Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-11 / 35. szám

SZERDA. 2004. FEBRUÁR 11. • AKTUÁLIS« 5 Készpénzt, műszereket és étkezési jegyeket loptak Rendelőket dúltak fel és fosztottak ki Folytatás az 1. oldalról - Tőlünk „csak" pénz tűnt el, gyógyszereket és fecskendőket szerencsére nem vittek el. Viszont teljesen szétrúgták az ólomajtót - mondta dr. Kelemen Katalin háziorvos. Az első emeleten mást is zsákmányoltak a betörők: dr. Seress Andrea és dr. Korom-V. Zsuzsanna fogorvostól megtudtuk, hogy eltűnt egy több mint 200 ezer forint értékű speciáhs eszköz, amelyet viszont abgha tud használni az elkövető. A rendelőből ezenkívül pénz, egy orvosi lámpa, illetve étkezési jegyek tűntek el. A fogorvosok mellett praktizáló dr. Petrovné Ráti Lillától csak pár száz forintnak kelt lába, az ajtó azonban itt is tönkrement. A három rendelőn kívül az orvosok öltözőjébe is behatolt a tettes, innen azonban semmit sem vitt el, csupán alaposan felforgatta a helyiséget. Seress Andrea elmondta, hogy nem ez az első alkalom, hogy betörtek hozzájuk. Három évvel ezelőtt számítógépeket loptak el ugyaninnen. S.Z. Lépcsőjáróval feljuthatna a 15 éves kislánya tanterembe Zsuzsi a nyolcadikból gurulva ballagott Folytatás az 1. oldalról Mivel jobb keze nem akar neki engedelmeskedni, a ballal irányítja az egeret és nyomkodja a billentyűket. Rendetlenkedő jobb keze nem tudja hajtani a kerekes széket sem, ezért mozogni csak akkor tudna egyedül, ha egy kis karral irányítható akkumulátoros kocsit kapna. Zsuzsi egészséges gyerekekkel együtt járt óvodába, iskolába. Szülei már akkor ragaszkodtak ehhez, amikor ez még furcsa kérésnek számított. Közben hivatalos oktatáspolitikai céllá változott az integrált nevelés, amely az egészségeseknek és a sérülteknek is előnyös - hangoztatják a szakemberek. Ennek azonban az volna a feltétele, hogy a sérültek az iskolákban mozogni tudjanak, vagy például a mosdót is át kellene építeni. A lányt két ember helyett egy is föl tudná vinni az emeletre egy ügyes lépcsőjáró szerkezettel. így nem kellene a szülőknek mindig egy lépcsőztetö társról gondoskodni. Csakhogy a gép másfél millió forintba kerül. A szülök ennek felét már támogatóktól összegyűjtötték, most további segítséget remélnek. Zsuzsi édesanyja hiszi, hogy ez is sikerülni fog. Sohasem nyugodott bele abba sem, ha egyszerűen ránéztek a lányára, és rámondták, a következő akadályt már nem tudja leküzdeni. Megpróbálták, és eddig mindig sikerült. M. B. I. Zsuzsinak segítség nélkül nem megy Fotó: Gvenes Kálmán Szeged előnyre tehet szert földrajzi fekvése miatt Európa a kapuk előtt Kétnapos, a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelő roadshow kezdődött el tegnap Szegeden, a Novotelben Európa ante portás címmel. A kis- és középvállalkozásokat kívánja információkkal ellátni, valamint a regionális befektetéseket szeretné ösztönözni, helyzetbe hozni az a rendezvénysorozat, amely Európa ante portás, Európa a kapuk előtt címmel indult útjára. Az ország hét régióközpontja közül Szeged a második állomás, a tegnap kezdődött és ma folytatódó előadásokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jGKMI, a Nemzeti fejlesztési hivatal éppúgy támogatja, mint az ITD Hungary, hogy csak néhányat soroljunk fel a segítők közül. Góllner András, a szervező ANNAX International vezérigazgatója szerint először ülnek egy asztalhoz a kormánypártok és az ellenzék prominensei, a nemzetközi diplomáciai képviseletek, s a vállalkozók. Rotka László, Szeged polgármestere a tegnapi megnyitón azt hangsúlyozta, míg a város számára eddig hátrányt jelentett földrajzi fekvése, a jövőben ugyanezen adottságok felértékelödnek. Fontos tehát, hogy az élénkülő gazdaság régi és új szereplői átfogó gazdasági programot kaphassanak. Zeiler lúlia, a GKM főtanácsosa elmondta, az EU strukturális alapjai három év alatt 43 milliárd forinttal segítik a kis- és középvállalkozásokat. A minisztériumhoz az első pályázatokat február 16-ától lehet beadni, ezek között öt kifejezetten a kicsiknek szól. A résztvevő potenciális befektetők és érdeklődök az első napon a szegedi logisztikai és a szentesi élelmiszer-biztonsági központról hallottak tájékoztatót, majd a szegedi Szilánk Csoportot és a mórahalmi ipari parkot tekintették meg. Ma többek között a biopolisz projektet mutatják be. F.K. A megyeszékhelyen 13 ezren találnának menedéket óvóhelyeken Szeged kimarad a riasztásból Csongrád megyében 401 légoltalmi sziréna van. Működőképességükre évente több millió forintot költ a katasztrófavédelem. A napokban az ország számos pontján szirénapróbát tartanak, a térségben azonban ilyen nem lesz. Utoljára a jugoszláv polgárháború idején tartottak szirénapróbát Szegeden. A közeljövőben az ország egyes részein, köztük Pakson és 30 kilométeres körzetében tesztelik a berendezéseket. Erről egyébként előre értesítik a lakosságot, hogy elkerüljék az esetleges pánikreakciót. - Szeged kimarad a riasztásból, a városban nem lesz szirénapróba - nyilatkozta lapunknak Szöllősi Sándor tűzoltó ezredes. A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője elmondta, a megyében 401 - ezek közül Szegeden 46 - sziréna működik. Pontosabban ennyi van, és ha szükség lenne rá, megszólalna - állítja az alezredes. A katasztrófavédelem évente több millió forintot fordít a szirénák működőképességének fenntartására. A szirénák között matuzsálem-korúak is akadnak. A Honvéd téri volt laktanya tetején például 1938 óta van hangjelző, amely korából adódóan jó néhányszor megszólalhatott, nem csupán próbaképpen. De láthatunk szirénát a nagypostán, a nagyállomáson, és vannak olyanok is, amelyek rejtve maradnak a szegediek szeme elől, mint például a városháza tornyában megbúvó. A legfiatalabb szirénát a nyolcvanas évek elején telepítették. Szöllősi Sándor elmondta: a lakosság mit sem vesz észre a szirénák működőképességének ellenőrzéséből, a berendezéseket ugyanis nem pörgetik fel, csupán úgynevezett morgatópróbát végeznek, amely során éppen csak beindítják a hangjelzőket. A szirénákat egyébként a Démász Rt. üzemelteti - a cég központjának Kossuth Lajos sugárúti épületén is van egy sziréna. Szegeden 85 pince szolgálhat óvóhelyül, ezekben 13 ezer szegedinek jutna hely. Szabványos, azaz szükségvilágítással, levegőztető rendszerrel és vízvezetékkel ellátott óvóhely nem csak Szegeden, de a megyében sincs. A világon egyedül Svájcban teszik kötelezővé az építési előírások óvóhely kialakítását az új épületek alatt, míg az Egyesült Államok néhány vidékén ugyanezt a tornádóveszély miatt követelik meg. « Éles helyzetben a helyi védelmi bizottságok tájékoztatása alapián a rádióműsorokban közlik, hogy mit kell tenniük, ha meghallják a szirénaszót. Egy vegyi üzem felrobbanása esetén természetesen más a teendő, mint katonai cselekmény vagy például árvíz ideién. Arra nincs kidolgozott terv, milyen szempontok alapján választanák ki azt a 13 ezer szegedit, aki befér az óvóhelyekre. A mai haditechnika ugyanis túlhaladta az ilyen létesítmények védelmi képességét, így ezeknek ma már nincs gyakorlati jelentőségük a szakemberek szerint. K.B. A városháza tornyában is megbújik egy sziréna Fotó: Karnok Csalta Szentgyörgyi Pál szívesen fogadja az ellenzéki javaslatokat A Fidesz a hiányról és a hitelekről „Mentsük, ami menthető" — hangzott el tegnap, a Fidesz szegedi frakciójának sajtótájékoztatóján, ahol a 2004-es évi költségvetéssel kapcsolatos észrevételeiket tették közzé. MUNKATÁRSAINKTÓL A szabályok szerint február 15-én kell megkapniuk a képviselőknek a város költségvetési tervezetét, ám a Fidesz-frakció fontosnak érezte, hogy már előtte felhívja a figyelmet javaslataira Szeged büdzséjével kapcsolatban. Dobó László frakcióvezető a tájékoztatón elmondta: prioritás kell a munkahelyteremtésnek, a jelenleg meglévő adókedvezményeken túl ösztönözni kell a beruházásokat, fontos az egészségügyi intézmények működőképességének megőrzése, az utak állapotának javítása, az önkormányzati intézményekben és hivatalokban dolgozók bérének reálértéken tartása, valamint az uniós pályázati lehetőségek maximális kihasználása. Elhangzott, az önkormányzatok költségvetéséből idén legalább 150 miibárd forint hiányzik, ami Szegedet 4 milliárd forinttal érinti. A nehézségek ellenére megfontolt, biztonságra törekvő gazdálkodással egyensúlyban lehet tartarii a város büdzséjét. Szöllősi Béla frakcióvezető-helyettes szerint a polgármesteri hivatalban és az önkormányzati cégeknél fel kell tárni a belső tartalékokat. Véleménye szerint sok pénz megy el PR-tevékenységre és más olyan, talán megspórolható kiadásokra, mint például a Rondella felújítása, az árvízi emlékév, vagy a Szabadtéri Játékok 2004-es programjának költsége. Szöllősi szorgalmazza, Dobó László Szentgyörgyi Pál hogy vizsgálják felül a presztízs-beruházásokat, és azokat halasszák későbbre, mivel ezek újabb hitelfelvételekkel járnak. A sajtótájékoztatón az is elhangzott: létkérdés az önkormányzatok pozíciójának erősítése az állammal szemben, s a hazai költségvetés újratárgyalásával elérhető eredmény minden szegedi országgyűlési képviselő felelőssége. • Nem ismeri a fideszes képviselők számolási módszereit Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester, de határozottan állítja, akár a 4 milliárdból kalkulálták a 150-et, akár fordítva, tévedtek. Elsősorban azért, mert Szegednek nem négymilliárd forint a hiánya. Tavaly 5 milliárd 600 milliót terveztek, abból lett 3 milliárd, a 2004-es pedig ezt az értéket sem éri majd el - állítja. — Nem vezethető le a szegedi hiány az országosból, a kettő között nincs is oksági összefüggés mondta Szentgyörgyi. Hozzátette: tovább folytatódik a takarékos vagyongazdálkodásra való átállás, és mint mondta, minden fideszes tanácsot is szívesen fogad.