Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-10 / 34. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A

jyjÁh RÜC7FT * Bl\/. DEJOZJEJLI SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. FEBRUÁR 10. NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU AZ ALAPÁR CSÖKKEN, DE A PLUSZKÖLTSÉGEK DRÁGÍTHATJÁK AZ UTAZÁST Elszállt a repülőjegy-jutalék Több nagy légitársaság döntött úgy, február elejétől jelentősen csökkentik a repülőjegyeiket értékesítő utazási irodáknak fizetett jutalékot, ezzel párhuzamosan pedig bevezetik a jegyfoglalás után fizetendő szervizdíjat. A repülés teljes ára azonban e variáció ellenére sem lett olcsóbb. Február elsejétől a korábbi 7 százalékról 1 százalékra csökkent a Malév és más légitársaságok - a KLM, a British Airways, az Alitalia, a Lufthansa, a Northwest Airlines - által az utazási irodáknak fizetett jegyértékesítési jutalék. Az említett társaságok a hazai piac 80-90 százalékát fedik le, így aligha lesz iroda és utas, aki ne érzékelné e döntés hatásait. Megszűnt a verseny Az utazási irodák mindeddig az eladott jegyek után jutalékot kaptak, amit eltérő mértékben, kedvezmény formájában átadtak az utasnak. Az irodák között ebből az összegből indult árverseny, ami most gyakorlatilag megszűnt mondja Pálfi Géza, a szegedi Morton's utazási iroda vezetője. A Vista szegedi irodáját irányító Batta László hasonlóképp vélekedik, amikor elmondja: „február eleje óta gyakorlatilag nincs miből kedvezményt adni, így a korábbi árversenyt minőségi, szolgáltatásbeli küzdelem válthatja fel". Az irodák jutaiékmegvonásával a légitársaságok spóroltak, s az összeget több cég a jegyárak átstrukturálására fordította. A Malév elsőként dolgozta át árlistáját, s közleményük szerint a repülőjegyek egy részének alapára csökkent. Február elsejétől azonban létezik a szervizdíj vagy jegyfoglalási díj rendszere, aminek bevezetése mérsékli a repülőjegyár-csökkenést, sőt esetenként a szervizdíjjal megfejelve többe kerül a jegy, mint egy hónapja hiába csökkent az alapár. A szervizdíj jellemező összege Európán belüli utakra, turistáknak 5 ezer, bizniszutasoknak 15 ezer forint, Európán kívül turistáknak 15 ezer, az üzleti utasoknak 40 ezer forint költséget jelent, de az irodák és a társaságok ettől eltérő díjakat is A nagy légitársaságok a fapadosokkal folytatott versenyben hosszabb távon az árak csökkentésére kényszerülhetnek szabhatnak. A szervizdíjat felszámolják akkor is, ha az utas közvetlenül a légitársaságnál foglal jegyet, s akkor is, ha ezt irodán keresztül teszi. Nem mindegyik emel A Malév közleménye szerint a jegykiállítás díja náluk egységesen 5500 forint lesz, a turista és a bizniszosztályra, európai és azon kívüli úti céloknál egyaránt. A következő pár hónap repülőjegyár-versenye azért is érdekesnek ígérkezik, mert a nagy légitársaságok általában márciusban-áprilisban szokták emelni az árakat, ám több cég mégsem drágít. A KLM és a Northwest Airlines már jelezte, hogy nem kívánja április elsejével emelni az árait, s a Malév is ezt az utat választja. A megkérdezett utazási irodák vezetői úgy vélik, az idén a jutalékelvonásból és a szervizdíjból „futja" arra, hogy a légicégek a szokásos, átlagosan évi 7-8 százalékos drágulástól most eltekintsenek. S hogy mindebből mit érzékel majd az utas? Aki például évente egyszer és változó úti céllal repül, annak nem tűnhet fel a változás, aki viszont minden héten repül üzleti utasként Európa valamely városába, annak a szervizdíj új, s jelentős többletköltség lesz. A fapadosok lenyomják az árakat Ha egyelőre nem is, de hoszszabb távon a fapadosok jelenléte és a légitársaságok közötti éles verseny miatt csökkenhet a repülőjegyek ára, különösen azokon a járatokon, ahol a szervizdíj alacsonyabb lesz, mint a hétszázalékos jutalék volt. 0. K. K. Belgiumba szállítana a Wizz Air BRÜSSZEL (MTI) Tárgyalásokat folytat az illetékes belgiumi szervekkel a Wizz Air nevű magyar fapados légitársaság arról, hogy májustól járatot indítson Budapest és a belgiumi Charleroi repülőtere között. A hírt a belgiumi vallon országrész gazdasági minisztere jelentette be. A Brüszszeltől mindössze ötven kilométerre lévő, s a franciák lakta belgiumi országrészben, Vallóniában található Charleroi a fapados járatok belgiumi központjának számít. Belgium és Magyarország között jelenleg csak a Malév és az SN Brussels Airlines (a csődbe ment Sabena belga légitársaság egyik utódcége) működtet járatokat Brüsszelből. A Wizz Air az első magyar tulajdonban lévő olcsójegyes társaság lesz. Alapítója és igazgatója a Malév korábbi vezérigazgatója, Váradi József. A Wizz Airt szeptemberben jegyezték be a brit cégjegyzékbe, majd leányvállalatokat alapítottak Magyarországon és Lengyelországban. A cég kezdetben budapesti és katowicei központokkal indít járatokat Nyugat- és Dél-Európa nagyobb városaiba. Később a járathálózatot Észak-, valamit Közép- és Kelet-Európa nagyobb központjaira is ki akarják terjeszteni. 48 SZÁZALÉK CSALÓDOTT A RENDSZERVÁLTÁSBAN Félelemmel teli várakozás a csatlakozás előtt A rendszerváltás hatásaitól már kevésbé szenved a hazai lakosság többsége, az előttünk álló uniós csatlakozást pedig a legtöbben félelemmel teli kíváncsisággal várják derül ki a GfK Piackutató Intézet legfrissebb felméréséből. MUNKATÁRSUNKTÓL A rendszerváltásban csalódottak száma egyre csökken, de az ambivalens érzések a hazai társadalomban erősen jelen vannak a jövővel kapcsolatban, így az uniós csatlakozástól a legtöbben tartanak, de várják is. A rendszerváltásról és az EU-csatlakozássalkapcsolatos várakozásokról készített felméréseit a GfK Hungária Piackutató Intézet A közgondolkozás változásai 1989-től napjainkig címmel összegezte, a kutatás eredményeit az elmúlt héten tették közzé. Tizennégy esztendő anyagát összegezve kiderült, még néhány éve is erős volt a nosztalgia a Kádár-rendszer iránt. A rendszerváltás utáni eufórikus hangulatot hullámvölgy követte, majd érzékelhető volt a hangulatváltás, s annak a felismerése, hogy „nekünk kell megvívni a csatát". A gazdasági nehézségek és megszorítások növelték a csalódottak számát - nosztalgiázok és erősebb hangnemet használók táborát egyaránt -, majd világossá vált, hogy nincs más út, csak az uniós csatlakozás, s minden ennek jegyében történt az elmúlt néhány évben. A rendszerváltásról 12 éve az emberek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csalódott, többet várt tőle. Arányuk mára 48 százalékra csökkent. Igaz, alig mérhető az a csoport, amelyik azt mondta, hogy elvárásait felülmúlta a valóság, ugyanakkor tavaly már minden negyedik megkérdezett azt válaszolta, körülbelül teljesültek az elvárásai. A válaszadók 26 százaléka - leginkább a fiatal korosztály - elégedett jelenlegi életszínvonalával, erről 1991-ben még csak 22 százalékuk vallott így. Az uniós csatlakozásról a megkérdezettek 86 százaléka gondolja azt, hogy belépésünk után növekedni fognak az árak, ugyanakkor 83 százalékuk az utazás, a tanulás és a munkavállalás során nagyobb szabadságra, több lehetőségre számít. A magyarok kétharmada gazdasági növekedésben bízik, 55 százalékuk attól tart, hogy nagyobb lesz a bürokrácia, 56 százalékuk attól, hogy a csatlakozás után erősödik a szervezett bűnözés, s 39 százalék számít a munkanélküliség csökkenésére. Az integráció politikai hatásait meglehetősen alulértékelik a felmérésbe bevontak. A legtöbben - 73 százalékuk - a közérzetet befolyásoló félelmek, fenyegetések között a háborút említik, 70 százalékuk a partner vagy a gyermek betegségétől, balesetétől, ugyanennyien pedig a szegénységtől tartanak. A kutatás kiterjedt olyan országokra is, amelyek lakói már belülről ismerik a uniót: az EU állampolgárainak fele véli kedvezőnek a tagságot, s bár az ellenzők tábora 10 százalékról 15-re nőtt, így is csak minden hetedik ember gondolja, hogy rossz dolog az EU-ban lenni. A GfK szakemberei szerint ez fontos üzenet a számunkra. ÚJRA KELL TANULNI AZ ADOBEVALLAST Megszűnik az „áfajáték" Az uniós csatlakozás időpontjától kezdve az EU-ban vásárolt árunak meg kell jelennie a hazai adóbevallásban is, s jó, ha erről az importáló cégek sem feledkeznek el. MUNKATÁRSUNKTÓL Érdemes lesz május elseje után azoknak a magyar cégeknek itthoni áfabevallásukra odafigyelniük, amelyek az Európai Unióból importálnak. A csatlakozással ugyanis részesei leszünk annak a közösségi rendszernek, amely az egyes tagállamok áfaadatait veti össze. A gyakorlatban ez azt jelenti majd, ha egy magyar cég például Németországban vásárol árut, az eladó bevallását követően - az uniós adószám alapján - a német adóhivatal e tényt továbbítani fogja a magyar adóhivatalnak. Ha a honi cég bevallásában ez a tétel nem jelenik meg, akkor adószabályt sért. Ugyancsak májusi változás lesz, hogy bizonyos pontokon érvényesül majd az uniós adóbehajtás. Jelenleg viszonylag friss kormányrendelet rögzíti, hogy a magyar adóhatóság hogyan követelheti egy külföldi személy vagy cég adatait és a neki járó pénz behajtását, s ugyanígy külföldi adóhatóság is megkeresheti az APEH-et ezekért. Mindkét esetben a magyar adóhivatal központi kapcsolattartó irodája jár el bilaterális alapon. Az APEH egyébként csak akkor kérhet külföldön végrehajtást, ha idehaza a tartozásért felelősök mindegyikén megpróbálta behajtani az elmaradt adót, de ez nem vezetett eredményre. Ugyanez vonatkozik a külföldiek tartozásaira is. A külföldi behajtásoknál apró kiskapu, hogy csak legalább 1500 eurós tartozás esetén alkalmazható.