Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-23 / 19. szám

CSÜTÖRTÖK. 2004. JANUÁR 22. •AKTUÁLIS" 3 Tovább bővítik a nagylaki átkelőhelyet A forgalom csak nőni fog Az uniós követelmények miatt tovább bővítik a már így is jelentékeny méretű nagylaki határátkelőhelyet. Az új növény- és állat-egészségügyi állomás májustól szolgálja az EU egyik legnagyobb keleti kapuját. Tavaly volt olyan nap, hogy 23 ezer ember kelt át itt a határon, az ide vezető 43-as úton pedig havonta több mint 24 ezer kamion döngetett végig. Ez a forgalom májustól sem fog csökkenni. Az uniós csatlakozás előtti utolsó teljes évben, 2003-ban 3 millió 573 ezer ember kelt át a nagylaki határátkelőhelyen. A forgalom 48 százaléka kifelé, 52 százaléka pedig befelé irányult. Augusztus másodikán 23 ezren keltek át Nagylaknál, de ebben a hónapban volt tizenegy olyan nap, amikor húszezernél többen nyújtották át útlevelüket a magyar határőröknek. 2003-ban 292 ezer kamion használta az átkelőt, a legtöbb márciusban, októberben és novemberben; havonta átlagosan 24 ezer 350 kamion dübörgött végig a 43-ason, tehát Makón is. Összességében 3,1 százalékkal nőtt a forgalom Nagylaknál, miközben egy-másfél órásnál nem volt nagyobb a várakozási idő. Bár az átkelőnek csak 2007-től kell a schengeni normákat alkalmaznia, már idén is az unió egyik legnagyobb keleti kapujaként működik. - Mivel Románia egyezményt kötött az unióval, s polgárai vízum nélkül utazhatnak az EU-ba, sokan keresnek munkát Nyugat-Európában, ez várhatóan ezután is így lesz, tehát a szabadságolások miatti nyári csúcsforgalommal ezután is számolni kell mondja Jenei Sándor határőr alezredes, a nagylaki határforgalmi kirendeltség parancsnoka. - Tavaly 3272 jármű kelt át élőállat-szállítmánnyal, míg 6080 hozott valamilyen veszélyes anyagot. Ez a forgalom is csak nőni fog, és a katonákat is itt kell átléptetni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, a közelmúltban elkészült a tengelysúlymérő állomás, a belépő odalon Nagylaknál tavaly három és fél millió ember lépett át a határon Fotó: Karnok Csaba pedig most épül egy komplett növény- és állat-egészségügyi állomás. Az átkelőhelyen dolgozók évek óta készülnek a csatlakozással járó feladatokra, elsősorban arra, hogy minél gyorsabb, ugyanakkor továbbra is hatékony legyen a munka. A zöld és a piros folyosó kialakítása ezt a célt szolgálta, a tavaly április óta alkalmazott új, differenciált ellenőrzési technológia nyomán gyorsabb lett az átkelés, az is segített, hogy egyetlen megállással az útiokmányok, ellenőrzése és a vámvizsgálat is lebonyolítható. A munkát fejlett technológia segíti, a regisztrációs rendszer 2003-ban 1636 esetben jelzett, 151 körözött személyt fogtak el így a határőrök, 1485 esetben pedig azt jelezte a berendezés, hogy az útlevél tulajdonosa nem léphet be Magyarországra. Nyolcvanhárom közokirat-hamisításra derült fény. Ám a gépek mellett még nagyobb szükség van a határőr szakértelmére. 2003-ban összesen 9177-en sértették meg a törvényt határátlépés közben, ami azt jelenti, naponta huszonöt ilyen esetben kellett intézkedniük csak a határőröknek. Jenei alezredes azt mondja, április 30. után az emberek egymás közötti kapcsolatai ugyan más dimenziót kapnak, a jogok és a kötelezettségek azonban megmaradnak, így az ő munkájuk sem fog jelentősen változni. Az már most látszik, hogy a túloldalon dolgozók segítőkészek, ők is készülnek; a nyári szabadságolások idején a román határrendőrség is tájékoztatta az utasokat, ha kellett, a battonya-tornyai vagy a kiszombor-csanádi átkelőt javasolták nekik, és a belépő forgalmat elkülönített sávon fogadták, hogy ne legyen nagy a várakozási idő. B. A. Elő kultúránk FARKAS CSABA A világ változik, kultúrák születnek s múlnak el, így van az a magyar kultúrával is. Mindemellett fölhívjuk a figyelmet, hogy születés, illetve elmúlás közt létezik egy jelentékeny időegység, maga a lét, melynek lényege: a változás. Csak a holt dolgok változatlanok, az élő folyamatosan változik - éppen azáltal, hogy él, és ebben a világban él, kölcsönhatásban annak vele közvetlenül vagy közvetve érintkező, egyéb rendszereitől. A magyar kultúra, amit ünneplünk, e kivédhetetlen változás, illetve a vele szemben ható, önazonosságunkat őrző törekvések, plusz a belső alakulás együtthatójának pillanatnyi eredménye. Kell-e félteni a változástól azt, aminek természete a változás! Vegyük a nyelvet, mint az egyik meghatározó - ha nem a legmeghatározóbb - kultúraalkotó tényezőt (de említhetnénk nyelvhasználóként az irodalmat, s további, nyelven kívüli jelrendszerekkel dolgozó képzőművészetet, tárgyi kultúrát, egyebeket is). Sokak szerint a változás legtöbbnyire romlást jelent. Lehet így is tekinteni a folyamatot, de nem árt figyelembe .venni: valamiért folyton csak a mindenkori jelenben zajló változást tekintjük romlásnak, a már lezajlottat elfogadjuk tényként. Mit szólna, ha élne, a sok száz évvel ezelőtti nyelvművelő, akinek a Halotti beszéd („hodu utu rea...") nyelvállapota volt a mérvadó, a mai magyar beszéd hallatán ! Hihetőleg feljajdulna, észlelve - maradjunk az említett töredékszilánknál - a szóvégi magánhangzók elvesztését, a választékos kettős hangzót egyetlen magánhangzóvá redukáló, elképesztő nyelvi restséget. Mi lenne, ha rendeletben tennénk kötelezővé a restaurált, honfoglalás kori magyar nyelv használatát! Felkelés törne ki a magyar nyelv ellen Magyarországon, és a felkelés élére kormányszintű vezetőink állnának, mert nekik pluszban türkül is meg kéne tanulni, amit az egykori magyarság vezető rétege használhatott, feltételezések szerint. Romlik-e tehát a nyelv (irodalom, képzőművészet, tárgyi kultúra stb.), vagy csupán változik! A válasz nyilvánvalónak tűnik az előbbiek ismeretében, de ez nem ment föl minket a mindenkori nyelvművelés kötelezettségétől (illetve az alól, hogy ne rosszul írjunk, képzőmüvészkedjünk, hozzunk létre tárgyi javakat, hanem jól). A változást ugyanis, túl azon, hogy elismerjük, bizonyos keretek közt is kell tartani. Hisz minden élő rendszernek a másik legfőbb jellemzője, a változáson túlmenően, a részbeni állandóság - nem változatlanság!, az a halál. Állandóság, változás -e kettő dinamikus egyensúlya tölti ki a születés és vég közötti időt, s ez az idő alkalmasint nagyon-nagyon hosszú lehet. Mint például a magyar kultúra élete. Nem látszik sem vége, sem kezdete. Tüntetnek: Szegeden körbezárják a Solét Mivel a tavalyi 72 forintos literenkénti ár helyett idén már csak 62 forintot fizetnek a feldolgozók, a tejtermelők többlépcsős demonstrációsorozatra készülnek. Leadás helyett tilta-* kozásul készek kiönteni a tejet. A tejtermelők végső elkeseredésükben csatlakoznak az országos demonstrációsorozathoz - erről a minap döntött a szarvasmarha-tenyésztők Csongrád megyei választmánya. Mindaddig tüntetni fognak, ameddig a tejtermelőket sújtó intézkedéseket meg nem változtatják - mondta Stadler Ferenc, a mezőgazdasági termelők megyei érdekvédelmi szövetségének titkára. A demonstrációsorozatnak fokozatai vannak: első lépésként már fel is szólították a Tej Terméktanácsot - amelyet felelősnek tartanak a kaotikus helyzetért -, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot (FVM). Ezt követően folyamatosan országos nagygyűléseken demonstrálnak, ma például Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Házban a Holsten Fríz Szövetség emeli fel hangját a szarvasmarha-tenyésztés jövőjéért. • Január végén pedig - előreláthatóan 31 -én - országosan egyeztetett időpontban a tejfeldolgozó vállalatok elé vonulnak a termelők. Szegeden a Solét zárják körbe és mindaddig megakadályozzák, hogy a teherautók, kamionok ki-bejárjanak az üzem területére, amíg megegyezés nem születik. A legvégső esetben - amennyiben erre rákényszerülnek, mondta Stadler Ferenc - napokig nem adják le a tejet a termelők, inkább megsemmisítik, vagy az állatok elé öntik. A jövőt illetően elhatározták, drasztikusan csökkentik a tehenek számát. Csongrád megyében már többen is bejelentették, hogy az egyszerűsített támogatási forma miatt, nem vergődnek tovább, nem éri meg ugyanis állatot tartani. A megyében tavaly 102 millió liternyi tejet termeltek a szövetkezetek és a gazdák. Annak ellenére, hogy kevesebbet termeltek, mint korábban (három telep bezári, sokan abbahagyták á termelést), napjainkban 20 ezer tehén léte forog kockán. A gazdák tavaly elfogadták az FVM érveit a kvótákkal kapcsolatban is, tudomásul vették az extra tej 72 forintos literenkénti felvásárlási árát. Ilyen megegyezések után 2003 novemberétől a Csongrád megyében felvásárló cégek, például a Sole és a Friesland mégis szerződésmódosítást kezdeményeztek. Ebben határozatlan időre 62 forintos felvásárlási árat hirdettek meg. Ezt a termelők nem tudják elfogadni, mivel már a korábbi ár mellett is az önköltség határán billegtek. Az FVM felelősségét abban látják, hogy még mindig nem hirdette meg az irányárat, kiszolgáltatott helyzetbe hozva a szövetkezeteket és gazdákat. Az agrártárca ráadásul tavaly novembertől szemlátomást nem tudta betartatni a tavalyi irányárakat sem. Szerettük volna a Sole Rt. érveit is meghallgatni, ám lapzártáig nem kaptunk választ kérdéseinkre. FEKETE KLÁRA Pihennek a vámosok Január 26-án a nemzetközi vámnapon a határokon lévő vámhivatalok a munkaszüneti napokra érvényes szolgálatszervezéssel, változatlan létszámmal dolgoznak. Ezen a napon lassúbb ügyintézésre kell számítani egyes hivatalokban. Makóra 2007 végére gyorsforgalmi út vezet Több ütemben épül az M43-as Folytatás az 1. oldalról Az első szakasz részeként, 2006 végéig az M43-asnak az M5 autópálya és az 5-ös számú főút közötti három kilométere készül el kétszer két sávos autópályaként. Az 5-ös számú főút és a Makó közötti szakasz tervei 2002-ben elkészültek és elindult az építési engedélyezési eljárás is. A gyorsforgalmi szakasz hossza 32 kilométer. A tervek szerint a gyorsforgalmi út az 5-ös számú főút és a 47-es számú főút között kétszer kétsávos autópályaként (térképünkön az 1. szakasz), azt követően a maroslelei csomópontig kétszer kétsávos, majd a térképünkön 3. szakasznak jelölt sávban kétszer egysávos, autópályává fejleszthető autóútként épül meg. Az új, 633 méter hosszú, Szegedet az átmenő forgalomtól mentesítő Tisga-hidat ebben az ütemben kétszer egysávosnak képzelik a tervezők, kétoldali leállósávval. Az építés során az autóutat öszszesen négy helyen, külön szintben keresztezik az országutak. Az 5-ös számú főút, vagyis a Szeged és Makó közötti szakasz magvalósítását a kormány a 2003-2006 között indítandó beruházások közé sorolta. Az építési munkák a régészeti leletmentés, a kiviteli tervek elkészítése és a kivitelező cégek kiválasztását követően 2005-ben indulhatnak. A beruházás várhatóan 2007 végére befejeződik. A Makó és a román határ közötti szakasz megépítése a 2007 utáni beruházások között szerepel, ezért a nagylaki határátkelő felé tartó tranzitforgalom elvezetését ideiglenesen, Makó elkerülésével a 43-as számú főútig egy új összekötő útszakasszal oldanák meg a szakemberek. A legutóbbi, 2003. októberi romániai egyeztetések során a román fél megerősítette azon korábbi elképzelését, hogy a IV. nemzetközi közlekedési folyosó határmetszése Csapádpalotánál legyen. E szakasz építésének ütemezése azonban nagyban függ a romániai fejlesztésektől. A magyarországi szakasz tervezési, előkészítési munkái során 2004-ben azzal számolnak, hogy csak egy 2007 utáni beruházásról lehet szó. f. k. Befutott az építési engedély a szegedi nagyállomásra Kezdődhetnek a munkálatok Egy hónap múlva jelenti be a MAV Rt. országos vezetése, hogy mikor kezdődik a szegedi nagyállomás évek óta halogatott rekonstrukciója. Noha az építési engedélyt két év'csúszás után megkapták, az még mindig nem emelkedett jogerőre. Az önkormányzat 100 millió forintos támogatásával újul meg a szegedi nagyállomás Indóház téri épülete, amennyiben a városhoz hasonlatosan a MAV Rt. is kedvező döntést hoz az ügyben. A közel egymilliárdos beruházás megindítását több probléma késlelteti, az eredeti elképzelések szerint már 2002 nyarán meg kellett volna kezdeni az építkezést. A MÁV Rt. budapesti sajtóközpontjában elhárították érdeklődésünket, mint mondták, egyelőre nem aktuálisak kérdéseink. Azt viszont megtudhattuk: a vasúttársaság legfelső vezetése egy hónap múlva jelenti be - számos más nagyberuházással együtt -, mikor kezdődhet meg a szegedi nagyállomás rekonstrukciója. Már nincs akadálya a felújításnak Fotó: Karnok Csaba Korábban a MAV sajtóosztályán ugyancsak optimistán nyilatkoztak lapunk kérdésére, hiszen tavaly júliusban azt közölték, hogy 2003 végéig elhárítják az addig egyéves késést okozó „adminisztratív" akadályokat. A kivitelező kiválasztását, és a szerződéskötést 2004 januárjára tették, és úgy vélték, idén nyáron, azaz csaknem két évvel a tervezett időpont után, megkezdődik az építkezés. A csúszást a MAV szerint nem a pénzhiány okozza, hiszen a szegedi pálya- • udvar is része annak a 20 milliárdos programnak, amelynek keretében 30 állomást újítanak fel országszerte. A MAV azonban csak tavaly decemberben kapta meg - immáron másodízben - a munka megkezdéséhez szükséges építési engedélyt. Először ugyanis egy telekkönyvi bejegyzés miatt az önkormányzat által kiadott engedély szerint a vasúttársaságnak nem csupán az épületet, de az Indóház tér egy részét is fel kellett volna újítania. Időközben a nagyállomás épülete műemléki védettség alá került, így a MÁy már a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál fellebbezett. A hivatal - a telekmegosztást követően - néhány nappal ezelőtt adta ki az új építési engedélyt, így szakmai szempontból nincs akadálya annak, hogy Hajós Tibor tervei alapján megkezdődhessen a munka - tudtuk meg Mátyus Zoltánné hivatalvezetőtől. Az engedély azonban egyelőre még nem emelkedett jogerőre. K. B.