Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-11 / 35. szám

SZERDA, 2004. FEBRUÁR 11. «MEGYEI TÜKÖR* A következő tanévtől Szegeden is lehetőség nyílik arra, hogy a középiskolákba jelentkező diákok egy része úgynevezett idegen nyelvi előkészítő évfolyamon kezdje meg tanulmányait. Ez annyit tesz, hogy az ilyen jellegű képzést nyújtó középiskola kilencedik osztályában kizárólag idegen nyelvet és informatikát tanulnak, valamint képességfejlesztő tréningeken vesznek részt. Ők egy évvel később érettségiznek, viszont „piacképesebb" tudással rendelkeznek. Szegeden négy oktatási intézménynek lesz lehetősége szeptembertől egy-egy ilyen osztályt indítani. Az egyik ilyen, a Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskola igazgatója, Koczor Lajos elmondta, a'képzés fő feladata, hogy ellensúlyozza a nyelvtudás területén is meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket. Sok gyereknek ugyanis nincs lehetősége drága tanfolyamokra járni. A csatlakozás viszont minden eddiginél szükségesebbé teszi az idegen nyelveket, lúszen új munkalehetőségek nyílhatnak számukra. Ráadásul a legfrissebb szakirodalom nyelve sem a magyar. Az iskolában angolt és olaszt tanítanak heti 12-13 órában, ami a tizedik évfolyamtól sem csökken 5 óra alá. Az ötéves képzés végére megszerezhető a középfokú nyelvvizsga. A speciális osztály maradék óraszámát informatikai képzésre és képességfejlesztésre használják föl, mivel gyakran úgy érkeznek a tanulók a középiskolákba, hogy nem tudnak rendesen olvasni, így pedig feladatot értelmezni és tanulni sem. A Kőrösy József szakközépiskolában közgazdasági képzés keretében vezetik be a nyelvi előkészítő évfolyamot, míg a Gábor Dénes Gimnáziumban egy általános gimnáziumi osztályban kezdhetik meg tanulmányaikat azok, akik a középiskolai képzésnek ezt a formáját választják. A negyedik, a Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola vezetője, Baráth Lajosné arról tájékoztatta lapunkat, hogy náluk vendéglátós és idegenforgalmi osztályt indítanak ebben a rendszerben. A jelentkezőkkel elbeszélgetnek, elmondják, az intézmény mit kínál, és szeretnék megtudni azt is, hogy a gyerekek mit várnak ugyanettől. TOMBÁCZ RÓBERT Három és fél millió lenne a vízterhelési díj Csongrádon Az aláírók sürgetik a felülvizsgálatot Vizsgálja felül a Környezetvédelmi Minisztérium a környezetterhelési díjakról szóló szabályozását - követelik a csongrádiak. A tiltakozó aláírásgyűjtés folytatódik, a szolgáltatók a szaktárca reakciójára várnak. Ezerkétszáz köbméteres napi szennyvízmennyiséggel számolva három és fél millió forintot kellene az APEH számlájára utalnia 2004-ben a csongrádi Víz- és Kommunális Kft.-nek, vízterhelési díj címén. Ez az a jelentékeny összeg, amit egyelőre nem hárított át a lakosságra a Tisza-parti város önkormányzata, helyette inkább saját kasszájából áldoz a „dilettáns törvénynek" is nevezett ökoadóra. Mindezt annak ellenére teszi, hogy Csongrád a kor környezetvédelmi igényeit maximálisan kiszolgáló szennyvíztisztítóval rendelkezik, és szinte ivóvíz minőségű tisztított szennyvizet bocsát a Tiszába. A törvény anomáliáit Csongrád megyében leginkább Mindszenttel lehetne szemléltetni. A közel 7500 lélekszámú település egyötödén épült ki a csatornarendszer. Mivel a műszaki feltételek ebben a tizenöt utcában adottak, a bekötéssel rendelkező mindszentiek kötelesek vízterhelési díjat fizetni, akik pedig a kínálkozó lehetőséggel nem élAVALASZ A környezetterhelési díjról szóló törvény „a szennyező fizet elven" alapszik. A minisztérium nem tervezi módosítani a szabályozást - áll Petz Veronika minisztériumi főosztályvezető válaszában, aki a lapunk által feltett kérdésekre reagált. A szaktárca képviselője aláhúzza: „Amennyiben a tisztított szennyvízben lévő szennyezőanyagok mennyisége kevesebb, mint a kivett nyers vízben kimutatható szennyezőanyag-mennyiség, akkor díjfizetési kötelezettség egyáltalán nincs. Ahol víztisztító épül, a beruházás időszaka alatt 50 százalékkal csökken a fizetési kötelezettség." tek, a vízterhelési díj sokszorosát jelentő talajterhelési díjjal veszik ki magukat a „közteherviselésből". Legjobban viszont azok a mindszentiek járnak, akik nem a csatornázott városrészben élnek, őket ugyanis semmiféle díjra nem kötelezheti a szolgáltató. A vízterhelési díj mértéke egyébként településenként változó, sót néhol a törvény pontatlansága miatt egyelőre kiszámíthatatlan. Információnk szerint a jó csatornázási bizonyítvánnyal rendelkező Hódmezővásárhelyen ez az összeg köbméterenként 5-6 forintot jelenthet. Ugyanakkor Szegeden előzetes becslések szerint 30 forintot kellene ugyanerre a célra szánni. A január elseje óta hatályban lévő rendelkezés talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítása viszont csak 2004 második felében lép életbe, de ez a bírságként is felfogható adónem már jóval magasabb összegeket helyez kilátásba. Nyers, azaz tisztítatlan szennyvízkibocsátás esetén több száz forintos is lehet a köbméterenkénti díj. A szakma elkeseredett tiltakozásai egyelőre nem váltották ki a minisztérium reagálását. Egyes információk szerint a Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége a témát feszegetve felvette a kapcsolatot a tárcával, de ezt eddig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nem erősítette meg. Mint ahogy arról sem kaptunk információt, hogy a minisztérium illetékesei tudnak-e a Vmcze László országgyűlési képviselő által kezdeményezett tiltakozó aláírásgyűjtésről, amelynek révén már több ezer csongrádi és felgyői lakos fejezte ki nemtetszését a szabályozással kapcsolatban. Bedő Tamást, Csongrád polgármesterét a város képviselő-testülete legutóbbi ülésén felhatalmazta, hogy szocialista párti városvezetőként vegye föl a kapcsolatot az illetékes tárcával. Bcdő lapunknak elmondta, már január végén elküldte levelét a környezetvédelmi miniszternek, amelyben megfogalmazta a törvénnyel kapcsolatos aggályait, de választ mind ez ideig nem kapott. BÍRÓ DÁNIEL A cividalei Mittelfest fesztivál létrehozója, Giorgio Pressburger rendezi a Nabuccót Fotó: Hollósi Zsolt A tervekkel ellentétben nem kezdhették meg február elején a jegyárusítást a Szegedi Szabadtéri Játékokra, mert változott a január elején meghirdetett program. A Béjart-balett helyett a Rockquiemet, a Tosca-musical helyett a Nabuccót láthatja majd a közönség. Nem végleges programként, hanem hangsúlyozottan műsortervként ismertették január elején a színház vezetői a szabadtéri programját. Az óvatosság indokolt volt, hiszen mostanra több ponton is változott a kínálat. Az eredeti terv szerint júbus 17-én a világhírű koreográfus, Maurice Bájait új társulata, a Compagnie M. a Teréz anya és a világ gyermekei című kortárs balettelőadást mutatta volna be a Dóm téren. A szabadtéri ügyvezetője, Bátyai Edina elmondta: a tárgyalások során derült ki, hogy az együttes csak hét közben vállalt volna fellépést, ami a rövid próbaidőszak miatt felborította volna a feszes programot. Ezért egy másik produkciót választottak Brüsszelből: az ottani teátrum és a Bolzanói Állami PRESSBURGER SZEGEDEN Giorgio Pressburgert gyermekkorában még Pressburger Györgynek hívták, amikor az 1956-os forradalom idején frissen érettségizett józsefvárosi fiatalemberként ikertestvérével együtt Rómába emigrált. Ott a Nemzeti Színművészeti Akadémiára iratkozott be, ahol rendezői diplomát szerzett, és később tíz éven át tanított is. Nemcsak rendezőként, hanem íróként, drámaíróként is karriert csinált Itáliában, olyannyira, hogy az Olasz Drámaírók Szövetségének elnökévé is megválasztották. Kultúrdiplomataként akkor vált ismertté, amikor felkérték az 1990-ben létrejött Pentagonale tanácskozásait kísérő kulturális fesztivál, a cividalei Mittelfest megszervezésére. 1998-tól 2002-ig a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója volt, ebbéli minőségében többször járt Szegeden is. Nyolcadik kerületi történetek, A zöld elefánt és A hetedik palotában című kötetei idehaza is sikert arattak. Színház koprodukcióban mutatja be áprihsban Mozart Reqiuemjének rockváltozatát. A Rockquiem című táncshow Chiaia Tanesini koreográfiájával, Manfréd Schweigkofler rendezésében kerül színpadra, a zenei kíséretét a bolzanói Haydn Kamarazenekar és egy rockegyüttes közösen játssza. Nem jön Rómából a Tosca, amore disperato című opera-musical sem, amit Puccini operája nyomán a népszerű olasz komponista, Lucio Dalia írt. Helyette szegedi produkcióként kerül színpadra Verdi Nabuccója, amelynek két főszerepére neves olasz vendégművészeket hívnak. A Toscát azért nem tudta vendégül látni a szabadtéri, mert plusz 30 milhó forintba került volna a szükséges speciáhs műszaki háttér megteremtése, ráadásul a rómaiak rendkívül magas honoráriumra tartottak igényt. A Nabuccót így júbus 23-án és 25-én a szegedi kórussal és zenekarral, Molnár László vezényletével és Giorgjo Pressburger rendezésében láthatja a közönség. Ennek bizonyára örülnek az operakedvelők, akik már nehezményezték, hogy az idei műsortervben eredetileg egyetlen operaelőadás sem szerepelt, ami példa nélküli lett volna a játékok történetében. A két Nabucco előadás között július 24-én a római Accademia di Santa Cecília kamarazenekarának közreműködésével gálakoncertet rendeznek. A hangverseny elsó felében az együttes koncertmestere, Massimo Quarta Paganini híres Stradivari-hegedűjén játssza zenekarával a Négy évszak című népszerű Vivaldi-darabot, a második részben pedig operaslágerek csendülnek fel olasz énekművészek előadásában. Mivel változott a program, a tervekhez képest néhány héttel később, csak február végén indul a jegyértésesítés, de igényléseket máris fogadnak a színház Kelemen utcai jegyirodájában. HOLLÓSI ZSOLT Vásárhelyen nagy siker a Montecarlo! Pikali Gerda korrekt alakítása A tanárok csak úgy látnak lehetőséget megmenteni a bezárástól iskolájukat, ha az osztálypénzből elmennek MonteCarlóba nyerni. A Montecarlo! iskolapéldája annak is: miként lehet jól eladni egy, a pedagógustársadalom nyomorúságára figyelmet fölhívó témát egy csak mérsékelten pedagógusbarát társadalomnak. „Te hiszel abban, hogy sikerül?" „Miért; van, hogy sikerül." - A párbeszéd Fischei Gábor nagyjátékfilmjében, a Montecarlo!-ban hangzik el. Két tanár, Rónaszegi (Koltai Róbert) és Makkosi (Mucsi Zoltán) ellopja az iskolapénzt, hogy a monte-carlói kaszinóban megsokszorozza; Annamarit IPikali Gerda), a franciatanárt tolmácsként viszik magukkal. Az abszurd ötlet nem is annyira abszurd a mai Magyarországon, ahol emberek a legkétségbeesettebb ötletekből kénytelenek pénzt csinálni. A sztori valóságmagva: Franciaországban lecsuktak egy tanári kart, mert elkaszinózta az iskola pénzét. „Négy éve van benn a pályázatunk", mondja a filmben a Zách Felicián-iskolaj!) igazgatója, s az egyetlen befolyásos szülőt, aki bejön hisztizni, hogy adjanak a gyerekének jobb jegyet, udvariasan kitessékelik a teremből mindezekből nyilvánvaló, csak a csoda segíthet az alapvetően önkormányzati fenntartású intézményen, azaz: ha a tanárok elnyerik a monte-carlói kaszinó pénzét. De - mint tudott - csodák nincsenek, és Makkosit és Rónaszegit úgy megkopasztják a kaszinóban, mint annak a rendje. Fillér - és főleg az intézmény megmentéséért megsokszorozni szánt iskolapénz - nélkül tántorognak vissza Magyarországra, de Annamari, aki kifogott egy pénzes pasit, megmenti őket, s nyilván az iskolát is. Pikali Gerda egyébként hihetetlen változékonysággal tud a prolilét szélén tántorgó tanárnőből a derült égből mentőangyalként (lásd még: deus ex machina) aláereszkedő delnőig minden szerepben kifogástalanul megjelenni. Alapjáraton rendkívül izgalmas jelenség, ám amikor arról beszél, nincs jövője, szinte összemegy, elfonynyad. Hosszan tud e pengevékony határvonalon egyensúlyozni, ez egyértelműen jelzi: a mostaninál sokkal többértelműbb szerepeket is rá lehet bízni. ' F.CS. A vásárhelyi Pikali Gerda nagyon korrektül alakítja Annamarit, a tolmács-franciatanárt. Ennél összetettebb jellemek érzékeltetésére is képes Fotó: Tésik Attila Négy helyett öt év plusz egy nyelv Szabadtéri: Béjart helyett a Rockquiem jön, Nabuccóra cserélték a Toscát Dóm téri programváltozás A következő tanévben idegen nyelvi előkészítő évfolyamokat indít négy szegedi középiskola, s ezekbe még a hét végéig lehet jelentkezni. Iskolánként 30-35 diákot vesznek fel.