyás megőrzése miatt értékesebbnek vélte annál, minthogy hogy durva piaci viszonyok közé helyezze, Ha úgy tetszik: a pénzre bízza. Rosszul tette, így ma az intézményvezetők kénytelenek kunyerálni, s nem ismerik a valódi piaci kényszert, akár tesznek ezért valamit - orvos-közgazdászok, tender-specialisták, egészségügyi menedzsment alkalmazásával - akár nem. Ha ez hosszú távon így marad, akkor a honi egészségügyben és oktatásban felerősödnek azok a folyamatok, melyek a piaci verseny hiánya okán ma is körvonalazódnak: a színvonal zuhanni kezd. Az egyetemi vezetők fis) nagyon rossz helyzetben vannak, de eredmény nem születhet teljes állami segítségből. Hosszabb távon biztosan nem. Ahol saját érdekkel összefüggésben pénz van, csakis ott van versenyképesség és verseny, s csakis ott van nyomás a hatékonyságra, a pazarlás megállítására. Ameddig az egészségügy intézményeken belüli és azokon kívüli nagy lyukas hálójából kihullanak a forintok, addig az lesz, ami most van: mindenki megszokásból tartja a markát, duzzad a hiány, adósságspirál réme fenyeget, a drágán képzett orvosok gyógyszerlátogatók lesznek, vagy elmennek az országból, a szívsebész este 10 után ül le közbeszerzési tendert írni, a beteg meg csöngeti a tb-t, majd adózott jövedelméből „hozzájárul" az évi legfrissebb adatok szerint 40-50 milliárd forintnyi honi hálapénzbüdzséhez. A bíróság a nagy botrányt kavaró ügyben nyomozást rendelt el A halapenz.hu a rendőrségen A bíróság nyomozást rendelt el az úgynevezett halapenz.hu ügyben. A honlap miatt Herczeg János szegedi professzor tett feljelentést. A szülész-nőgyógyász korábban a rendőrséghez fordult, azonban a szegedi kapitányság illetékesség híján az iratokat átadta a bíróságnak. A Szegedi Városi Bíróság nyomozást rendelt el a www.halapenz.hu-ügyben. A feljelentést Herczeg fános szegedi szülész-nőgyógyász professzor tette. Az orvos korábban a Szegedi Városi Rendőrkapitánysághoz fordult, ám akkor a rendőrség hatáskör hiányában nem foglalkozott a lialapenz.hu ellen tett feljelentéssel. A rendőrség álláspontja szerint az ügyben legfeljebb rágalmazás vétsége történt, amelyben a vádat maga a sértett képviselheti. A rendőrség az iratokat ezután átadta a Szegedi Városi Bíróságnak. A weboldal miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tevő Herczeg János nem fogadta el a rendőrség véleményét, fellebbezett a döntés ellen. A szegedi szülész-nőgyógyász szerint bűncselekmény történt, az interneten olvasható írások alkalmasnak látszanak személyiségi jogok megsértésére, valamint a becsület és a jó hírnévhez fűződő alkotmányos jogok csorbítására. Herczeg János professzor egyúttal kártérítési pert is kezdeményezett a weblap létrehozói ellen. A nagy botrányt kavaró honlapot eredetileg azzal a céllal hozták létre, hogy mások tapasztalatainak megismerésével a kismamák könnyebben tudjanak maguknak megfelelő egészségügyi intézményt és szülészt-nőgyógyászt választani. Az oldalon több orvosról, így számos szegedi nőgyógyászról is nyilvánosságra hozták, hogy állítólag mennyi hálapénzt kér, illetve fogad el, minősítették munkájukat, közölték munkahelyi és privát (mobil)telefonszámukat. Egyébként a weblap, amelyet az ombudsman is aggályosnak nevezett, egy idő után „eltűnt". T.K. Vészjelek az egészségügyből Folytatás a 1. oldalról A professzor elmondta, az orvosegyetemek, a debrecenit kivéve, már most is jelentős adósságot halmoztak fel. Szegeden évek óta mintegy 400 milliós adósságállományt görgetnek maguk előtt. Az összeg a mostani intézkedések miatt megduplázódhat, vagy akár a háromszorosára is nőhet. - Ez pedig azt jelentené, hogy a finanszírozási források csökkenésével a betegellátás színvonalát veszélyeztető működési- és bérköltség hiány alakulna ki, ami kényszerű várólisták kialakulásához vezetne, remélhetőleg csak az elektív beavatkozások esetében - hangsúlyozta Lonovics professzor. A centrum elnöke úgy látja, hogy az egyetemi klinikák működésének ellehetetlenedése egy még súlyosabb következménnyel fenyeget, nevezetesen: veszélybe kerülhet az orvosképzés egésze is, amelynek társadalmi kihatásai az egészségügyi ellátórendszer egész jövőjét veszélyeztethetik. - Már jelenleg is jelentős orvoshiány van hazánkban, amely a közeljövőben prognosztizálható nagyszámú nyugdíjba vonulás és az Európai Unióhoz való csatlakozás után várhatóan meginduló orvoselvándorlás miatt a tízezres létszámot is meghaladó orvoshiányt eredményezhet. Az országban működő négy orvosképzéssel foglalkozó egyetem - a budapesti, a pécsi, a debreceni és a szegedi - orvoscentrumainak elnökei mindezek miatt memorandumot fogalmaztak meg, amelyben javaslatokat is tettek a fent említett veszélyek elkerülésére. Ezt elküldték az egészségügyi, az oktatási, a gazdasági tárcának, valamint a pénzügyminisztériumnak, a Miniszterelnöki Hivatalnak, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). Választ egyelőre még egyik helyről sem kaptak. TÍMÁR KRISZTA Most már az egészségügy is műtétre szorul Fotó: Schmidt Andrea