Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-07 / 5. szám

SZERDA, 2004. JANUÁR 7. • AKTUÁLIS" 3 Ha nincs döntés az M5-ősről a nyomásgyakorlás módszerét választják A türelemnek határa van Folytatás az 1. oldalról ~~ lE S> ^^^^^^HH^p] Horváth István, a kuratórium elnöke Gedei Zoltánnal és Fehér Évával, az alapítvány korábbi és új titkárával egyezteti a további lépéseket. Fotó: Gyenes Kálmán JJ Mégis mozog KOVÁCS ANDRÁS A már megkötött szerződéseknél nem változnak a lakáshitelkamatok - sulykolta a kormány a lakáshitel feltételeinek emlékezetes, ünnepek előtt bejelentett szigorítása után. Még fizetett hirdetésekben is. Azután mégis változtak. Igaz, nem az állam, hanem a legnagyobb lakossági bank, az lakáshitelezésben is toronymagasan piacvezető OTP döntése nyomán. Tegyük hozzá: teljesen jogszerűen. Ha valaki tavaly februárban vett fel lakáshitelt, dönthetett, hogy öt évre rögzítse a kamatot, vagy pedig változót, évente a pénzpiaci mozgáshoz alkalmazkodót kérjen. Sok okos közgazdász kért változót, ajánlott ilyen döntést (e sorok írója is így járt volna), mert bízott az átlagos kamatszint lassú csökkenésében, s ezt a kedvező inflációs trend is alátámasztotta. Az infláció még most is rendben van, csak pénzügyi korifeusaink időközben olyan mértékben „belepancsoltak a forintba", hogy azt már csak a többszöri erőteljes kamatemelés mentette meg. így azután van 12 százalék feletti jegybanki alapkamatunk és 5 százalék körüli, alatti inflációnk. Abban, hogy minden állami kinyilatkoztatás ellenére azoknál is nőhet a kamat, azaz a lakáshitel törlesztőrészlete, akik azt tavaly még az év első felében vagy korábban vették fel, nincs semmi tendkívüh. Hiszen változó kamattal vették fel a hitelt. A bank pedig saját - szabályos - mozgásterén belül emelt körülbelül másfél százalékot a kamaton, ami persze csak a fordulónaptól kezdődően jelent nagyobb terhet. A kommunikációs probléma abból adódott, hogy az állam csak a magáét mondta. S a támogatás mértéke a korábban kötött szerződéseknél tényleg nem változott. Máig is emlékszem arra a két, máskülönben megbízható forrásból származó cikkre, amely a bejelentés utáni forró pillanatokban születetett, s az egyik úgy kommentálta a szigorítást, hogy az tönkreteheti a korábbi hitelfelvevőket, a másik úgy, hogy jól jártak, akik gyorsan ébredtek. Ma már tudjuk, jól jártak az ötéves fix kamatot választók, s rosszul azok, akik bíztak a tényleg ígéretesnek látszó pénzügyi tendenciákban. A változó kamat pedig változzon, mint ahogy változik a forintban vagy euróban eladósodó, autót hitelre, lízingre vásárlók havi törlesztőrészlete is, ha így táncol a forint. Az más kérdés, hogy az euróban eladósodók szólhatnának a pénzügyeseknek, hogy az 6 törlesztőrészletükkel szórakoznak ott fenn, s ha esetleg a parlament elé vonulnának, hívhatják a lakáshitelt korábban változó kamatra felvevő adóstársaikat, hogy tartsanak velük. Azokra is számíthatnak, akik a közeljövőben terveztek hitelt felvenni. A sertés ugyanannyiba kerül, mint egy éve Egekbe szökött a takarmány ára A vállalkozó lemondásának indokai között csalódottságát is említette, azt hitte, a „civil kurázsi" több az itt élőkben. Azzal, hogy a térség, közel 2 millió ember, több tízezer vállalkozó és több mint 300 önkormányzat közül mindössze alig kétszázan támogatták az alapítványt, Szeged vezetése pedig tartózkodott, a régió kiállította magáról a szegénységi bizonyítványt. -Amit elértünk, abban voltak eredmények, de nem tudtuk térdre kényszeríteni a kormányt tette hozzá, kiemelve, hogy egy fillér nélkül, a semmiből indultak. Máig nem érti, miről kell még mindig tárgyalni az AKA-val, amikor a sztráda továbbépítésének opciós joga december 31-ével lejárt. Horváth István, az alapítvány kuratóriumának elnöke, a szentesi Legrand-Kontavill Rt. vezérigazgatója mérleget vont az alapítvány megalakulása, 2003 áprilisa óta eltelt időszakkal kapcsolatban. Megemlítette, hogy a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott alapítvány eredeti célkitűzése nem az engedetlenség volt, hanem az, hogy kimozdítsák a holtpontról az ügyet és segítsék a döntéshozókat. Elismerte, hogy a támogatók számával nem leCsúszós, ám járható főutak Csúszósak, ám mindenütt járhatóak az utak Csongrád megyében - tudtuk meg Gádzser Gábortól, az Állami Közútkezelő Kht. ügyeletvezetőjétől. MUNKATÁRSUNKTÓL A hétfőn éjfélig lehullott, mintegy 4-5 centiméteres hótakaró latyakot, hókását képezett tegnap a felsózott úttesteken, ám az alacsonyabb rendű utakon többfelé megfagyott az olvadt hó, így csúszós szakaszok is kialakultak. A kht. azonnal megkezdte az utak síkosságmentesítését. Tegnap nem esett további hómennyiség, így az utak állapota nem romlott. A főutak azonban egész nap nedvesek voltak, így a közútkezelő munkatársai ma is kérik az autóval közlekedőket, hogy fokozott figyelemmel és jelentős féktávolság meghagyásával vezessenek. A mellékutak egyikén-másikán még nem sikerült eltakarítani a havat. A megyében egyébként hétfőn késő délután és este néhány óra alatt összesen tizenkét baleset történt, a karambolokban hárman sérültek meg. A csúszós utak miatt kialakult balesetek közül kettő végződött sérüléssel: Csongrádon egy kamion megcsúszott a havas úton és összeütközött egy szemből érkező, szabályosan közlekedő személyautóval. Szeged-Tápén a Gábor Áron út és a Csap utca kereszteződésében egy idős asszony figyelmetlenül lépett le egy teherautó elé, a jármű vezetője már hiába fékezett, elütötte. Az elgázolt nő a bordáit és a derekát fájlalta. hetnek elégedettek, s nem érték el, hogy minden megyei önkormányzat melléjük álljon. Két jelentős érdekvédelmi szerv, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Agrárkamara felsorakozott mögöttük, és sikeres volt a helyi kamara által december közepén rendezett „tagtoborzó". Sajnos, Szeged önkormányzata távol tartotta magát az eseménytől. Horváth István a decemberi helyzettel kapcsolatban érzékeltette, akkor úgy ítélték meg, hogy januárig elejéig várni kell, de tovább már nem. Botka László szegedi polgármester - akivel az alapítvány külön is tárgyalt - szerint január végéig még türelemmel kell lenni. Az alapítvány kuratóriumának ma az a véleménye: ha nem olyan eredmény születik, amely a régiónak megfelelő, az országos matricás rendszerrel egyező díj bevezetésével - a sztráda továbbépítését* az alapítvány mindig is különválasztotta a matricás rendszer M5-ösre való kiterjesztésével -, akkor át kell értékelniük az eddigi módszertant és elmozdulnak a radikalizálódás irányába. A január 29-ére útelzárást és egyéb demonstrációt meghirdető Összefogás Dabasért Egyesület, valamint a Békés megyei M5-ös Autópályát Használók Érdekvédelmi Szövetsége már felvette a kapcsolatot az alapítványnyal. Horváth levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, amelyben megemlíti: a kormány elveszítheti hitelét az itt élők szemében. FEKETE KLÁRA „ A búza felvásárlási ára 25, az árpáé és a kukoricáé közel húsz százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest" - idéztük minap a megyei KSH 2003 első kilenc hónapjáról szóló elemzését. A gazdák ennél - a mezőgazdasági termelőknek aratás után fizetettnél - sokkal nagyobb emelést érzékelnek: e termények ára egy év alatt megduplázódott. A leadott sertések kilójáért meg ugyanannyit fizet a felvásárló, mint egy éve. Az aszály hatását ezekben a hónapokban érzik majd meg igazán a sertéstartók. Míg karácsony előtt a legtöbb gazdaságban, háztájiban a tartalékokból etették az állatokat, mára elfogyott a takarmány, a kukoricát és az árpát viszont csak „arany áron" lehet beszerezni. A napi árak szerint a kukorica és az árpa mázsája egyaránt 5200-5500 forintba kerül az áfával együtt annak, aki nagy tételben, több száz sertés számára vásárol elemózsiát. A kisebb mennyiséget igénylők pedig még ezeknél az összegeknél is pár száz forinttal többet fizetnek a kereskedőnek. Ugyanakkor a sertés felvásárlási ára alig haladja meg a 230 forintot kilónként, a termelők a minősített disznók után decemberben a Pickkel 240 forintos áron írtak alá szerződést. Nem nehéz kiszámolni, hogy ilyen takarmányárakon csak a több száz sertést tartó, saját maguknak a takarmányt is előállító gazdálkodók jöhetnek ki némi nyereséggel, a néhány, öt-tíz disznót nevelők veszteségeiket halmozzák tovább. De még ez sem igaz, mert a tavalyi aszályos évben hiába próbálkoztak kukorica, árpa termesztésével a gazdák. A számítások szerint egy 240 forintos kilónkénti felvásárlási árból minimum 220 forintot tesz ki a takarmány, és akkor a termelő még nem tette hozzá a víz, a villany és saját munkaereje költségeit. Gera Illés balástyai termelő elmondta, míg tavaly januárban - akárcsak idén - 230 forintos átlagáron vették át a disznókat, a takarmányért a mostani árnak durván a felét, 2800-3000 forintot fizettek. És már az akkori takarmányárakon is nagyon sokan rosszul jártak, ha nem tudták időben leadni a sertést. A termelő arra is emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt 390 forintot fizetett a felvásárló egy kiló sertésért. A 300-400 sertéssel foglalkozó Gera Illés a jelenlegi helyzetet az utolsó évek legsúlyosabb válságának tartja. A vásárhelyi Perényi János, a Hód-Farm Kft. felvásárlója aki saját gazdaságában sertéssel is foglalkozik - arra hívta fel a figyelmet, hogy a sajtóban megjelenő árak a minőségi állatokra vonatkoznak, a kistermelő azonban csak „kommersz" disznót képes előállítani: tőle 200 forintért vásárolják meg az élősertés kilóját. S míg a kis háztáji gazdaságban 11 hónap alatt hízik meg egy disznó, a nagyüzemben 6 hónap is elegendő. A kicsik tehát ilyen takarmányárak mellett egyértelműen tönkremennek. Azok, akik mégiscsak felnevelik az állatokat, legvégül úgy érzik majd, mintha az ablakon dobták volna ki a pénzt. F. K. UJABB HAT ARI DO A kormány számára a mai nap az utolsó határidő arra, hogy megállapodjon az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-vei. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a megbeszéléseket január 31-éig ki kell terjeszteni az AKA részvényeinek megvásárlására. Ebben az esetben az állam részben vagy egészében szerezné meg a társaság papírjait, s mellette szerepet kaphatna magyarországi vagy külföldi befektető tulajdonában lévő gazdasági társaság is. A december 23-i kormányhatározat már azzal számolt, hogy nem az AKA cpíti tovább a sztrádát. Ganék megkapták a fejenkénti 1,2 milliót A feleség is perre készül A magyarcsanádi Gán fivérek tegnap megkapták a nekik megítélt, fejenként 1,2 milliós kártérítést. Most a roma testvérpár hozzátartozói készülnek - a magyar joggyakorlatban eddig példátlan kártérítési perre az állammal szemben. Gán Miklós és Zoltán részére tegnap kamataival együtt átutalták azt a fejenként 1,2 milliós összeget, amit nem vagyoni kártérítésként jogerősen megítélt nekik a bíróság - tájékoztatta lapunkat dr. Kotroczó Béla, a testvérpár jogi képviselője. Mint korábban megírtuk, a roma testvérpár azért nyújtott be kártérítési igényt az állani ellen, mert tizenöt hónapot kellett előzetesben tölteniük emberölés vádjával, a bíróság azonban - bizonyítékok híján felmentette, ártatlannak nyilvánította őket. Ügyük azért váltott ki országos visszhangot, mert kétmilliós nem vagyoni kártérítési kérelmüket az első foDr. Kotroczó Béla a Gán fivérek jogi képviselője már készíti az újabb beadványokat. Fotó: Szabó Imre kú bíróság többek között azzal az indoklással mérsékelte 1,2 millióra, hogy „a felperesek az átlagosnál primitívebb személyiségükből kifolyólag a majd tizenöt hónapos elzárást nem élték meg olyan fokú pszichés károsodással, amely indokolná a kereseti kérelmükben előterjesztett kártalanítási összeg megítélését". A másodfokon eljáró megyei bíróság e kitételt ugyan nem találta helyénvalónak, az eredetileg megítélt összegen azonban nem változtatott. A makói ügyvédtől megtudtuk: az állam ezt követően már csak a kiesett jövedelem ellentételezéseként járó, fejenként kétszázhúszezres jóvátétellel adós. Kotroczó Béla azt is elmondta, hogy most Gánék legközelebbi hozzátartozói - Miklós felesége és Zoltán időközben megromlott egészségű édesanyja - képviseletében készül pert indítani az állam ellen. Ez a kártérítési igény ugyancsak vagyoni és nem vagyoni részből áll. Az előbbi alapját a beküldött csomagok értéke és a látogatásokkal együtt járó kiadások képezik, melyek megtérítését a Gán testvéreknek arra való hivatkozással nem ítélt meg a bíróság, hogy nem nekik jelentett kiadást, az utóbbit pedig azért követelik, mert pszichésen, érzelmileg megviselte őket a férj, illetve a fiú távolléte. A makói ügyvéd szerint a hitvesétől hosszabb időre indokolatlanul megfosztott feleség igényének megalapozottságára utal egyebek mellett egy másik ügyben hozott korábbi ítélet. Ebben egy asszony azért kért és kapott jelentős összegű kártérítést, mert férje egy baleset következtében nem tudott házaséletet élni, Kotroczó Béla szerint az egészséges élethez való alkotmányos alapjogba beletartozik az is, hogy a házasfelek házaséletet élhessenek, és az mindegy, hogy ezt baleset vagy indokolatlan letartóztatás gátolja meg. A makói ügyvéd tisztában van azzal, hogy ilyen jellegű pert Magyarországon még senki nem indított, de azt reméli, az ügyet övező országos figyelem miatt hangsúlyt kap ez a probléma is és esetleg meghonosodik a magyar jogban a hozzátartozók kárigényének elismerése. Kotroczó Bélától megtudtuk, a fiatalasszony vagyoni és nem vagyoni kártérítésként összesen egymillió forintot követel, míg a mama, amenyiben bebizonyosodik, hogy egészségi állapotának romlása összefügg fiai meghurcoltatásával, szintén egymilliót kér. SZABÓ IMRE