Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-26 / 21. szám

9 HÉTFŐ, 2004. JANUÁR 26. • A K T U A L I S • Teljes felújítás a Csongrád megyei és a szegedi földhivatalban Székházvásárlás helyett Táblaerdő a hivatalban. A mostaninál tágasabb ügyfélvárót alakítanak ki Fotó: Schmidt Andrea Mivel a tervekkel ellentétben mégsem vásárolhatott új szék­házat a Csongrád Megyei Föld­hivatal, a Horváth Mihály utcai központ és a Kálvária sugárúti szegedi körzeti hivatal felújí­tása mellett döntött. Az ügy­félszolgálat teljes átalakításáig kellemetlenségekre lehet szá­mítani. Mesteremberek adják egymás­nak a kilincset a Csongrád Me­gyei Földhivatal Horváth Mihály utcai székházában éppúgy, mint a Szegedi Körzeti Földhivatalnál, az útvesztőiről ismert Kálvária sugárúti épületben. Az áldatlan körülményeken változtatni kel­lett - mondta el lapunknak Má­csik Zoltán, a megyei hivatal ve­zetője -, ezért már egy éve lépés­ről lépésre haladnak a rekonst­rukcióban az ügyfelek által ke­vésbé látogatott emeleteken. A leglátványosabb felújítás a jövő héten veszi kezdetét, ekkor az ügyfélszolgálat átépítésére kerül sor. Az ügyfélszolgálat átalakítása ­falak bontása, ajtók, közlekedők megszüntetetése nyomán - elő­reláthatóan két hónapig tart majd, arra az időre a Kálvária su­gárúti épület alagsorában, a volt ebédlőben alakítottak ki ideigle­MINDENNAPOS VENDEG Nincs olyan nap, hogy Sándor Zsuzsanna ügyvéd, a nevét viselő ingatlanközvetítő kft. tulajdonosa ne keresné fel a szegedi körzeti földhivatalt. Szerinte az eltelt 15 évben, bármennyire is igyekeztek ügyfélbaráttá tenni a körülményeket, az a helyszűke miatt sosem sikerült igazán. Minden elismerése azoké a dolgozóké, akik ilyen körülmények között is helytálltak - tette hozzá. Az átépítést csak üdvözölni tudja, mégolyan áron is, hogy két hónapigei kell viselni a kellemetlenségeket. nes ügyfélvárót. Emiatt, ha tu­multus lesz, megint gyakran elő­fordulhat az, hogy az emberek az utcán lesznek kénytelenek vára­kozni. Ezt követően azonban az új, jóval tágasabb ügyfélszolgála­ton több munkatárs fogadja az embereket, akik hívószámot kér­hetnek, s amíg sorra nem kerül­nek, kényelmes fotelekben vára­kozhatnak. A váróba mozgáskor­látozottak is bejuthatnak. Az iro­dákba azonban nem léphetnek be az ügyfelek, ha személyesen kell a munkatársakkal beszélni­ük, az ügyfélszolgálat külön e célra kialakított részében állnak rendelkezésre. Már működik az a számítógé­pes rendszer, amely lehetővé te­szi, hogy az ügyfelek az ország bármely területén lévő ingatlan­ról hiteles tulajdonilap-másola­tot kapjanak. A jövőben erre az úgynevezett Takarnet-hálózatra rácsatlakozhatnak a külső fel­használók, például a bíróságok, ügyvédek is, on-line módon ér­hetik el az ingatlan-nyilvántartá­si adatokat, így az ügyfélforga­lom jelentősen csökkenhet. Ma még naponta háromszázan kere­sik fel a szegedi földhivatalt, de 2003 végén, a lakásvásárlási boom idején ötszázan is megfor­dultak a Kálvária sugárúton. A Csongrád Megyei Földhiva­tal korábban remélte, hogy költ­ségvetési forrásokból új szék­házhoz juthat Szegeden, s bú­csút mondhat a két korszerűt­len épületnek. Szó volt a Sóhor­dó utcai, nemrégiben a Szegedi ítélőtábla birtokába került volt Füszért-épületről, egy kábelgyá­ri irodaházról, a ma már kama­rai tulajdonban lévő hajdani Elektroházról is, de még egy Kisszínház mögötti építkezésről is, mivel a telek a földhivatal­hoz tartozott. A szegedi önkor­mányzattal hosszas tárgyalások után ingatlancserében állapod­tak meg - a város már építi is bérlakásait a területen -, s a földhivatal egy Szent Mihály ut­cái épületet kapott meg irattár­nak. így a társasházi garázsok­ban, pincékben tárolt iratmeny­nyiség hamarosan az épületbe költözhet. F. K. A sertésfelvásárló telepek többsége nem felel meg az uniós követelményeknek Bezárás fenyegeti a mázsaházakat Csongrád megyében nagyon sok olyan sertésfelvásárló telep mű­ködik, ami nem felel meg az uniós elvárásoknak. A mázsa­házakra lakat kerülhet a csat­lakozás után, ha azokat nem alakítják át az európai normák szerint. Fedett karám és minőségi ivóvíz a sertéseknek, a trágya és a szennyvíz környezetvédelmi szempontok szerinti szétválasz­tása, és még megannyi követel­mény, aminek meg kell felelniük a sertésfelvásárló telepeknek az Európai Unióban. Hazánk csat­lakozása után már csak a fentiek betartásával lehet működtetni a mázsaházakat. A Csongrád Megyei Ál­lat-egészségügyi és Élelmiszer-el­lenőrző Állomás munkatársai nemrégiben ellenőrzést tartottak a Szeged környéki településeken működő mázsaházakban. - A szigorú követelményeknek nem felel meg a vizsgált létesítmé­nyek többsége - tájékoztatta la­punkat dr. Szántó Tibor kerületi állatorvos. Az állat-egészségügyi állomás munkatársai minden esetben megkérdezték az önkor­mányzatokat, hogy kívánnak-e áldozni a telepek átalakítására. Akadt olyan önkormányzat, Az újszentiváni sertésfelvásárló telep átalakítására is milliókat kellene költeni Fotó: Schmidt Andrea amely vállalta, hogy átalakítja, korszerűsíti a telepet. Ugyanak­kor több olyan település is van, ahol le kell bontani a régi sertés­felvásárló telepet és újat kell épí­teni. Újszentivánon és Tiszaszige­ten is az jelenti a fő problémát, hogy a mázsaházak csak egy-két követelménynek felelnek meg. ­Egyelőre még működhet a tele­pünk, de a csatlakozásig meg kell oldani a problémát. Mi nem tud­juk finanszírozni az átalakítást, ezért tárgyalunk a tiszaszigeti önkormányzattal, hogy közösen építsünk egy mázsaházat a két község között - mondta Talpai János újszentiváni polgármester. A- beruházás közel 40-45 millió forintba kerülne. Újszentivánon egykoron két­ezer sertést is tartottak, ma kö­rülbelül hétszáz sertés röfög az ólakban a faluban. Kiss Lajos száz állattal foglalkozik és a Pick Rt.-vei áll szerződésben. - Ha olyan érdekeltségi formát talál­nának ki, amely a gazdáknak is megfelélő, akkor mi is áldoznánk az új mázsaházra - vélte Kiss La­jos. A tiszaszigeti alpolgármester, Ferenczi Ferenc szerint is kistér­ségi szinten kell megoldani a má­zsaházak ügyét. - A faluban kö­zel nyolcvan gazda évente 1000-1200 sertést ad le. Össze­fogással és pályázatok útján le­het csak elérni, hogy felépüljön közelünkben az új telep - állítot­ta. A mostanit azért nem érde­mes átalakítani, mert azt túl sok pénzbe kerülne. Ideiglenes megoldásként a kör­nyék gazdái Kübekházára vihetik állataikat, ugyanis az ottani má­zsaház apró szempontok kivéte­lével megfelel az uniós normák­nak. - Mindent megteszünk, hogy április végére elkészüljünk a kötelező felújításokkal. A gon­dot az jelenti, hogy központilag nincs támogatás az átalakítások­hoz, mindent az önkormányzat­nak kell állnia - tudtuk meg Mol­nár Róbert polgármestertől. K.T. Változik a Sulinet PANEK SÁNDOR Ahogy várható volt, a Sulinet Expressz programot is elérte a takaré­kossági expressz. Az oktatási minisztérium a napokban közöltek: rászorultsági alapon szűkül a jogosultak köre, valamint kikerülnek a programból bizonyos számítástechnikai eszközök, ugyanakkor bővül is a program, a tervek szerint 30 százalékos önrész kifizetésé­vel mindenki részesülhet belőle, aki személyi jövedelemadót fizet. A Sulinet így igazodik a jóléti rendszerváltás megfeneklése utáni új korszakhoz, s egyúttal eredeti célja érdekében ésszerúsödik is, igaz, továbbra is megmarad számos ellentmondásos vonása. A program meghirdetésének alapvető célja az volt, hogy enyhít­se az ország lemaradását a családok birtokában lévő számítás­technikai eszközök terén. Vagyis vásároljanak minél több olyan családban számítógépet, ahol még nem volt. Ezzel szemben a program eddigi mérlege azt mutatja, hogy az igénybevevőknek mintegy 20 százaléka vett új alapgépet, s a legtöbben régi felsze­relésüket újították fel vagy kiegészítő számítástechnikai eszközö­ket vásároltak. Jellemző, hogy egyes kereskedők adatai szerint a Suhnet keretében eladott eszközöknek körülbelül egynegyedét a digitáhs leképező eszközök (például digitáhs kamerák, fényképe­zőgépek) tették ki, s ez inkább a már felszerelt - és vélhetően te­hetősebb - családok ellátottságát növelte. A program most felte­hetőleg korrigál majd, egyes termékeket levesz a listáról, s egy­szersmind bevezeti a rászorultság elvét. Félő azonban, hogy is­mét nem a kívánt célt éri el, hiszen a családra számított jövedel­mi hmit nem mindig jelzi egyértelműen a rászorultságot (például sokgyermekes családok vagy vállalkozók esetén) és a programnak továbbra sem lesz olyan eleme, amely kifejezetten az új számitó­gépet vásárló családoknak kedvezne. Ilyen előny lehetne például az, ha a Sulinet az internetezésre és az alapvető szoftverek megis­merésére alkalmas legegyszerűbb konfigurációkat anyagilag job­ban támogatná, vagy az, ha volna egy, kifejezetten az oktatás te­rületére összpontosított, kedvezőbb alprogramja, amely a tanuló­kat segítené hozzá első saját számítógépükhöz. De ha a rászorult­ságot vesszük is, a legszegényebb rétegnek nemcsak a gép megvá­sárlása jelent gondot, hanem a számítógéphez tartozó internet­elérés és a legális szoftverek megszerzése is (habár ez utóbbi az otthoni felhasználók esetében „hallgatólagosan " nem probléma). A Suhnet ezen a területen is célzottabban tudna segíteni, a jöve­delemhatár egyszerű meghúzásánál. Segítenek az elbocsátott köztisztviselőknek A megyéből csak 35-en jelentkeztek Az előzetes adatok szerint eddig 728 elbocsátott köztisztviselő jelentkezett a munkaügyi mi­nisztérium nonprofit program­jára. Azok regisztráltatták ma­gukat a megyei munkaügyi köz­pontokban, akiket tavaly év vé­gén bocsátottak el a közszfé­rából. MUNKATÁRSUNKTÓL A nem végleges adatok szerint 728-an kívánnak részt venni a Foglalkoztatáspolitikai és Munka­ügyi Minisztérium által meghir­detett programban azon köztiszt­viselők közül, akiket tavaly év vé­gén bocsátottak el az államigazga­tásból. A legtöbben 252-en - mint ahogy az várható volt - a főváros­ból regisztráltatták magukat, Csongrád megyében 35 fő jelent­kezett. A nonprofit szervezetek pályázatait január 26-áig fogadják be a munkaügyi központok. Ezt követően derül ki, hogy a civil szervezetek milyen munkára ke­resnek embereket. A munkaügyi tárca azt szeremé, ha az elbocsá­tott köztisztviselők az uniós pá­lyázatok kiírásában segítenének, illetve a következő évek uniós fej­lesztéseivel foglalkoznának. A fog­lalkoztatás támogatására a mun­kaerő-piaci alapból idén 600 mil­lió forint áll rendelkezésre. A munkaügyi tárca által kidolgozott program célja, hogy egyrészt erő­södjön a civil szféra, másrészt pe­dig a közszférától kikerült tisztvi­selők mielőbb elhelyezkedjenek. A beérkezett nonprofit szerveze­tek pályázatairól Burány Sándor munkaügyi miniszter február 25-éig dönt. Megismételték a tüntetést Aradon Ahogy két héttel ezelőtt, most is csupán százötvenen tüntettek Aradon a Szabadság-szobor föl­állítása ellen. A Vatra Roma­neasca szombat délelőtti de­monstrációját Moldva és Ha­vasalföld egyesülésének ünnep­napjára időzítették. MUNKATÁRSUNKTÓL A két román fejedelemség egye­sülésének ünnepén sem gyűlt össze több tüntető az aradi Tűz­oltó téren, mint két héttel ez­előtt. A Vatra Romaneasca nevű szervezet két hete is, most is­azért hívta demonstrációra az aradiakat, hogy így tiltakozza­nak a Szabadság-szobor fölállí­tása ellen. Ezúttal is Doru Bog­dán történelemtanár szólt az egybegyűltekhez. Mint mondta, Zala György alkotása azért nem kívánatos a mai Románia egyik városának közterén, mert sérti a románság nemzeti érzéseit. Legutóbb a tüntetők azzal vál­tak el, hogy január 24-én ismét összegyűlnek, s akkor talán töb­ben lesznek. A szónok szavait azonban most is csak mintegy százötven ember hallgatta a sű­rű hóesésben. A helybeli ma­gyarok azt mondják, ezekre a rendezvényekre többnyire azok mennek el, akik a Ceauses­cu-érában kerültek ebbe a vá­rosba. A közélet iránt is érdek­lődő régi aradi polgárok nem­igen mozgósíthatók szélsőséges jelszavakra. Az RMDSZ és a kormányzó Román Szociáldemokrata Párt e héten tanácskozik a Szabadság­ról Bukarestben, ám Bognár Le­vente, Arad alpolgármestere úgy látja, a választások előtt már nincs sok remény arra, hogy a szobor ügye rendeződjön.

Next

/
Thumbnails
Contents