Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-30 / 25. szám

PÉNTEK, 2004. JANUÁR 30. «AKTUÁLIS" 3 A gyermekkórházban ápolják az agyhártyagyulladásos beteget Javul a diáklány állapota Folytatás az 1. oldalról A lány iskolatársai közül tegnap reggel még csak nagyon kevesen hallottak a történtekről. Az iskola igazgatója nem örült, hogy nyilvánosságra került az intézmény egyik diákjának betegsége, de nem cáfolta értesüléseinket. Azt kérte, ne írjuk le az ő nevét és az iskoláét sem. Hogy megelőzze a pánikot, tájékoztatta kollégáit a betegségről. Mi meg azt szeretnénk megelőzni, hogy elinduljon Szegeden a találgatás, vajon melyik intézmény tanulója a lány. Nincs abban semmi szégyellnivaló, hogy VESZELYEK CSECSEMŐKORBAN A londoni Hammersmith kórházban kutatásokat végeztek a kisgyermekkorban agyhártyagyulladáson átesett tizenévesek körében. A főként a szülők megfigyeléseire támaszkodó jelentés szerint a többi gyermekhez képest kétszer annyian mutatnak viselkedési zavarokat a betegségen egyéves korukig átesett tizenhárom évesek. A szülők különféle beilleszkedési zavarokról és hiperaktivitásról számoltak be. A tanulmány végkövetkeztetése az volt, hogy az agyhártyagyulladásból felépült gyerekeknek szükségük lehet utókezelésre, vagy akár újbóli orvosi beavatkozásra. A csecsemőknél azonnali orvosi ellátást tesznek szükségessé a következő tünetek: hirtelen magas láz, hányás, furcsa, sikoltozó sírás, nyugtalanság, fokozott ingerlékenység, aluszékonyság. Súlyos lefolyásra intő jel a bőrvérzés. A baktérium cseppfertőzéssel terjed. A kisgyermekes családokban a legjobb védekezés, ha kerülik a tömeget. éppen a Kőrösy szakközépiskola diákja betegedett meg. A beteg lány egyik osztálytársa ABETEGSEG LEIRASA % A fertőző agyhártyagyulladást más néven gennyes agyhártyagyulladásnak nevezik, mivel a fertőzés után genny keletkezik az agyvízben. A betegséget különféle baktériumok okozzák, így lefolyásában eltérő lehet. A tünetek azonban minden esetben azonosak: magas láz, fejfájás, hányás, majd később - amely akár pár óra alatt is bekövetkezhet - tudatzavar és eszméletvesztés. Minden esetben kötötté válik a tarkó, ezért már az első jelekből fel lehet ismerni. Egyik rosszindulatú formájának tipikus tünetei a bőr alatti bevérzések, ez a fertőzés egyik legveszélyesebb fajtája, amely akár halálhoz is vezethet. Létezik egyébként védőoltás az agyhártyagyulladás ellen, ám az sem nyújt minden fajtájával szemben védettséget. elmondta, attól sem ő, sem a többiek nem tartanak, hogy megfertőződtek, hiszen azonnal kaptak gyógyszereket, egyúttal megnyugtatták őket. Nincs okuk kételkedni az orvosok és tanáraik állításaiban. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak egy negyedikes diáklány is, aki arra a kérdésre, nem furcsállja-e, hogy őket csak tegnap délelőtt tájékoztatták a történtekről, határozott nemmel felelt. - Nem hiszem, hogy aggódnunk kellene, a bejelentés nem is okozott pánikot. A diák hozzátette: még azt sem tartotta szükségesnek, hogy szüleinek elmondja, milyen betegséggel került kórházba egyik iskolatársa. Tekulics Péter a fertőző agyhártyagyulladással kapcsolatban azt is elmondta, ha időben felismerik, tünetmentesen meg lehet gyógyítani. Úgy gondolja, a szegedi diáklány is maradványtünetek nélkül fog felépülni. Állapota már annyit javult, hogy nem lenne szükséges az intenzív osztályon tartani, ám mivel ott most van elég hely, nem költöztették át másik szobába. A professzor hangsúlyozta: az elkülönítésre orvosilag egyébként már nem lenne szükség, hiszen ez a betegség 24 órával a gyógyszeres kezelés megkezdése után már nem fertőz. TÍMÁR KRISZTA Mindszenti és csongrádi esetek A fertőző agyhártyagyulladás nem gyakori betegség, mégis különös figyelmet fordítanak a védekezésre - a magas halálozási arány, valamint a maradandó károsodások miatt. Az utóbbi két évben Csongrád megyében történt két megbetegedés közül az egyik eset halálos kimenetelű volt, a másik beteg meggyógyult. Tavalyelőtt egyetlen megbetegedés történt: a téli hónapokban egy hároméves mindszenti kisfiú kapta meg a veszélyes kórt, akit a szegedi gyermekklinikán meggyógyítottak. Tavaly márciusban viszont belehalt a betegségbe egy 18 éves csongrádi fiatalember. Napokkal a tragédia előtt jelentkező, influenzaszerű megbetegedésre utaló tüneteit sem ő maga, sem pedig környezete nem vette olyan komolyan, hogy orvoshoz fordult volna. Március 13-án, csütörtökön este még a barátaival találkozott, de néhány órával később olyan súlyos állapotba került, hogy a sürgősségi ügyeletes orvos azonnal kórházba utalta. Mivel a szentesi kórházban magas lázzal és erős fejfájással ápolt beteg kritikus állapotba került, megszervezték a Szegedre szállítását, de út közben az életét vesztette. Megállapították, hogy a meningococcus baktérium B típusa okozta az agyhártyagyulladást. A fiú legyengült immunrendszere miatt a betegség szokatlanul gyors lefolyású volt. Megállapították azt is, hogy a tragikusan korán elhunyt fiatal rendszeresen fogyasztott könnyű drogokat. Az orvosi kamara vezetői a válságról A hálapénz: kocka a golyós csapágyban Végveszélyben van a magyar egészségügyi ellátás, melynek reformja többek között a hálapénz fenntartása miatt sem lehetett eddig sikeres - hangzott el a Magyar Orvosi Kamara vezetőinek vásárhelyi sajtótájékoztatóján. Olyan a hálapénz, mintha egy csapágy egyik golyója helyére kockát tennénk, s azt várnánk, hogy a szerkezet simán fusson - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet Eger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Gyenes Géza főtitkár és Radics Sándor, a kamara vásárhelyi elnöke tartott tegnap délután Vásárhelyen. A MOK vezetősége azért látogatott el az Erzsébet-kórházba, hogy élővé tegye a kamarai szervezetek kapcsolatát. Radics Sándor szerint az amúgy is adózott jövedelemből származó hálapénzt bele kellene tenni valahogy a rendszerbe. A MOK véleménye szerint nem egyszer a betegek egymásra licitálnak, s az így növekvő hálapénz segít fenntartani az alulfizetett orvosok egzisztenciáját. Becslések szerint 1000-1500 milliárd forintnyi összeg a vezetői réteghez kerül, amelynek tagjai beosztottjaikat jobb és több munkára ösztönzik. - A kamara valódi reformra vár - hangsúlyozta Eger István. - Azért nem támogattuk egyik kórháztörvényt sem, mert nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy a ma veszteséges egészségügybe úgy szállna be a magántőke, hogy ne alakuljon ki a szegények és a gazdagok ellátása közötti különbség, ami Dél-Amerikára jellemző. Károsnak tartjuk, hogy az állam teljesen kivonuljon az egészségügyből. A nyugat-európai országokban is körülbelül 80 százalékos az állami szerepvállalás az ágazatban, nem véletlenül. Elhangzott: az egészségügy nem csak a 17 éve tartó szándékos alulfinanszírozás miatt került válságba, hanem azért is, mert egyre fogynak a doktorok, például a háziorvosok 25 százaléka már túl van a nyugdíjkorhatáron, míg tízezren három-négy év múlva érik el azt. Az egyetemeken egyre kevesebben tanulnak orvosnak, s félő, hogy május elejétől a fejlettebb uniós országokba költöznek a friss diplomások. Az egészségügy reformja mindig sikertelen lesz, ha elmarad az állami konszolidáció. B. K. A. Médiafertőzés SULYOK ERZSÉBET „Felesleges túldimenzionálni" - mondja a köztiszteletben álló orvos, amikor a fertőző agyhártyagyulladásban megbetegedett szegedi diáklányról érdeklődik az újságíró. A szavai mögött kimondatlanul ott lapul a félelem, de legalábbis a bizalmatlanság. Legelsősorban azt nem akarja, hogy pánik keletkezzen és egyáltalán nincs meggyőződve róla, hogy ezt képes lesz megakadályozni. Hiszen jól ismeri már a mechanizmust: az egyik médium híre után ugrik az összes többi, olyan sok, hogy ellenőrizhetetlen lesz a közlés pontossága, a népek egyre több forrásból egyre több változatban értesülnek a félelmetesnek tartott betegségről, a fertőző szó is megteszi a maga hatását - kész a pánik. Ne adja isten, előfordulhat, hogy fejfájással orvoshoz szaladnak, megrohanják a gyógyszertárakat, nem engedik iskolába a gyerekeket, és a többi. Minden bizonnyal fél az idézett gyermekorvos -és a tisztiorvos és az iskolaigazgató - nemcsak a következményektől, hanem pusztán a média kíméletlen és erőszakos rohamcsapataitól is. Mintha csak hallanám a védekezésüket: nem az a dolgunk, hogy ezerféle újság, rádió, tévé rendelkezésére álljunk a nap huszonnégy órájában. De emögött a védekezés mögött is az alapfélelem munkál - „a cuccost turbózó", felületes, felszínes, szenzációhajhász firkászoktól. Sok oka van ennek a bizalmatlanságnak, kár lenne tagadni. Ezért azt is csak kérni lehet, ezerszer, ha kell, hogy ne tessék általánosítani. Nincs általában sajtó, csak ilyen meg ilyen nevű orgánumok vannak, és nincs általában újságíró, hanem X., Y., Z. nevű újságírók vannak. A sajtó szabadosságának és gátlástalanságának pedig igenis határt lehet szabni - a sajtószabadságban is. Senki más nem teheti meg, csakis az újságolvasó, a tévénéző, a rádióhallgató. Azzal, hogy nem veszi többé azt az újságot, nem hallgatja azt a rádiót és nem nézi azt a tévécsatornát, amely az ítélete szerint visszaél a szabadsággal. Mintha csak hallanám - most az újságírók térfeléről - az aktuális hivatkozást a bulvárlap hatalmas példányszámára, amely a sportoló haláltusáját „közvetítő" képkivágást használta a címlapján. Mégsincs más megoldás. Nyilvánosság van, s hogy miféle, kizárólag rajtunk múlik. Szervezeteken és egyéneken. Igazgatói bérek 60 ezertől 350 ezer forintig Szegeden Városi cégvezetők fizetéséről döntenek A kamara főtitkára, Gyenes Géza tart az orvosok számának csökkenésétől Fotó: Tésik Attila Szegeden a városi tulajdonú cégek vezetőinek fizetésemeléséről ma határoz a közgyűlés. Az önkormányzati cégek igazgatói 60 és 350 ezer forint közötti alapbért kaphatnak, amelynek a dupláját is hazavihetik havonta, ha jól gazdálkodnak. Ma zárt ülésén tárgyalja a szegedi közgyűlés a száz százalékban városi tulajdonú cégek igazgatóinak, felügyelőbizottsági (fb) tagjainak, valamint könyvvizsgálóinak díjazását. Lapunk információi szerint azért vették napirendre az ügyet, mert az elmúlt évek során a gazdasági társaságokban bekövetkezett személyi, szervezeti és szerkezeti változások miatt jelentős aránytalanságok alakultak ki az igazgatók, valamint az fb-tagok és könyvvizsgálók alapbérében, illetve honoráriumában. A képviselők ma 14, száz százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság tisztségviselőinek honoráriumáról döntenek. Információink szerint a vezetők díjazását alapvetően a cégek vagyona, az értékesítés nettó árbevétele és a létszám alapján határozzák meg. A tervezet szerint január elsejétől a Szegedi Közlekedési Kft. igazgatója, az IKV Rt. elnök-vezérigazgatója, valamint a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója havi bruttó 350 ezer forint alapbért kaphat, ha a közgyűlés megszavazza. A Fürdővizek Szeged Kft. vezetőjének és a Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft. igazgatójának 300 ezer forintban, a Szegedi Temetkezési Kft. vezetőjének, a Szegedi Mozgókép Kht. ügyvezető igazgatójának, valamint a Szegedi Városkép Kft. igazgatójának és a SZINT Kft. vezetőjének 270 ezer forintban, a Városi Televízió Szeged Kht. igazgatójának, a Ritek Rt. vezetőjének, valamint a Szegedi Ifjúsági Ház Kht. igazgatójának havi 220 ezer forintban, a Szegedi Közlekedésszervező Kft. vezetőjének 180 ezer, míg a A FIDESZ FELTÉTELE A Fidesz szegedi közgyűlési frakciója csak akkor szavazza meg a cégvezetők, fb-tagok és könyvvizsgálók 6 százalékos fizetésemelését, ha a városvezetés ugyanilyen mértékben megemeli a közalkalmazottak és köztisztviselők bérét is - mondta tegnap sajtótájékoztatóján Dobó László. A frakcióvezető módosító indítványában arra kéri a városvezetést, hogy a következő közgyűlésre készítsen erre vonatkozóan előterjesztést. Dobó arra a kérdésre, hogy az előző ciklusban a cégvezetők fizetésemelése kapcsán szabtak-e hasonló feltételt, nem tudott válaszolni. Szegedi Sportlétesítmény Beruházó és Hasznosító Kft. igazgatójának 60 ezer forintban állapíthatja meg a munkabérét a képviselő-testület. Hozzá kell tenni, hogy most csak a városi cégek vezetőinek alapbéréről tárgyal a közgyűlés. A gazdasági társaságok igazgatóinak ugyanis járhat költségtérítés (autó- és telefonhasználat, ruhapénz] és más egyéb juttatás az önkormányzattal kötött megállapodás alapján. Ugyanígy prémiumot is kaphat az igazgató, ha cége teljesíti a városvezetés által előre meghatározott gazdasági tervet. A prémium mértékéről, ami száz százalék is lehet, szintén a közgyűlés dönt. így tehát a jól gazdálkodó és a tervet teljesítő cégvezetők alapfizetésük dupláját is megkereshetik. A felügyelőbizottsági elnökök havi díjazását 25-50 ezer, az fb-tagokét 20-35 ezer, míg a könyvvizsgálók honoráriumát 40-100 ezer forintban határozták meg. sz.c.sz.