Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-23 / 19. szám

PÉNTEK, 2004. JANUÁR 23. • AKTUÁLIS* 5 Az ökoadó ellen tiltakozókat a Fidesz támogatja Pokorni szerint tévúton jár a kormány Homokhátiak a dóm felújításáért A szegedi fogadalmi templom elektromos hálózatának korszerűsítése érdekében adakozásra, támogatásra buzdított tegnap közös sajtótájé­koztatóján Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, Móraha­lom polgármestere és Kondé Lajos, a dóm plébánosa. Kondé elmond­ta, hogy 200-250 millió forintra lenne szükség a teljes rekonstrukció­hoz. Eddig többnyire csak a hívektől kaptak adományokat. Megtud­tuk: ha most kezdenék el a munkálatokat, akkor körülbelül 2005 jú­niusára fejeznék be. Kondé szerint azonban erre jelenleg nincs semmi esély. Nógrádi Zoltán elmondta: akkor állt az ügy mellé, amikor a plé­bános megkérte a Csongrád megyei országgyűlési képviselőket, hogy segítsenek összegyűjteni a pénzt. Mórahalom polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a homokhátiak ezer szállal kötődnek Szegedhez, így a maguk módján megpróbálnak segíteni. Mégpedig úgy, hogy egy jótékonysági koncertet szerveznek február 27-ére a dómba, amelynek teljes bevételét az elektromos hálózat felújítására ajánlják fel. A félpályás útlezárástól sem riadnak vissza a szőregiek Biztonságot követelnek Pokorni Zoltán a gazdaságpoli­tikát bírálta Fotó: Miskolczi Róbert Képviselőt választottak A szegedi Civil Szolgáltató Központban rendezett elektori gyűlésen megválasztották a dél-alföldi régió képviselőjét a Nemzeti Civil Alap­program tanácsába. A tisztséget Pocsainé Fábián Magdolna, a békés­csabai Közösségfejlesztő Egyesület elnöke tölti be. A dél-alföldi elek­torok mintegy 90 százaléka vett részt a szavazáson. A régió képviselő­jét hat jelölt közül választották meg. Bács-Kiskun és Békés megye egy-egy jelöltet állított, míg Csongrád megyéből többen is pályáztak. Pokorni Zoltán a hiúsági kér­dések mellőzését várja a Med­gyessy-kormánytól. A Fi­desz-MPSZ alelnöke tegnap telt ház előtt tartott lakossági fó­rumot Csongrádon, ahol a vá­rosban élőket sújtó környezet­védelmi törvény is szóba ke­rült. Alkotmánybírósági normakont­rollt kezdeményez az ökoadó kapcsán - közölte a fórum előtti sajtótájékoztatón Vincze László, a térség országgyűlési képviselő­je, hiszen minden tisztességes, a környezetvédelemért elhivatott­ságot érző állampolgárt sújt a ta­valy novemberben elfogadott tör­vény. A pedagógusokra vonatko­zó titoktartási törvényhez ha­sonlóan ez a környezetvédelmi szabályozás is gyorsan igazolta szakmai megalapozatlanságát, így hát elvárható lenne, hogy a hatalom nem csinál hiúsági kér­dést annak módosításából, vagy visszavonásából - reagált Pokor­ni Zoltán a csongrádi honatya felvetésére. Beigazolódott, hogy a kormány gazdaságpolitikája rossz, és tév­utakra vezet - utalt a jobboldali párt alelnöke a csütörtökön beje­lentett diákhitelkamat-emelésre, amely az eddigi szintnél közel két és fél százalékkal magasabb lesz a jövőben. A volt miniszter szerint ennek ellensúlyozására kiváló alternatívát jelentene az a fideszes módosító indítvány, amely a diák szerepvállalásán túl a munkaadót és a költségvetést Amikor pénzbüntetést szab ki a bíróság Többen ülnek, mint ahányan fizetnek A bíróság bizonyos esetekben szabadságvesztés helyett pénz­büntetést szab ki főbüntetés­ként. A Csongrád megyei bíró­ságokon az 1739 pénzbünte­tésre ítélt vádlott közül mind­össze 198-an fizették be az összeget. A többiek inkább le­ülték büntetésüket. A bíróság bizonyos esetekben ­ilyen a rágalmazás, vagy a könnyű testi sértés - dönthet úgy is, hogy szabadságvesztés helyett pénzbüntetést szab ki főbüntetésként. Az összeget napokra lebontva, az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyai­hoz mérten állapítják meg. így egy nap kerülhet 100 forintba, de akár 20 ezer forintba is, amennyiben sok pénzt keres az érintett. A kiszabható büntető­napok száma 30 és 540 között van. Czene Klára, a Csongrád Me­gyei Bíróság elnöke elmondta, a megyében működő bíróságok 2003-ban 1739 vádlottal szem­ben szabtak ki pénzbüntetést. A megyei bíróság gazdasági hi­vatala a tavalyi évben 445 alka­lommal indított átváltoztatás iránti eljárást. Végül 198 eset­ben fizette be a vádlott vagy hozzátartozója a kiszabott ösz­szeget. Ha valaki nem fizet, pénz­büntetése szabadságvesztésre változik át. Ha nem vonul be önként a börtönbe, akkor elfo­gatóparancsot adnak ki ellene. Jóllehet, a pénzbüntetés egy­szerűbb megoldásnak tűnik, mint a fenti példa mutatja, so­kan mégsem fizetnek. Ők előbb-utóbb börtönben találják magukat. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy később ne gon­dolhatnák meg magukat. Ak­kor még mindig „kiválthatják" magukat. Előfordul, hogy az elkövető a rácsok mögött jön rá, hogy ez mégsem olyan kellemes dolog, mint gondolta, s ha fizet, azon­nal szabadulhat. Az is lehet, hogy valakinek csak a büntetés felének kifizetésére van pénze, a többit leüli. Sokan kérnek a hatóságtól halasztást, vagy részletfizetés. Fizetni tehát ké­sőbb is lehet. Az erről szóló iga­zolás bemutatása után pedig is­mét szabadlábra kerül az elkö­vető. Korábban sokan próbálkoz­tak csalással kijutni a rácsok mögül. Az országos tapasztala­tok alapján akadt, aki az igazo­lószelvényen szereplő összeg mögé maga írt oda utólag né­hány nullát. Voltak, akik a szelvény bemutatása után a postán téves utalásra hivatkoz­va, visszakérték a csekken befi­zetett pénzt. Ezért úgy döntöt­tek, hogy a bíróság már csak saját csekkjén fogadja el a befi­zetést. Ünnepek idején korábban többen váltották ki büntetésü­ket töltő rokonaikat. A Csong­rád Megyei Bíróság elnökétől megtudtuk, tavaly december­ben ugyanannyi vádlott fizette be a kiszabott pénzbüntetést, mint az év bármelyik más hó­napjában. A. T. J. Három évre befagyasztja a távhő alapdíját az önkormányzat Gázmotoros kazán Felsővároson is bevonná a terhek megosztásá­ba. Az ifjúság problémáit sorra véve a politikus leszögezte: az otthonteremtési programtól el­vont 11 milliárd forint álszent megoldás volt a kormány részé­ről, hiszen a kabinet a Suli­net-Expressz keretein belül ha­sonló összeggel támogatta a kö­zéposztály DVD-vásárlási szán­dékát, s mindeközben a gazdaság húzó ágazatának egyike, az épí­tőipar kénytelen volt mérsékelni beruházásait, ezáltal a munka­helyek száma is csökkent. A sajtótájékoztatót követően Pokorni Zoltán a Csongrádi Mű­velődési Központ Magyar Király dísztermében telt ház előtt foly­tatta gondolatsorát, ahol az egy­begyűltek aláírásukkal tiltakoz­tak az igazságtalannak ítélt öko­adó bevezetése ellen. B. D. Csak szabálytalanul lehet átmenni a Makai úton. Két kilométeren belül nincs zebra Fotó: Schmidt Andrea Évente több gyalogos is meghal a szőregi Makai úton, mivel két kilométeren belül nincs egyetlen zebra sem felfestve, így nem lehet szabályosan átkelni. A forgalmas 43-as főút mentén élők már aláírást is gyűjtöttek biztonságuk érdekében, de eddig semmi sem történt. - Jöjjön ki a rendőr és büntessen meg! Hi­szen szabálytalanságot követek el azzal, hogy reggelente átmegyek a 43-as főút túloldalán lévő buszmegállóhoz - mondta dühösen egy középkorú férfi a szőregi Makai úton, a Ba­rázda utcai lejárónál. A férfi dühe indokolt, hiszen a forgalmas főút mentén élő több száz család már évek óta kéri, sőt most már köve­teli, hogy létesítsenek gyalogátkelőhelyet az érintett buszmegálló közelében. Nincs olyan év, hogy ne üssenek el buszhoz siető gyalogost a 43-as út szőregi szakaszán. Egy rendőrségi statisztika szerint 1998 és 2001 között harminchat baleset történt ezen a ré­szen, s közülük több halálos kimenetelű volt. Forgalomszámláláskor pedig kiderült, hogy na­ponta közel 17 ezer jármű halad át Szőregen. Legutóbb múlt hét végén okozott tragédiát a zebra hiánya. Egy idős nő próbált átjutni a 43-ason. A Deszk felől érkező személyautó azonban elütötte a gyalogost, aki a helyszí­nen belehalt sérüléseibe. A rendőrségi szem­le kiderítette, hogy a kihelyezett 50 kilométe­res sebességkorlátozásra figyelmeztető tábla ellenére majd kilencvennel jött az a jármű, amely elgázolta az idős nőt. - Két évvel ezelőtt éppen itt, a Barázda ut­cai buszmegállónál ütötték el az akkor tizen­öt esztendős fiamat is - mutatta a helyszínen Cserényi Pálné. A fiú kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet. Édesanyja azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Tavaly alá­írásgyűjtési akciót szervezett annak érdeké­ben, hogy létesítsenek az említett megálló­nál, valamint a Kavics utcai és a Napfény kö­zi lejáró közelében is lámpával biztosított gyalogátkelőhelyet. A 43-as szőregi szakaszán csak két helyen, egymástól több mint két kilométerre, a cuk­rászda és a temető előtt van zebra. - Ha be­tartanám a szabályokat és reggelente elgyala­golnék valamelyik zebrához és a túloldalon vissza a megállóhoz, akkor naponta két kilo­méternél is többet sétálnék. Ennyi erővel már egy tanyán is lakhatnék, s nem egy vá­rosrészben - panaszolta egy hölgy. A 170-nél is több aláírást tartalmazó doku­mentumot a lakók átadták Iványi Aurél MSZP-s önkormányzati képviselőnek. - Is­merem a problémát, mivel 32 évig én is a Ba­rázda utcai lejáró közelében laktam. így én is hosszú percekig vártam, mire át tudtam menni a túloldalra - tudtuk meg a képviselő­től, akinek a nagymamáját néhány évvel ez­előtt ütötték el a főúton. Mivel a 43-as állami kezelésben lévő út, így közel egy éve a Csongrád Megyei Álla­mi Közútkezelő Kht.-hoz továbbította Ivá­nyi Aurél a szőregiek kérését. - Egyeztetés is volt már az ügyben. Felajánlottam, hogy a képviselői alapomból finanszírozom a járdasziget, illetve a gyalogátkelőhely ter­veztetését, de még semmilyen választ nem kaptam a közútkezelőtől - folytatta a kép­viselő. Noha a közútkezelő kht.-t mi is többször megkerestük, nem kaptunk választ kérdése­inkre. A szőregiek pedig már évek óta megol­dást szeretnének problémájukra. - Ha a kö­zeljövőben sem történik semmi, akkor a fél­pályás útlezárástól sem riadunk vissza - kö­zölte Cserényi Pálné. K.T. A távfűtés alapdíjának három­éves befagyasztását tervezi a szegedi önkormányzat. A Mol­nár utcai hőközpontban villa­mos energiát is termelő gáz­motoros kazánt szerelnek föl. Ha a közgyűlés jóváhagyja a ja­vaslatot, 2007. január 1-jéignem nőhet a fűtésszámla közel felét kitevő alapdíj. Ezt Botka László polgármester jelentette be teg­nap a Molnár és Tápai utca sar­kán működő felsővárosi fűtőmű előtt. Minthogy a távhődíjnak megközelítőleg felét teszi ki az alapdíj, az energiaárak esetleges újabb emelése kevésbé terheli meg a fogyasztókat. A jó hír közzétételének helyéül azért választották éppen a Mol­nár utcai fűtőművet, mert a Sze­gedi Hőszolgáltató Kft. fejleszté­sében itt szerelik fel az első föld­gázmotort, amellyel a lakások­ban folyó melegvizet állítják elő. A Molnár utcai fejlesztés a terve­zett fölújítási, korszerűsítési program első lépése: az év végére összesen hat gázmotort szerel­nek föl Szegeden. A további öt berendezésből négyet Tarjánban |a II., IV., V., és VI. számú fűtő­műben), egyet pedig az Északi I/A jelzésű fűtőműben működ­A műszaki fejlesztés pénzt takarít meg a lakóknak tetnek majd. A mostani, 1 milli­árd 300 millió forintos beruhá­zást bankhitelből és saját erőből valósítja meg a hőszolgáltató. A tapasztalatok szerint így olcsóbb, mintha külső beruházóra bíznák a feladatot. Básthy Gábor, a távhőszolga­tató kft. igazgatója a lakosságot Fotó: Schmidt Andrea zal működő, 2 megawatt telje­sítményű berendezés kerül, amely nem csupán előállítja a lakásokban használt meleg vi­zet, hanem még villamos ener­giát is termel, amelynek értéke­sítéséből a hőszolgáltató bevé­telhez jut. NY. P. terhelő távfűtésköltségek csök­kentésének módjairól beszélt. Egyrészt a korszerűtlen fűtés­rendszerek fölújításával, más­részt a meleg víz gazdaságosabb előállításával érhetnek el ered­ményeket. A Molnár utcai hő­központban nyáron leszerelt, régi kazán helyére egy földgáz-

Next

/
Thumbnails
Contents