Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-27 / 22. szám

3 Eldobható Á L porszívó m^M FEKETE KLÁRA Lejárt a harminc évet játszva, hibátlanul kiszolgáló Tájfun és Eta porszívók, évtizedek óta duruzsoló, igaz, nagyokat ugró Minimat mosógépek és a csak biztosítékokat fogyasztgató, pár száz forint­ból javítható kezdetleges televíziók kora. Ötéves, világmárkát kép­viselő mosógépemhez nemrégiben kihívott szerelő először is azon csodálkozott, miért furcsállom, hogy elromlott a gép, majd azt, mi­ért sokallom az alkatrészcsere árát. Felvilágosított róla, ezeket a masinákat már csak hat-nyolc évre gyártják, befuccsolna a cég, ha élettartamuk az örökkévalóság és még egy nap lenne, továbbá, hogy egy mosógép annyiba kerül, mint a szerkezet két fődarabja. Az új időket lassacskán kezdjük szokni, tényleg nem kell nagy ész ahhoz, hogy az ember kiszámolja: négy papírporzsák csomag árán már egy új porszívót lehet vásárolni akciósan a multinál, rö­vid élettartamút, eldobását ugyan, de legalább nem a régit kell csiszolni, alkatrészétvágyáról gondoskodni. Ha elromlik, veszünk helyette újat - dünnyögjük mindaddig, amíg van néhány ezer fe­lesleges forint a zsebünkben. Mindent értünk, csak logikát nem találunk a rendszerben. Mert ha mégiscsak lenne benne, akkor az olcsó és silány termék nyif­fanna ki hamar, arra ösztökélve vásárlóját, hogy legközelebb már­kás terméket vegyen. Ehelyett az történik Murphy után szaba­don, hogy minden elromolhat, amit csak egy gyártó összerak, füg­getlenül attól, magasan kvalifikált munkaerő kezéből került-e ki Németországban, vagy írni-olvasni nem tudó bérrabszolga rakta össze a Fülöp-szigeteken, az alkatrészt pedig válogatás nélkül aranyáron mérik. Mert azt még hajlandóak vagyunk elfogadni, hogy a szinte ingyen megvett porszívó beadja a kulcsot, ellenben sírógörcsöt kapunk, ha a méregdrága mosógépből egyszer csak or­rán-száján folyni kezd a víz. Mellesleg sírhatunk is a tehetetlenségtől, hiszen a jótállásról szóló új jogszabály megengedi a gyártónak, hogy akkor szállítson pótal­katrészt, amikor neki megéri, nincs tizenöt nap, nincs csereutal­vány. És az alkatrészről is csak két évig kell gondoskodnia. Huszon­négy hónap elteltével majd ránézünk kedvenc mosógépünkre, por­szívónkra, és az gondoljuk: mindennap, amit vele töltünk, ajándék. Kiadáscsökkentés KEDD, 2004. JANUAR 27. * A K T U A L I S • Lázár támogatásért fordult a belügy- és az egészségügyi miniszterhez Lebontják a sérült tetőt Megkezdték a robbanás utáni romok eltakarítását és az aládúcolást a vásárhelyi kórházban Fotó: Tésik Attila Lebontják a vásárhelyi Erzsébet-kórházban történt vasárnapi gázrobbanás miatt élet­veszélyessé vált tetőt. Lázár János polgár­mester vis major támogatásért fordul a belügy- és az egészségügyi miniszterhez. A gyermekosztályról vitt fel vizsgálati anya­got vasárnap délelőtt az Erzsébet-kórház Zrí­nyi és Dr. Imre József utca sarkán álló épüle­tének tetőtéri laboratóriumába az a nővér, aki észlelte a gázszagot, s jelezte ezt a helyszí­nen dolgozó a laborügyeletesnek. Az azonnal szólt a műszaki ügyeletesnek, aki megvizs­gálta a labor nyitott részét, ahol nem észlel­tek szivárgást. Amikor azonban a labor va­sárnaponként zárva tartott bakteorológia ré­szének ajtajához értek, bekövetkezett a rob­banás. A szerencsétlenség okait a vizsgálat még nem tárta fel, ám a kórházi dolgozók több le­hetőséget is számba vettek már azt latolgat­va, honnan jöhetett a gáz. így gyanakodnak arra a toldalék csőre, mellyel a földgázt arra a részre vitték el, melyen évekkel ezelőtt még PB-palackot használtak. Szóba került a ter­mosztátszoba is, melyben a mágneskapcsoló és a helyiséget fűtő elektromos hősugárzó működött, de nem tartották kizártnak azt sem, hogy a baj okozója a táptalajkonyha le­hetett, ahol a gázrezsó és a Bunsen-égő is megtalálható volt. Az emberi mulasztást, az­az hogy valamelyik csapot valaki nyitva hagyta volna, kizártnak tartják. A romok alól kimenekített, épen maradt Hitachi készüléknek köszönhetően, a labora­tórium már vasárnap délután működött az új helyén, a robbanás alatti szinten. Hétfőn a belügy és az egészségügyi minisz­terhez fordult vis major támogatásért Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő. - A kórház épületének teljes tetőterét és fel­ső szintjét újjá kell építeni. Ezt állapították meg az önkormányzat és a biztosító szakem­berei is hétfői szemléjükön - mondta a város első embere. - Az életveszélyessé vált tetőszer­kezet bontását az önkormányzat már megren­delte. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a város valamennyi épülete biztosítva van az OTP Garanciánál, így a több tízmilliós anyagi kár nagy részét a biztosító fedezi. Lázár János hozzátette, a tűzoltóság pén­tekre készül el azzal a szakértői jelentéssel, mely megállapítja, miért robbant fel a labora­tórium. Ha ez megállapít személyi mulasz­tást is, akkor a felelősségre vonást - a hatósá­gokon kívül - az önkormányzat is megteszi. KOROM ANDRÁS Hajnal Ferenc: nem megoldás, ha egy szabálytalan dolgot szabályoznak Győri minta: hálapénzből jutna a kórháznak is A szegedi orvosok szerint nem oldaná meg a hálapénzproblémát a napokban született győri javaslat, amely szerint a borítékokban lévő pénz csak egy részét kapná meg az orvos, a többit a kórház működésére fordítanák. A győri Petz Aladár Kórház igazgató testülete javas­latot tett a hálapénz elfogadásának feltételeiről. Vé­leményük szerint a paraszolvencia - amelyet ők adománynak neveznek - engedélyezhető lehetne, ha annak egy részét a kórház kapná. A tervezet sze­rint az orvos a betegétől kapott összeget befizetné az intézménynek, amelyből a közterhek levonása után 60 százalékot visszakapna. A fennmaradó részt a kórház működésére fordítanák. Náray György, a szegedi városi kórház főigazgató­ja becsüli a törekvést és a szándékot, véleménye szerint azonban ez a rendszer ellenőrizhetetlen len­ne. Hiszen ki az, aki önként lemondana arról a pénzről, amelyet betegeitől kap. Az egy hónapja kirobbant hálapénzbotrány miatt inkognitója megőrzését kérő, így név nélkül nyilat­kozó orvos, amikor a győri javaslatról kérdeztük a véleményét, gyakorlati példát említett: ha mond­juk egy szülésért 10 ezer forintot kapna, a levoná­sok és a kórház részének kifizetése után maradna kétezer forintja. Ennyi pénzért viszont senki nem lesz hajlandó arra, hogy mondjuk éjszakánként pluszfeladatokat vállaljon. Egy szintén névtelenül nyilatkozó kollégája ehhez még annyit tett hozzá: a társadalombiztosító kifizeti a kórháznak a betegel­látásért járó összeget. A pluszszolgáltatást, ame­lyért a hálapénzt adják, nem az intézmény, hanem az orvos biztosítja. Éppen ezért nem tisztességes el­képzelés, hogy annak egy részét elvonnák tőle. Balogh Ádám, a sebészeti klinika igazgatója sze­rint sem optimális a gyön megoldás. Mint mondta, sok szempontból támadható, és nem jelenti az orvo­sok javadalmazásának korrekt, megnyugtató megol­dását. A hálapénz rendszerével kapcsolatban a pro­fesszor úgy fogalmazott, az káros, a társadalmi és or­vosetikai morált is fellazító jelenség, amely ugyan je­lenleg működteti a magyar egészségügyi rendszert, de súlyosan torzítja is. Éppen ezért a megoldást en­nek megszüntetésében látja, amely azonban csak a fizetések európai szintű megemelésével lehetséges. Hajnal Ferenc, a Csongrád Megyei Orvosi Kama­ra elnöke elmondta, a győri elképzelés nem újkele­tű: már negyven évvel ezelőtt is így működött né­hány intézmény. Ugyanakkor véleménye szerint nem megoldás, ha egy szabálytalan dolgot szabá­lyoznak. Ha a hálapénzt intézményesítenék, az szerinte azt jelentené, hogy még inkább elvárják. TÍMÁR KRISZTA Egyre több a depressziós gyermek Már csak két évig szállá Káosz a haztartasi gepeKnei Az ügyfelek számára kedvezőbb volt a jótállást garantáló régi áR«*! riimr A rr 111 lAircr-iKalu 1/ -i rt c T f A szervizben dolgozókra zúdul az ügyfelek haragja Fotó: Gyenes Kálmán A XXI. század kihívásai a gyer­mekek számára címmel rendez­tek konferenciát tegnap a Ma­gyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságá­nak székházában. Az eseményen a kisgyermekkori depresszióról, a problémás gyermekek beillesz­kedéséről éppúgy beszéltek a meghívott előadók, mint a csa­ládgondozásról. - A gyermekekkel való bánás­mód újszerű megítélése teljesen új álláspontot igényel a szakem­berektől. A konferencián orvo­sok, pszichológusok, gyermekvé­delemmel foglalkozó szakértők kivétel nélkül arra világítottak rá, hogy a kisgyermekként el­szenvedett, illetve kialakult be­tegségek felnőttkorban jelentő­sen befolyásolják az életünket ­mondta Ferenczi Zsuzsanna, a Szegedi Humán Szolgáltató Köz­pont gyermekvédelmi hálózatá­nakvezetője. Ferenczi Zsuzsanna megje­gyezte, az adatok alapján évről évre nagyobb a gond, több a prob­lémás, sérült gyermek. Megtize­deli a jövő társadalmát a depresz­szió. Egyre több gyerek szorong, s egyre többször térnek vissza fel­nőttkorban a gyermekkori de­presszió tünetei. G. SZ. L. okozott, a vásárlók végképp nem tudják, hová forduljanak. Noha a kötelező jótállásról szóló változásokat a 2003. szeptember 22-én hatályba lépett törvény ve­zette be, még ma is teljes a káosz. Hegedűs Gábor, a Szuper Elszo '57 Kft. szervizvezetője elmond­ta, szinte minden ügyfél figyel­mét egyenként kell felhívni a vál­tozásokra. A törvény már az uniós joghar­monizáció jegyében készült, mégis a forgalmazónak kedvez, az ügyfél és a szolgáltató rosz­szabb helyzetbe került. Ma egy év jótállás, valamint további egy év szavatosság illeti meg a tízezer forintnál nagyobb értékű beren­dezéseket, ugyanakkor az ennél olcsóbb készülékekre - vasalók­ra, kenyérpirítókra, kávéfőzőkre - csak az úgynevezett két év sza­vatosság vonatkozik. Ami azt je­lenti, hogy jótállási jegy birtoká­ban a szervizbe lehet vinni a hi­bás terméket, de ha csak blokkot kapott valaki, akkor az üzletben reklamálhat. Az új törvény leírja, hogy két esztendő elteltével a gyártónak nem kötelező alkatrészt biztosí­tania az általa eladott termékek­hez - korábban ezt a terminust nyolc évben határozták meg. Aki még 2003. szeptember 22. előtt vett tartós fogyasztási cikket, az reménykedhet benne, hogy a gyártó tartja a nyolc évet. A törvény megjelenéséig a gyártót arra kötelezték, hogy 15 napon belül szállítania kell az al­katrészt, ha nem így történt, az A Pénzügyminisztériumban je­lenleg zajlik a 120 milliárdos ki­adáscsökkentési program rész­leteinek kidolgozása - tájékoz­tatott Gál /. Zoltán kormány­szóvivő hétfőn. Megerősítette: a kiadáscsökkentési javaslat sem a kormány autópálya-építési programját - egyebek között az M5-ös továbbépítését -, sem pe­<nak alkatrészeket a sz * i / • ügyfél automatikusan cserét kér­hetett. Most az szerepel a tör­vényben, hogy „a lehető leggyor­sabb időn belül" kell pótlásról gondoskodni. Hegedűs Gábor el­mondta: az Elszo mintegy húsz olyan céggel áll kapcsolatban, amelyek a gyártókat képviselik, s mindegyik másképp értelmezi a rendelkezést. A világmárkák tartják magukat a 15 naphoz és a csereutalványhoz, míg „mások" 30 nap elteltével sem cserélnek, s bizonytalan, mikor érkezik meg a berendezés nélkülözhetet­len darabja. A gyártónak immáron nem kö­telessége elfogadni a Fogyasztó­védelmi Főfelügyelőség vizsgála­tának eredményét sem. Ha a rek­lamálónak nem sikerül egyezség­dig a szociális juttatásokat nem érinti, azok ezen intézkedéstől függetlenül, továbbra is a 2004. évi költségvetésben jóváhagyott eredeti összegükben szolgálják a kormányprogramban meghatá­rozott célokat. Rendelkezésre fog állni minden eszköz az EU-támogatások megszerzésé­hez is - mutat rá Gál. I Zoltán. rvizekbe a gyártók / 1 /i re jutnia, békéltető testülethez fordulhat. Egy ilyen huzavona akár évekig is eltarthat, az eljárás kimenetele bizonytalan, hat hó­nap elteltével pedig az ügyfélnek * kell állnia a költségeket. Hegedűs Gábor szerint szep­tember óta azt tapasztalják, az ügyfeleknek sokkal több idejébe kerül, mire kicseréltetik a meg­hibásodott készülékeket. S egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy az akciós, olcsón vásárolt termékek élettartama rövid, javí­tásuk költsége pedig az eredeti ár 80 százalékát is elérheti. Szeged legnagyobb szervizének vezetője szerint az unióban nincs ilyen káosz, a felelősség a jogalkotókat terheli. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents