Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-22 / 18. szám

CSÜTÖRTÖK. 2004. JANUÁR 22. •AKTUÁLIS" 3 Naponta 3 ezer 486 busz érkezik és indul a szegedi Mars térről Kis állomás a nagyvárosban Már évekkel ezelőtt kinőtte Szeged az autóbusz-pályaudvart. Miközben a város és a Volán vezetői a buszállomás jövőjéről tárgyalnak végeláthatalanul, a forgalom valahogy „lebonyolódik". Akkor is, ha a tizenhat kocsiállásról egyszerre húsz járat indul éppen. Egy férfi és egy nő sétál a Mérey utca felől a buszállomás szigete felé. Mögöttük hatalmas fehér Csepel busz gördül csendesen. Összesen három busz követi őket fegyelmezett sorban. Lépegetnek, azok meg mögöttük gurulnak. A nagy fehér Csepelt két kisebb Ikarus követi. A sofőr nem dudál, lágyan nyomja a pedált, szépen halad a nyomukban, amíg az állomás szigetére nem lép a páros. Szeged autóbusz-állomásán naponta körülbelül százezer ember fordul meg és osztozik a buszokkal a 7 ezer 800 négyzetméteren. Csaba István, a Volán üzletágizgatója elmondta: 543 járatot indítanak és ugyanennyit fogadnak egy munkanapon. Ehhez még hozzájön a térről induló és oda érkező napi 1200 helyijárat. Közben éppen beszállnak Szabadka, Jánoshalma, Majsa felé, a kipufogógázban és a zajban nyugdíjasok gubbasztanak a hideg padokon. Egy hosszú, koszos csuklós most áll be mellém, nyikorogva nyitja ki a leghátsó ajtót, a törzsutasok tudják, hogy itt kell beszállni: ezen a járaton még a kalauz adja a jegyet. A törzsutasoké a terep az álloA pályaudvaron óriási a zsúfoltság, busz is, utas is nehezen fér Fotó: Karnok Csaba máson. A többiek apró betűs tábláról bogarászhatják ki az indulások helyét, erre időt kell szánni. Az pedig, hogy az érkező busz hol teszi ki a nagymamát, megjósolhatatlan. - Az anyukámat várom Bajáról panaszkodik Edit -, de csak a Mérey utca közepén tudtam parkolóhelyet találni, pedig szegény nehezen mozog, még odáig is nehéz neki eljönni egy ilyen hosszú út után. bizonytalan helyszín Fönntartja a helyet a Mars téren a Volánnak a város, bár időközben elkezdik a piac átépítését - tájékoztatott Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. Szeri István, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója elmondta: jelentős összeget tartalékolnak az új buszpályaudvar fölépítésére, beruházó társakat is találtak, azonban komoly erők működnek azért, hogy a Mars téren maradjon az állomás. A szomszédos megye Volánjának sofőrje nem akar véleményt mondani az újságnak a szegedi buszállomásról. Ez van, kínlódunk - mondja. A békéscsabait ajánlja figyelmembe. A vasútállomás előtt van, aluljárón mehetnek az utasok a peronokra, ahol körülbelül kétszer annyi megállóhely van, mint Szegeden, és a buszok tudnak helyben parkolni is. Miközben a lépcsőn állva magyaráz, gömbölyűre tollasodott verebek szemtelenkednek a lökhárító elé. Mikor elindítja a motort, szétrebbennek, aztán hirtelen lecsapnak a hulló kiflimorzsákra: egy kislány majszolja uzsonnáját a padon. Előtte ék alakba rendeződik a tömeg a távolsági járatok indulásánál. A legelső pozícióban egy nő a járdaszegélyre letett táskával horgonyozza le magát. Beállok a tömegbe. Balról műbőr kabátban egy borostás férfi. Pikkelyesre töredezett ujjaival egy műanyag fonott szatyrot szorít. Benne csövek, fűrészlap és egy zacskó narancs. A másik oldalról egy szőrös pufidzseki simul hozzám. Hátul testes öregúr krákog, köhög. Összebújik a csapat, amikor beáll a busz. A jegyet nem váltó nyugdíjasok nagy része a „Csabára" fölszólításra elfoglalja a legjobb helyeket. - A fele persze hamarabb leszáll - közli a mellettem álló diáklány a logikus következtetést barátnőjével. Aztán elkezdenek fölszállni a fizető csabai utasok, a maradék ék alakú osztag pedig végső rohamra zárja sorait. M. B.I. A megyében több száz átjátszó torony szolgálja a mobilcégeket Gazdasági hátrány, romló minőség Két esztendő múlva bánni fogják tiltakozásukat azok a makóiak, akik rávették az önkormányzatot: ne támogassa az újabb telefontorony felállítását - vallja a meghiúsult beruházás szakértője. Megyeszerte több száz kisteljesítményű bázisállomás-antenna működik, ezek azonban a környezetvédők szerint sugárveszélyt okozhatnak. Akár Makó informatikai-kommunikációs lemaradását is okozhatja, ha nem épül fel a Westel mobilszogáltató újabb telefontornya - állítja Bekkerné Bereczki Mária gépészmérnök, a lakossági tiltakozás eredményeképpen meghiúsult beruházás műszaki szakértője. A szakember szerint az a régió, amelyik nem fejleszti információs ágazatait, lemarad a gazdasági, sőt a társadalmi fejlődésben is. A mobiltelefon-hálózatnak a teljes gazdaságra gyakorolt hatása - az elemző szerint felbecsülhetetlen. - A fejlesztés elleni tiltakozás hasonló az 1800-as évek végén tapasztalt tiltakozásokhoz, akkor a vasútépítésnek állták útját a termőföldek védői - emlékeztetett a szakértő. - Persze alig pár évtizeddel később már mindent megtettek volüa, ha eléri településüket a vasút. Szerintem hasonló történik majd a makói és az ehhez hasonló esetek következményeképpen, hiszen egy-két esztendőn belül, éppen a térség ipari fejlődésének finisében tapasztalják majd a lakék és a beruházók, hogy romlik a telefonszolgáltatás minősége. Érdekes, hogy számos kisebb településen meg éppen kérvényezik a hasonló antennák kihelyezését. Megtudtuk: a meghiúsult állomás célja a makói cellarendszer hézagmentes lefedése lett volna. A lakott területeket a szolgáltatók úgynevezett cellákra, közel hatszáz méter sugarú körben megrajzolt egységekre osztják. Az e területeken sűrűbben felállított antenSzeged központjában több tucat torony továbbítja a mobilhívásokat Fotó: Miskolczi Róbert nák segítségével nagyobb lesz az áteresztőképesség, így zökkenőmentessé válik a cellák közötti áthaladás, valamint az emelt színvonalú internetes, és az MMS-szolgáltatás is gyorsabbá válik. A szakértő szerint éppen ennek hiányát tapasztalhatják hamarosan az érintett körzet lakói, befektetői. - Értelmetlennek tartom, hogy a tiltakozók éppen az egészségügyi veszélyre hivatkoznak, hiszen csak Csongrád megyében több száz hasonló antenna működik, panaszra eddig még nem volt példa - fogalmazott Bekkerné Bereczki Mária. - Érdekes, hogy a bankok, egyetemek és biztosítótársaságok, sőt éppen a mobilcégek központjai toronyépületeinek tetején számos antenna található, sokszor alig pár méterre az igazgatók, professzorok, menedzserek fejétől, akik egyébként van, hogy évente milliókat költenek egészségük megőrzésére. Furcsa, hogy őket nem, a makóiakat pedig zavarja az a sugárzás, amely megfelel az egészségügyi tárca és a sugárbiológiai intézet előírásainak. A Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület véleménye szerint az országos hatóságok mérései nem tévesek, hanem csupán hiányosak, hiszen a telefontornyok káros egészségügyi hatásukat hosszú évek alatt fejtik ki. Bojtos Ferenc irodavezető elmondta: holland és dán mérések alapján kimutatható: az antennák közelében élők folyamatos sugárterhelésnek vannak kitéve, köztük gyakoribbak a daganatos és az idegi alapú megbetegedések. I.SZ. A Volán éve MOLNÁR B. IMRE Nyugat-európai cserediákokat vittünk Ópusztaszerre. Megállt az én cserém a buszállomás közepén, rácsodálkozott, és megkérdezte, hogy ugyan hova megy ez a sok busz. És akkor mi nagyon hülyén néztünk rá, hiszen szülővárosában többen élnek, mint Magyarországon. De aztán elmagyarázta, hogy egy földalatti gyorsvasút-pályaudvar vagy egy hatalmas repülőtér megszokott látvány számára, de ennyi keringő, induló-megálló buszt még nem látott. Végül is igaza volt. A helyközi és távolsági buszközlekedésnek ez a vasúttal versengő formája a közepesen fejlett országok tömegközlekedési műfaja. Ahol már a múlt században is erős volt a gazdaság, ott gyorsan létrejöttek kétvágányú vasútvonalak, aztán ezekre kitalálták az ütemes menetrendet. így a Szegeddel megegyező német városban könnyen hirdetheti a plakát, hogy minden vonalon félóránként indulnak a személyvonatok. A vasúthálózatot csak kiegészítik az autóbuszvonalak. Keletebbre, ahol pedig még ennyire sem erős a gazdaság, ott nincs országosan kiterjedt buszhálózat. A közép-európai országok tömegközlekedési hálózata nagy érték. Itt elvileg csak megtartani kellene az utasokat, hiszen míg az EU-ban az emberek tizede, nálunk még mindig fele tömegközlekedik. Környezetünk és a kisebb dugóban araszoló autósok örömére. A buszozás jó üzlet lesz az unióban kötelező veszteségfinanszírozás mellett. Az idei év sorsdöntő a megyében harmadik legnagyobb munkaadó Tisza Volán számára. Egyrészt talán még ebben az évben magánosítják az állami tulajdonú céget. Vagy kis halak tépik szét a nagyot, vagy egy nagy gyomorban végzi az egész. Egyelőre nem tudni, hogy multinacinális cégek szerezhetnek meg egész hálózatokat, vagy kisvállalkozások szemelgethetik ki a vonalak javát {lásd: Hód-Mező), esetleg az önkormányzatok működtetik tovább a rendszert. Másrészt helyben még tart a kötélhúzás a város és a cég között. A tét a helyközi buszállomás és a helyi személyszállítás. Még nem tudni, hol lesz Szeged autóbusz-állomása, és nem tudni, ki üzemelteti majd 2005-ben a szegedi helyi buszokat. Hogy három év múlva kinek a járművén megy ki Ópusztaszerre a turista, és az honnan indul majd, azt ma még senki sem tudhatja. Százmilliót nyert a Masterfoods Százmillió forintot nyert a Masterfoods a Gazdasági Minisztérium pályázatán. A bokrosi cég a legnagyobb európai szárazeledelgyár a Materfoods érdekeltségei között. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium keddi tájékoztatóján 64 magyarországi vállalkozást hirdettek ki sikeres pályázóként a tárca Smart Hungary elnevezésű programja keretében. Az összesen négy és fél milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert pályázó közül a bokrosi Masterfoods Kft. volt az egyetlen Csongrád megyei illetőségű cég. — Cégünk teljesítményéhez Csillag István miniszter személyesen gratulált. A Masterfoods Európán belül is a legnagyobb kapacitású szárazeledelgyárnak minősül - kommentálta a jó hírt Mayer Zsolt, a bokrosi vállalat illetékese. Mayer hozzátette: ez a százmillió forint egy már befejezett hárommilliárdos projekt késői támogatása. Az időbeni csúszás ellenére ennek is megvan a helye, hiszen további fejlesztési beruházásokba kezd a cég a kiegészítő termékek területén. Bokroson az exportképes termelést helyezték előtérbe, így nemcsak a régió, hanem az egész ország gazdaságát élénkítették ezek a folyamatok. . B. D. Filléres gondokkal lépnek az unióba A csatlakozás évében az önkormányzatok többsége anyagi gondokkal küzd, azt pedig egyelőre csak sejteni lehet, hogyan hat működésükre az áfatörvény módositása. A megyei önkormányzati fórumon a közigazgatási reform is szóba került. Bár sok az az ötvenmilliárd forint, amit a költségvetési vitában végül sikerült kiharcolni az önkormányzatoknak, most mégsem tűnik elegendőnek - nyilatkozta lapunk kérdésére Zongor Gábor. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének titkára a TÖOSZ Csongrád megyei önkormányzati fóruma után, a szegedi városháza dísztermében azt mondta, az intézményeket működtető településeket elsősorban az hozza nehéz helyzetbe, hogy a közalkalmazotti bér fedezete nem áll rendelkezésre. Azt pedig egyelőre nem is lehet fölmérni, milyen hatással lesz a helyhatóságokra az áfatörvény változása. A fórumot a szegedi és a Csongrád megyei önkormányzat közösen szervezte, a megye településeinek többsége képviseltette magát. A jelenlévők a Sapard-program forrásainak felhasználásáról és a közigazgatási reform állásáról - álldogálásáról - hallhattak tájékoztatót. Balogh Lajosné, Baks polgármestere azt kérte, próbálja elérni a TÖOSZ, hogy ha egy település drága pénzen elkészített, kilenc példányban elküldött pályázata nem nyer, legalább a drága dokumentációt küldjék vissza, hogy még egyszer föl lehessen használni. Darázs Sándor, Sándorfalva polgármestere azt mondta, jó lenne elérni, hogy a szennyvízcsatornázást támogató számtalan alapot, forrást vonják össze, mert most, ha az egyik helyre beadott pályázat nyer, és a másik veszít, nem kezdődhet el a munka. Forgó Henrik, Csanytelek első embere úgy véli, a pénz egyharmadát megtakaríthatná az állam, ha a közműépítésre szánt támogatásokat ésszerűen adná oda, úgy, hogy ne kelljen a frissen épített utat három év múlva fölbontani, mert akkor nyert a csatornapályázat. B.A.