Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-06 / 4. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN APEN BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. JANUÁR 6. NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök: BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU AZ OTP VISSZAMENŐLEG IS HOZZÁNYÚLT A KAMATOKHOZ Drágább lett a lakáshitel A bankok az év elejével átárazták a támogatott lakáshitelek kamatait. Az OTP viszszamenöleg is emelt a kamatokon, vagyis a korábban felvett kölcsönök is drágultak. Az új feltételek mellett egy 5 millió forintos kölcsön havi törlesztőrészlete közel 10 ezer forinttal ugrott meg. Egymás kezébe adták a kilincset december 12-ig az ügyvédeknél azok, akik még a régi, kedvezőbb kamatozású lakáshitelekhez szerettek volna hozzájutni, és így adásvételi szerződést kötni. Az ügyfelek ostroma a lakáskölcsön folyósításában részt vevő pénzintézeteknél folytatódott december 22-éig. Aki a két ünnep között lakáshitelek felől érdeklődött a bankoknál, azt tapasztalta, hogy finoman szólva nincs még kikristályosodva az új rendszer. A pénzintézetek január elejére érték utol magukat, ekkorra árazták át a lakáshiteleket, s ma már nemcsak a kamatváltozások mértéke tudható, hanem arról is tájékoztatást kapunk, pontosan mennyi is lesz a havi törlesztőrészlet. Elsőként a lakáshitelpiac java részét uraló OTP lépett, ám úgy tűnik, túl gyorsan és túl nagyot. Az OTP december 20-án elsőként tette közzé a támogatott lakáshitelek új kondícióit, és bejelentette azt Az OTP szegedi fiókjában. A korábban felvett lakáshitelek kamatai is változtak, FOTÓ: KARNOK CSABA is: a korábban, tavaly június közepéig felvett ingatlankölcsönök egy részének kamatát is felemeli idén januártól. Vélhetően arra számított, hogy ahogy ez-korábban történt konkurenseik követik a piacvezető bank példáját, és hasonló feltételeket szabnak kedvezményes lakáshiteleiknek. Nem ez történt, az OTP-n kívül eddig egyetlen bank sem nyúlt hozzá a korábban nyújtott hiteleinek árához. A bankok többsége új lakás vásárlására, építésére kiegészítő kamattámogatással 0,5-1 százalékkal drágábban kínál hitelt, mint jelzálog alapú kölcsönt. JELZÁLOGHITELEK ÉVES KAMATAI (százalék) Bank Uj lakásra Használt lakásra Erste 7,88 9,43 FHB 7,50 8,99 HVB 7,49 9,25 IEB 8,6 8,99 K&H 7,55 8,95 OTP 8,00 10,00 Raiffeisen 7,55 8,95 Forrás: bankok Nem mellékes persze, hogy kiegészítő kamattámogatással az ingatlan vételárának akár 60 százalékát is lehet hitelből finanszírozni, míg a jelzáloglevél alapú hiteleknél ez az arány legfeljebb 45 százalék lehet. Ha tehát nincs meg a jelzáloghitelhez elvárt önrész, megoldásként marad a kissé drágább, kiegészítő kamattámogatású konstrukció. A jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsön éves terhe - a kamat és kezelési költség együtt - a HVB Banknál 7,49 százalék, új ingatlanra jelen pillanatban ez a legolcsóbb forint alapú hitel a hazai piacon. Minimális árkülönbséggel kínál kölcsönt új lakásra az FHB, illetve az FHB jelzáloghitelét forgalmazó Raiffeisen és a K&H Bank. Használt lakásokra jelenleg a K&H ígéri a legolcsóbb hitelt, jelzáloglevél alapú kölcsönének éves kamata és kezelési költsége együtt 8,95 százalék. Hasonló kondíciókkal lehet kölcsönt felvenni az FHB-nél, a Raiffeisennél és az Inter-Európa Banknál. Ez utóbbi hitelintézeteknél a kölcsön éves terhe 8,99 százalékra kúszott fel az új támogatási feltételek alapján. Az új feltételek szerint igényelt lakáshiteleknél persze nemcsak a kamat a döntő, fontos a kezelési költség bankonként változó összege is. A támogatott lakáshitelek új és régi kondícióit összevetve általánosságban elmondható, hogy egy átlagos, 5 millió forintos kölcsön havi törlesztőrészlete közel 10 ezer forinttal ugrott meg, egy nagyobb, 15 millió forintos, új lakásra felvett hitel havi költsége pedig nagyjából havi 20 ezer forinttal lett magasabb azok számára, akik most vesznek fel kölcsönt. A lakáshitelek új kamatai egyelőre nem változnak, ám ha a jelenleg Európa legmagasabb, 12,5 százalékos jegybanki alapkamata csökken, minden bizonnyal leárazzák a kölcsönök, így a lakáshitelek kamatait is. 0. K. K. TAVALY 210 EZER UJ GÉPKOCSI TALALT GAZDARA Előrehozott autóvásárlások Rekordot ért el a hazai autóértékesítés 2003-ban: több mint 210 ezer új gépkocsi talált gazdára, s közel nyolcezer használt járművet vámoltak el a határon. MUNKATÁRSUNKTÓL Az uniós csatlakozás miatt az idén többen módosítottak a tervezett autóvásárlás dátumán, mert attól tartottak, az új autók árai jelentősen emelkednek majd. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének adatai szerint a keresletnövekedés olyan mértékű volt, hogy azzal megdőlt minden eddigi hazai értékesítési csúcs, hiszen 210 ezer vadonatúj négykerekűt egy év alatt ez idáig nem sikerült értékesíteni. A 2003-at záró üzleti adatok azért is figyelemreméltóak, mert a piac évente jellemzően 12-15 százalékkal bővült, ám a mostani keresletnövekedés 2002-höz képest meghaladta a 21 százalékot. A rekordeladás mögött előrehozott vásárlások állnak, sokan ugyanis - megalapozottan attól tartottak, hogy drágulnak majd az új autók. Az Európai Unióban a gyártóknak 2005-ig van idejük arra, hogy harmonizálják átadási áraikat, s miután az unió országaira a miénknél általában magasabb átadási árak jellemzőek, vélhetően nem lefelé, hanem felfelé igazítják majd az árakat. A tagországokban egyébként nem lehet öt százaléknál nagyobb különbség a generálimportőrök beszerzési árai között, s ez szakemberek szerint 2005-ig 10-15 százalékos drágulást hozhat. Az uniós csatlakozás árnövelő hatásától félve a használt atutók piacát is növekedés jellemezte: decemberben két és félszer annyi használt autót hoztak be az országba, mint az év első hónapjaiban. Míg tavaly január-februárban 3200 beérkező gépkocsit vámoltak el, decemberben az import használt autók száma megközelítette a 7800 darabot. Az ok nem más, mint hogy január elsejétől már csak Euró 3-as kategóriájú autók helyezhetők forgalomba Magyarországon. Ennek a kritériumnak a négyévesnél fiatalabb kocsik általában megfelelnek. Ezt a döntést egyébként már egy évvel ezelőtt kihirdették, akkor, amikor bevezették az átmeneti szabályozást, miszerint 2003. január elsejétől december végéig kizárólag 1996-os, vagy annál fiatalabb évjáratú személygépkocsikat lehet behozni az országba. Januártól az uniós csatlakozásig tartó négy hónapon át biztosan él az új szabály, azt követően azonban még nem lehet pontosan tudni, hogyan változnak a használtautó-behozatali előírások. EGYSZERŰSÖDIK A HASZNALT AUTÓK BEHOZATALA Vége lesz az aiulszamlazasnak Regisztrációs adó váltja fel a jelenlegi fogyasztási adót az autók esetében Magyarország uniós csatlakozásakor. Az új szabályoktól azt várja a szaktárca, hogy megakadályozható lesz az import használt autók szándékos alulszámlázása. A regisztrációs adót a jármű első nyilvántartásba vételekor kell megfizetni, s alkalmas lesz a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére is. Az új szabályozás megszünteti a fogyasztási adót. Ez nemcsak az autókat érinti, hanem a kávét és az aranyat is, amelyeknél megszűnik ez az adóterhelés. Az autók esetében pedig átalakítja a jelenlegi rendszert. Az idén egyébként 55 milliárd forint bevétel várható a fogyasztási adóból, míg jövőre az új közteherből 62 milliárdos bevételt terveznek. A regisztrációs adó a jelenlegi százalékos helyett tételes fizetési kötelezettséget jelent majd, amivel a Pénzügyminisztérium szerint megakadályozható lesz a használt autók behozatalánál tapasztalható szándékos alulszámlázás. Az új adótétel a személygépkocsi műszaki és környezetvédelmi tulajdonságai alapján változik. A kis motorú, környezetbarát autó adója kisebb lesz, míg a nagyobb, kevésbé környezetbarát járműveké több. A regisztrációs adót a jármű első nyilvántartásba vételekor kell megfizetni. Az új közteher egyszerűbb, s ellenőrizhetőbb, olcsón beszedhető adófajta. A fogyasztási adó esetében ugyanis nem lehet érvényesíteni a környezetvédelmi szempontokat, míg az új közteher alkalmas erre. A csatlakozás után az EU-tagországokból származó járművek vámmentessé válnak, csak az unión kívülről jövő gépkocsikra kell vámot fizetni. Ez utóbbi esetében a jelenleg alkalmazott vámmértékek termékcsoportonként differenciáltan csökkennek, átlagosan 30-40 százalékkal. Az EU-s származású járművet vételekor nem kell vámkezeltetni, miután a vásárlás a belső piacon történik. Ily módon a vám mellett az általános forgalmi adót (áfát) sem vetik ki. Az EU-tagállamban vett új autó esetén a vásárló a magyarországi áfaszabályok és -mértékek szerint fizet adót. (Új személygépkocsinak a legfeljebb hatezer kilométert futott autó minősül, amelynek első használatba vételétől hat hónapnál kevesebb idő telt el.) Az EU-tagországban az eladó nem számít fel áfát az új jármű után, tehát a magyar vásárlónak kell az áfát az APEH-nek bevallania és megfizetnie. A használt személygépkocsik esetén más az eljárás, ha a vásárló vállalkozó, és más, ha magánszemély. Ha az utóbbi utazik ki egy másik tagállamba, hogy gépjárművet vásároljon, akkor az ottani áfát számítják fel a vásárláskor. A jelenlegi EU-tagállamok többségében az áfa alacsonyabb a hazainál, kivéve Svédországot és Dániát, ahol szintén 25 százalékos az adókulcs. A magyar rendelkezések szerint, ha valaki magánemberként kíván használt autót behozni, akkor vámot, fogyasztási adót, környezetvédelmi díjat és mindezek után áfát is kell fizetnie a vámérték alapján. A vám az uniós országokból származó autók esetében már most is 0 százalék, a fogyasztási adó 10-32 százalék közötti a járműtől függően, az általános forgalmi adó pedig 25 százalék. A regisztrációs adó mértékét új személygépkocsi esetében a nettó ár, használt autó esetében a piaci értéket tükröző már ma is széles körben használt - Eurotax-katalógusban meghatározott érték adja majd. K. A. A csatlakozás után az EU-tagországokból származó járművek vámmentessé válnak. FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT