Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-27 / 22. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYÓGY- IR •Hn SZERKESZTI: DR. DEZSI CSABA ANDRÁS, LÉVAY GIZELLA • 2004. JANUÁR 27. NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU > // DR. HOHN JÓZSEF TESTEPITO A KITARTASROL ES A VESZELYEKROL Sebész a súlyzópadon Az edzőteremben éppen olyan, mint a többi testépítő: visel­tes atlétájában izzadva nyomja ki az ötven kilókat. Csakhogy a munkahelyén ő Hőhn doktor úr, fehér köpenyben és szem­üvegben. A szegedi sebész a közelmúltban a testépítők or­szágos versenyén negyedik helyezést ért el. - Kevés sebészorvos büszkél­kedhet ilyen kidolgozott tri­cepsszel, mint ön. Honnan a testépítés iránti szeretet? - Édesapám egykor váloga­tott birkózó volt, majd én is ezt a sportot űztem a Szegedi Vas­utas SE-ben. Az edzőtermünk sarkában felállított súlyzópa­dot egyre jobban megkedvel­tem, az erősítés a szenvedé­lyemmé vált, és olyan látvá­nyos eredménye lett, hogy már akkor meggyanúsítottak, hogy „kokszolok", pedig őszintén, soha nem nyúltam tiltott anya­gokhoz. Az sem fordult meg a fejemben, hogy közönség előtt is feszítgessek, egy barátom ja­vasolta a versenyzést. így felké­szültem és szépen jöttek az eredmények. - Hogyan képzeljünk el egy ilyen felkészülést? - Elég szélsőséges és kemény három hónapot jelent. A test­építőnek a verseny előtt mu­száj a lehető legjobban kiüríte­nie a felesleges zsírraktárait. Nekem legutóbb például hét kilót kellett leadnom, a nyugati profik harminc kiló mínuszig is elmehetnek. Sokszor nem ép­pen makulátlan eszközökkel. Alapvetően zsírszegény diétát kell folytatni, kiiktatni az egy­szerű cukrot, a péksüteménye­ket. Ehelyett fehérjedús étele­ket fogyasztunk, sok natúr csir­kemellel és hallal, kiegészítve egészséges proteinitalokkal. Mindezt napi hat-hét étkezésre elosztva. A verseny előtti napo­kon pedig a legapróbb részle­tek is számítanak: kizárólag nátriumszegény ásványvíz iha­tó és ekkor már például az éde­sítőszer sem ajánlott. Persze fontos a folyamatos edzés, csak akkor hagytam ki délutánon­ként, amikor a klinikán ügyel­tem. - Belelapoztam egy testépí­tő magazinba, olyasmit fej­tegettek, hogy a kreatin-mo­nohidrád a ribózzal együtt hogyan hat a szinergikus sej­tekre nézve. Mennyire jelent­het veszélyt, ha valaki nem kellően felkészült tudomá­nyosan a testépítés terén? - Én mindenkinek bátran ajánlom ezt a sportot, de mie­lőtt elkezdi, feltétlenül kérjen tanácsot a konditerem tréneré­től. Sok srác úgy áll hozzá az edzésekhez, hogy gyúr, ahogy csak bír, hogy ő legyen a legke­ményebb gyerek. Ezek a fiúk azonban nem lesznek elég ki­tartók. Nem is beszélve a lehet­séges sérülésveszélyekről. Egy-egy húzódás a bicepszen rendkívül hosszú ideig eltart­hat. Vagy néhány esetben ki­alakulhat visszér, aranyér. A belszervi problémák esetében magas vérnyomással vagy in­gadozással lehet számolni. A szteroidoknak és egyéb tiltott szereknek pedig évek múlva súlyos hatásai lehetnek: káro­sodhat a máj, a vese, vagy drasztikusan csökkenhet a po­tencia. Izomhúzódásokkal ma­gam is bajlódtam már, azért hozzá kell tennem, hogy igen ritkán vagyok beteg, táppén­zen még soha nem voltam. - A hatalmas súlyok emel­getése után az embereknek általában meg-megremeg a kezük. Az ön sebészi hivatása Dr. Hőhn József a testépítésből merít erőt a hivatásához FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT mellett ez nem jelent prob­lémát? -A hétköznapok során is szá­mos olyan tevékenység létezik, amelyhez nagy erőkifejtés szükséges. Kevesen gondolnák például, hogy a műtőben a kampózás, vagyis a hasi szer­vek eltartása akár négy órán keresztül, nagyon kimerítő fel­adat. Hozzá lehet tehát szok­tatni a végtagokat a megerőlte­tő munkákhoz. Természetesen vigyázok a kezemre, szivaccsal és csuklószorítóval dolgozom. Névjegy DR. HOHN JÓZSEF 1969-ben született Szegeden, 1994-ben summa cum laude végzett a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen, 1999 óta sebész szakorvos, jelenleg a SZOTE Sebészeti Klinikáján tanársegédként dolgozik, A Super Body Magyar Kupán 2002-ben kétszeres 2. helyezett, a 2003-as szegedi Testépítő Bajnokok Éjszakáján 4. helyezett, Nős, két gyermek édesapja (Dávid 6, Gréta 5 éves). Annál is inkább, mivel a hivatá­som a sebészet, a betegek gyó­gyítása, ehhez merítek erőt és energiát az edzésekből. - Bár igazán szép eredmény a legutóbbi negyedik helye­zése is, mégis vajon min mú­lott a dobogó? - Leginkább apróságokon. Például az igazán profik le­mentek a közönség közé, én ehhez túl szégyenlős vagyok. Ráadásul nem tudtam a meg­felelő krémet megvenni és nem voltam elég barna. Valaki azt mondta, az ereim sem dudo­rodnak ki kellőképpen. Ez ugyanis nem mellékhatása, ha­nem kívánt eredménye a test­építésnek. Az a jó, ha a bőr alat­ti zsírszövet annyira el van égetve, hogy kilátszik az erezet. Az izomzatommal szerintem nem volt gond. Mindenesetre a negyvenöt kilós feleségem sze­rint így is brutálisan nagydarab vagyok. PATAKFALVI DÓRA Fagyfitnesz Megvárták. Úgy bizony, egy tapodtat sem mozdultak az ifjoncok Szegeden a Budapesti körút és a József Attila sugárút sarkán lévő villamosmegállóból, pedig az „orr előtt elsuhanó tuja szorozva menetrend" képletből nem volt nehéz kiszámolni: négy-öt percet biztos várni kell a következő villamosra. No de mit számít ez? Fagyjon le inkább a fül, marja veresre a képet a hideg, akkor sem gyalogolunk - gyűlt a lánykákban, srácokban a dac. Majd amikor megérkezett a következő járat, loholtak fel a lépcsőn, hogy ötszáz (vagy még annyi sem) méter után, s egyetlen megállóval közelebb a belvároshoz már ká­szálódjanak is lefelé, nagy ügybuzgalommal. Az viszont tény: a villamos eme megállójától már teljesen önállóan, izomzatuk Igénybevételével tették meg az utat az iskolájuk bejáratáig. Gsak remélni merem, hogy ínszakadást, földindulást egyikük sem szenvedett. Kéretik, persze nem tíz ujjal mutogatni a kamaszkorúakra, ha leltárba vesszük lustaságainkat. Miközben egyik kezünkben fit­neszmagazin, másikban kalóriatáblázat, szemünket vigyázóan a legfrissebb „Hogyan is fogyjunk le csontsoványra?" videókazettára vetjük, talán beláthatjuk mi, idősebbek is - naponta tíz percet sem áldozunk arra, hogy ne elhízott rozmárként, sokkal inkább fitt sportemberként gyalogoljunk ki ebből a télből. Kifogáslistánk persze kifogástalan. Kezdődik a nincs elég időnk a mozgásra szöveggel, hogy folytassuk talán így: kevés a tornaterem, az uszoda, megmászható hegycsúcs. Ha pedig már idáig eljutottunk a „Hogyan meneküljünk meg a testmozgástól?" címmel meghirdetett népi játékban, akár rajtol­hat is a nyafogás, vállaknak vonogatása. Női magazinok lapoz­gatásakor, hibátlan alakú tornászt látva, ugye milyen kézenfekvő előkapni a szellemességet - na, őt is unja valaki. Sörhassal he­verőn fetrengő teremtés koronája meg ml mást is mondhat a bordás hasizmú atlétákra: de hát ez nem is tetszik a nőknek. A feladat tehát megoldva, lelkiismeret megnyugtatva, s ilyen sikerélménnyel a tarsolyunkban már jaj de könnyen feledhető az összes, na most aztán megmutatom jeligével fogalmazott újévi főgadalom. A végeredmény pedig: a nokedlis pörkölt kocsonyával, abált szalonnával kontra napi húsz perc séta meccset ter­mészetesen a Koleszterin SC versenyzői nyerik. Tavaszra meg bő inges, bő gatyás, hájat ügyesen takaró divatot remélünk, s orvost, ki egyetlen pirulával kigyógyít köszvényből, lihegésből, kezdődő cukorbajból, izomhúzódásból is. Remél­hetőleg gyorsan, merthogy csak kéne ülőhelyet is találni a következő villamoson. BÁTYI ZOLTÁN Káros a light cigi is? MTI Az alacsony kátránytartalmú­nak mondott, úgynevezett light cigarettát szívók ponto­san ugyanolyan eséllyel be­tegszenek meg tüdőrákban, mint azok, akik továbbra is a hagyományos fajtákat vásá­rolják - figyelmeztetnek ame­rikai kutatók. Az egyesült államokbeli Mas­sachusetts állami kórház az amerikai Rákkutató Központ közreműködésével a nyolcva­nas évek elején kezdett vizsgá­lata során 364 ezer önként je­lentkező férfi és 577 ezer nő sorsát kísérte végig két évtize­den át. Az adatok azt bizonyí­tották: az alacsony, vagy na­gyon alacsony kátránytartalmú fajtákat szívók önmagukat csapták be, semmivel sem csökkentették az egészségüket fenyegető kockázatot. Ézékel­hető különbség csak abban az esetben volt kimutatható, ami­kor a filteres, illetve a filter nél­küli cigarettát szívók tüdőrákos megbetegedéseit vizsgálták. Önsorsrontásban az élen állunk Hazánkban a legalacsonyabb a várható élettartam az EU tagállamai és a most csatlakozó országok közül. Míg egy át­lag spanyol 82, addig egy magyar ember 70 éves kort ér meg, s ebben valószínű­leg komoly szerepe van az önsorsrontó életmódnak. Hetvennyolc év - ennyi az uniós átlagpol­gárok születéskor várható élettartama. Egy közelmúltban készült felmérés tanú­sága szerint a spanyolok kilátásai a legbiz­tatóbbak, a forróvérű déliek ugyanis átla­gosan 82 évig élnek. Mediterrán ország la­kói állnak a lista második helyén is, az ola­szok várható élettartama 79 év, míg a fran­ciáké 78. Ehhez képest meglehetősen el­gondolkodtató, s kissé ijesztő a hazánkra vonatkozó adat. Magyarország ugyanis nemcsak az uniós átlagértéktől, de az EU-hoz idén csatlakozó országoktól is el­marad. Míg ugyanis a csehek 74, s a len­gyelek 73 éves korukig élnek, mi, magya­rok csupán 70 évre számíthatunk, persze átlagosan. A vizsgálatok azt sugallják: a spanyolok hosszú életének valószínűleg az egészséges étrend, míg a franciákénak a vörösbor - persze csak mértékkel, azaz na­pi egy pohárral - lehet a titka. Ezzel szem­ben viszont hazánkban sok mindent lehet mondani a táplálkozási szokásokról, de azt, hogy egészséges, biztosan nem. Az önsorsrontó életmódban keresendő a születéskor várható alacsony élettartam magyarázata hazánkban - mondja dr. Ki­rály Jolán vásárhelyi háziorvos. Tapaszta­latai szerint, melyekkel valószínűleg min­den kollégája egyetért, az étkezés szerepe alapvető, a háttérben viszont bizonyára nem az áll, hogy a magyarok nem is akar­nak egészségesen táplálkozni. Nem valószínű ugyanis, hogy a magya­rok nem szeretnének sajtokat, gépsonkát, fehérpecsenyét enni, ha viszont csak hur­kára és szalonnára futja, nehéz betartani a modern táplálkozási szabályokat. Az anya­gi okok tehát mindenképpen szerepet ját­szanak, persze nem szabad elfeledkezni a mozgásról, amelynek jó pár formája egyet­len fillérbe sem kerül, valamiért mégis ne­hezen, vagy sehogy sem vesszük rá ma­gunkat. Az is közrejátszik az alacsony élet­tartamban, hogy jóval stresszesebben élünk nyugati társainknál. A munkahely­ért, és ezen keresztül ismét csak az anyagi­akért való aggodalom nem segíti elő, hogy hosszú nyugdíjas évekre számíthassunk. SZÖGI ANDREA A kiegyensúlyozott családi élet megnöveli az élettartamot ILLUSZTRÁCIÓ: TÉSIK ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents