Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-27 / 22. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. JANUÁR 27. WWW.DELMAGYAR.HU EGY-EGY MAGANORAERT AKAR HÁROMEZER FORINTOT IS ELKÉRHETNEK A JOBB TANÁROK Megfizetünk a nyelvtanulásért Négy hónapra az EU-csatlakozástól létkérdés a jól alkalmazható idegennyelv-tudás megszerzése. Ma már a legtöbb esetben ez előfeltétele a továbbtanulásnak, a munkába állásnak. Sok pénzt költünk arra, hogy megtanuljunk angolul, németül, franciául. De pontosan mennyit is? A nyelvtudás terén a magyar lakosság jelentős lemaradásban van az európai uniós tagállamokban élőkhöz képest. Magyarország 10,2 millió fős népességéből ugyanis a 2001. évi népszámlálás adatai szerint a lakosság 19,2 százaléka mondta, hogy anyanyelvén kívül legalább egy másik nyelven képes kommunikálni. Bár ez óriási fejlődés például az 1980. évi népszámláláskor mért adatokhoz képest, amikor is a népesség alig egytizede tudott anyanyelvén kívül egy másik nyelvet, ám ezzel szemben az Európai Unió lakosságának 53 százaléka tudja magát megértetni más nyelven is. Nem olcsó mulatság Természetesen az idegen nyelv tanulása egyáltalán nem HASZNOS LINKEK Aki külföldön szeretne nyelvet tanulni, jól teszi, ha az interneten egy keresőprogramba beüti a nyelvtanulás szót. Bőséges választékot fog találni. Néhányra azonban külön Is felhívnánk a figyelmet: nyelviskola.info.hu, anglia.lap. hu, tensi.hu, utazas.net.com, nemettanfolyam.de és stu dentvisa.hu. olcsó mulatság. Azok a szülők azonban, akik tehetik, illetve a nyelvtudást fontosnak tartják, igyekeznek gyermeküknek megadni az idegennyelv-tanulás lehetőségét privát órák vagy tanfolyamok megfizetése révén, így ezek a tanulók lesznek esélyesebbek a munkaerőpiacon. Ötvenezer forint egy kurzusért Egy-egy magánóráért akár 2-3 ezer forintot is elkérhetnek a jobb tanárok. De 1500-ért is lehet már találni olyat, aki házhoz megy, csak egy kicsit utána kell menni, és vállalni kell azt, hogy rendszeresen veszik igénybe a szolgáltatásait. A nyelviskolák tanfolyamdíjai óránként a csoportlétszámtól is függően bruttó 470-600 forintba kerülnek. A tanfolyamok általában 60-90 órásak, így tandíjuk átlagosan 40-50 ezer forint, amit egy összegben, illetve részletekben is ki lehet fizetni. Egyes nyelviskolák a délelőtti, illetve kora délutáni órákban tartandó tanfolyamokra 10 százalék kedvezményt is adnak. A viszszatérő hallgatók hűségkedvezményben is részesülhetnek. Jó tudni, hogy a nyelvoktatás költségének 30 százaléka az szja-ból levonható. A külföldi nyelvoktatás tanA csatlakozó országok idegennyelv-tudása a lakosság százalékában Magyarország Románia Szlovákia Litvánia Lengyelország Észtország Csehország Szlovénia 100 GM I Valamely idegen nyelv • S nyugati nyelv egyike Eurotwométer, 2002 mércus MÁJUS ELSEJE UTAN Az uniós csatlakozás után várhatóan még Inkább megugrik a nyelvet tanulni szándékozók száma, hiszen van mit behozni még a velünk együtt májusban taggá váló országokhoz képest is. Az Eurobarométer 2002. márciusi felmérése szerint ugyanis e tekintetben Szlovénia áll az élen: délnyugati szomszédunk lakóinak 71 százaléka képes magát megértetni az öt nyugati nyelv (angol, német, francia, spanyol, olasz) valamelyikén. A csehek 45 százaléka állította ugyanezt, utánuk következnek az észtek (36), a lengyelek (33), a litvánok (30), a szlovákok és a románok (egyaránt 29 százalékkal). Az EU jelenlegi tagállamaiban 53 százalékos ez az arány. Az uniós csatlakozás a külföldi egyetemeken való tanulást anyagilag ugyancsak megkönnyíti az EU-hoz nem csatlakozókhoz képest, és hatalmas előnyhöz juttatja a magyar diákokat. A csatlakozás után az új tagállamok polgárait ugyanis ugyanazok a jogok Illetik meg, mint a korábbi uniós polgárokat. Az állami intézményekben az első diplomáig az anyanyelvi képzések eddig ingyenesek voltak a régi tagállamok diákjainak, és jövő májustól a magyar hallgatók számára is azok lesznek, ha az adott ország nyelvén tanulnak. folyami árai lényegesen magasabbak. Német nyelvterületen az átlagos tandíj a külföldi nyelviskoláknál 1500 forint tanóránként. A Goethe-Institut iskoláiban az ár kulturális programokat is magában foglal - viszont a szállás és étkezés költségeit nem. A legolcsóbb tanfolyam a Volkshochschule szervezésében található - 18 fős csoportban -, ahol 800 forint a 45 perces tanóra ára. A stamfordi nemzetközi nyelvískolacentrumba jelentkezők azonban nemcsak tanulnak, de dolgozhatnak is, elhelyezkedésükben a stamfordi iskola segítséget nyújt. A jelentkezők 450 ezer forintért az első 4 héten szállást és ellátást, valamint 4 hónapon keresztül oktatást kapnak. Az első négy hét letelte után munkát vállalva már saját keresetükből fedezik a szállás és ellátás költségeit, amit átlagos 800 fontos fizetésükből játszva kifizethetnek, hiszen jövedelmük durván egynegyedét kell kinti fenntartásuk fedezetére fordítaniuk. A négy hónap után már az oktatásért is fizetni kell. Ára: havonta 120 font. Tanév egymillióért Ennek ellenére az egy évre kiutazó akár nyereségesre is kihozhatja nyelvtanfolyamát. Az egy év letelte után a kint tartózkodás meghosszabbítható. (A vízum tanulásra és munkavállalásra jogosít.) A jelentkezés nincs életkorhoz kötve. A kiutazás ára nincs benne a fizetendő összegben, ám busszal - kb. 30 ezer forint - nem olyan megterhelő mondja Nagy László Ottó, a Nemzetközi Szabadidőszervező Üzletház elnök-igazgatója. A háromhetes intenzív tanfolyam, amelynek ára 471 ezer forint, mindent tartalmaz, még a kiutazás költségét is. A külföldi nyelvtanfolyamok és a különböző középiskolákban eltöltött félévek nagy előnye, hogy a résztvevők az idegen nyelvi környezetben rákényszerülnek a nyelv alkalmazására és tanórákon kívüli használatára. A főként fővárosi, erre szakosodott irodák árai nagyjából azonosak. Egy külföldön eltöltött középiskolai tanév körülbelül egymillió forint, ami tartalmazza a teljes ellátás költségét, amit a befogadó család biztosít. Az ár nem tartalmazza azonban a vízum, az utazás és a tankönyvek árát. HELLER LÁSZLÓ • A BIG MAC FOGYASZTÓI ÁRA DOLLÁRBAN Az év internetes bankja a CIB MUNKATÁRSUNKTÓL Másodszorra választották az év internetes bankjává a CIB-et az Index.hu Rt., a HewlettPackard Magyarország Kft., valamint a Nemzetközi Bankárképző Központ által évente meghirdetett bankok közötti versenyben. A versengésben induló kilenc pénzintézet internetes szolgáltatása közül a szakmai zsűri a CIB Internet Banknak ítélte Az év internetes bankja Magyarországon 2003 kitüntető címet. Az indoklás elsősorban a felhasználóbarát megoldásokat, a megbízhatóságot és nem utolsósorban az egyszerű kezelhetőséget emelte ki. A szakmai értékelést a felhasználók szavazatai is igazolták, az index.hu oldalon a díj átadása előtti napokban lebonyolított szavazás során az olvasók jelentős fölénnyel a CIB-et választották a legjobb internetes banknak. A legfejlettebb technikán alapuló on-line szolgáltatást 2001 tavaszán az elsők között vezette be a CIB, felhasználóinak száma pedig mára meghaladja a 30 ezret. GAZDASAG ES HAMBURGER Hazánk tovább drágult Az utóbbi évben drágult, de még mindig nem tartozik a legdrágább országok közé hazánk a londoni The Economist által idén is közzétett hagyományos Big Mac-index szerint. MUNKATÁRSUNKTÓL Az angol The Economist című tekintélyes gazdasági-üzleti szaklap minden évben elkészíti az ügynevezett Big Mac-indexet. A laikusok és a közgazdászok számára egyaránt beszédes hamburgerindex azt mutatja be, hogy az adott ország fizetőeszköze alul- vagy felülértékelt-e a dollárhoz képest, méghozzá ügy, hogy a vásárlóerőt egyetlen, a világon széles körben elterjedt, standard minőségű termék árával határozza meg. Ez az egységes áru a legnagyobb gyorsétterem-hálózat „zászlós" terméke, a Big Mac, amely - miután 116 országban ugyanazon normák szerint állítják elő és értékesítik - a megélhetési alapköltségek vásárlóerő-paritásos összeméréséhez (PPP) hasznos kiindulópont lehet. Az index szerint a legköltségesebb ország továbbra is Svájc, ahol egy Big Mac ára 5,11 dollárnak felel meg. Az ország ráadásul - a folyamatosan gyengülő dollárban számolva - tovább drágult, mert éppen egy éve itt még 4,56 dollárnak megfelelő összegért adták a Big Macet. Az átlagosan 2,80 dolláros amerikai Big Mac-árszintet figyelembe véve a svájci frank több mint 75 százalékkal túlértékelt a dollárhoz képest. Az idei lista alján Kína áll, ahol 1,23 dollár a Big Mac ára. E mércén a kínai jüan több mint 50 százalékkal alulértékelt a dollárhoz képest. Magyarországa 13. helyen áll a listán, ami azt jelenti, hazánk ugyan drágult az utóbbi évben, de még mindig nem tartozik a legborsosabb árú országok közé. A The Economist szerint a tavalyi 2,21 dollár után most sCT CM « -- cví cvi CO OJ AS? ri? vi? ri? ri? ri? ri? ri? > riS- ri? /•/y/ *y *yyyy * Forrás: The Economist r/T JR />• ^ + DM-Gratika 2,38 dollárba kerül a magyar utóbbi években egyébként magyarországi átlagára. A keBig Mac, s ez a forint mintegy ütemes volt a felzárkózás, hi- let-európai EU-csatlakozók 20 százalékos alulértékeltségét szen 1995-ben még 1,64 dol- közül egyébként nálunk a legmutatja a dollárhoz képest. Az lárnak felelt meg a szendvics drágább hamburgerezni.